Békés Megyei Hírlap, 1999. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-16 / 190. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1999. augusztus 16., hétfő Környezetvédelem, (e) A Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye alkotta Dél-alföldi Regionális Fej­lesztési Tanács keretében ma megalakul a környezet­védelmi kabinet. A 14 óra­kor kezdődő alakuló ülés helyszíne a kecskeméti pol­gármesteri hivatal. Háromszor nyitnak, (gh) A Vám- és Pénzügyőrség Csongrád és Békés Megyei Parancsnokságától kapott tájékoztató szerint augusz­tus 20-án 8 és 20 óra között ismét sor kerül a Dombegy­ház és Kisvarjas (Variasul Mic) közötti hagyományos határnyitásra. A hírrel ösz- szefüggésben Gyarmati Jánosné, Dombegyház pol­gármestere elmondta: ebben az évben még a nagyiratosi búcsú, illetve a halottak nap­ja alkalmából is várható ha­tárnyitás Dombegyháznál. Az ideiglenes átkelőhelyet mindhárom alkalommal csak magyar és román ál­lampolgárok vehetik igény­be gyalog, kerékpárral, mo­torkerékpárral vagy sze­mélygépkocsival. Szalmaláng, (b) Szom­baton Gyulán a Szőlőskert utca 60-hoz riasztották a tűzoltókat. Ezer kisbálás szalma lángolt. A tüzet vé­lelmezhetően gyújtogatás okozta, a keletkezett kár 70 ezer forintra rúg. Ütköztek, (b) Gyoma- endrőd belterületén teher­gépkocsi segédmotor-kerék­párral ütközött, Zsadányban személygépkocsi kerékpá­rossal „randevúzott”. Mind­két esetnek egy-egy könnyű sérültje van. Szombat haj­nalban Csorvás külterületén két személygépkocsi ütkö­zött, a végeredmény öt könnyű sérült. Zárkában, (b) Jogosu­latlan belföldi tartózkodá­sért vettek őrizetbe egy ro­mán állampolgárt az Oros­házi Határőr Igazgatóság munkatársai. A békéscsabai rendőrök egy, a megyeszék­helyi bíróság által körözött férfit láttak vendégül. „NEM ATTÓL KAP AZ EMBER GYOMORFE­KÉLYT, AMIT ESZIK, HANEM ATTÓL, AMIT NYEL.” (Joseph Montague) A vidék felemelése összkormányzati feladat MDF-nyár: keresztény Magyarország a III. évezredben — A Magyar Demokrata Fórum hosszú, nehéz kormányzás és ellenzéki szerep után is megmaradt a politikai palettán, s dön­tési helyzetben van. Soha nem árulta el szövetségeseit, a jövő­ben is lehet és kell számítani a kormányzásban az MDF-re. Ez a párt a néhai miniszterelnök, Antall József pártja, és szellemé­ben most is él közöttünk — fogalmazott megnyitó beszédében az MDF—nyár elnevezésű — immár nyolcadszor, a szabadkígyósi kastélyparkban megrendezett — politikai vita­napon a házigazda, dr. Varga István országgyűlési képviselő, az MDF Békés megyei választmányának elnöke. — Az egy esztendő nem sok jót hozott a vidék Magyarországá­nak. Sajnos, de tény, és ki kell mondanunk: minden statisztikai mutató arról győz meg, hogy Békés megye hátrébb van, mint Szabolcs—Szatmár—Bereg megye. Kérjük a Magyar De­mokrata Fórum elnökét, mi­niszter asszonyt hogy mint a kormány tagja, tegyen érde­künkben. Infrastrukturális fej­lesztésre lenne szükség legelő­ször — tette hozzá Varga Ist­ván. Dr. Dávid Ibolya igazság­ügy-miniszter a tiszta felelőssé­gű tárcák fontosságát hangsú­lyozta. A módosított Büntető Törvénykönyv és a büntetőeljá­rásról szóló törvény mellett az igazságügyi tárca korrupcióel­lenes küzdelmében látta a szim­pátia gyökerezését a miniszter asszony Mint mondta, a szak­tárca intézkedései a józan, ke­Dr. Dávid Ibolya igazság­ügy-miniszter a tiszta fele­lősségű tárcák fontosságát hangsúlyozta fotó: such tamás resztény erkölcsi normákat val­ló társadalmi rétegek elvárásai­nak megfelelően — de soha nem hatásvadász, tiszavirág életű politikai karrier érdekében — alakultak. „Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a törvény ereje ne rontassék le a hitszegés és a vesztegetés árán” — citálta Szent István egyik törvényének záradékát Dávid Ibolya. Az MDF alapfilozófiája a társadalmi szolidaritásra épül, ez az értékrend, amely megha­tározza a jövő politizálását is. A következő évezred Magyaror­szága egy keresztény Magyar- ország kell legyen — hangzott el a Magyarország a III. évez­redben alapgondolat jegyében szervezett vitanapon. — Az MSZP nem Németh Miklóssal, fianem Paszternák Lászlóval kellene, hogy foglalkozzon. Az a kérdés erkölcsi és nem politi­kai — fogalmazott a nem balol­dal teljes összefogásának fon­tosságát szorgalmazó dr. Csapody Miklós országgyűlési képviselő. — A vidék felemelése össz­kormányzati feladat. A kor­mánykoalíció nagyobb pártjai­nak vezetői politikai hibát kö­vetnének el, ha nem egyeztetné­nek az MDF vezetőivel a köz- társasági elnök személyéről — üzent a kormánypártoknak a szabadkígyósi kastélypark pla­tánjai alól dr. Medgyasszay László. Both Imre Kellenek a keresztény közösségek Szeretet az Isten: aki szeretetben él, Istenben él, és Isten őben­ne” — e gondolat jegyében szervezett katolikus ifjúsági találko­zót a hét végén Endrődre a Szent Imre Ifjúsági Csoport. A tér­ségből mintegy hatvan általános iskolás, középiskolás és egyete­mista, továbbá több szülő vett részt a rendezvényen. A hitre és megértésre indító szeretetről Hüse József káplán tartott előadást, majd kiscsopor­tos beszélgetésen vitatták meg a hallottakat. A házigazdáknak arra is volt gondja, hogy a részt­vevők a tájházban Endrőd ha­gyományaival és kultúrájával ismerkedjenek. Rafael Tibor és Varjú László szervezők szerint ma kivált szükség van a keresztény kö­zösségekre. Az összetartozás­nak az itt tapasztalt mélységét sem az iskola, sem más nem tudja megadni. Az „Új Hajtás 102” Ifjúsági Csoport is öröm­mel jött Gyomaendrődre. A Hérány Ferenc vezette szentesi csoport tagjai énekelnek, zenél­nek, s közreműködtek az endrődi rendezvényen is. A fia­talok az előadás ideje alatt, majd a kiscsoportos beszélgeté­seken igen aktívak voltak. Mindez Hüse József szerint az ifjúság fogékonyságát, kreativi­tását bizonyítja, továbbá azt, hogy a fiatalok rezonáltak az Is­ten hangjára, visszaadták azt, amit az Ur elhintett a lelkűkben. Délután Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök tartott ünnepi szentmisét. A ta­lálkozót táncház zárta. (r) Kner Albertre emlékeztek A nyomdaalapító Kner Izidor legfiatalabb gyermekére, az 1899-ben született Albertre emlékeztek a hétvégén Gyoma- endrődön. Tiszteletére a munkásságát bemutató centenáriumi kiállítás nyűt a Kner Nyomdaipari Múzeumban. A megnyitó ünnepséget a család több tagja, köztük Kner Albert két gyer­meke, András és Anna is megtisztelte jelenlétével, de itt volt a nyomdász szakma számos jeles képviselője is. Kner Albert pályáját dr. Erdész Adám, a Békés Megyei Levéltár igazgatóhelyettese méltatta. A családi hagyományoknak meg­felelően Albert is a nyomdász mesterséget választotta. Az édesapja kézügyességét öröklő tehetséges Albert képzését fivé­re, Imre irányította. A gyomai nyomdában ismerte meg a könyvkötészet és a nyomdászat ágait. Később a bécsi szakisko­lában, majd a lipcsei akadémián tanult. A Hungária Hírlap­nyomda művészeti vezetője lett. Hazai karrieijének a törté­nelem tragikus fordulata vetett véget. 1940 tavaszán családjá­val kivándorolt Amerikába. A mintakollekciója alapján a chi­cagói székhelyű Container Corporation of America nevű csomaglóanyag-gyár azonnal alkalmazta Albertet, aki az amerikai csomagolás- és lát­ványtervezés meghatározó sze­mélyiségei közé emelkedett. Munkássága is szerepet játszott abban, hogy az Egyesült Álla­mokban megnőtt a tervezés és az alkalmazott művészetek te­kintélye. Cs.R. VÉLEMÉNYEK Mária legendája ma is él Búcsúi szentmisére voltam hivatalos tegnap. A gyulai Nádi Boldogasszony templomban a szer­tartás előtt negyed órával már egy tűt sem lehe­tett leejteni. A kijárat közelébe, az oldalfalnál el­helyezett pádhoz húzódtam, onnan figyeltem az embereket. A pad legszélén hófehér hajú, hatvan év körüli férfi ült, aki váratlanul megszólított: — Jöjjön ide, szorítunk helyet magának! — mond­ta, és háromarasznyival odébb húzódott. Nem akartam elfogadni a szívességet, láttam, hogy a sorban idősek ülnek végig. De ő nem hagyta annyiban, felállt, és a templom belseje felé mutatott. — Úgyis előre megyek, és leülök a Mária oltár lépcsőjére — szólt, majd hozzátette: ott gyógyultam meg. Nem várta meg, míg magamhoz térek a meglepetéstől, gyorsan mesélni kezdett, mintha csak most történt volna: — Öt vagy hat évvel ezelőtt elütött egy motoros — kezdte. — A gyulai kórház sebészetén kezeltek, de nem sok jóval biz­tattak. Nagyon beteg lettem, a hasam még akkor is kéklett a zú- zódásoktól, amikor hazaengedtek Dombegyházára. A lábam is nagyon fájt, nehezemre esett bejárni a kórházba az ellenőrző vizsgálatokra. Egykor véradó voltam, de azt mondták, hogy fe­lejtsem el, többé nem segíthetek másokon, hisz' magam is beteg vagyok. Amikor Gyulára jöttem, minden alkalommal Mária ké­pe előtt imádkoztam a gyógyulásomért. Tizedjére lehettem itt, amikor arra lettem figyelmes, hogy az oltár előtt elhelyezett egyik virág szirma világít. Úgy foszforeszkált, mint éjjel az óra számlapja. Hirtelen gondoltam egyet, letéptem a szirmokat és megettem. Aztán látom, hogy egy másik virág is ugyanúgy vi­lágít, hát azt is bekaptam. Ekkor éreztem, hogy a testemben lé­vő fájdalom zsibbadássá változik, valahogy úgy, mint amikor a hasogató fogfájás csitul el az érzéstelenítő injekció hatására. Et­től fogva napról napra erősebbnek éreztem magam. Amikor a kórházban vért vettek tőlem, a főorvos úr kérdezte, hogy mi tör­tént velem, hogyan gyógyultam meg. Elmeséltem. Nem szólt semmit, csak újabb vizsgálatot kért, Pestre küldette a vért, de ott is ugyanazt állapították meg. Meggyógyultam. Baracsi Magdolna A halottakat is megkérdezik? Vitathatatlan: a történelmet mindig az utódok ír­ják. Mondják is a bölcsek: hitelesen csak akkor lehet szemlélni a valóságot, ha már túlléptünk rajta. Amikor az idő sejtelmes fátylat borít a múltra. Az elődök megítélése tehát az őket kö­vető generációk sorsszerű feladata. S mivel a társadalomról alkotott nézetek folyton-folyvást változnak, nem meglepő, ha a Történelem Nagy Alakjai időről-időre más fényben tündökölnek. Kihalnak és felnőnek generációk, vélük pedig az általuk képvi­selt közgondolkodás. A történészek időnként titkos dokumen­tumokra, feltáratlan tényekre, tanúkra bukkannak, és máris fel­borul az igaznak vélt történelem labilis szekere. így lesznek a generalisszimuszokból törpék, az aprószentekből óriások, a hő­sökből árulók. Az utódok a halottakat sem kímélik. Temetések és kihanto- lások, egyik sírból a másikba költöztetések sora jellemzi a tör­ténelem mögött megbúvó hétköznapokat. Gondoljunk Nagy Imre, Horthy Miklós, vagy II. Miklós orosz cár újratemetésére, hogy csak a közelmúlt példáit említsük! Legújabban Lenin be­balzsamozott testét tervezik „kilakoltatni” a Vörös téri Mauzó­leumból. Állítólag az özvegy annak idején nem örült annak, hogy férje holttestét üveg alatt közszemlére teszik. A nemrégi­ben előkerült nyilatkozat szerint Krupszkaja azt szerette volna, ha Lenint társaival együtt, „normálisan" temetik el. Most talán megvalósul az egykori kívánság: Vlagyimir Iljics sírját egy szentpétervári temetőbe, anyja mellé jelölik ki. Az utódok pe­dig továbbra is folyamatosan felülbírálják a múltat, a letűnt idők szereplőinek tetemeit — mivel azok holtukban nem tud­nak véleményt nyilvánítani — hozzák-viszik, teszik-veszik. A halottak meg csak hadd forogjanak sírjaikban! Addig, amíg egy új generáció nem kezd másként gondolkodni elődei döntései­nek hitelességéről. Attila, a nagy hun vezér ezt a problémát frappánsan oldotta meg: utódai találjanak ki bármit is vélt vagy valós, jó és rossz cselekedeteiről, sírját kereshetik buzgó törté­nészek, az ő „mauzóleuma", úgy tűnik, még pár ezer évig érin­tetlen marad. Váradi Krisztina Remingtonnal gazdagodott a legjobban lövő vadász Állt a bál a Lencsésin A Békés—dánfoki Vadász, Horgász Természetbarát Napok tegnapi zárónapján sem kellett csalatkoznia senkinek a színvo­nalban, hangulatban. A negyedszer zajló rendezvénysorozat szervezői idén is kitettek magukért. A legjobban a nagyszénási társaság tagja, Hegyi János lőtt Kapcsolódnak államalapító királyunk ünnepéhez Szombaton vadászati háromtu­sával, illetve vadhús- és halász­léfőző versennyel indult a nap. Dél körül a fortyogó bográcsok illatára a félholt is táncra per­dült, egészséges ember pedig alig várta, hogy tányérjára szed­jenek a gőzölgő ínyencségek­ből. 14 órakor a 24 órás hor­gászverseny záróakkordjaként a győzteseket köszönthette a tö­meg. Dózsa József 4,30 kilo­grammos nyurgagontyával első helyen végzett. Ot, Králik Já­nos, Fodor János, Szabados Ist­ván, Hajnal László és Boldis János követte. A Mezőberény- ből érkezett Bálint Mihály főzte a legízletesebb halászlét, a dán­foki vadásznapon kezdetektől jelen lévő Vincze Imre tárko­nyos vaddisznólevese és „meg­vadított” marhapörköltje tarolt a vadételek között. — Több, mint harminc esz­tendeje, ’61-óta vagyok a me- zőberényi vadásztársaság tagja. Mivel szeretem a gyomromat, a főzéssel sem állok hadilábon. Rendszeresen járok versenyek­re, s általában a dobogósok kö­zött végzek. Karácsonykor a családomnak csakis én főzhe­tem a halászlét — mondta Bá­lint Mihály. — A vadászati háromtusa el­ső helyezettje, a nagyszénási vadásztársaság tagja, Hegyi Já­nos a vasárnap délutáni ered­ményhirdetésen egy 222-es ka­liberű Remingtonnal gazdago­dott — tudatta a hírt Csicsely György, a békési Harmónia Va­dászbolt tulajdonosa. A máso­dik legjobban lövő vadásznak a békési Október 6. Vadásztársa­ság tagja, Megyeri Pál bizo­nyult. Harmadik Márta József, negyedik Durkó János lett. Őt a házigazda Egyakarat Vadász- társaság színeiben versenyző if­jú Herbert János követte. B. I. A megyeszékhely legnagyobb lakótelepén a kultúrközpont 1992 óta minden esztendőben megrendezi a Szent István- napi előzetes ünnepséget. Au­gusztus 14-én a Lencsési lakó­telepen újfent „állt a bál”. A Féja Géza téren hemzsegő tö­meg hangulatáról gondoskod­tak az előadók, s az időjárás is kegyeibe fogadta a betonren­geteg lakóit. — Hét, nyolc esztendővel ezelőtt nemigen voltak szabad­téri programok a lakótelepen. Részben ez hívta életre a mára hagyományosan megrendezett programot — emlékezett a kez­detekre Takács Péter, a Lencsési Közösségi Ház igaz­gatója. — Arra azért mindig vi­gyáztunk, hogy tematikájában a rendezvény kapcsolódjék a ál­lamalapító királyunk ünnepé­hez. Evekig a Balassi Tánc- együttes lépett fel, és a Csabai Színistúdió részleteket adott elő az István a király című musical­ből. Idén a Békés Banda műso­rát követően a Balkán Tánc- együttes rúgta a port — tette hozzá az igazgató. — Csigabiga! Csigabiga! — sugallták a ihletet a bealapozott fiatalok a koncertező Waszlavik „Gazember” Lászlónak. A sá­mán most is sajátos stílusával kápráztatta el a közönséget. A csabai kolbászról szóló dala után erdélyi, vajdasági bordalok csendültek fel. A Jazz Mine (Hevesi Happy Band) első for­dulója után tűzijáték, majd rá­adásként újra a Hevesi Happy Band következett. — Both — A bográcsok körül serénykedő bíráló bizottságnak sem volt könnyű dolga fotó: such tamás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom