Békés Megyei Hírlap, 1999. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-14-15 / 189. szám
Gyulai szakácsok lakomája A fürdővárosi szakácsok idén is helytálltak a hetedik alkalommal megrendezett nagyszakácsi versenyen (3. oldal) Hétvégi magazin Győzelemmel nyitni otthon Az NB Il-es labdarúgó-bajnokság újonca, a Gyomaendrődi Barátság otthoni környezetben debütál a Monor ellen (14. oldal) 1999. AUGUSZTUS 14-15., SZOMBAT-VASÁRNAP ÁRA: 44 FORINT LIV. ÉVFOLYAM 189. SZÁM METEOR Békéscsaba, Szarvasi út 66. Hétfőtől péntekig 8-17, szombaton 8-12 óráig. Telelőn: (66) 443-031. f IVECO tehergépkocsik HÍREK Tutméretes járművek, (e) A Békés Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság tájékoztatása szerint augusztus 15-én 23 és augusztus 16- án 02 óra között a Sarkad— Doboz—Békéscsaba—Szabadkígyós—Újkígyós útvonalon túlméretes járművek közlekednek rendőri biztosítással. Az említett útvonalon és időszakban más járművek elől lezárják a forgalmat. Pizza futár, (u) A Csabai Színistúdió augusztus 17-én, este fél kilenctől újra bemutatja a Pizzafutár című musicalt Gyulán, a Herkules taverna udvarán. A szerelemről, érettségiről, munkáról, barátságról szóló előadás szövegét Szente Béla, a dalokat Gulyás Levente írta, a koreográfiát Novák Éva készítette. Új óvodavezető, (w) Okány képviselő-testülete tegnapi ülésén döntött az óvodavezetői álláshelyre kiírt pályázatokról. Nagy Sándomé nyugdíjas óvodavezető utóda eddigi helyettese, Hoffmann Mihályné lett. Schéner-tárlat. (e) A mezőhegyesi Szent György templomban tegnap 18 órakor nyílt meg Schéner Mihály Kossuth-díjas képzőművész „Jöjj István Király!” című kiállítása. A rendezvényen a mezőkovácsházi Crazy Theatrum működött közre. Ä tárlat augusztus 21-éig naponta 11-17 óra között tekinthető meg. Természetben kiállító alkotók. Művészrandevúra gyülekeztek tegnap a Gyulai és a Sarkadi Alkotókor tagjai a Fekete-Körös partján. (írásunk a 3. oldalon) fotó: lehoczky Péter Harminc ember veszélyben Csalános paszternák, csípős nyári munka Battonyán „Ha összejön egy kis zsebpénz, marad annyi idő, hogy a nyár utolsó heteiben élvezhetjük munkánk gyümölcsét a kikapcsolódással” — gondolták azok a battonyai diákok, akik nyári munkára jelentkeztek az egyik helyi vállalkozónál. A felkínált munka nem tűnt nehéznek, mivel a paszternák közül kellett a gyomokat kézzel kiszedniük. Egy-két nap múlva azonban titokzatos betegség ütötte fel a fejét a munkások között: kezüket, lábukat mintha csalán csípte volna, majd fájdalmas hólyagok jelentek meg a végtagjaikon. Az égési sérüléshez hasonló tünetekkel néhányukat kórházba kellett szállítani. A történtekre a gyermekek szülei hívták fel a szerkesztőség figyelmét. — Ismeretségi alapon híre ment, hogy munkásokat keresnek a Mezőhegyesi Ménesbirtok Rt.-hez nyári munkára. Paszternákot kellett volna kézzel kigazolni. Mivel máskor is vállaltak hasonlót a battonyaiak, így a gyerekek is jelentkeztek a helyi Argyelán Zsolt alvállalkozónál munkára — mesélték a történteket a gyerekek szülei, Karsai János, Marinkat Józsefné, Bíró Endréné. Mint mondták, először répában dolgoztak, és nem volt gond, ám amikor a paszternákot gazolták, már az első nap megjelentek a furcsa kiütéses tünetek. A kezdeti apró, piros pontok kivörösödtek, és másnapra felhólyago- sodtak. Kinek kisebb, kinek nagyobb mértékben érte a bőrét, kellemetlen, viszkető, fájdalmas érzés volt. Akadt olyan gyerek, akinek szinte egybefüggő „égési” sebek borították a lábát.-i— Első eset, hogy ilyen növényben dolgoztak, és gondolták, hogy az étkezési zöldségfélétől biztosan nem lehet betegséget kapni. Felelőtlenül bele- küldték a 14-16 éves gyerekeket és a felnőtteket a vegyszeres növénybe, akik szinte valamennyien betegek lettek. Ne mondja azt senki, hogy ennyi ember egyszerre és egyformán allergiás — mondták méltatlankodva. A 30 munkásból 28 valamilyen fokon megbetegedett. Bíró Endrét és Totka Tamást például magas lázzal, súlyos sebekkel szállították kórházba. A betegek először a háziorvosukat keresték fel. Néhányan kenőcsöt, gyógyszert kaptak, a súlyosabbakat továbbküldték a bőrgyógyászatra vagy a kórházba. Természetesen a szülők megkeresték a munkaszervezőt, aki elmondta: nem tudott róla, hogy ez a növényféle ilyet okozhat. A munkát eredetileg a mezőhegyesi Zsurzs László vállalkozó „bérelte” a gazdaságtól, amit a helyi alvállalkozónak adott tovább. Az emberek tanácstalanok, a gyerekek sokat szenvedtek, mivel az „égési” sebek után is csúnya hegek láthatók rajtuk. — Még azt se tudjuk, maradandó lesz-e a folt? — keseregtek. A károsultak és családjaik azt szeretnék, ha egyértelműen kiderülne: mi okozta a bajt, és hogyan lehetett 30 embert beengedni a „veszélyes” növényzetbe. (Folytatás a 9. oldalon) Sokan a hazatértek visszajelzéseire várnak Búcsúztak albánok Csabától is A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) charterjáratával csütörtökön hazaindult Ferihegyről a Magyar- országra menekült koszovói albánok első csoportja. Köztük olyanok is, akik a békéscsabai menekülttábor lakói voltak. Székely Bélát, a megyeszékhelyi befogadóállomás vezetőjét arról kérdeztük, hogy mennyien döntöttek az önkéntes hazatérés mellett. — Augusztus 8-án tíz koszovói albánt szállítottunk át Debrecenbe, ahol elkészítették számukra a hazatérésükhöz szükséges úti okmányokat — mondta. — Ezenkívül több, mint húszán jelezték felénk hazatérési szándékukat, ők is Debrecenben várnak majd az indulásra. — Úgy tudom, ennél több koszovói albán tartózkodik a két békéscsabai táborban. — Számuk megközelíti a százat, és most a többség az első csoportban hazatértek visszajelzéseire vár. Ettől teszik függővé, hogy bejelentsék-e hazatérési szándékukat vagy sem. Vannak olyanok j is, akik a Nyugatra jutásban bíznak. —A menekültek számának \ csökkenése hozzájárulhat ahhoz, hogy az ifjúsági táborban kialakított ideiglenes [ szálláshelyet felszámolják? — A két táborban jelenleg ; 430-an laknak, és ekkora létszámot a Kétegyházi úti ; befogadóállomáson képtelenség lenne elhelyezni. Bár a Jugoszlávia területéről érkezett menekültek száma valóban folyamatosan csökken, de jönnek helyettük máshonnan. Szeptember 30-áig kell a megoldást megtalálni, mert ; a szerződésünk az ifjúsági táborban kialakított szálláshely használatára addig szól, és egyébként is problémát jelentene ott a fűtés biztosítása. I Elképzelhető ugyanakkor, ha más táborokban felszabadulnak férőhelyek, oda csopor- j tosítunk át Békéscsabáról ! menekülteket. Ny. L. Folytatódik a sertésfelvásárlás A gyulai húskombinát újabb 19 millió 400 ezer forint támogatást nyert a túlsúlyos sertések felvásárlására. A pályázó húskombinátok kilónként legfeljebb 40 forintos támogatást kapnak, így a most odaítélt összeg birtokában további 3500 elhízott sertés felvásárlására nyílik lehetőség — tájékoztatta lapunkat a sertések támogatott felvásárlását a Hústerméktanács felkérésére kezdeményező kisgazdapárti országgyűlési képviselő, Hanó Miklós. A túlsúlyos sertések „likvidálása” megyénkben július 25-én kezdődött el. Az FVM 150 millió forintot szánt a nagy súlyú sertések felvásárlásának támogatására. „Békés megyében az odaítélt kvóta alapján csak a gyulai húskombinát 8500—9000 sertést vásárol fel” — adtuk hírül akkor. A gyulai kombinát először a legkövérebbekkel, a 180 kilogramm feletti moslékpusztítókkal kezdte. Az FVM intervenciós támogatása a családi gazdaságokban és a regisztrált őstermelőknél felhalmozódott túlsúlyosakra vonatkozik, nem vehetik igénybe egyéb gazdálkodási szervezetek (szövetkezetek) és magánvállalkozók. A gazdák a 193 forintos minimumárat, valamint a kompenzációt kapják, ami 205 forintot jelent kilónként. — A Pick Szeged 5 millió körüli támogatást nyert, s így a részvénytársaság is felvásárol Békés megyében, könnyítve a gazdák terhein — tette hozzá Hanó Miklós. Both Imre Fórum a Sapardról Az EU-előcsatlakozást segítő Sapard-program első lépéseként a közelmúltban a dél-békési ön- kormányzatok területfejlesztési társulási ülésén 6 szakbizottság alakult, amelyek a héten megkezdték a kistérségek helyzet- felmérését. A kiadott szakmai program szerint a természeti adottságok, az agrárstruktúra, a gazdaság és vállalkozások, az idegenforgalom és etnikai közösségek, a szociális helyzet, valamint a közigazgatás és településszerkezet témakörökben végeznek a szakértők mindenre kiterjedő helyzetelemzéseket. A részeredményekről és a programkészítésből adódó feladatokról körzetenként falufórumon számolnak be, melyből az elsőt Battonyán csütörtökön tartották, a legközelebbire pedig Mezőkovácsházán augusztus 16-án 9 órától a művelődési házban kerül sor. (hm) A Balkáni gerle Gyulán. Sütő András Marosvásárhelyen játszódó keserűjátékát a Nemzeti Színház drámapályázatára írta. A folklórba ágyazott nemesveretű kabarét a Várszínház közönsége is láthatta a nemzet első színháza művészeinek előadásában. (Kritikánk a 9. oldalon) FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Kapaszkodótábor alsósoknak A mezőberényi Petőfi Művelődési Központ és a Humánsegítő és Szociális Szolgálat idén is megrendezi augusztus 13- tól 19-ig az immár szokásossá vált iskolára „hangoló” táborát. Szászné Sziklai Cili pedagógust és gyógytestnevelőt kérdeztük a herényi táborról. — Több mint öt éve, így iskolakezdés előtt azzal a céllal foglalkozunk a magatartászavaros, nehezen kezelhető gyerekekkel, hogy felkészíthessük őket az iskolára. Szakemberek adnak tanácsokat nekik 35 perces foglalkozásokon, s játszanak velük — mondja a pedagógusnő. —- Kifejezésgyakorlati, logikai, olvasásikészségfejlesztő órákon próbálunk ezeknek az általában hátrányos szociális helyzetű családokból származó diákoknak segíteni. A mozgáskoordinációs foglalkozáson a mozdulatokat gyakoroljuk velük, s családsegítő szándékkal beszélgetnek velük munkatársaink a szülőkről, a szabadidőről. Védőnők tartanak előadást a táplálkozásról, a tisztálkodásról, s a rendőrkapitányság előadója a helyes közlekedésről, a kábítószer elleni küzdelemről tájékoztatja a diákokat. Az utolsó napon mindenki kedve szerint bemutathatja, amit nálunk elsajátított: énekelhetnek, táncolhatnak, szavalhatnak a táborlátogatók. A kollégákkal együtt ekkor értékeljük egyénenként a gyerekek jó tulajdonságait, s az itt készült munkákból kiállítást rendezünk be, az alkotásokat a kis művészek a tábor végén haza is vihetik. B. Párkányi Adrienn