Békés Megyei Hírlap, 1999. augusztus (54. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-11 / 186. szám

1999. augusztus 11., szerda GAZDASÁG Röviden Tőzsdefogyatkozás. A Budapesti Árutőzsde Tőzsdetanácsa úgy határo­zott, ma, a napfogyatkozás idejére tőzsdei szünnapot rendel el — jelentette be a BÁT a Magyar Tőkepiac hétfői számában. A Buda­pesti Értéktőzsdén a kereske­delem a napfogyatkozás alatt nem szünetel, néhány érték- tőzsdei brókercég viszont üzemszünetet rendelt el a napfogyatkozás idejére. Közepes méztennés. A rendkívüli időjárás miatt a méhek és a méhészek mun­kája sem zavartalan az idén - jelentette ki a szegedi Mézért Kft. ügyvezetője, Nagy Vin­ce. A méhek közül sokan el­pusztultak, mert a szabadban érte őket az eső, a vihar. A társaság a pergetési időszak végéhez közeledve közepes méztermésre számít. Ipari növekedés. Az előzetes adatok szerint az idei év első felében az ipari termelés 6,8 százalékkal volt nagyobb, mint 1998 azonos időszakában — közölte a Központi Statisztikai Hiva­tal. Áz idén júniusban május­hoz képest 3,8 százalékos nö­vekedést regisztrált a KSH. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre forintban) Angol font 381,52 EURÓ 254,17 Francia frank 38,75 Német márka 129,96 Olasz líra (1.000) 131,27 Osztrák schilling 18,47 Svájci frank 158,67 USA-dollár 236,79 ­örül ( Kelet-európai devizák Cseh korona 7,00 Lengyel zloty 60,01 Szlovák korona 5,67 „JOBB EGY NYERŐ EDÉNYMOSOGATÓJÁ­NAK LENNI, MINT KA­PITÁNYNAK A TITANI- CON.” (Al Ries és Jack Trout) FELVESSZÜK A RITMUSÁT & CIB BANK 5600 Békéscsaba, Szent István tér 2. Telefon: (66) 454-293 5900 Orosháza, Széchenyi tér 1. TELEFON: (68) 510-240 Érvényes: 1999. málus 3-tól BETÉTEK VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE Lekötési idő Éves kamat, 1M Ft lelett (%) (EBKM) 1 hét 9,000 (9,13 2-3 hét 11,500 (11,66) 1-2 hó 13,500 (13,69) 3 hó 13,500 13,69) 6 hó 13,000 (13,18) Folyószámla 3,00 (3,04) MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE 50 E Ft—5 MFt 5-10 MFt 10 M Ft letett Betétek éves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM 1 hó 13,500 (13,69) 13,625 (13,81) 13,750 (13,94) 3 hó 13,500 (13,69) 13,625 (13,81) 13,750 (13,94) 6 hó 13,000 (13,18) 13,125 (13,31) 13,250 (13,43) CIB Classic Magánszámla látraszóló kamata: 0-100 E Ft-ig 100 E Ft—500 E Ft éves kamat (%) 3,500 EBKM 3,55 6,000 6,08 500 E Ft felett 10,500 10,65 A KINCSEM betét kamata magánszemélyek részére (min. 50 E Ft) évas kamat (%) EBKM 3 hónap 14,000 14,19 6 hónap 13,500 13,69 12 hónap 13,000 13,18 Lejárat előtti visszaváltás esetén: 30 napon belül: 0% 30 napon túl: fix 5% A KINCSEM 2000 kötvény (min. 100 E Ft) 1 hó éves kamat (%) 14,000 EHM' 14,00 3 hó 14,000 14,00 6 hó 13,500 13,50 12 hó 13,000 13,00 * Az EHM kamatai az éves kamattal megegyezőek. HITELEK Érvényes: 1999, július 1-létél Éves kamat (%) HUF prime rate 16,750 Lombardhitel magánszemélyek részére 300 E-5 M Ft-ig 19,750 5 MFt felett 19,250 CIB^\0640242242 A BANCA COMMERCIALEITALIANA - CSOPORT TA Tíz éve a Henkel élén: Fekete István Az ország egyik legismertebb cége a Henkel Magyarország Kft., amelynek immár tíz esztendeje Fekete István az első szá­mú vezetője. A körösladányi gyárat is magába foglaló Henkel elnök-igazgatója 1942. augusztus 14-én született Budapesten. A Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem külkereskedelmi szakán szerzett okleveles közgazda diplomát. Angolul, németül, spanyolul és portugálul beszél. Fekete István a Henkel vezetése előtt tizenöt esztendeig a gyógyszer-külkereskedelemben tevékenykedett, majd öt évig a Külkereskedelmi Minisztérium külszolgálatában (Havannában kereskedelmi attasé volt) állt, újabb öt éven át pedig kutatóin­tézetnél dolgozott. Fekete úr vezetése alatt a Henkel Magyar- ország egyik legsikeresebb vál­lalata lett, és a Henkel-világban is a magyar kft. sikerét fémjelzi, hogy három alkalommal nyer­ték el a legjobb Henkel vállalat díját. Amikor 1989-ben a Henkel Central Eastren Europe megbíz­ta a vezetői feladattal Fekete Istvánt, akkor a Henkel Ma­gyarországnál mindössze hat munkatárs dolgozott, az éves forgalom pedig 380 millió fo­rintot tett ki. Akkor még a Hen­kelnek Magyarországon egyet­len termelő üzeme sem volt. Tíz év alatt az akkori kisvál­lalatból mára az egyik legna­gyobb hazai cég alakult ki. Je­lenleg a Henkel Magyarország Kft.-nél 850 alkalmazott dolgo­zik öt telephelyen (közülük mintegy 300-an Körösladány- ban). A Henkel a mosó- és tisz­títószerek, a kozmetikai, a ra­gasztóanyagok piacán több ter­mékcsoportban piacvezető cég­gé vált. A kft. 1998-ban 27 mil­Fekete István munkájával je­lentősen hozzájárult a Hen­kel Magyarország Kft. sike­réhez liárd forint forgalmat bonyolí­tott le. Fekete István, mint magyar nemzetközi manager, a munká­jával jelentős mértékben járult hozzá a Henkel Magyarország Kft. kiemelkedő eredményei­hez. M. B. Ki vehet igénybe mezőgazdasági támogatást? Változások a feltételrendszerben — 18 hónapra is eltilthatnak A mezőgazdasági termelők támogatás-igénylésével kapcsolatos alapvető változás, hogy 1999-től kezdődően csak az a termelő válik jogosulttá a miniszter által ren­deletben meghatározott agrártámogatásra, aki gondos­kodott nyilvántartásba vételéről (regisztrációról). A re­gisztráció tehát ez évtől plusz kötelezettség, aminek megtörténtéről az adóhivatal is értesül. Ugyancsak a jogosultság felté­telit szabályozza a 237/1998. (XII. 30.) kormányrendelettel módosított, az agrártámogatá­sok általános feltételeiről szóló 273/1997. (XII. 22.) kormány- rendelet. A rendelet 3. § (1) bekezdé­se 'szerint jogszabály eltérő rendelkezése hiányában agrár- támogatásban akkor részesül­het a miniszteri rendelet sze­rint igénybevételre jogosult adózó, ha lejárt adó-, vám-, egészség-, nyugdíjbiztosítási járulékhátralékkal nem ren­delkezik, azaz nincs köztarto­zása. A kormányrendelet előírásai alapján a támogatáshoz jutás­nak két konstrukciója lehetsé­ges: — A miniszteri rendelet alapján meghirdetett pályázatos módszer, amikor is a támogatás elnyerésének anyagi-jogi és el­járási feltételeit a szaktárca ha­tározza meg. Ekkor a pályázó­nak a pályázat benyújtásával egyidejűleg kell igazolni azt is, hogy nincs lejárt köztartozása. A pályázatot elbíráló közigaz­gatási szerv feladata a köztarto­zás vizsgálata is. — A normatív feltételek alapján igényelhető támogatá­sok esetében az adóhatóság vizsgálhatja a támogatás igény­lésének jogosságát, mind kiuta­lás előtti, mind utólagos ellen­őrzés keretében, úgy a szakmai, illetve jogszabályi feltételek tel­jesülése, mind a köztartozás vo­natkozásában. Hivatkozott kormányrende­letben foglaltak szerint tehát az igénylés esedékességekor fenn­álló, lejárt köztartozás esetén agrártámogatás nem vehető igénybe. Ha ennek ellenére mégis be­nyújtotta az igénylését támoga­tásra (bevallását), akkor az jo­gosulatlannak minősül. A jogosulatlanul igényelt tá­mogatások szankcionálása az adózás rendjéről szóló törvény előírásai alapján adójogi (adó­bírság), míg a hivatkozott kor­mányrendelet 11. § (7) bekez­dése egyéb eljárásjogi (18 hó­napos igénylési tilalmi időszak) jogkövetkezményt eredményez. A kormányrendelet szerinti szankció a jogosulatlan igény- bevétel összegszerűségéhez kapcsolódik annyiban, hogy a jogosulatlanul igénybe vett (1999. január 1-jétől a jogosu­latlanul igényelt is) támogatási összeg kétszeresének megfelelő támogatás igénybevételét zárja ki az erre irányuló kérelem be­nyújtásának 18 hónapos tilal­mával. így az 1999. január 1-jét kö­vetően benyújtott támogatás- igénylés esetében az adóható­ság a kormányrendelet előírásai értelmében vizsgálja azt, hogy az elmúlt 18 hónapon belül, 1999. január 1-jét megelőzően volt-e jogosulatlan igénybevé­tel (kiutalt támogatás), majd az 1999. január 1. utáni időszak­ban volt-e jogosulatlan támoga­tás-igénylés, illetve jogosulat­lan támogatás-igénybevétel. A kormányrendelet értelmé­ben tehát fennálló köztartozás esetén a benyújtott támogatási kérelem olyan jogosulatlan igénybevételnek minősül, ami­kor is az adóhatóság a támoga­tás kiutalását megtagadja, a jo­gosulatlan igénylésről adóható­sági határozatot hoz. Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy köztartozásnak minősül az is, ha az igénylőnek lejárt ese­dékességű olyan tartozása van a folyószámlán, melynek végre­hajtását a bíróság felfüggesztet­te. Az előzőekben leírtak miatt tehát célszerű a támogatást igénylőnek a támogatási kére­lem (bevallás) benyújtása előtt köztartozását illetően tájéko­zódni, majd rendezni azt, mert így mentesülhet a jogosulatlan igénybevétel esetén beálló jog­következmények alól. Szabóné Juhász Ilona igazgatóhelyettes, APEH Békés Megyei Igazgatóság, jogi osztálya Lesz elegendő kenyérnek való Több mint tízmilliárd forint veszteség az agráriumban 10 milliárd forintnál több az agrártárca szerint a mostoha idő­járás miatt keletkezett mezőgazdasági károk összege. Az ár- és a belvíz, valamint a kisebb vetésterület ellenére jó minőségű bú­zából biztosítva van az ország kenyere — hangzott el egyebek mellett a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium legutóbbi tájékoztatóján. Tamás Károly közigazgatási ál­lamtitkár elmondta: végéhez közeledik a betakarítás. Őszi búzából már learatták a vetéste­rület 92 százalékát. A 744 ezer hektáros területről eddig 2 mil­lió 522 ezer tonna gabona került a tárolókba. A termésátlag hek­táronként 3,7 tonna körül mo­zog. Az időjárás miatt a vártnál mintegy 500 ezer tonnával ke­vesebb, összesen mintegy 2 millió 685 ezer tonna búza ke­rülhet az idén betakarításra. Őszi árpából a gazdák eddig 475 ezer tonnát, tavaszi búzából 53700, rozsból 81 ezer tonnát takarítottak be. A gabonapiacon keresleti helyzet alakult ki, a jó minőségű kenyérgabona ára tonnánként 20—24 ezer forint között mozog. Az államtitkár szerint azok a termelők járnak majd jól, akik nem az államnak adják el 18 ezer forintos garan­tált áron a termésüket. Az exportot illetően a tárca, a vártnál kevesebb búzamennyi­ség ellenére is, mintegy 3—400 ezer tonnás export árualapra számít. Tamás Károly elmondta: a becsült adatok alapján a rendkí­vüli időjárás több mint tízmilli­árd forint veszteséget okozott az agráriumnak. A károk össze­gét növeli még a víztársulások védekezési költsége és a vízel­vezető művekben keletkezett mintegy 260 millió forintos kár. A károk enyhítésére a kormány 3 milliárd 890 millió forintot hagyott jóvá; ez az összes vesz­teségnek mintegy 30 százaléka. Nem szerepel az FVM kereté­ben az a kártétel, amely azért keletkezett, mert a védekezés szükségessé tette egyes térsé­gekben a mezőgazdasági terüle­tek elárasztását. Ez mintegy 12 ezer hektárt érint és 1,2 milliárd forintos veszteséget takar. A gazdák ilyen jellegű kárát a vízügyi tárca téríti meg.-ug­A Budapesti Árutőzsde hírei A múlt heti „bum” után visszarendeződnek az árak „déli” irányba a búza- és kukoricapiacon. Az árpa árai csúcson van­nak, a napraforgó szilárdul. Azonnaliba keresnek, Hajdú me­gyébe takarmánybúzát, Békés megyébe tavaszi árpát, takar­mány minőségűt. A sertésárak 2—4 Ft/kg-ot emelkedtek a kö­zeli és távoli határidőkben. 2000. március 25., július 270 Ft/kg. Bővebben az Interneten: http://www.szikszi.hu/~ballai Hó Elszámoló ár Vételi Eladási Üzletkötés ajánlati ársáv Kukorica Ft/t Október 16 290 15 500 16 400-17 000 — December 16 400 16000 16400 — Március 18 500 17 700-18 100 18 700—19 200 — Búza Ft/t Augusztus 25 800 — 25 800-26 000 — December 26 400 — 26 400 — Március 30 380 30 000-30 600 30 300-31 000 30300-30 600 Május 31 800 30 100-32 100 31 800—32 600 31 800-32 100 Árpa Ft/t Augusztus 19 000 — — — December 20 000 19 300 20 000-20 900 — Napraforgó Ft/t Október 50100 Europ vágósertés I. 49 600—49 800 50 200-50 900 :— Június 216 208—216 216 216 December 236 226-234 233—234 234 Békéscsaba, 1999. augusztus 9. Ballai Pál BÁT-tőzsdetag Piaci árak Szarvason Csak édes legyen! A vásárlónak sokszor mind­egy, hogy ötkilós vagy nyolc­kilós a görögdinnye. Csak azt kéri, édes legyen! — mondta a szarvasi piac egyik zöldsé­gese, aki alig győzte kiszol­gálni a dinnyével teli utánfu­tónál sort állókat. Ráadásul a nyár kedvenc gyümölcsének piacról piacra kevesebb az ára. Kedden 30-40 forintért árulták. Kapós volt a sárga­dinnye is. Énnek 90 forintért mérték kilóját. Sokan keresik a kovászolni való uborkát, ennek 50 forint az ára. Lehet kapni kész ko­vászost is 150 forintért. Aki apró uborkát szeretne télire eltenni most vegyen, kilója hatvan forint. Olcsóbb lett a paradicsom. Két hete még száz forintért mérték kilóját, most negyve­nért is kapni. Ugyanígy a kar­fiol, amely majd’ kétszáz fo­rint volt, most hetven. A vö­röshagymát, a répát és a sző­lőt nyolcvan forintért mérték. Hatvan forint volt a körte és az alma kilója, ötven a krumplié és a káposztáé. A zöldségnek és a zellernek negyven forint, a zöldpapri­kának hetven, a fokhagymá­nak 280 forint volt az ára. A citromot 250 forintért kínál­ták, banánt lehetett 150 forin­tért is kapni. A tejessátor portékája ha­mar elfogyott. A tej literjét 90 forintért, a tejfölét kétszázért kínálták. A vaj kilója ezer fo­rint, a túróé hatszáz, az erős túróé ezerháromszáz forint volt. —r— A nyár ked­venc gyümöl­csének piac­ról piacra ke­vesebb az ára Ak^^dló- és falburkolók Bővülő olasz és spanyol 11 csempeválaszték! . ^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom