Békés Megyei Hírlap, 1999. július (54. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-06 / 155. szám

HAZAI TÜKÖR 1999. július 6., kedd Az SZDSZ 137 (fekete)pontja Magyar Bálint a kormány első évéről Magyar Bálint szerint az el­múlt egy évben nemhogy kö­zeledtünk volna, hanem in­kább távolodtunk a polgári Magyarország eszményétől. A szabaddemokrata pártelnök arról számolt be tegnap, hogy az SZDSZ eddig 137 olyan pontot talált a kabinet munká­jában, ami nem valósult meg a korábbi ígéretekből, illetve ami ellentétes azokkal. A politikus úgy fogalmazott: a kormány nem váltotta be gaz­dasági, anyagi jellegű ígéreteit, amit a gazdasági növekedés mértéke, a radikális adócsök­kentés elmaradása és az ala­csony közalkalmazotti bérfej­lesztés jelez.- Jó úton járunk afelé, hogy az átgondolatlan, szakszerűtlen gazdaságpolitika miatt értel­metlenné váljon az az áldozat, amit a társadalom a stabilizáció érdekében hozott - vélekedett. Magyar Bálint emellett úgy látja, hogy a kormány nem a kampány során hangoztatott polgári Magyarország felé viszi •az országot. Álláspontja szerint a jogbiztonságot ássa alá a ma­gánnyugdíjpénztárba befizetett összeg százalékának csökken­tése, a metrószerződés egyol­dalú felmondása, az önkor­mányzati támogatások politikai célú elosztása, a BÁV-ra és a Magyar Hírlapra vonatkozó „visszaállamosítási kísérlet”. Az SZDSZ elnöke szerint a kormány a polgári Magyaror­szág normáival ellentétes poli­tikát folytat a parlament és a média irányában is. MSZP-javaslat a vizsgálóbizottságokról Alkotmányban rögzítenék A szocialisták augusztusban alkotmánymódosítási javasla­tot és egy önálló törvényja­vaslatot nyújtanak be az or­szággyűlési vizsgálóbizottsá­gokkal kapcsolatos szabályo­zás pontosítása érdekében - jelentette be hétfőn Vastagh Pál frakcióvezető-helyettes. A politikus szerint ma is adott a vizsgálóbizottságok felállításá­nak lehetősége, de a hiányos szabályozás miatt nem biztos, hogy a testületek el is végzik munkájukat. Az előterjesztés szerint az alkotmány rögzítené, hogy a képviselők egyötödének indít­ványára kötelező vizsgáló- bizottság felállítása. A testület elnökét a mindenkori ellenzék adná akkor, ha a vizsgálat tár­gya a kormány vagy egy kor­mányzati szerv ellenőrzése. A javaslat kötelezővé tenné a meghallgatásra meghívottak megjelenését, őket igazmon- dási kötelezettség terhelné, ki­véve - fogalmaz az előterjesz­tés - ha bűncselekmény elköve­tése a vád ellenük. A szocialista politikus sze­rint a vizsgálóbizottság erős parlamenti alappillérnek ígér­kezik javaslatuk alapján, amelynek célja az, hogy a vizs­gálóbizottságok élő, hatékony intézményként működhesse­nek, és ne lehessen manipuláci­ókkal megakadályozni megala­kulásukat, illetve működésüket. Újabb kihallgatások a Pándy-ügyben DNS - a döntő bizonyíték A belga igazságügyi szervek által a Legfőbb Ügyészséghez küldött jogsegélykérelem alapján tegnap két brüsszeli nyomozó érkezett Buda­pestre, hogy újabb magyar tanúkat hallgassanak ki a Pándy-ügyben. Kovács Lajos, az ORFK ezredese szerint haj-, nyál- és vérmintákat is vesznek a hat gyilkossággal vádolt lelkész rokonaitól. A belga igazságszolgáltatás nem elégszik meg a magyar nyomozók által feltárt bizonyí­tékokkal, ezért kérték a Leg­főbb Ügyészségtől, hogy három alkalommal saját szakembereik is részt vehessenek, összesen mintegy hatvan magyar tanú kihallgatásán. Kovács Lajos, a Pándy-ügy itthoni gazdája el­mondta: három hónapja már járt nálunk két brüsszeli szak­ember - akkor 20 tanút hallgat­tak meg. A tegnap érkezett nyomozók két hét alatt újabb 20 tanú - főleg Pándy nőkap­csolatai - kihallgatásán lesznek jelen. A beidézés és a kihallga­tás a magyar rendőrök dolga, a vendégek csupán kérdezhetnek. Kovács azt is elárulta, hogy a belga nyomozók megbízatása kiterjed a lelkész hat feltétele­zett áldozatának oldalági roko­naitól történő haj- nyál- és vérminta vételére is. Az ezek­ből nyerhető DNS-képletek és a holttestek DNS-mintázatának összehasonlítása végérvénye­sen tisztázhatja, valóban azt a hat hozzátartozóját gyilkolta-e meg Pándy, akikre Kovács La­jos esküdni merne. T. M. Iratok a szemétben - a selejt bosszúja Perek sokaságát zúdíthatják a Postabank Értékpapír Rt. nyakába azok az ügyfelek, akiknek adataiba és pénzkezelési szokásaiba bárki betekinthetett, ha kibontotta a fővárosi szemétégetőmű mellé kidobott dobozokat - mondta érdeklő­désünkre Simics Iván jogász. Szerinte a Postabank leány- vállalatától különös módon kikerült iratok miatt esetleg fize­tendő kártérítés akár a cég összeomlásához is vezethet. Egy ismeretlen telefonáló in­formációi alapján a fővárosi szemétégető üzem mellett új­ságírók bukkantak rá arra a többkilónyi, bedobozolt irat­halmazra - számlákra, ügyfél­forgalmi nyilvántartásokra, részvények adásvételét rögzítő dokumentumokra, átutalási megbízásokra és egyebekre amit valaki vagy valakik a Postabank leányvállalatától „selejteztek le”. A papírok több közismert személyiség bankügyleteit is tartalmazzák, és keletkezésük ideje eltérő: 1991-es dátumú éppúgy volt közöttük, mint idei. A Postabank Értékpapír Rt. banktitok megsértése miatt ismeretlen tettes ellen szinte azonnal feljelentés tett, ám az ügynek ezzel koránt sincs vége. Simics Iván jogász úgy véli: az út szélére került irato­kon szereplő ügyfelek hama­rosan perdömpinggel büntetik hanyagságáért a Postabank le­ányvállalatát. Vagyoni kártérí­tést követelhet például az a cég, amelynek részvényeiről elvileg bárki bármit megtud­hatott a szemétre vetett iratok­ból, de nem vagyoni kár oko­zásáért is sokan fordulhatnak bírósághoz. A személyiségi jog ebben az esetben többszörösen is sé­rült - tette hozzá a jogász -, hiszen az ügyfelek nevének, lakcímének és egyéb adatai­nak „közkinccsé” tétele mel­lett az is nyilvánosságra ke­rült, hogy az érintettek közül ki mennyit forgalmazott a számláján, vagy hogy ki mi­lyen részvényekbe fektette a pénzét. A következmények szerteágazóak: például meg­indulhat a kölcsönkérők ro­hama, lakcímtippet kaphatnak a betörők, stb. Simics szerint az ilyen ügy szerencsére ritka, mint a fehér holló, ám ezekben a bíróságok meglehetősen kemény ítéletet szoktak hozni. Nemrégiben például egyetlen számlaszám közléséért 100 ezer forintra büntették az egyik napilapot. Ha a most kárt szenvedett ügyfeleknek csak a fele pert indít, az könnyen a Postabank Értékpapír Rt. csődjéhez ve­zethet. Takács Mariann Fix térítésen gondolkodik az OEP A gyógyszergyártók és -forgalmazók, az orvosszakmai kollé­giumok mellett a betegek érdek-képviseleti szervezeteit is bevonják a gyógyszerár-támogatás jövő évtől bevezetendő új rendszerének kidolgozásába - közölte Szabó Sándor gyógy­szerügyi miniszteri biztos, a Budapesten rendezett II. Euró­pai Farmakológiai Kongresszuson. Az új gyógyszerár-támogatási rendszer tervezetét két hét múlva bocsátja vitára az Egészségügyi Minisztérium, illetve az egészségbiztosító. A gyógyszerek hatásmód­jával foglalkozó - szombaton megnyílt és szerdán záruló - tudományos tanácskozáson Szabó Sándor elmondta: bár a gyógyszerárak társadalombiz­tosítási támogatásának ösz- szege az utóbbi évek mind­egyikében mintegy 20-20 szá­zalékkal növekedett, a betegek által a patikákban megvásárolt medicinák árából a tíz eszten­dővel ezelőtti átlagos 85 szá­zalékkal szemben csak 63 szá­zalékot áll az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár (OEP). Ha novemberben vagy de­cemberben sikerülne a gyár­tókkal hosszabb távra szóló ár- támogatási rendszert kialakí­taniuk - mondta a miniszteri biztos akkor elképzelhető, hogy két évig nem is kell tár­gyalniuk egymással, csupán a tárgyalásokon kialakított pénzügyi mechanizmus korri­gálná a patikaszerek árát. Szabó Sándor a gyógy­szerár-támogatási rendszer át­alakítására kimunkált javasla­tok között említette a fix térí­tés bevezetését, amellyel a számítások szerint 350 fo­rintba kerülne az OEP-nek minden recept. Megvalósítha­tónak tartja azt is, hogy sze­mélyre szóló, a kezelés alatt állók jövedelmi viszonyaihoz és krónikus betegségük gyógyszerigényéhez szabott térítési rendszer működjön. Egymilliárd forintnyi támogatás óvodáknak és általános iskoláknak Jogtalan pályázó is akadt A legtöbb 1100 főnél kisebb lélekszámú település óvodája és ál­talános iskolája megkapta, illetve szeptemberig megkapja a maga részét abból az egymilliárd forintból, amelyet az Okta­tási Minisztérium a Pénzügyminisztériummal és a Belügymi­nisztériummal egyetértésben előirányzott a költségvetésből. Környei László, az Oktatási Minisztérium helyettes állam­titkára lapunknak nyilatkozva elmondta: mintegy 800 általá­nos iskola és 700 óvoda között osztották szét azt az egymilli­árd forintot, amelyet az okta­tási tárca a Pénzügyminiszté­riummal és a Belügyminiszté­riummal egyetértésben irány­zott elő támogatásra. A támo­gatást azoknak a települések­nek az önkormányzatai pá­lyázhatták meg, amelyben a lélekszám tavaly év elején nem érte el az 1100 főt, vala­mint csak egy általános iskolát és (vagy) óvodát tart fenn. Mint megtudtuk, a pályáza­tokat az oktatási tárca szakér­tői bizottsága - a PM és a BM bevonásával - bírálta el, és a támogatás elosztásának rend­jét a beérkezett igények alap­ján alakította ki. Az egymilli- árdból valamennyi jogosan pá­lyázó intézmény részesült, il­letve részesülni fog. A pénz egyharmadát már szétosztotta a minisztérium, mégpedig egyenlően valamennyi óvoda és általános iskola között. A megmaradt 700 milliót főként az ellátott gyerekek száma alapján kapják meg az intéz­mények. A helyettes államtitkár kér­désünkre közölte azt is, hogy több olyan pályázó is akadt, amely jogtalanul igényelte volna a támogatást. Nem kap­hattak pénzt például azok az iskolák, amelyek szerepelnek a megyei közoktatási fejlesz­tési tervben. (h. gy.) Kegyeletsértés. Göncz Árpád elítélte a szombathelyi zsidó temető sírjainak meggyalázá- sát. Az államelnök szerint a sír- gyalázás törvénysértés, amely közvetlenül rendőrségi ügy; a tettesek személyét fel kell derí­teni, és őket bíróság elé kell ál­lítani. A köztársasági elnök ugyanakkor rámutatott, hogy ez a cselekedet egyben erkölcste­len is volt. Gondosan kimódolt és időzített, durva kegyeletsér­tés, ami kiváltja a magyar köz­vélemény óriási többségének elutasító ítéletét. Megalázó összeg. Elsősorban erkölcsi elégtételt várnak a ma­gyar kormánytól és parlament­től a Zsidó Világkongresszus (ZSVK) vezetői, ugyanakkor a zsidóság megalázásának tartják a jelenlegi, fejenként harminc­ezer forintos kárpótlást - kö­zölte Keller László, a ZSVK kelet-európai elnöke újságírók­kal. A szervezet vezetőit hétfőn parlamenti dolgozószobájában fogadta Szili Katalin, az Or­szággyűlés alelnöke. YTP-hitelek. A Fidesz-frakció minden tagja - 140-en írásban is - nyilatkozott arról, hogy felhatalmazzák a Postabankot: a pénzintézet hozza nyilvános­ságra, ha valamelyiküknek kedvezményes hitel-, lízing­vagy betétszerződése van a bankkal - jelentette be Rogán Antal hétfőn. A Fidesz-frakció helyettes vezetője szerint hat frakciótag azért nem tudta még írásos nyilatkozatát elkészíteni, mert külföldön van, de két héten belül ők is megteszik ezt. A pátriárka latolgatása. A magyar államiság és a keresz­ténység felvételének évfordu­lója alkalmából a 2000. augusz­tus 20-ai ünnepségekre több magas rangú egyházi vezető lá­togat Budapestre - jelentette be Moszkvából hazatérve Semjén Zsolt, a kultusztárca egyházi ügyekért felelős helyettes ál­lamtitkára hétfőn. Élmondta: II. Alekszij orosz pátriárka nem zárta ki annak lehetőségét, hogy személyesen vesz részt a rendezvényeken. Pártok gazdálkodása. Bánk Attila hétfőn levélben kérte fel a frakcióvezetőket, hogy július 13-án tartsanak hatpárti egyez­tetést a pártok gazdálkodásáról szóló törvény módosítása vé­gett. A kisgazda politikus sze­rint az MSZP és az SZDSZ már jelezte részvételét. Rágalmazás miatt. A Defend Kft. rágalmazás miatt feljelen­tést tesz ismeretlen tettes ellen, ugyanis semmi köze a fővárosi szemétégető mellett vasárnap talált, a Postabank Értékpapír Rt.-tői származó papírokhoz fűződő eseményekhez - kö­zölte tegnap Földi László, a cég ügy vezető-igazgatój a. Megújul a Halászbástya. A Budai Vámegyed sokak által vitatott értékű nevezetes­sége, a Halászbástya köveit is alaposan megrágta az idő vasfoga. A rekonstrukciós munkála­tok a Schulek-lépcsőnél már befejeződtek, az mától ismét használható. fotó: feb/diósi imre A közszereplők személyiségi jogai és a közvélemény információhoz való joga Mikor melyik az erősebb? Míg az Amerikai Egyesült Államok elnökének legintimebb tit­kai sem maradhattak homályban, s azokba bárki betekinthe­tett, addig Európában, és főként annak középső-keleti részén nem ennyire nyitott a közszereplők élete. A hazai közvélemény mértéktartóbb fele nem magánéleti félrelépésekre kíváncsi, azt azonban elvárja, hogy az ország vezető politikusai és más köz­szereplők múltja, jelene átláthatóbb legyen az átlagpolgárénál. Az adatvédelmi biztos ajánlá­sára például az elmúlt években nemcsak Horn Gyula kandidá­tusi disszertációja vált megis­merhetővé, de megtekinthető Torgyán József doktori érteke­zése, vagy akár a Magyar Nem­zeti Bank és a Magyar Televí­zió elnökének fizetése is. A demokratikus államokban álta­lános elv és jogi gyakorlat - ol­vasható Majtényi László adat­védelmi biztos beszámolójában -, hogy a közhatalmat gyakor­lók magánszférája szőkébb, ríjint a polgároké, ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az életük legyen nyitott könyv a közvé­lemény számára. Magánéletük korlátozását ők olyan mértékig kötelesek tűrni, hogy köztevékenységük törvé­nyessége, eredményessége megítélhető legyen. Azaz el kell viselniük, ha életük egyes mozzanatai másokénál na­gyobb nyilvánosságot kapnak. Egy adatvédelmi szakértő sze­rint megszellőztethető például egy polgármester zavarosnak tűnő gazdasági ügye, de ahhoz már senkinek semmi köze, hogy a házastársi hűséget meg- szegi-e. Az adatvédelmi biztos hiva­talához többnyire magánszemé­lyek, sok esetben újságírók for­dulnak azzal, hogy egyes hiva­talokban, némely vezetők el­zárkóznak bizonyos adatok közlésétől, holott a közérdekű adatok megismerése alkotmá­nyos alapjog. Amennyiben a kérés nem sérti a magánélet vé­delméhez kapcsolódó jogokat, úgy az ombudsman - a nyilvá­nosság pártján állva - ajánlásá­val szólítja föl az érintettet az adatközlésre. Horváth Magdolna

Next

/
Oldalképek
Tartalom