Békés Megyei Hírlap, 1999. július (54. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-29 / 175. szám

1999. július 29., csütörtök KITEKINTÉS aatÉKÉS MEGYEI HÍRLÁP Vietnam, ahol szeretik a magyarokat ízek, illatok, megfejthetetlen titkok egy messzi országból A piaci sátrak asztalán a portékák és a színek elképesztő kaval- kádja, az áruk fölött hajladozó árusokon patyolatfehér ing. A fal­vakban tenyérnyi földeken gazdálkodó parasztok, másutt a legké­nyesebb nyugati ízlést is kielégítő feldolgozóüzemek. Vízre épült nádkunyhók, kilométerekkel odébb gazdag városközpontok. Vi­etnam az ellentétek országa. Izgalmas vüág, felfedezni való. Vietnam azon országok közé tartozik, amely elrabol az idegen szívéből, ám cserébe a magáéból ad egy keveset: ízeket, illatokat, emberi gesztusokat és megfejt­hetetlen titkokat. Dr. Bakos Já­nos tudományos szaktanácsadó, Gorda Sándor tudományos munkatárs és dr. Pékár Ferenc tudományos főmunkatárs egy sor kollégájukhoz hasonlóan hosszabb-rövidebb ideig dolgoz­tak a messzi országban. Munká­juk megkívánta, hogy megis­merjék az ottani emberek kultú­ráját, életkörülményeit, gazdasá­gi lehetőségeit. Kérésünkre ezekből az izgalmas felfedezé­sekből meséltek el egy csokorra valót, amit ezúttal közreadunk. Termelj rizst és halat! Dr. Bakos János a nyolcvanas évek óta rendszeresen megfor­dul az ázsiai országban. Mint mondja, a húsz évvel ezelőtti Vietnamhoz mérve a fejlődés több területen megmutatkozik. Kialakulóban itt is az újgazdag réteg. A tehetősebbek a városok peremén több emeletes, nagy erkélyes épületeket emelnek. Ennek kiszolgálására egyre több téglagyár épül. Fejlődést mutat a rizsaratás is. A rizst an­nak idején sarlóval vágták le, majd kihordták egy forgalmas országúira. A kévéken áthajtó teherautók csépelték ki a sze­meket. A gabonát ezután fel­szedték és kiterítették száradni. Bár az aratás ma is jellemzően sarlóval történik, a cséplés mű­veletét kézi, illetve motoros hajtású géppel végzik. A kutató elmesélte, végső so­ron a rizstermesztés hagyomá­nyára építkezett a munkájuk. A családi birtokokon a rizsföldek gátjaihoz kitermelt föld után jó­kora gödrök maradtak. Ezek a monszunesőkkor megteltek víz­zel és a száraz időszakban sem száradtak ki. Ekképpen adott volt a halnevelés feltétele. A la­kosság állatifehérje-hiánnyal küzd. Ezért is fontos, hogy a hal még nagyobb szerepet kapjon az élelmezésben. A magyar ku­tatók a canthoi körzetben hu­szonöt farmert vontak be a mun­kába. Az övék lett a mintagaz­daság, ahol a többiek is megta­nulhatják a halivadék-nevelés és a -szaporítás tudnivalóit. A legjobb falat a vendégé A hal a vietnami konyhában egyébként is az első helyen van, ezt követi a csirke és a sertés. Azt az illetlenséget azonban mégsem követhetjük el, hogy nem a rizsről szólunk elsőként. Étkezés ugyanis elképzelhetet­len nélküle. Ragacsosra főzik, ami a pálcikás evéshez nem szokott idegen helyzetét rop­pant megkönnyíti. Az asztali örömök kedvelői szó szerint úton-útfélen elcsá- bulhatnak. Nagy hagyománya van errefelé az utcán főzésnek. Az árusok zsonglőr módjára bánnak a vokkal. Ebben a nye­les edényben sütik az apróra szelt húsokat, zöldségeket, ame­lyek a hozzájuk adott fűszerek­től messzire illatoznak. Kedves fűszereik egyike a koriander. A húsokat és a rizst bőségesen íze­sítik chilivel, s öntik nyakon az egészet erjesztett hallével. A vi­etnami ember nagy híve a leves­nek, előszeretettel fogyasztja reggelire is, sok hússal és rizs­lisztből való üvegtésztával. Beszélgetőtársainknak több­ször volt alkalma megtapasztal­ni a vietnami vendégszeretetet. Szokás, hogy a házigazda szed a vendégnek, bőségesen, a leg­jobb falatokat rakja a tányérjá­ra. Számunkra szokatlanul ala­csony asztalon terítenek. Az előétel rendszerint rákból és kagylóból készült saláta. A sült húst, a rizst, hozzá a kis tálkák­ban kínált szószokat és a nagy tál levest egyszerre szolgálják fel. Az aperitif rizspálinka. A sört jéggel fogyasztják, az üdí­tőket szintén és jeget adnak a tejszínes feketekávéhoz is. Két, három és négy keréken Reggelenként és munkaidő vé­geztével az utcán a biciklis ára­dat ma is megszokott látvány Vietnamban. A tehetősebbek ro­bogóra váltanak, ám a személy- gépkocsi az átlagember számára ma is elérhetetlen. A gazdag vállalkozók közül is kevesen en­gedhetik meg maguknak, jel­lemzően az intézményeknek és a vállalatoknak van gépkocsija. A személyszállításra való — In­diában riksaként ismert, itt ciciónak keresztelt — háromke­rekű bicikli nagy divat, s ennek motoros változata is, a xelloy. A közlekedés európai szem­mel nézve teljes káoszt mutat. A bennfentesek azonban jelző­táblák és útburkolati jelek nél­kül is remekül elboldogulnak. Az útkereszteződésben az autós behajt egészen a kereszteződés közepéig, majd villámgyorsan kiszámítja a továbbiakat. Ha pedig egy európai az általa Az éltető víz. A Mekong-delta adja Vietnam édesvízi akvakultúra termelésének 78 százalékát Gorda Sándort (kis képünkön) a fotós a piacon vásárolt ebédnek valóval kapta lencsevégre megszokott módon próbálna balra kanyarodni, bizonyosan tömegszerencsétlenséget okoz­na. Tülkölnek, dudálnak, és vi­szonylag gyorsan, hetven­nyolcvan kilométeres sebesség­gel haladnak, ám úgy tűnik, ná­luk jól bevált ez a közlekedési mód. Nincs is gond mindaddig, amíg be nem áll az útkereszte­ződésbe a rendőr — mesélték a kutatók, akik biztos, ami biztos, kerülték az autóvezetést. A Mekong-delta a közlekedésben és a szállításban is sajátos hely­zetet teremt. A folyó szertenyú­ló ágain nem épültek hidak, kompok viszik át a kocsikat. A szállítás, a teherfuvarozás jel­lemzően a vízen történik. A nyugati tőke Vietnamot is felfedezte. A korszerű élelmi­szer-feldolgozók a legszigorúbb nyugati feltételeknek is megfe­lelnek, termékeik szinte teljes egészében japán és amerikai pi­acra kerülnek. A szarvasi kuta­tók szerint a vietnami emberek nagyon nyitottak, kedvesek, ügyes kezűek, s az irántuk meg­értést tanúsító külföldivel szem­ben baráti tisztelettel viseltetnek. Öt-nyolc gyerek egy családban Kíváncsiak voltunk arra is, mi­lyen a családok, s benne a nők helyzete. Erről legtöbbet Váradiné dr. Kintzly Agnes, a HAKI főmunkatársa mesélt. — A vidéki és a városi csalá­dok között életformában és élet- színvonalban egyaránt nagy a különbség. A lakások ugyan szinte kivétel nélkül kicsik és végtelenül egyszerűek, ám a vá­e a hírlapárusoknál ongy minden érték. rosban mégis könnyebb az élet. Jobb a munkalehetőség, maga­sabb a kereset, éjjel-nappal el­érhetőek az üzletek és a piacok. A vidéki ember élete a 60-80 évvel ezelőtti magyarországi életet idézi. A városokban álta­lában két gyermeket vállalnak a szülők, vidéken 5-8 gyereket. A kormány által példának állított, s plakátokon is megjelenített kétgyermekes családmodell kö­vetését anyagilag nem ösztön­zik, így ez a szlogen szintjén marad. Az nem lehet, hogy az asszonyok otthon maradjanak a gyerekekkel, mert a család el­tartásához az ő keresetük is kell. Többnyire képzettséget nem igénylő, alkalmi fizikai munkát végeznek. Bölcsőde és óvoda híján gondot jelent a kis­gyerekek napközbeni felügye­lete. Előfordul, hogy a nők ezért csak napi néhány órás munkát vállalnak, vagy a nagyobbik gyerekre bízzák az apróságokat. A tanult, diplomás fiatalok az egyetemi évek után nem vágynak vissza a nehéz falusi életbe. Hogy mégse maradjanak tanár és orvos nélkül a települé­sek, a kormány extra pénzt biz­tosít az ott munkát vállalóknak. A lakások egyszerűségéről már szóltunk. Am a falvakra jellemző nádkunyhókban tény­leg komfort nélkül él a lakos­ság. A vietnamiak végtelenül puritán, tiszta, dolgos emberek. Az idegen csak bámul, amikor a kunyhóból megindul iskolába, munkába a család. A gyereke­ken patyolatfehér vasalt ing. A diákok többnyire a saját taninté­zetük egyenruháját viselik. Ez nadrág és felsőrész csinos együttese. A férfiak fehér, hosz- szú ujjú inget hordanak és könnyű vászonpantallót. A nők bő, egyenes szárú nadrágot, hozzá térdig érő tunika szabású felsőrészt. Az öltözetet virág­vagy gyümölcsdíszes szalma­kalap egészíti ki. Félhosszú ha­jukat szabadon hordják vagy a tarkójukon összefogva. Váradiné dr. Kintzly Ágnesre nagy hatást gyakorolt a buddhis­ta emberek kiegyensúlyozottsá­ga, lelki békére való törekvése. Kinttartózkodásakor a kereske­delemben elindult örvendetes változásokat is érzékelte. Ám hozzátette azt is, Vietnam egy zártabb világ, különösen vidé­ken az. Itt az európai viszonyok­hoz képest jóval lassabb a szer­kezeti, politikai változás. Szólni kell arról a megbecsü­lésről, szeretetről, amellyel a vi­etnamiak a náluk megforduló magyarokat körülveszik. A het­venes években iskolát, kórházat kaptak hazánktól, s az akkori segítséget ma is nagyra értéke­lik. Sok vietnami fiatal szerezte nálunk a diplomáját, s ők ha­sonlóképpen szép ^emlékeket őriznek hazánkról. Ok ma java­részt aktív, felelős beosztású emberek. Ezek a kedvező kö­rülmények is amellett szólnak, érdemes a már meglévő kutatá­si és más területen létező kap­csolatokat tovább fejleszteni a kiegyensúlyozott gazdaságú, hetvenmillió lakosú országgal. Csath Róza hrühwald Központ, termékgyártás és ■eladás: FRÜHWALD KFT., 5600 BEKESCS Befényi út 136/1. Telefon: (66) 447-244, fax: (66) 443668. E-maíl: mail@fruhwald.hu Termékgyártás és -eladás; 2038 SÓSKI külterület (Érd mellett). Telefon: (23) 348-370, fax: (23) 348-372. 4244 ÚJFEHÉRTÍ Epreskert u. 2. Telefon: (42) 291-042, fax: (42) 291-819. ❖ Plewa ♦ Sahara komfort kéményrendszer falazótégla ♦ Tetőcserép forgalmazása ♦ Üreges falazóblokk ♦ Födémbéléstest ❖ Zsalutégla ♦ Kútgyűrűk ♦ Támfalelemek ♦ Könnyű gerenda ❖ TÉRBURKOLÓ KÖVEK 13 FORMÁBAN ÉS lO SZlNB N ❖ Pázsitrácskő ♦ Szegélykövek ❖ Járdaszegély ♦ Paliszádok

Next

/
Oldalképek
Tartalom