Békés Megyei Hírlap, 1999. július (54. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-01 / 151. szám
Csanád vezér Mezőkovácsházán Két éve Mezőkovácsházán — a millenniumi ünnepségekre készülődve — Hetényi György, a helytörténeti szakkör vezetője az önkormányzathoz beadott indítványában Csanád vezér szobrának felállítását kezdeményezte a város főterére. A tervet akkor pénzhiány miatt elvetették. Puck éppen Lysanderen „dolgozik”, George Calin és Takácsy Péter FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Az oktatási és városfejlesztési bizottság előterjesztésére idén újra napirendre került a javaslat, amelynek megvalósításával a képviselők is egyetértettek. Ezek után a legutóbbi ülésen döntöttek egy városi közalapítvány létrehozásában, melynek célja, hogy az említett szoborhoz és a település más kulturális elképzeléseihez anyagi hátteret biztosítsanak. — Mit kell tudnunk Csanád vezérről és a város történetének összefonódásáról? — kérdeztük a napokban Hetényi Györgyöt. — Akármerre járunk az országban, láthatjuk, hogy a ki- sebb-nagyobb településeken mindenhol szép köztéri szobrokkal díszítik a tereket. Mezőkovácsházán eddig mostohán bántak az elődök a kultúra és történelem ezen kérdésével. Úgy gondolom, hogy az István királyi kultusz egyik kiemelkedő egyéniségének, Csanád vezér alakjának megörökítése méltó emléket állít(hat) múltnak és jövőnek, hisz egyik legnagyobb segítője volt az államalapítási törekvéseknek. — A városban sajnálattal tapasztaltuk, hogy kevesen tudták „helyére tenni” a régi Csanád megye névadóját. — Valóban ritkán hallani a mai Magyarország délkeleti sarkában az alig ötven éve még létező megyéről, mely magában hordta Csanád vezér nevét. A vármegye neve (mely egy választókerületet alkotott) a történelem kezdetén bekerült úgy a földrajzi, mint az itt élő magyarság szívébe. — Hogyan alakult a Maros—Tisza táj földrajzi és politikai helyzete a katolikus vallás, a Csanádi püspökség irányítása alatt? — István király Csanádot tette meg Marosvár és a hozzá tartozó régió urává, majd megkezdte a hittérítési munkát azáltal, hogy püspököt kért a királyi udvartól. A király egyik legkiemeltebb papját, Gellért bencés apátot küldte- el Marosvárra, ahol akkor már a vár mint is- pánság is létezett. Gellért — aki István király fiát, Imre herceget is nevelte — lett az első Csanádi püspök. 1541-től, a török terjeszkedésétől számítva megfogy a lakosság, de a betolakodó kiűzése után újraépül Nagycsanád mint megyeszékhely, de a későbbi rendezések folytán Makó kapja meg a székhelyet. A Maros déli része és a megye az 1920-as trianoni szerződést követően Romániához került. Az északi részen az egyesített csonka megyékből Csanád megye egészen 1950-ig maradt fenn, amikor egyik felét Csongrádhoz, a másikat Békés megyéhez csatolták. — Mezőkovácsháza hogyan kapcsolódik ezen településtörténethez? — Kovácsháza a honfoglaláskor és az újkori települések kialakulásakor igazgatásilag Csanád megyéhez tartozott. Mivel a megye mint történelmi terület teljesen letűnt a térkép valóságáról, ezért szeretnénk, ha nevével legalább történelmi nagysága megmaradhatna az utókornak. Bízom abban, hogy a lakosság, a gazdálkodók és az üzemek megértik célunkat és a millenniumi eseményekhez kötődő alapítványhoz kapcsolódva támogatásukkal segítik annak megvalósulását. Halasi Mária Szegény Szentivánéji álom Kedvenc angoltanárom valamikor, hogy még több tanulásra, jobb kiejtésre biztasson, Kossuth Lajos történetével ijesztgetett. „Nehogy maga is úgy járjon!” Kossuth ugyanis teljesen egyedül a börtönben tanulta meg a nyelvet; akkor még nem volt hanganyag, tanulmányút, ilyesmi. Aztán kiment Angliába, tartott egy beszédet angolul, amit az udvarias szigetlakok illedelmesen végighallgattak, majd valaki megjegyezte; különös ez a magyar nyelv, akadt egy-két szó, ami mintha hasonlított volna az angolra... Hát így voltam én kedden este a Gyulai Várszínházban a zsámbékiak előadásával: akadtak jelenetek, amelyek mintha emlékeztettek volna a Szentivánéji álomra... Ha nyári színház, akkor mese, mulatság! Kiváló lehetőséget kínál erre William Shakespeare négyszáz éves és világszerte állandóan játszott vígjátéka. Persze nevetni és nevettetni sokféleképpen lehet, ahogyan szeretni és álmodozni is, de ha ez a Szentivánéji álom, amit most láttunk Gyulán, akkor én inkább szeretnék felébredni! Szent Iván éjjelén és főként elvarázsolt szerelmesektől senki sem vár komolykodó eszmefuttatást, a főúri menyegzőre készülő színjátéktól, a mesteremberek produkciójától sem remélünk magasröptű filozofálgatást. A költői nászajándéknak nagyon is jellemzője a szerelem és általában az emberi értékek megtré- fálása, kigúnyolása, sajátja az erotika. így semmi kifogásom a Zsámbéki Nyári Színház rendezőjének, Beatrice Bleont modem megközelítése ellen, inkább a színvonalat és a mértéktartást hiányolom. Shakespeare örök érvényű nagyságához, egyedülálló költői és színpadi zsenialitásához méltatlan minden próbálkozás, amely a magaslatot, az eredetiséget nem tiszteli vagy ahelyett egyszerűen olcsó poénkodást kínál. Az előadásban határozottan elkülönül a kergetőző, varázslatra csereberélő szerelmespárok, illetve a mesteremberek serege a mesefigurák, tündérek társulatától. Puck (más néven a kedves Robin pajtás) és Titania tündérkirálynő kizárólag tánc- és mozgásszínházat játszik. Egyetlen szót sem szólnak, mégis ők ketten az egész előadás főszereplői, George Calinnak és Simona Maternek sikerül mindent elmondani szerepéről. A koreográfia, a tánc, ami szintén a rendezőnő munkáját dicséri, a zsámbéki előadás legmarkánsabb része, erőssége, amihez társul a sejtelmes, az éjt, az álmodást jól érzékeltető modem zene. Érdekes, merész és a reneszánsz angol drámától megint csak nem idegen megoldás, hogy a rendező a finom tündérkéket apácaruhába bújtatja, ráadásul vámpírosra maszkírozva jelenteti meg, végül alaposan le is „mezteleníti”. Az egykori Globe színház vándorkomédiásai, akiknek Shakespeare estéről estére írta darabjait, igen nyomorúságos körülmények között tengették életüket. A város apraja-nagyja szerette őket, összetákolt szekerükön, amikor játszottak, gyakran elbohóckodták a szerepeket. Talán ezen felbátorodva- a zsámbékiak nagyon „szabadra vették a figurát” a mesteremberek jelenetében. Mondhatnám, szélsőségesre, vásárira, ízléstelenre. (Volt ott minden oda nem illő kellék, magnós rádió, útlevél, slágerek és dalbetétek, a szép, szellemes költői szöveg helyett poénok románul, rossz magyarsággal, rettenetes.) Senkinek sem jutott eszébe Hamlet, aki gyilkos nagybátyjának leleplezésére készülve arra figyelmezteti a vándorkomédiásokat, hogy ne ripacskodjanak?! A gyulai vár mögött hatalmas, gyönyörű fák adják az élő díszletet; ennél jobb, romantikusabb környezet nem is kell a Szentivánéji álom előadásához. A világítással jól lehet hangsúlyozni a helyszín előnyeit. Mindez a nézőtérről azonban egyáltalán nem mondható el. Kedden este kevesen jártak szerencsével: egyetlen szűk bejárón tódult be a közönség, a hely- foglalás érkezési sorrendben történt, és körülbelül a hetedik sortól sem hallani, sem látni nem lehetett, hogy mi történik a színpadon, azaz a fűben. Sokan hamar, mások később angolosan távoztak... Aki maradt, hol látott, hol nem, hol hallott, hol nem. így azok a jelenetek is, amelyek egyébként hűek voltak Shakespeare-hez, inkább csak emlékeztettek a Szentivánéji álomra. Niedzielsky Katalin Hatan pizsamában, (ke) Kedden este Békéscsabán, a Városházi Esték előadássorozatában Marc Camoletti fantasztikus komédiáját láthattuk, amelyben szerelmi félreértések okozták a bonyodalmat. A műsorban olyan színművészek is remekeltek, mint Fehér Anna és Csonka András fotó: such tamás I. o. falicsempe: 1.X00 Ft/m'-tö! fl I. o. fagyálló padlólap: 1.270 Ft/m’-töl I Zalakerámia csempe ' és padlólap X5”30%-kal kedvezőbb áron. Zalakerámia Márkabolt: Orosháza, Luther u. 61. Tel./fax: 68/473-833 Forgalmazóink: Medgye se gy háza: Szamosi Tüzép Békéscsaba: Burkolóház Tótkomlós: Mihalics Tüzép { Békéscsaba: fel Adóm Tüzép 30*000 Ft feletti vásárlás esetén kedvezd részletfizetési lehetőség (csak Orosházán) BALTEX KERÁMIA KFT Lesz egyházi iskola Szarvason? Nyolc esztendő után Szarvason végre nyugvópontra jutott az egyházi ingatlanok rendezésének ügye — dr. Gyalog László alpolgármester tegnapi sajtótájékoztatóján így kommentálta a Miniszterelnöki Hivatalban kedden született döntést. Az egyeztető bizottság előtt két, még rendezetlen, egyház által visszaigényelt ingatlan sorsa szerepelt. Az egyik a Dózsa György út 2. szám alatti volt egyházi ingatlan, amelynek helyén ma a Petőfi Sándor Általános Iskola áll. Az Ótemplomi és az Újtemplomi Egyházközség együttesen a mostani épület helyett hétmillió forint kártérítést kap. A kifizetés ütemezéséről a kormány dönt. A másik kérdéses épület a Fő Téri Általános Iskola volt. A tárgyalások során a két egyházközség az ön- kormányzat részéről csereképpen felajánlott Kossuth téri volt katolikus iskolát nem fogadta el. Csereingatlanként az egyház a Benka Gyula Általános Iskolát kérte. Ezt figyelembe véve született meg a képviselő-testület június 24-ei határozata. Ennek értelmében az önkormányzat hozzájárul ahhoz, hogy 2000. február 1- jétől az egyház az ingatlanban, az általa alapított intézmény keretei között megkezdhesse a? alapfokú oktató-nevelő munkát. Teljességében a város az ingatlant 2004. szeptember 1-jétől bocsátja az egyház birtokába és tulajdonába. Az ön- kormányzat az államtól 80 millió forintos kártérítésre számíthat. A sajtótájékoztatón Nobik Erzsébet, az Ótemplo- mi Evangélikus Egyházközség igazgatólelkésze úgy fogalmazott, iskolájukban a tartalmi munkát igazgatótanács irányítja majd, az egyház a hitbéli nevelésben kap hangsúlyos szerepet. A Szarvasi Evangélikus Égyházközségek elnöksége nevében Deme Zoltán lelkész tájékoztatót küldött lapunknak, amelyben kiemelte, egyházi fenntartás alatt a gyerekekhez igazodó minőségi oktatást, nevelést biztosítanák ugyanazokkal a pedagógusokkal, vezetőkkel. A város hagyományait is figyelembe vé- ye, ahogy ezt tette Tessedik Sámuel és Benka Gyula. Cs. R.
