Békés Megyei Hírlap, 1999. július (54. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-29 / 175. szám

GAZDASÁG 1999. július 29., csütörtök A nyárvégi talajmunkákról Fél kilenckor már csak ketten vártak vizsgaidőpontra a felügyeletnél fotó: lehoczky Péter Sorban állás a felügyeletnél Magánszemélyeknek három hét a várakozási idő Lehetetlen állapotok uralkodnak a Békés Megyei Közlekedési Felügyelet háza táján — érkezett nem egy panasz lapunkhoz gépjárműjavítással foglalkozó cégektől. A cégek hétfőn és csü­törtökön jelentkezhetnek be műszaki vizsgára a felügyelet bé­késcsabai székhelyén, ám ez, mint többen elmondták, nem megy a leggördülékenyebben. Akadt, aki arról panaszkodott: szinte lehetetlen volt bejelentkeznie műszaki vizsgára. A telefo­nok állandóan foglaltak, s volt olyan is, aki nemcsak egyszer állt sorba. A talajmunkák egyik célja a ta­laj lazítása, melynek célja a gé­pek, a csapadék és helyenként az öntözés okozta tömörödés megszüntetése. Ez a művelet ta­lajtípustól, az utóveteménytől, a művelésre fordítható anyagi eszközöktől stb. különböző le­het, de az a legrosszabb, ha nem történik semmi. A tarlószántással, majd nyári szántással biztosítható a növénymaradványok talajba forgatása, a talaj pórustérfogatá­nak növekedése, ami rendkívül fontos a nedvesség befogadása, illetve megtartása szempontjá­ból. Ez a „levegőztetés” a talaj­ban élő számtalan hasznos mik­roba számára is kedvezőbb élet- feltételt biztosít, hatásaként ké­sőbb a betakarított terményben is lemérhető az úgynevezett ta­lajélet szerepe. Bár az idei nyár időjárása nem biztosít optimális feltételt hozzá, de említést kell tenni a mélylazítás fontosságá­ról. Ez többek között a nedves­ség mélyebb rétegekbe való be­szivárgását is hivatott szolgálni, és ennek a műveletnek elhagyá­sa hozzájárult a korábban kiala­kított meliorációs rendszer mű­ködésképtelenségéhez. A nyárvégi talajmunkáknak fontos szerepe van a gyomoso- dás megakadályozásában is. A magára hagyott területen azonnal megjelennek a gyomok csíranövényei, és ha hagyjuk, ezek rövid időn belül virágozva magot is érlelnek. A gyomnö­Falugazdász-irodát nyitottak a napokban a körösladányi község­házán. Az ünnepélyes átadón je­len volt Székely Bertalan, a Föld­művelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője is. Böjti János polgármester elmond­ta: a célra az önkormányzat a he­lyiséget biztosítja. Az FVM me­gyei hivatala adja a 4 órás státusz bérjellegű kiadásait (a járulékokkal együtt) és a teljes irodafelszerelést. A Békés Megyei Agrárkamara egy 4 órás kisegítő munkaerőnek a foglalkoztatását támogatja, aki a falugazdász mellett adminisztráci­ós feladatokat lát majd el. A polgármester hangoztatta: az új iroda létrehozása nem azért történt, mert nem lettek volna vényekre a rendkívül nagy víz- és tápanyagfelvevő képesség jellemző, és emiatt a magpro­dukció is óriási. Egy-egy jól megtermett disznóparéj, parlag­fű és társaik a több ezres vagy tízezres magszámot is képesek tövenként produkálni és — ami nem mindenki előtt ismert — ezek a magvak több évig vagy akár évtizedekig megtartják csí­raképességüket a talajban, biz­tosítva ezzel sok-sok évre az utánpótlást. A talajmunkákhoz kapcsoló­dó — sajnos, jelenleg teljesen háttérbe szorult — munka a tápanyag-utánpótlás is. Ezzel a művelettel a talajba forgatott szerves anyagból a mikrobák segítségével, az ásványosodás során ismét a növények számá­ra felvehető tápanyagok kép­ződnek. Mivel a visszaforgatott anyag kevesebb, mint a termés­sel a területről elvitt tápanyag, ezért ezt a hiányt a folyamatos tápanyagkörforgás biztosítása érdekében pótolni kell. Erre legoptimálisabb a szer­ves trágya használata, mely a legarányosabban tartalmazza a kivont tápanyagokat, számos kedvező egyéb tulajdonsága mellett. Sajnos, ennek mennyi­sége az állatállomány csökken­tése miatt egyre kevesebb, így csak igen korlátozottan áll ren­delkezésre. Kényszerű okok miatt használjuk ezért a műtrá­gyákat, amelyeknek számos előnyük és valós hátrányuk tag­megelégedve a Körösladányt is ellátó Oláh György falugazdás­szal, akinek a munkáját ismétel­ten köszönik a ladányiak. Arról van szó, hogy egy 5400 lakosú településen, ahol a megél­hetési forrás legnagyobb hánya­dát még mindig a mezőgazdaság adja, kevésnek tűnt az a korábbi gyakorlat, hogy csak heti egy al­kalommal áll a falugazdász az ér­deklődők rendelkezésére. A mostani irodanyitással au­gusztus másodikától minden munkanapon napi négy órában (délelőtt 8 és 12 óra között) fo­gadja a ladányi gazdálkodókat a falugazdász, akit Rácz Imrének hívnak. Az adminisztrátori ki­segítő személyét pedig később jelölik ki. M. B. lalása meghaladja ezen írás ter­jedelmét. Sajnálatos tény, hogy ma Ma­gyarországon a 60—70-es évek színvonalának megfelelő táp­anyag-utánpótlás történik. Ez a talajzsarolás azt jelenti, hogy több tápanyagot viszünk el a területről, mint amennyit valamilyen formá­ban visszajuttatunk, így folyama­tosan már több éve szegényítjük a talaj tápanyagtőkéjét. Ez ideig- óráig folytatható büntetlenül, ked­vező időjárásban még jó termés is lehet, de számos jel már árulkodik az elfogyó tápanyagokról. Terüle­tenként ez igen változó, hiszen a talaj is rendkívül sokféle tulajdon­sággal rendelkezik és a termelés színvonala is más-más igénybe­vételt jelent. Ezért, aki jó gazda módjára kíván talajának táp­anyaghelyzetéről tájékozódni, először azt szaklaboratóriumban megvizsgáltatja. A vizsgálat ered­ménye hozzáértők számára szá­mos tulajdonságot, hibát, hiányt, néhány esetben túlzott ellátottsá­got árul el, ami a trágyázási szak- tanácsadásban javaslatként a gaz­da számára megfogalmazásra ke­rül. Célszerű ezt a megyénkben is rendelkezésre álló lehetőséget ki­használva a talajok tápanyag­utánpótlására több figyelmet for­dítani, hogy ne romoljon tovább a jelenlegi, már most sem optimális helyzet. Bagyinka Tamás, a Békés Megyei Növényegészségügyi és Talaj­védelmi Állomás igazgatója Településmenedzser Július 15-ével községmene­dzsert foglalkoztat az 5400 la­kosú Körösladány. A most létrehozott új státuszt Kovács Tibor helyi lakos tölti be. Böjti János polgármester el­mondta: a községmenedzser feladata a pályázatok figyelése, és az azokkal kapcsolatos elő­terjesztés a polgármester felé. Továbbá hozzá tartozik a kistér­ségi gazdaságfejlesztési terv és a Sapard-program elkészítésé­nek segítése, azok körösladányi vonatkozásainak kidolgozása. A Sapard-program helyi le­hetőségeinek összeállítására nemrég egy munkacsoportot hoztak létre Ladányban. Ebben Kovács Tibor községmene­dzser, Bogya Ferenc műszaki csoportvezető és Sánta János pénzügyi csoportvezető-helyet­tes kapott helyet. A csoport már megkezdte a kapcsolatfelvételt a helyi vállal­kozókkal. Most elsősorban azo­kat a ladányi vállalkozókat, vál­lalkozásokat veszik számba, akik a következő hét évben fejleszté­seket akarnak végrehajtani. A polgármester megjegyezte: amennyiben ezek az elképzelé­sek a Sapard-programmal ösz- szeegyeztethetőek és beleépül­nek a kistérségi programba, ak­kor azok megvalósításához nemzetközi pénzalapok meg­szerzésére is pályázati lehető­ség nyílik. M. B. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre forintban) Angol font 378,02 EURÓ 252,88 Francia frank 38,55 Német márka 129,30 Olasz líra (1.000) 130,60 Osztrák schilling 18,38 Svájci frank 158,27 USA-dollár 237,78 Kelet-európai devizák Cseh korona 6,87 Lengyel zloty 62,09 Szlovák korona 5,66 — Érzékeljük a problémát, és igyekszünk javítani a helyzeten — válaszolta kérdésünkre dr. Szeberényi Andor, a felügyelet igazgatója, hozzátéve: úgy gon­dolja, a hiba túlnyomórészt nem bennük van. A felügyeletnél teljes kapacitással, két műszak­ban fogadják a műszaki vizsgá­ra érkezőket. Egy napon 55-60 járművet tudnak vizsgáztatni. — Hosszú idő óta évi 50-52 ezer gépjárművet vizsgázta­tunk. Eddig az összvizs- gáztatások 38-40 százaléka az ezzel a jogosítvánnyal bíró, úgynevezett zárt technológiás javítóműhelyekben történt. A műszaki vizsgáztatásban bekö­vetkezett közelmúltbeli válto­zások miatt azonban feltehetően egyre többen a felügyelethez je­lentkeznek majd be műszaki vizsgára. Ennek előszelét már most érezzük — mondta Szeberényi Andor. Ami a teljesítményt illeti, ott vi­szont egyértelmű a kettős könyv- vezetésűek dominanciája. Ezen adóalanyok ugyanis közel 340 milliárdos nettó árbevételt mutat­tak ki a bevallásaikban, míg az egyszeres könyvvezetésűek (jel­lemzően betéti társaságok) nettó árbevétele nem éri el a 28 milliárd forintot. így az 1998. évi megyei szintű nettó árbevétel meghaladta a 366 milliárd forintot, ami közel 15 százalékos bázishoz mért nö­vekedést jelent. A legnagyobb (11 milliárdot meghaladó) összes értékesítést mindkét évben ugyanaz a húsipa­ri cég érte el. Igaz, hogy az 1998. évi nettó árbevétele nem érte el a bázisbeli teljesítményét. Míg 1997- ben egy olyan adóalanyunk volt, aki 10 milliárd feletti értéke­sítést produkált, addig 1998-ban még egy társaságunk ért el 11 milliárd feletti nettó árbevételt. További 7 adóalany pedig 5 milli­árd feletti forgalmat mutatott ki. A nettó árbevételen belül 1998- ban 18,9 százalékos (közel 70 milliárd) volt az exportra törté­nő értékesítés. Az export egyéb­ként jobban nőtt, mint az összes bevétel, növekedési üteme 17,1 százalék volt. Az exportból 3 tár­saság vette ki a részét meghatáro­zó módon, hiszen átlagosan 7 mil­A változások lényege, hogy a műszaki vizsgáztatás a főfel­ügyelet engedélyével rendelke­ző zárt technológiás helyeken is ugyanolyan szigorú követelmé­nyekkel folyik — a felügyelet munkatársainak részvételével —, mint a megyei közlekedési felügyeletnél. Azaz, most már nemcsak a felügyeletnél végzett műszaki vizsgánál „bukhat” az autó. Korábban ezeken a helye­ken nem volt szokás a gépjár­művek buktatása. Előfordult, hogy közúti ellenőrzéseken a felügyelet munkatársai olyan frissen vizsgáztatott járművel találkoztak, mely műszaki álla­pota a papírok ellenére sem volt megfelelő. — A közlekedési felügyelettel sokszor fölöslege­sen riogatták a járműtulajdono­sokat, és olyan javításokat is el­végeztettek, melyeket nem kel­lett volna — hangsúlyozta Szeberényi Andor. liárd forint feletti exportot teljesí­tettek, ami az összes megyei ex­port több, mint 30 százaléka. 13 adóalanyunk bonyolított 1 milli­árd forint feletti külpiaci értékesí­tést, ami az összes megyei export közel 60 százalékát adja. A megyei nettó árbevétel, illet­ve exportnövekedésünk várható­an lényegesen elmarad az orszá­gos növekedési indextől. Különö­sen elmarad egyes dunántúli me­gyékben tapasztalt dinamikus fej­lődéstől. Kétségtelen, hogy az 1998-as év megyei szinten csalódást oko­zott. Ennek hátterében az 1998. második félévében jelentkező orosz piaci válság áll. Két megyei viszonylatban is meghatározó tár­saságunkat közvetlenül is sújtotta a válság, míg több adóalanyunkat beszállítói minőségben érintette kedvezőtlenül a keleti piacok újabb beszűkülése. Az értékesítés előzőekben vá­zoltjellemzői a jövedelmezőség, az adózás előtti eredmény visszaesé­sét eredményezték. Az 1997. évi 13 milliárdos adózás előtti ered­ménnyel szemben 1998-ban 12 milliárd keletkezett (8,6 százalékos visszaesés). Az egyenlegromlás úgy következett be, hogy az adózás előtti nyereség 19,96 milliárdról 22,1 milhárdra (12,9 százalékkal) A javítóműhelyek vizsgázta­tásra két napon — hétfőn és csütörtökön — jelentkezhetnek a közlekedési felügyeletnél. A közlekedési felügyelet vizsgáz­tatási kapacitásának megfelelő­en ütemezi a bejelentkezett jár­műveket. — Többször előfor­dult, hogy egy cég öt autót je­lentett be, de a vizsgáztatáson már csak egy járművel jelent meg. Tapasztaltuk azt is, hogy magánszemély jelentkezett mű­szaki vizsgára, időpontot ka­pott, de másnap már ugyanazzal az autóval találkoztunk egy jár­műjavítással foglalkozó cég lis­táján. Ezek a dolgok is hozzájá­rulnak az áldatlan állapotok ki­alakulásához — válaszolta a felügyelet igazgatója. Megtudtuk, a nyári szabadsá­gok ideje alatt egyébként is töb­ben keresik fel a felügyeletet. Sokan kémek soronkívüliséget, amit indokolt esetben figyelem­be is vesznek. Magánszemé­lyeknél a bejelentkezéstől szá­mított három hét a várakozási idő a műszaki vizsgára. Hétfői ottjártunkkor reggel 8 órakor közel 20-an várakoztak vizsga- időpontra a felügyelet épületé­ben. A „roham” fél kilencig tar­tott, utána visszaállt a normál ügymenet. K. A. nőtt. Az adózás előtti veszteség vi­szont 6,5 milliárdról 10,1 milliárd- ra (55,4 százalékkal) nőtt. 1998-ban két társaság ért el 1 milliárd forint feletti adózás előtti nyereséget, az egyik 2,8 milliárdot, a másik 1,5 milliárdot. Sajnálatos módon egyik adóalany sem fizet társasági és osztalékadót, mivel él­vezik a külföldi részvételű gazda­sági társaság jogcímén igénybe ve­hető kedvezményt. Az adózás előt­ti nyereség toplistáját vezető adó­alany 1 milliárddal tudta növelni eredményét az előző évhez mérten. Ugyanakkor drámai változá­sok következtek be az adózás előtti veszteséget kimutatóknál. Itt a listavezető egy olyan társa­ság, amelyik előző évben is közel 800 millió forint veszteséget szenvedett el. Az 1998. évi nega­tív eredménye azonban megha­ladja a 3,8 milliárdot. A második legnagyobb (közel 900 millió fo­rintos) veszteséget kimutató adó­alany az orosz piaci válság egyik nagy vesztese, hiszen a bázisban közel ugyanennyi nyereséget ért el. Jellemzően a keleti piaci prob­lémák eredményezték a harmadik legnagyobb veszteséget elszenve­dő adóalanyunk gazdasági, pénz­ügyi nehézségeit. Ezen társasá­gunk az 1997. évi 1 milliárdot meghaladó nyereség után közel 360 millió forint adózás előtti veszteséget szenvedett el. Dobrocsiné dr. Czira Anna tervezési és elemzési osztályvezető BÁBOLNA X AKAR M ANY BÁBOLNÁI MÁRKATERMÉKEK VISZONTELADÓK ÉS ÁLLATTARTÓK RÉSZÉRE! 9 Kész takarmányok 9 koncentrátumok • premixek # kiegészítők 9 vitaminok 9 irtószerek. 1. SZ. MÁRKAKÉPVISELET Fülöp Imre Tel.: (66) 437-089. Fax: (66) 447-457. Telefon: 06 (30) 9552-443. Területi raktár: Békéscsaba, Orosházi út 32. Fülöp Zoltán Telefon: 06 (30) 9254-464. Körzeti raktár: Gyomaendrőd, Apponyi u. 14. Falugazdász-iroda a községházán Csökkenő jövedelmezőség Békés megyében Megyénkben az 1998. évre közel 5600 társasági adóbevallást adtak be az adóalanyok, ami 13,4 százalékkal magasabb a bá­zisnál. A bevallások darabszámát tekintve az egyszeres könyv­vezetésűek vannak többen, számuk meghaladja a 3000-et.

Next

/
Oldalképek
Tartalom