Békés Megyei Hírlap, 1999. július (54. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-29 / 175. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1999. július 29., csütörtök Még lehet irtani a parlagfüvet! Július végére várható a polleninvázió A parlagfű még csak foltokban virágzik, sok helyen még bimbója sincs, ezért még nem késő hozzáfogni az irtás­hoz — tájékoztatott az ANTSZ közegészségügyi felügye­lője. Országszerte minimális meny- nyiségben mérték az elmúlt na­pokban a parlagfű virágporát, a népesség 10-30%-nak allergiát okozó növény tömeges virág­zása július végére várható, te­hát, aki eddig nem kaszálta le telkén a füvet pár napig még megteheti. A július végétől novemberig tenyésző parlagfű allergoló- giai szempontból a legveszé­lyesebb növény, virágzásakor nyolc milliárd pollenszemet bocsát a légkörbe — világosí­tott fel Varga K. Cecília, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat köz­egészségügyi felügyelője. Az egynyári, 20-150 centiméter magas, sötétzöld színű és dú­san elágazó növény lecsüngő sárga virágai apró csészékre hasonlítanak, a háziasszonyok gyakran összetévesztik a bár­sonykával, illetve a büdöské­vel. A parlagfüvet tavaszi megjelenésétől kezdve nyírni, gyomlálni kell! Leggyakoribb előfordulási helye a parlagon maradt szántók, építési telkek, útszéli, vagy árokparti gondo­zatlan területek. Ä múlt szá­zadban Észak-Amerikából ga­bonaszállítmányokkal behur­colt növény tüskés felszínű pollenje az orr nyálkahártyáját és a hörgőket irritálja, akár asztmás tüneteket is kiválthat. Fontos a folyamatos védeke­zés, a virágzás előtti kaszálás, gyomlálás, mert a beérett ma­gokat (növényenként tízezret!) a légáramlás több kilométeres körzetben szétterítheti, csíra­képességüket pedig akár 40 évig is megőrzik — tájékozta­tott a részletekről Baranyai Ju­dit közegészségügyi felügyelő. Majd hozzátette, a mezőgazda- sági területeken úgy védekez­hetnek a parlagfű továbbterje­dése ellen, ha a terménybe­takarítás után tarlóművelést végeznek. Békéscsaba frekventáltabb részein akár ötször is kaszálják a füvet egy évben — tájékozta­tott Al-Jaseriné Márton Kata­lin, a városüzemeltetési iroda munkatársa, de gyakran előfor­dul, hogy lakossági bejelenté­sek hatására sűrűbben is gyom­mentesítenek egy-egy területet. — Frankó — Tanácsok virágpor-allergiásoknak 1. Szélben, melegben, valamint a délelőttől kora délutáni órákig — mivel ilyenkor magasabb a levegő pollentartalma — célsze­rű az allergiásoknak zárt térben tartózkodni. A lakást is csak éj­szaka szellőztessék! 2. A fűpollen-allergiás kerülje azt a területet, ahol éppen fü­vet nyírnak. O maga semmi esetre se nyírjon füvet és a lekaszált fűben se játsszon! 3. Virágpor-allergiások kerüljék a kamilla, csalán, lándzsás útifű tartalmú teákat, kozmetikai készítményeket. Kötőhártya­gyulladásukat véletlenül se kamillafőzettel kezeljék, de nem ajánlott a méz és virágpor tartalmú készítmények fogyasztása sem. 4. Fűpollen-allergiásoknál a nád és a kukorica virágpora is panaszokat okozhat, a gyomérzékenyeknél pedig a százszorszép és a kamilla is kellemetlen tüneteket válthat ki. 5. Allergiás szezonban lehetőleg naponta mossák meg haju­kat lefekvés előtt, ahol csakúgy, mint a ruházatban, könnyen megragadnak a pollenszemcsék. 6. A virágpor-allergiás hordjon sötét lencséjű napszemüveget a pollenek távoltartása miatt. Az allergén virágzásakor szeme érzékenyebb a fényre is. 7. Autóban csukott ablakokkal, zárt szellőző rendszerrel utaz­zon, ha teheti, éjszaka keljen hosszabb útra. Még véletlenül se motorozzon! (fm) Berényi Napok ’99 Több, mint 3 évtizede szép ha­gyományként ez évben is meg­rendezik Mezőberényben au­gusztus 19-től 22-ig az ipari, mezőgazdasági kiállítást és vá­sárt. Több helyszínen színes, változatos programokkal várják az érdeklődőket. A kiállítás és vásár mellett színvonalas kultu­rális rendezvények egész sorát tekinthetik meg a látogatók. Augusztus 21-én a Kossuth té­ren tűzijátékban is gyönyörköd­het a lakosság. A négynapos ünnepen Winter Erzsi, Mező- berényből elszármazott fotómű­vész kiállítása is megtekinthető lesz a művelődési központban. A mezőgazdasági kiállítás szer­vezője Magyar Pál közszolgál­tató intézményvezető — őt kér­deztük. — Kik vesznek részt a kiállí­táson és mit mutatnak be? — A kiállításon egyaránt részt vesznek magánszemélyek, szövetkezetek. 15—20 helyi termelő hozza el bemutatásra állatait. Látható lesz a helyi li­getben galamb, nyúl, szarvas- marha, sertés, birka. Hoznak ré­gi szekeret, munkaeszközöket is a kiállításra. Szlogenünk: „Vetéstől a betakarításig”. Gép- kiállításunkon szeretnénk be­mutatni a mai termelés korszerű eszközeit is. Mindehhez ad se­gítséget a berényi AGRO- WERK Szövetkezet, a Kalász Gazda Szövetkezet, a LAND­MARK Kft., a Csárdaszállási Petőfi MGTSZ. H.E. Kipurcan a bébicsősz? Békés megyei au-pair-ok tapasztalatai a nagyvilágból írAz első angliai családomat, a gyerekeket nagyon megszerettem, Hong Kongból érkeztek, s a kínai újévre is elvittek bennünket” Bizonyára mindenkinek van legalább egy ismerőse, aki baby- sitterként nekiindult a nagyvilágnak. Anglia, Németország, Svájc kedvelt úti cél az au-pair munkára és a nyelvtanulásra is. Akad, aki életre szóló barátságot köt a családdal, s vannak, akik nem tudják elviselni a családi „apród szerepét”. A békéscsabai Halász Erika ugyanúgy félve vágott neki Angliának, mint annyi más fia­tal. Ketten indultak barátjával, s hazatérésük után Vodila Zoltán­nal megalapították az Au-pair Net közvetítő irodát, amely las­san már egy éve működik. — Kicsit meglepődtem a lap­jukban nemrégiben megjelent újságcikken, mely a „bébi­csősz” munkáról szólt — mond­ja Erika. — Az írás szerint ille­gális tevékenységnek számít a babysitterkedés, ami megdöb­bentett. Az pedig, hogy alacso­nyabb társadalmi réteghez tarto­zó családokhoz kerülnének a magyar fiatalok, egyszerűen el­képzelhetetlen. Gondoljuk csak végig, hogyan tudná a kispénz- ből élő család megfizetni a ház­tartási segítséget? Több helyen dolgoztam magam is Angliában, s mindannyiszor igen jól kereső szülők apróságaira vigyáztam. — Mennyire foglalkoznak a gyermekfelügyelővel a család­tagok? — Sokan azt gondolják, a babysitterrel senki sem beszél­get, „csináld a dolgod, s tartsd a szád!” Nos, ismét csak saját ta­pasztalataimra és az általunk ki­közvetítettek élményeire tá­maszkodva mondhatom, figyel­nek a fiatalokra, s rengeteg ér­dekes emberrel ismerkedhetnek össze kinti tartózkodásuk során. — Felkészíti-e a fiatalokat ar­ra, hogy azért ott komoly, felelős­ségteljes munkára kell számítani, s az egész közel sem nyaralás? — Természetesen mindig el­mondom, hogy gyerekekre kell vigyázni, s házimunkát végezni. Talán nem nevezném munkának, hanem inkább „kulturális csere­programnak”. A fiatalok nem fi­zetést kapnak, hanem zsebpénzt, és nagyon sok család kedveske­dik nekik apróságokkal: a nyelv- tanuláshoz járulnak hozzá, eset­leg utazókártyát váltanak nekik. — Nem szerencse dolga ez, hiszen többen csalódottan tér­tek már haza, mondván, a csa­lád nem bánt velük a legkedve­sebben? — Nagyon kevesen marad­nak meg ugyanannál a háznál hosszabb ideig. A továbbállás okát nem biztos, hogy a család­ban kell keresni, sokan kaland­vágyból indulnak másfelé. Sze­rencsének nem szívesen minősí­teném a fiatalok elhelyezkedé­sét, bár természetesen akadtak már extrém példák. Kétoldalú dolog ez, s nem hiszem, hogy például én azért éreztem jól ma­gam mindhárom családnál, mert pusztán csak Fortuna segített. —Irodájukból mely országok­ba közvetítik ki a jelentkezőket? — Angliában most nyolcán vannak, Hollandiába egy fiatal dolgozik, Németországban és Olaszországban is helyeztünk el au-pair-eket — mutatja a térké­pen Erika. — Mindenütt közel egyforma kereseti lehetőséggel alkalmazzák, s a kinti partner­irodák mindenben segítik őket. Ha nem felel meg a kiközvetí­tett család — akikkel előtte sze­mélyes kapcsolatot is kiépítet­tek rnár — akár el is lakhatnak náluk, míg új helyet találnak. — Mi lehet mégis a külföldi munkával kapcsolatos félelem és bizalmatlanság oka? — Rengeteg a kókler, aki ha­mis címeket árul. Eleinte mi is ki­csit vaktában szerettünk volna külföldön munkát találni, s a sze­gény külföldi bártulajdonos két­ségbeesetten ordított a telefonba, vajon ki árulja Magyarországon a címét. Megbízható közvetítőket is nehéz találni, s ezért határoz­tam el, hogy ezzel foglalkozom majd. Úgy gondoltam, ha rende­sen, becsületesen csinálom, bizo­nyára mindkét fél, s a külföldi partnercég is elégedett lesz. Nyu­godt szívvel engedem el azokat a fiatalokat, akiknek segítünk, mert egészen biztos vagyok benne, hogy nem érheti őket semmi baj. B. Párkányi Adrienn LAKBERENDEZESI ÁRUHÁZ Békéscsaba, Békési út 46-48. • Telefon: (66) 449-107. Nyitva: hétköznap 9.30—18-ig. szombaton 8-12-ig. Üzleteinkben 20% előleg befizetése mellett 6-36 havi részletfizetéssel is vásárolhat! Tölgy nappali szekrénysorok, tálalószekrények, vitrinek, kiegészítő bútorok nagy választékban. Öcsi ifjúsági szekrénysor augusztus végi szállítással már most megrendelhető! — 2 tolóajtós szekrény: 5 polccal, 2 soros, akasztós résszel — 2 tolóajtós, 4 fiókos szekrény: polccal, görgős fiókcsúszóval Mary: fekhelyes kanapé — Iróasztalelem: praktikus, többféle színben. nagy felületű asztalrész, polcokkal. Bőr és szövetes ülőgarnitúrák, nyitható kanapék bő választékban. Tanévkezdési akciói Az íróasztal és az Öcsi szekrénysor áruházunkon kívül megvásárolható OROSHÁZÁN a Csillag Áruház II. emeletén, valamint BATTONYÁN a Hársfa u. 18—20. szám alatts. Kattanós, fekhelyes, ágyneműtartós kanapé többféle színben. Megemlekezes a kényszermunkásokról Mezőberenyből 1945 januar ele­jén 311 férfinak és 209 nőnek kellett elhagyni otthonát. Kény­szermunkára, „malenkij robotra” vitték őket a Szovjetunióba. Te­hervagonokba zsúfolva tették meg a hosszú, gyötrelmes útju­kat. Többségüknek a bányában embertelen körülmények között kellett dolgozniuk, amely kegyet­len munka volt. Az élelem hiánya és a nagy hideg próbára tette az emberi teherbírás végső határait. Hazajövetelükért a családok tag­jai, ismerősök mindent megtet­tek, elkeseredetten küzdöttek a távollevőkért. A mezőberényi polgári iskola egykori igazgatója, , Helyünk Az értelmi sérültek lapjának legutóbbi számában ismét érde­kes és hasznos információkhoz juthatnak rászorulók és család­tagok egyaránt. „Az én életem, az én sorsom ...” című cikkből a harmadik al­kalommal Pécsett megrendezett értelmi sérült fiatalok országos konferenciájáról olvashatunk beszámolót. A negyedik olda­lon dr. Kucsera Edit, a DON- UNGARN Kht. Rehabilitációs Egészségügyi és Rokkantsegé­lyező Társaság igazgatója mu­majd később földművelésügyi miniszter, Szabó Árpád hatékony közreműködésével 1947 júliusá­ban hazajött a csoport nagy része, a többiek később térhettek haza. Mindannyiukon a szörnyű szen­vedés nyomai látszottak, betegen, csontig soványodva, fagyott vég­tagokkal, de hazajöttek. Ötven­hármán kint hunytak el, nevüket a városban a Hősök emlékművén örökítették meg. Közülük ma már csak 180-an élnek. Hazaér­kezésük 52. évfordulójára emlé­keznek augusztus 1-jén délelőtt 10 órakor a mezőberényi I. kerü­leti evangélikus templomban. Harmati Erzsébet világban tatkozik be. A törvénytárban a gyermek és a gondnokság alatt álló személy vagyoni érdekvé­delméről tájékozódhatnak az érintettek, az Aktuális oldalon a szekszárdi új létesítmény átadá­sáról, az értelmi fogyatékosok nappali intézményéről tudhat­nak meg többet az olvasók. Praktikus tanácsokkal segítik a lap készítői a vagyoni rendelke­zés ügyében tájékozódni kívá­nókat, s az újság a fővárosi ál­latkertben tett kirándulás törté­netével zárul. B. P. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom