Békés Megyei Hírlap, 1999. július (54. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-28 / 174. szám

Értesítés. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Békés Megyei Igazgatósága értesíti tisztelt ügyfeleit, hogy — a centralizált adó- és járu- lékfolyószámla-rendszerre való áttérés miatt — 1999. augusztus 2-től augusztus 31- ig a folyószámla-egyeztetés­hez, adó-, járulék- és jövede­lemigazoláshoz a befizeté­sekről szóló igazolást hozzák magukkal. Testületi ülés. (h) Orosháza város képviselő­testülete ma 15 órakor tartja soron következő ülését. Az egyik legnagyobb érdeklő­désre számot tartó napirendi pont „A csapadék- és belvíz­elvezető hálózat tervezett re­konstrukcióját megelőző, az elöntési veszélyeztetettséget csökkentő beavatkozások” című témakör lesz. A grémi­um ezen az ülésen foglalko­zik az ipari park programter­vének jóváhagyásával, vala­mint módosítják az 1999. évi költségvetésről szóló rende­letet is. Zárt ajtók mögött pe­dig egyebek mellett vezetői megbízásokról dönt az oros­házi képviselő-testület. Mindenki ügyes. (h) Az orosházi gyermekkönyv­tár hétköznaponként 8—16 óráig színes programokkal várja azokat a gyerekeket, akik nemcsak olvasni, de bar­kácsolni, kézműveskedni is szeretnek. Mottójuk: „Min­denki ügyes valamiben". A háromhetenként ismétlődő programokon egyebek mel­lett készíthetnek papírforgót, egyedi tervezésű füzetcímké­ket, kartondobozból várat, babaházat. A gyermekkönyv­tárba betérők megismerked­hetnek a mozgókép-készítés alapjaival is. Micimackó mesterkukta pedig az egysze­rű ételek elkészítését tanítja meg a gyerekeknek. Körözöttek, (y) Két körözött személyt is őrizetbe vettek tegnap Békés megyében. A mezőkovács- házi kapitányság emberei lopás miatt egy román állampolgárt vettek őrizetbe. A külföldit az ér­di kapitányság kereste. Békéscsa­bán erőszakos nemi közösülés miatt fogtak el egy férfit, akit a gyulai rendőrség keresett. Biciklizett, (y) Kerékpárral ereszkedett le a Körös töltéséről egy kisgyerek Békésen, a Tátra utcai csónakkikötőben. A mutat­vány azonban végtagtöréssel vég­ződött, amikor a gyermek neki­hajtott a kikötő kerítésének. „A DIPLOMÁCIA AN­NAK MŰVÉSZETE, HO­GYAN LEHET RÁ­HAGYNI A MÁSIKRA, HOGY AZT CSINÁLJA, AMIT TE AKARSZ.” (Daniel Varé) Vízminőség Meglepő eredményekkel zárult a békéscsabai Árpád fürdő meden­céiből a korábbi járványügyi el­lenőrzésen vett vízminták bakte­riológiai vizsgálata. A töltő-ürítő rendszerű medencékből vett víz­minták bakteriológiai elemzése nem mutatott rendkívüli eredmé­nyeket. A visszaforgatásos, feszí­tett víztükrű uszodából vett minta viszont annál inkább meglepetést okozott a szakembereknek — nyilatkozta dr. Andrásy Gyula, az ÄNTSZ közegészségügyi osz­tályvezető főorvosa. Valószínű­leg az uszoda rendszerének szű­rője szennyeződött el az idők fo­lyamán, aminek következtében jelentősen megnövekedett a me­dence vizében a baktériumszám. A kimutatott baktériumfajok nem jelentenek közvetlen veszélyt a fürdőzőkre, de az ANTSZ felszó­lította az Árpád fürdőt a víz minő­ségének javítására. A további vizsgálatokat — a fürdő intézke­dése után — a városi ANTSZ végzi — tájékoztatott dr. Andrásy Gyula főorvos. F. M. MEGYEI KÖRKÉP 1999. július 28., szerda A belvízmentes területekért (Folytatás az 1. oldalról) tulajdonú ingatlanokban me- gyeszerte 1,9-2 milliárd forint kárt okoztak. Megyénk 420 ezer hektár szántóterületéből 60 ezret belvíz borított. A me­gyei munkaügyi központ támo­gatta a belvízi helyreállítást, a kárenyhítési feladatok végre­hajtására 35 települési önkor­mányzatnak közmunkaerő fog­lalkoztatására 150 millió forin­tot juttatva. — Természetesen fontos a belterületi belvízvédekezés, de ez önmagában csak tüneti keze­lése a dolognak. Ezzel egy idő­ben meg kell oldani a — foko­zatosan romló műszaki állapotú — külterületi csatornák karban­tartását, az állami főművek rendbetételét is. Éppen ezért — a korábbi sikertelenségeket fél­retéve — az érintett vízügyi ha­tóságokkal egyeztetve döntöt­tünk a pályázat beadása mellett. A külterületi csatornarendsze­rek, átereszek takarítása, kar­bantartása a mezőgazdasági te­rületek belvízmentesítését, biz­tonságát szolgálja. A megvaló­sításban részt vevő Körös— Berettyói, a Körösi és a Dél-Bé­kési Vízgazdálkodási Társula­tok a kezelésükbe tartozó vízfo­lyásmedrek, csatornák, belvíz­tározók, szivattyútelepek és vízkormányzó tárgyak műkö­dőképessége érdekében gazka­szálást, cserjeirtást, a szivattyú- telepek állagmegőrző karban­tartását végeztetik a közmunká­sokkal. A program eredménye­képpen funkcióképessé válnak a külterületi befogadók, belvíz- mentessé a mezőgazdasági terü­letek — tette hozzá az osztály­vezető-helyettes. — Both — „Ki a felelős, ha ránk dől a ház?” (Folytatás az 1. oldalról) A kedvezményes kölcsönnek nem az igazolás a feltétele, ha­nem a belvízkárosultaknak jut­tatott önkormányzati támoga­tás. A saját lakóingatlannal ren­delkező szociálisan rászorult belvízkárosultak között össze­sen mintegy 75 millió forintot oszt majd szét az önkormány­zat. A támogatási kérelmeket július végéig kell benyújtani. Antalék a dokumentumok sze­rint július közepén beadták a kérelmet. Az ügyekben a szoci­ális bizottság dönt augusztus­ban. A polgármester egyidejű­leg önkormányzati hitelalap lét­rehozását szorgalmazza. A köz­ség így segíthetné a nem hitel­képes belvízkárosultakat. A polgármester a konkrét ügy kapcsán elmondta, amennyiben indokolt és a család úgy kíván­ja, az önkormányzat kiköltözte­ti őket. Azt azonban tudni kell, a község lehetőségei igen szeré­nyek: csupán egyszobás lak­részt tudnak felajánlani. Csath Róza Találjuk ki magunknak Békés megyét! Sikeresen illeszkedni a modernizálódó magyar gazdaságba — Szeretnénk aktivitásra ösztönözni Önöket, hiszen célunk, hogy Békés megye területfejlesztési programja ne csak az író­asztalfióknak készüljön. Fontosnak tartom, hogy az itt élő em­berek is cselekvő részesei legyenek a program elkészítésének — mondta kedden Orosházán Domokos László, a megyei közgyű­lés és a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke azon a fórumon, ahol Békés megye területfejlesztési programját vitat­ták meg az orosházi kistérségben működő önkormányzatok, in­tézmények, vállalkozók és vállalkozói szövetségek képviselői. Békés megye célja, hogy sike­resen integrálódjon a moderni­zálódó magyar gazdaságba és társadalomba, egyúttal megál­lítva az elmaradott kistérségek végleges leszakadását. Ezt a célt hivatott elősegíteni a Bé­kés megyei területfejlesztési program is, amelyről ezekben a hetekben kell véleményt al­kotni — hangzott el a fóru­mon. — A program olyan felzár­kózási feladatokat fogalmaz meg, melyek hosszú távú pers­pektívát nyújtanak — megfele­lő jövedelmi viszonyokkal és megfelelő életminőséget bizto­sító környezettel — a megyé­ben élő mintegy 400 ezer lakos­nak. Ezért is nem elvont szak­mai kérdés a megyei területfej­lesztési program, közösen kell, hogy kitaláljuk, milyenné vál­jon Békés megye az elkövetke­ző 10—15 év alatt — mondta Domokos László. Kovács Erika Sorompócsere Körösladányban? Három szervezet összefogott — A teljes költség 24 millió Debrecen és Szeged között a 47-es főutat csak Körösladányban keresztezi karos vasúti sorompó. Ám a dolgok jelenlegi állásá­ban úgy tűnik, hamarosan Ladányban is fénysorompó várja majd a sárréti nagyközségen átutazókat. A sorompó korszerűsítésének lehetőségéről tegnap a körös- ladányi képviselő-testület rend­kívüli ülést tartott. Böjti János polgármester elmondta: a tele­pülés korábban már többször szorgalmazta a karos sorompó lecserélését, ám mindannyiszor azt a választ kapták, hogy azt az önkormányzat oldja meg, pedig ez nem önkormányzati feladat. Most a MÁV Rt., a Békés Megyei Közútkezelő Kht. és a ladányi önkormányzat közösen valósítaná meg a fénysorompó kiépítését. A teljes költség kö­zel 24 millió forintba kerülne, ám ez az összeg pályázati tá­mogatással jelentősen csök­kenthető. A pályázat beadásá­nak határideje július 30-a, azért kellett sürgősen állást foglalniuk a ladányi képvise­lőknek. A mostani elképzelések sze­rint a körösladányi önkormány­zat 1,4 millió forinttal és 1 mil­lió 300 ezer forint értékű köz­munkával járulna hozzá a vasúti sorompó korszerűsítéséhez. Ezeket a feltételeket a képvise­lő-testület tegnapi döntésével felvállalta. A 47-es főút mellett fényso­rompót kap a vasúton átvezető kerékpárút is, amely az önkor­mányzat tulajdona. A MÁV Rt. úgy nyilatkozott, hogy kedvező pályázati elbírálás esetén a fénysorompó kiépítése idén megtörténne, jövőre pedig már az úgynevezett félkaros sorom­póval is védenék a ladányi vas­úti átkelőt. M. B. VÉLEMÉNYEK Szana és a kétágú fa Csöndben, csinnadratta nélkül múlatjuk időnket, amit ötven vagy száz év múlva utódaink majdan talán történelminek neveznek. Persze, hogy is gondolhatnánk fényre, pompára negyvennyolcat vagy az államalapítást emlegetve, amikor ezer baj nyomorítja sokak életét. Nem jár ünneplőben az, akit hónapok óta fojtogat a belvíz, rothad az eladatlan terménye, nyakán marad elhízott jó­szága. Ritka hát az alkalom, amikor az ember meg-megáll, és visszanéz. „Az idő évezredes homokóráját hamarosan ismét átfordítjuk, hogy újabb évezreden át az is leperegjen.” Emberkoszorú hall­gatózott némán a minap Szanazugban, hogy a friss emlékoszlop mellett a helyi lokálpatrióta, Vasvári Mihály szépívű gondola­tai nyomán rácsodálkozzon: minő történelmi földet tapos pecá- zás, frissítő fürdőzés előtt, szalonnasütés, tollaslabdázás köz­ben. Hiszen itt hagyta nyomait a hétezer éves előd, választották Szanát lakhelyül a gepidák, a gótok, a hunok, az avarok, a szar­maták, a magyarok. Itt vonult a tatár, Dózsa serege, innen hord­ták a vadat meg a fát a gyulai várhoz, a török félholdas, lófar­kas lobogója pedig a vég kezdetét jelentette Szana lakói számá­ra is. „Nincsenek már lányok, akik a harmatos hajnalon szedjék a vadrétek áldását, a mannakölest...” — festett napsugaras- könnyes képet képzeletvilágunkba a szónok. Jelképet állítottak Szanazugban. A kétágú faragott fa mara­dandó emberi alkotást, a Körös-szabályozást szimbolizálja. Emlékezünk: 1874 őszén lett teljes a mű azzal, hogy a Fekete- Köröst a Fehér-Körösbe vezették, így lett Szana a két folyó ölelkezésének helye. S tisztelgünk a halott Szana újjáélesztői, a Harruckemek, a Wenckheimek, nem utolsósorban mai szépítői, építői, lakói előtt. Azok előtt, akiknek a szépen faragott jelkép közelről szülőföldünk történelméről mesélt, mesél. Üzenete pe­dig túllép Szanazug határain: arra indítja látogatóit, hogy ki-ki építse fel magában a századokat, mert a történelem eseményei­re, az ismert és névtelen hősökre emlékezni a következő évez­redbe lépve is emberi kötelességünk. László Erzsébet Disznó, szerencse helyett Disznója nem, annál inkább szerencséje lesz annak, aki a következő egy hónapban meg tud szabadulni eddig eladhatatlan kolbászhúsnak valójától. Hiába na, eddig a disznószerencsé­ből, csak a disznóhoz volt szerencséjük a gaz­dáknak. A túlsúlyos sertések felvásárlása azonban — úgy tűnik — nem lesz felhőtlen „happy end”-del végződő történet. Még akkor is megkockáztatom ezt a kijelentést, ha a kor­mányzati szakpolitikát hivatalból képviselők szerint a túlsú­lyos sertések „lefogyasztására” indított mostani akció csak egy ütközet a sertésfronton dúló háborúban. Mert, mondják, lesz itt (majd) élőállatexport is meg támogatás a kis súlyú jó­szágokra is. Könnyű helyzetben senki sincs. Pozitívum, hogy Békésben az országosan támogatott 18-20 ezerből 8-9 ezer 160 kilo­gramm fölötti sertés felvásárlására nyert támogatást a megye legnagyobb húsfeldolgozója. Rossz, hogy ez a 8-9 ezer alig a fele az idáig megtermelődött túlsúlyos disznóknak. Sokaknak lesz kopp a hopp helyett. A mai nap a negyedik az egy hónapig tartó felvásárlási akciónak, és már elindult a szóbeszéd: sógor, koma, jó barát — akad település ahol azonos nemzetiségű — az első a sorban. Akitől viszik, örül, akitől nem, foggal-körömmel próbálna szabadulni a kövérre hízott jószágoktól. A „Ki nevet a végén” társasjátékhoz hasonlóan azonban itt is lesznek vesz­tesek. A szakminisztérium a családi gazdaságok és az ősterme­lők megsegítésére szervezte a felvásárlás megtámogatását. Fé- lig-meddig szociális támogatásnak is felfogható a dolog. A „segélyhez” azonban nem mindenki jut majd hozzá. A felvásárlásnál ráadásul szelektálnak. Nem veszik a kanlott disznókat és az anyakocákat. Pedig sokan vannak, akik ez utób­biaktól is szabadulnának már, végleg feladva a háztáji sertéste­nyésztést. így egyelőre az anyakocákat legfeljebb a dögtelepen lehet „leadni”, vagy újra bebúgatják őket, hátha az új generáci­óhoz már a szerencse is párosul. Ámire a mostani kilátások sze­rint kevés az esély. Kovács Attila — hová jutottam? Békési betörők rács mögött!? Nem tudták igazolni a portéka eredetét Honnan indultam A Szociális és Családügyi Mi­nisztérium pályázatán utcai szociális gondozásra eszköztá­mogatásként 500 ezer forintot nyert a kétegyházi Családsegí­tő és Gyermekjóléti Szolgálat. A támogatás egy, a nagyköz­ségben már működő prog­ramhoz kapcsolódik. — A program célja, hogy el- éijük azokat a fiatalokat, akik ve­szélyeztetettek, az utcán csellengenek — válaszolta kér­désünkre Csobánné Seres Fran­ciska, a Családsegítő és Gyer­mekjóléti Szolgálat igazgatója. A „Honnan indultam — hová jutot­tam?” elnevezésű programmal elsősorban azokat a gyerekeket, családokat próbálják elérni, ahol a még tankötelesnek számító fia­talok nem jelennek meg az isko­lákban, hanem az utcán, szórako­zóhelyeken múlatják az időt. — Ezek a gyerekek olyan ve­szélyeknek vannak kitéve, me­lyekkel gyakran még tisztában sincsenek — mondta az igazga­tó. — Igyekszünk kapcsolatot tartani a családokkal, járjuk a te­lepülés parkjait, szórakozóhe­lyeit. Olyan segítséget szeret­nénk adni a fiataloknak, hogy felismerjék, értelme, célja van az életüknek. A programban közel 20 fiatal vett eddig részt. Közülük 14-en már ismét iskolába járnak vagy dolgoznak valahol. A pályáza­ton nyert eszköztámogatást ke­rékpárra, mobiltelefonra, fény­másolóra és magnetofonra for­dítja a családsegítő. Csobánné Seres Franciska szerint a megelőzés a legfonto­sabb: — Ha addig várunk, míg az út mellett részeg vagy drogos fiatalokat találunk, már késő. Nem a tüzet kell eloltani, hanem azon kell lenni, hogy megelőz­zük a bajt. A településen elenyé­sző a csellengő fiatalok száma, ami talán eddig végzett mun­kánknak is köszönhető. K. A. Szarvasiak először Angliában A szarvasi Tessedik Táncegyüt­tes hétfő este utazott el a dél­angliai Sidmouth városába. A táncegyüttesnek ez az első ang­liai bemutatkozása. Csasztvan Andrástól megtudtuk, magyar néptánccsoport utoljára 1993- ban volt hivatalos a nagy hagyo­mányokra visszatekintő dél­angliai nemzetközi fesztiválra. Akkor a szekszárdiak képvisel­ték hazánkat. A harminc táncost a Galga zenekar kísérte el a nagy útra. A tíz nap kint tartóz­kodás alatt naponta többször fel­lépnek, mindössze egy szabad napjuk lesz. A repertoár nagy részét vitte az együttes, amely másfél órás nagyműsort is ad a fesztiválon. Mindez jelzi, nem nyaralás, hanem kemény munka vár a fiatalokra. Az útiköltség pályázati és szponzori pénzek­ből gyűlt össze. A költségekhez a táncosok fejenként hétezer fo­rinttal járultak hozzá. (r) Július 24-én hajnal 4 óra kö­rül a békési kapitányság közúti ellenőrzést tartó egyenruhásai láttán melege lett a helybeli L. Józsefnek (26) és R. Albertnek (44). Alapos indokuk lehetett rá, hisz' az autóban — tisztázat­lan eredetű — mikrohullá­mú sütő, porszívó, gázpa­lack, televízió, edzőcipők, távcső lapult, s embereink sem voltak ismeretlenek a rend őrei előtt. Az atyafiak a heves rendőri érdeklődésre sem akarták hi­telt érdemlően igazolni a por­téka eredetét. A nyomozás so­rán világossá vált, hogy a ház­tartási cikkek, kisgépek B. Ist­ván békési tanyájáról szár­maznak. — Alapos a gyanú, hogy a csapat további két taggal, L. Gézával (36) és B. Lászlóval kiegészülve látogatott el a bé­kési homokbánya melletti ta­nyára. A tárgyak jó részét kol­légáink lefoglalták. L. Géza, L. József (testvérek) és R. Albert őrizetben vár sorsa alakulására. Az L. fivérek és B. László már korábban is követtek el vagyon elleni cselekményeket. Tekin­tettel arra, hogy az ellenük fo­lyamatban lévő büntetőeljárás (más ügyük bírósági szakban van — a szerk.) ideje alatt újabb szabadságvesztéssel bün­tetendő bűncselekményt követ­tek el, előterjesztést teszünk előzetes letartóztatásukra — tá­jékoztatta lapunkat Olajos Kár­oly alezredes, békési rendőrka­pitány. — Both —

Next

/
Oldalképek
Tartalom