Békés Megyei Hírlap, 1999. július (54. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-26 / 172. szám
Emlékezés a múltra... Jelképoszlopot avattak Szanazugban, melynek egyik ága a Fehér, másik a Fekete Köröst szimbolizálja. (3. oldal) 13 éves heroinfüggő A hazai kábítószerpiacról, a védekezésről és a nyomozói munkáról vall Oláh Miklós rendőr-őrnagy. (5. oldal) Sarkad és Snagov egymásra talált Sarkad és Snagov elöljárói a múlt héten testvértelepülési együttműködési szerződést kötöttek Romániában. (6. oldal) 1999. JÚLIUS 26., HÉTFŐ ÁRA: 44 FORINT LIV. ÉVFOLYAM 172. SZÁM HÍREK Olasz kórus, (ö) A testvér- városból, az olaszországi Budrióból érkezett Vincenzo Bellini Kórus két alkalommal lép fel Gyulán. Július 25-én, vasárnap a belvárosi római katolikus templomban énekeltek, majd július 27-én, kedden 19 órától a várszínpadon adnak hangversenyt. A 46 tagú kórus műsorán a reneszánsz művek, valamint a nagy olasz opera- szerzők alkotásai mellett Bárdos Lajos és Kodály Zoltán kórusművei is megszólalnak. Emilia Romagna tartomány legrégebbi, 1911-ben alakult karának gyulai fellépései díjtalanok. Idősek klubja. (1) A mezőkovácsházi idősek klubjában 30-an tölthetik el hétköznapjaikat kulturált körülmények között. Az ide bejáró idős emberek szívesen töltik az idejüket tévénézéssel, beszélgetéssel, társasjátékokkal, illetve a gondozónők — kérésre — felolvasást is tartanak nekik. Többek között lehetőség van könyvtári könyvek kölcsönzésére, rendszeres vérnyomásmérésre, illetve konzultációs lehetőségre az orvossal. Segítsünk egymásnak! 0) Egyre többféle katasztrófa sújtja napjainkat és annyi helyre várnak segítséget embertársaink, mint már régen nem. Szerencsére mindig van, aki hajlandó adni, és reméljük ez a jó szándék a jövőben is él. Mezőkovácsházán az 1. számú óvoda Micimackó csoportja köszönettel vette a dr. Tatár Márta háziorvos által összegyűjtött gyermekruhákat és játékokat. A Máltai Szeretetszolgálat helyi csoportja és a Vöröskereszt területi szervezete továbbra is várja az adományozók tevékeny munkáját mások megsegítésében. A védőnők szintén örömmel fogadják a kinőtt, de még jó állapotú csecsemő- és kisgyermekruhákat, amelyeket szívesen továbbítanak a rászoruló családoknak. Az ősi hagyományokat felelevenítve kaszát is kézbe kaptak az aratók fotó: kovács Erzsébet Aratónap Körösladányban Az utóbbi évek nagy vesztese a tőkehiányos mezőgazdaság — Az aratás napjainkban országosan 65 százaléknál tart, és az idén közepes termésátlag várható — közölte Székely Bertalan, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője szombaton, a Körösladányban megrendezett hagyományos aratónapon. — Az utóbbi 10-15 év legnagyobb vesztese a mezőgazdaság, hisz hatalmas tőke vonult ki belőle. Továbbá elvesztek a külföldi piacok, hisz a keleti vásárlóerő egyelőre eltűnt. A belföldi értékesítési lehetőség is kedvezőtlenül változott. A nyugati tőke sokszor piacot vásárolt, ezáltal kiszorította a magyar termékeket. Ezt mindenki saját magán érzi. A mai nap azért is fontos, mert ráirányítja a figyelmet a mezőgazdaságra, áttekinthetjük a gazdák gondját-baját — fogalmazott megnyitóbeszédében Böjti János, Körösladány polgár- mestere az aratási nap helyszínén, a Korhány-pusztai határ- részen. Székely Bertalan főosztály- vezető — aki Tamás Károly államtitkár személyes megbízásából vett részt a ladányi rendezvényen — megjegyezte: a mezőgazdasági kormányzatnak a korábbi természeti csapások (árvíz, belvíz) után az utóbbi hetek felhőszakadásaiból eredő gondokkal is szembe kell néznie. — Magyarország elkötelezte magát, hogy az Európai Unióhoz csatlakozik. Általa lehetőség nyílik a mezőgazdaság rendbetételére, a vidéki emberek helyben tartására. 4,7 millió hektár szántóterületünk van, ezen kell az ország megélhetését biztosítania egy szorgalmas gárdának, a magyar parasztságnak. Ma mezőgazdaságunk tőkehiányos, a gazdák is anyagi és értékesítési gondokkal küzdenek — mondta a főosztályvezető. — Sohase dobjuk el magunktól sem a földi, sem a mennyei kenyeret — hangzott Dienes Sándor helyi lelkész szájából a lelki áldás. A hagyományos aratás keretében körösladányi, zsa- dányi és csorvási férfiak és nők serénykedtek. Egy rövid időre három polgármester — Böjti János, Dudás Árpád (Zsadány), Kosaras Béla (Szeghalom) — és a helyi Barátság Szövetkezet elnöke, Papp Károly is kaszát ragadott. S hogy a modem technika is szerephez jusson, a szövetkezet egyik kombájnja is bemutatót tartott. Az utóbbi munkáját már nem a körösladányi népdalkor énekhangja kísérte, hanem a motorbúgás. Akit pedig magával ragadott a technika, az az Agroker szervezésében a helyszínen tartott gépkiállítást tekinthette meg. Délután volt halászléfőző verseny. Fórum keretében a ladányiak Székely Bertalan főosztályvezetőnek is kérdéseket tehettek fel. Este az önfeledt szórakozásnak adhatták át magukat a résztvevők. Magyari Barna 223 ezer tő parlagfüvet irtottak Orosházán július elsején lépett életbe a növényi károsítókról szóló rendelet, amely külön rendelkezik a parlagfű kötelező irtásáról. Azok a magánszemélyek, akiknek a portáján elszaporodik az emberi egészséget is veszélyeztető parlagfű, akár 10 ezer forintra is megbüntethetők. Az elmúlt hét szombatján azonban nem bírságolt, hanem jutalmazott az önkormányzat. A környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett „Három szombat" rendezvény- sorozat második találkozóján — amit a helyi önkormányzat szervezett — az orosháziak megdöntötték a tavalyi parlagfuirtó verseny 183 ezer töves eredményét és elérték az idei évre kitűzött célt. A reggel 8-tól 12-ig tartó környezetvédelmi akcióban. résztvevők összesen 223 ezer 180 tő (!) — ötvenesével kötegelt — parlagfüvet hordtak be a polgármesteri hivatal udvarára. A rendezők a négy fődíj mellett összesen 58 ajándékot sorsoltak ki a gyűjtögető orosháziak között. A parlagfűkirály — csakúgy, mint tavaly — Molnár Nándor lett, aki családja segítségével összesen 40 ezer parlagfűtől mentette meg az erre a növényre allergiás orosháziakat. Teljesítményéért egy nádtetős kerti pihenőt nyert asztallal és padokkal. Második lett Dimák Zoltán, 26 ezer 700 parlagfűvel. A szervezők két harmadik díjat adtak ki, amit Horváth Ferenc (21 750 tő) és Kocsomba Csaba (20 000 tő) érdemelt ki. A 223 ezer 180 tő parlagfű kiirtása azonban csak csepp a tengerben. A verseny résztvevőinek elmondása szerint ugyanis a városnak számos olyan pontja van, ahol összefüggő táblákban, óriási területen virul és virágzik az allergiát okozó gyomnövény... Kovács Erika Kutatják a Bereczki-gyűjteményt A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem néprajzi tanszékének harmadik és negyedik évfolyamos tanulói segítkeznek ezekben a napokban Dévaványán a híres Bereczki-gyűjtemény nyilvántartásba vételében. A fiatalok mindannyian a helyi néprajzi-honismereti tábor résztvevői. — Az egyetemi hallgatók tíz napot töltenek Dévaványán. Naponta mintegy ötven tárgy kerül feldolgozásra. A fiatalok két csoportban dolgoznak. Az egyik csoport tagjai elsősorban a néprajzi tárgyak beleltározásán, kartonozásán, a számítógépes nyilvántartásba vételben segítenek. A fényképeket számítógépre viszik, illetve az anyagokról fekete-fehér fotókat készítenek, s a filmeket is ők hívják elő. A másik csoport a történelmi adattár feldolgozásán fáradozik. Ok is számítógépre viszik a feldolgozott anyagot. Továbbá újabb ismereteket szereznek. Idős embereket keresnek fel, akiktől visszaemlékezéseket gyűjtenek, interjúkat készítenek velük — tájékoztatta lapunkat dr. Örsi Julianna, a néprajztudományok kandidátusa, a túrkevei Finta Múzeum igazgatója. Bereczki Imre rendkívül sokirányú és értékes gyűjteményt hagyott Dévaványára. Ebben a hatalmas anyaghalmazban minden egyetemi hallgató megtalálja a hozzá legközelebb álló témát. így ez a mostani munka segíthet a fiataloknak (akik erre a tíz napra a ványai Margaréta szociális otthonban kaptak szállást) a kutatási pályán való elindulásban is. Dr. Örsi Julianna elmondta: reméli hogy a tábor befejezése után sem szakad meg a kapcsolat a nagyközség és a fiatalok között, hanem a csoport tagjai még visszatérnek Dévaványára. Ám ha majd ismét kaphatnak szállást és étkezést, hasonló munkára biztos többen bármikor szívesen visszajönnek. M. B. A békéscsabai régi kisvasút állomásánál koszorúztak az ünneplők fotó: kovács Erzsébet „Vasúton a múltba és vasúton a jövőbe” Ahol a vonat megjelent, fellendült a települések gazdasági élete Az Alföldi Első Gazdasági Vasút (AEGV) megnyitásának 100 éves évfordulója alkalmából ünnepségsorozatot és emléktábla- avatást tartottak szombaton több Békés megyei településen, majd Mezőkovácsházán a művelődési házban rendezett központi ünnepségen megemlékeztek a kisvasút történelmi jelentőségéről. A MÁV Rt. Szegedi Területi Igazgatósága, az érintett önkormányzatok és a Vasúttörténeti Alapítvány rendezésében indult útjára a békéscsabai Kossuth tér AEGV exállomásától a vasúttörténet jubileumi programja, ahonnan a vendégek külön- busszal Újkígyós, Csabai tanyák, Csabaszabadi, Gáborte- lep, Csanádapáca, Kaszaper és Mezőkovácsháza településeken utazhattak végig a keskeny nyomtávú kisvasút egykori nyomvonalán. Mint ahogy 100 évvel ezelőtt, zeneszóval, virágcsokorral várták a begördülő vonatot, most is minden megállóhelyen megható fogadtatásban lehetett részünk, ahol a polgármesterek közreműködésével egy-egy emléktáblát avattak fel. Mezőkovácsháza végállomáshoz érve a művelődési házban Szekeres Lajos polgármester köszöntötte a megjelenteket, majd Szabó Gyula, a MÁV Rt. szegedi igazgatója szólt az évforduló jelentőségéről. — Elődeink bölcsességét dicséri — mondta —, hogy az első reformországgyűlésen, 1825-ben már országos bizottságot hoztak létre a vasút kiépítésére, majd az 1936. évi pozsonyi országgyűlésen — számos európai országot megelőzve — létrehozták az „Első magyar vasúti törvény”-t. Az első vasútvonal megnyitásával rohamos léptekkel növekedett hazánk vasúthálózata. 1868-ig a magántársaságok 2279 km hosszú vasútvonalat építettek és helyeztek üzembe, melyek alapvetően meghatározták a térségek fejlődési lehetőségeit. A hálózat fontos részét alkották azok a helyiérdekű vasútvonalak, gazdasági vasutak, amelyek a múlt század utolsó és jelen századunk első évtizedeiben üzemeltek. (Folytatás a 3. oldalon)
