Békés Megyei Hírlap, 1999. július (54. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-01 / 151. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1999. július 1., csütörtök Elítélték, (a) Három év és 2 hónap végrehajtandó börtönbüntetésre ítélte a Gyulai Városi Bíróság Szabó Lászlót. A férfi idén február 7-én, reggel fél hat tájban lövöldözni kezdett a város piacán, nem kis riadalmat keltve ezzel a járókelőkben. Az ítélet nem jogerős, a vádlott enyhítésért fellebbezett. Cukorbetegeknek, (d) Július 2-án 15 órakor Békéscsabán, a Réthy Pál Kórházban találkoznak a békéscsabai cukorbetegklub tagjai. Befejezik a cukorbetegeknek készült oktatóprogramot. Ezúttal a lábápolásról és a szövődményekről beszélnek Fajó Pálnéval. A -vízellátásról, (cs) Kardoskút képviselő-testü- lete ma 14 órakor tartja soros ülését, ahol napirendre kerül a Dégáz Rt. tájékoztatója. A vízellátási szolgáltatásokról Dombóvári György, az üzemmérnökség vezetője beszél, Lengyel Györgyné, a művelődési ház vezetője pedig az intézmény tevékenységéről ad jelentést. A testület megbízást ad a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésével kapcsolatos tanulmányterv elkészítésére is. Június 26-án. (ö) A június 25-én 30. életévét betöltött gyulai születésű M. I., akinek holttestét június 29- én emelték ki Gyulán az Élővíz-csatornából, június 26-án tűnt el otthonról, azon a napon ment ünnepelni. Kirándulás. (1) A medgyesegyházi nyugdíjasklub tagjai a legutóbbi ösz- szejövetelükön úgy határoztak, hogy a nyugdíjasok éve alkalmából idén többnapos kirándulást szerveznek, amelyre július első hetében kerül sor. A tervek szerint a résztvevők Sárospatak—Sátoraljaújhely—Pálháza és környéke nevezetességeivel ismerkednek, melynek buszköltségéhez a képviselő-testület is hozzájárult. „A LEGNAGYOBB KUTYA IS VALAMIKOR KÖLYÖK VOLT.” (Joaquin MUler) A Körösök szabályozójára emlékeztek A 185 éve született Bodoki Károly vízépítő mérnök tiszteletére, s a róla elnevezett Hosszúfoki Vízügyi Múzeum alapításának 25. évfordulóján a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság, a Magyar Hidrológiai Társaság Békés Megyei Szervezete, az Országos Vízügyi Múzeum közös emlékünnepséget rendezett tegnap Mezőberényben és Gyulán. A Mezőberény határában lévő múzeum igen gazdag leletanyaggal, műszaki emlékkel büszkélkedhet, s várja a látogatókat. Tegnap a vízügyi szakemberek népes társaságában a megemlékezésen részt vett a Székelyföldről származó család szülőhelyének, Sepsibodoknak a küldöttsége is. Bak Sándor, a Kövizig igazgatója megnyitójában néhány gondolat erejéig szólt a Bodoki családnak a vízgazdálkodásban játszott szerepéről. Fejér László, az Országos Vízügyi Múzeum igazgatója megemlékezésében a térségről, a Körösök völgyéről elmondta, hogy az 1810-es évektől rendelkezik a térség megbízható vízügyi térképekkel, melyek készítésére Huszár Mátyás kapott megbízást. Ezt követően Bodoki Károly kapott megbízást a folyók megza- bolázására. Az árvédelmi töltések építése, a kanyarok átvágása a Tisza szabályozásával összhangban készült, majd az 1800- as évek végén a belvízmentesítésre elkezdődött a szivattyútelepek építése. Bodoki Károly neve olyan szorosan függ össze a Körösök szabályozásával, mint ahogyan Vásárhelyi Pál neve összeforr a Tisza szabályozásával. Az ünnepség végén a vízgazdálkodásban kiemelkedő munkájáért Bak Sándor emléklapot nyújtott át Takács Lajosnak, a Kövizig nyugalmazott igazgatójának és Gabnai Sándornak, a Kövizig nyugalmazott műszaki tisztjének, aki helyett betegsége miatt lánya vette át az elismerést. Az emlékünnepség délután Gyulán folytatódott. Gyulán, a református ótemetőben nyugszik felesége mellett Bodoki Károly. Sírkövének felirata őrzi, hogy a főmérnök 1814 áprilisában született és 1868 decemberében hunyt el. A Székelyföldön, Bodokon született és Gyulán letelepedett Henter Mihályra, s első házasságából itt született Károly fiára, a Bodoki mémökcsaládra Bak Sándor, a Kövizig igazgatója emlékezett. (Bodoky Mihály nem használta a Henter nevet, y-nal írta nevét, utódai pedig hol így, hol i betűvel.) Bodoky Mihály Békés vármegye első „hiteles" földmérője volt, tevékenységük fiáéval egybeforrt a Körösök és a Berettyó vidékének vízszabályozásával. A sepsibodoki általános iskola a Henter nevet vette fel, Károlyét, s a község és az intézmény adományaként avatták a kopjafát Bodoki Károly gyulai sírján. Az iskola 1997-es névadóján a Kövizig adományozott emléktáblát a Bodoki- címerrel. Sz. A.—Sz. M. Ma temetik dr. Dankó László kalocsa-kecskeméti érseket Pályája Szarvasról indult Dr. Dankó László kalocsa- kecskeméti érsek, metropolita, Szarvas díszpolgára életének 61., papságának 37., püspökségének 13. évében 1999. június 25-én hosszas betegeskedés után csendesen elhunyt. Földi maradványait ma Kalocsán a főszékesegyházban bemutatott gyászmise után a főszékesegyház kriptájába helyezik el. Dankó László 1939. április 22-én született Szarvason. Az iskolás éveket szülővárosában, a katolikus iskolában kezdte, majd egy évet tanult a Vajda Péter Gimnáziumban. Középiskolai tanulmányait Kecskeméten a piarista gimnáziumban folytatta. 1958-ban a szegedi teológiára került egy évre, majd Budapesten a Központi Szemináriumba. 1963-ban szentelték pappá. Rá egy esztendőre doktorált: témául XXIII. János pápa teológiáját választotta, de előtte licenciátusi értekezésként megírta a szarvasi római katolikus egyház történetét. Felszentelése után 1966—68-ig Rómában tanult teológiát, majd Szegeden lett püspöki szertartó titkár és teológiai tanár 1972-ig. Ezt követően öt esztendeig volt Budapesten a Központi Szemináriumban lelki igazgató, két esztendeig Szegeden a teológiai főiskola rektora, majd 1979-től 87-ig Rómában a Pápai Magyar Intézet rektora. 1987-ben II. János pápa megbízásából került Kalocsára, s azóta ott szolgált. (Forrás: Szarvasi Krónika) Csorvási aratónap Régi hagyományt elevenítenek fel a csorvásiak a hét végén: szombaton megrendezik a 3. csorvási aratónapot, ahol a versenyzők a hagyományos kézi aratásból „vizsgáznak". Várhatóan 15 csapat ragad kaszát a 100 négyszögöles kijelölt területen — tudtuk meg a tegnapi sajtótájékoztatón, ahol Szilágyi Menyhért polgármester számolt be az előkészületekről. Mint mondta, a település életében a Csorvási Gazdák mindig is meghatározó gazdasági egység volt. Fennállásának 50. évfordulójára szervezik ezt a versenyt is, amit más kulturális programokkal színesítenek. Kelemen Mihály szövetkezeti elnök az elmúlt évtizedek alatt történteket foglalta össze, kiemelve a jelenlegi gazdálkodásukat, amit 4 ezer hektáron folytatnak. A jubileum keretében ünnepi közgyűlést tartanak a csorvási tornacsarnokban, ahol a gyerekeknek meghirdetett rajzpályázat legsikeresebb munkáiból kiállítást is szerveznek. (Csete) Magának szedte az étkezési dijat Kedden hirdetett ítéletet a Békéscsabai Városi Bíróság a megyeszékhelyi Jókai Mór Középiskolai Fiú- és Lánykollégium volt iskolatitkárának ügyében. Sz. G. étkezési díjat szedett a diákoktól, amit aztán nem a rendeltetésének megfelelően kezelt. A pénzt ismeretlen célra használta fel. A vádlottat a bíróság folytatólagosan, nagyobb értékre, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette miatt 1 év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. Továbbá mellékbüntetésként 50 ezer forint megfizetésére is kötelezték a volt iskolatitkárt. Az ítélet nem jogerős. Az ügyész foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés kiszabását is kéri. Sz. G. három nap gondolkodási időt fenntartott a fellebbezés bejelentésére. B. M. VÉLEMÉNYEK Határon innen, s határon túl... Nem tudom, ott fönn megkérdezik-e majd a „népeket”, mi a véleményük arról, hogy a határon túl élő magyarok szavazhatnak-e, beleszólhatnak-e országunk belügyébe vagy sem? A magam részéről tiltakozom az ellen, hogy szavazzanak. Milyen jogon szólnának bele abba, hogy kis hazánkban kik irányítsanak, milyen törvények szülessenek és miért? Honnan tudhatnák mik a gondjaink: hányán élnek a létminimum alatt, hogy tízezrek alig tudják fizetni, vagy egyáltalán nem a lakbért, a vízdíjat, a villanyáramot, a létfenntartásukhoz szükséges élelmet? Honnan tudnák megítélni, amikor ott, kinn nincsenek filléres gondjaik, ha lakást bérelnek, a bérleti díjban bennfoglaltatik a víz- és áramdíj, az étkezés pedig — a jövedelmükhöz képest — fillérekbe kerül. Legtöbben — tisztelet a kivételnek — leragadtak a távozásukkor bennük maradt élményeknél. Még mindig a sebeiket nyalogatják, és alig akarják tudomásul venni, hogy nyolc éve nincsenek oroszok az országban, s hogy kilenc éve a nép választja képviselőit. (Hogy jól-e vagy sem, az egy másik történet.) Mi szakítottuk, mi szagoljuk. Ne szóljanak bele azok, akik negyven-ötven éve jóléti társadalomban élnek, de azok sem, akik tőlünk keletre kénytelenek — esetleg — még rosszabb körülmények között élni, ők sem ismerhetik kellő mélységben belső dolgainkat. Ne szóljanak, hiszen akik itt maradtak, becsülettel igyekeztek „kibekkelni” a kommunista rendszert, majd végigélni a rendszerváltás óta eltelt tíz évet. Tudom, ez nagypolitika! A szavazati jog törvénybe iktatása azoknak a pártoknak az érdeke, amelyeknek létkérdés a kintiek támogatása. Találkoztam Torontóban élő magyarokkal. Megdöbbentően szélsőséges ítélettel nyilvánítottak véleményt az ország ügyeiről. Politizálnak — a mi kontónkra — anélkül, hogy ismernék az itthoni problémákat, a különböző pártok elképzeléseit. Talán nem is igazán érdekli őket. Egyet akarnak: beleszólni az ország ügyeibe, úgy, hogy semmit sem tesznek érte. Hát ezért (is) tiltakozom a kinn élők szavazati jogának megadása ellen. Béla Vali Kérem, maga nem normális? Miért nem viselkedsz úgy, mint más, normális felnőtt? — ért a napokban a felháborodott támadás. Kérem szépen, milyen az? Kihez kell igazodnom? A politikához s a rendszerhez? Esetleg erkölcsi normákhoz? Na de kié a megfelelő? Ismerőseim csapot-papot maguk mögött hagyva, a napokban nekivágnak a nagyvilágnak, a legalapvetőbb erkölcsi és anyagi elismerést keresve. Helyszínt váltanak életükben, minden kockázatot vállalva, inkább térdig gázolva az ismeretlenben. Ez például elfogadott? Tébolyult öregember kacsint rám a sarkon cserkészkalapjában, s bár boldogság ül arcán, a mellette elhaladók húzzák orrukat, s röhögve arrébb taszítják. Virágárus nénike kínálja csokrait az esőben üldögélve, ahelyett, hogy közepes nyugdíja mellett otthon, szemüvegében hunyorogva a tévé távirányítójának gombjait keresgélné. Elfoglalt, családos férfi bújik szeretőjéhez az autóban egy sötét mellékutcán, s agyában már a megszokott, otthoni csendélet unalomszaga bujkál. Az Interneten pornóképen kínálják tinédzserkornak bájait, a boltban alacsony nyugdíjas lopja kardigánja alá a napi sós kiflit. Pohár fenekén mereng a kispénzű alkoholista, zsebét kotoija, miből is hozza a következő kevertet? Vastagodik a visszér a lábakon, a strand sem népfürdő már, a lelkeket a pénztelenség közönye hatja át. Csodálva s kissé irigykedve gondolok barátaimra, akik holnap indulnak a messziségbe. Keleti tanok szerint a nyugalmad bárhol megtalálhatod, ám ha keresésedben itt a mindennapok ellen lázadsz, már nem is tűnsz normálisnak... Hajtani kell, megfelelni, tapossál a malomban, másokon, s vigyázz, nehogy rád lépjenek. Hazaérve bambulj el az ínyenc brazil sorozatokon, s mert hát ugye mégis csak nyár van, lapozd végig az utazási iroda ajánlatait, majd bóklássz egyet az erkélyeden. S ha az agytompítók és figyelemelterelő hadműveletek ellenére mégis tele a hócipő? Akkor tiltakozz, de csak úgy, hogy ne zavard meg a rendet, s éppen csak olyan csöndesen, hogy senki érdekeit ne sértsd. Ha ez nem megy, vedd nyakadba a nagyvilágot, de ne riadj vissza a csillagrendszertől sem... B. Párkányi Adrienn Kétszer „megfejték” a számlát Ne adjunk esélyt a kártyatolvajoknak! Intézményösszevonás után Konferencia A köztisztviselők napja tiszteletére Orosházán, a városháza nagytermében szakmai konferenciát szerveznek ma 12 óra 30 perctől. A program keretében dr. Balázs István kormány-főtanácsadó, a Miniszterelnöki Hivatal Közigazgatás-fejlesztési Titkárságának vezetője a köz- igazgatás továbbfejlesztésének 1999—2000-re szóló kormányzati feladattervét ismerteti. Az Európai Unióhoz csatlakozás előkészítésének feladatairól dr. Szanyi Tibor országgyűlési képviselő, az Európai Integrációs Bizottság elnöke beszél. S hogy mi lesz az önkormányzatok szerepe az uniós csatlakozásban, erről Tisza Gabriella, az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság igazgatója ad tájékoztatást. Az orosházi találkozón bemutatkozik a vendéglátó település az Internet segítségével és kiscsoportos konzultációkra is mód nyílik az említett témákban. Cs. I. A bankkártyát és a pin kódot sohase tartsuk egy helyen! Ha ezt nem fogadjuk meg, akkor elég egy óvatlan pillanat, és máris könnyen komoly pénzösszegektől szabadíthatnak meg bennünket Az intelmet a minap egy békési illető nem tartotta be. Válltáskáját a füzes- gyarmati temetőnél lopták el, a táskában talált bankkártyával és pin kóddal a tettes nagy ösz- szegeket emelt le a számláról. — A békési ember Füzesgyarmaton a szüleit látogatta meg, majd kiautóztak a Szeghalmi úti temetőhöz. A személygépkocsit a parkolóban állították le, és bementek sírt gondozni. Ám elkövették azt a hibát, hogy a válltáskát az autóban látható helyen hagyták — részletezte az esetet dr. Berke Imre rendőr alezredes, a Szeghalmi Rendőrkapitányság vezetője. — Míg az autóval érkezők a temetőben békésen tevékenykedtek, addig valaki másban nem tisztességes szándék dolgozott. Az ismeretlen tettes felfeszítette a személyautó jobb oldali ablakát, és kiemelte a válltáskát. A táskában 15 ezer forint készpénz, takarékbetétkönyv, aranygyűrű, bankkártya (utóbbi sajnos pin kóddal együtt) volt. Amikor a sértett észlelte a bankkártya eltűnését, azonnal értesítette a számlát vezető bankot. Ám addigra az elkövető Gyomaendrődön 20 ezer forintot, Szarvason pedig 100 ezer forintot „emelt le” a sértett számlájáról. A tettes Kecskeméten ismét megpróbálkozott a pénzfelvétellel, de ott már a letiltás miatt nem járt eredménnyel. (i) Költözködnek, nem pihennek! Kevés a pénz, kevés a gyerek. Politikai, szakmai és érzelmi síkon közelítünk a kérdéshez. Tízmillió forint miatt omlana össze Orosháza költségvetése? Ezért kell bezárni egy bölcsődét? Tízmillió forint megér-e annyit, hogy ennyi ember kedélyét felborzoljuk? A hozzászólásoknak se szeri, se száma nem volt a tegnapi orosházi képviselő-testületi ülésen, ahol a legnagyobb érdeklődésre számot tartó téma a Könd utcai bölcsőde és a Töhötöm utcai óvoda megszüntetése volt. A képviselők 11 nemmel és 13 igennel a változtatások mellett voksoltak. Ennek értelmében augusztus 31-éig a Könd utcai bölcsőde apróságai a Zöldfa utcai intézménybe kerülnek, a volt óvoda helyére pedig a Töhötöm óvoda apróságai költöznek. cs. i. Az összevont oktatási intézmények (erre a lépésre a város nehéz anyagi helyzete és a csökkenő gyereklétszám miatt volt szükség) elnevezése, telephelyeik megjelölése, az első számú vezetők kinevezése jelentette az egyik legfontosabb témát a szeghalmi képviselő-testület legutóbbi ülésén. A középfokú oktatási intézmény az új tanévben a Péter András Gimnázium és Szigeti Endre Szakképző Iskola nevet viseli. A volt gimnázium épületén kívül telephelyeihez tartozik a fiúkollégium, a volt tanyasi kollégium, a szakképző iskola és a tanműhely ingatlana is. Az alapfokú oktatás a Szeghalmi Általános Iskolában lesz ősztől. A Tildy u. 17—217 a Dózsa György u. 13——17., az Újtelep, xm. u. 1. és a Széchenyi u. 13. szám alatti épületek tartoznak az intézményhez. A szeghalmi napköziotthonos óvodák egy vezetővel négy helyen (Petőfi u. 1., Fáy u. 12., Kossuth u. 5. és Újtelep, II. u. 15.) működnek majd. A Tildy u. 17-21. szám alatt önálló gyermekélelmezési intézményt hoz létre az önkormányzat, s erre a vezetői álláshelyre pályázatot írt ki a testület. A többi intézményvezető személyéről (minden álláshelyre két-két pályázat érkezett) zárt ülésen döntöttek a képviselők. A Péter András Gimnázium és Szigeti Endre Szakképző Iskola igazgatója Vaszkó Tamás, a Szeghalmi Általános Iskola igazgatója Fekete László lett. Mindkét vezető kinevezése öt évre szól. Az óvodavezető esetében nem született elfogadható eredmény, ezért erre az állásra új pályázatot írt ki a testület. Az új pályázat értékeléséig Kerékgyártó Istvánná kapott megbízást az óvoda vezetésére. M. B.
