Békés Megyei Hírlap, 1999. július (54. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-13 / 161. szám

1999. július 13., kedd GAZDASÁG Nemzetközi mézvásár Idén is megrendezik — im­már 12. alkalommal — Jász­berényben, augusztus 7-én a nemzetközi mézvásárt és méhésztalálkozót. Magyarország legnagyobb méhészeti rendezvényén a lá­togatók nemcsak a hazai mézfajtákat kóstolhatják meg, hanem a különleges méhészeti termékeket — pél­dául a mézbort és mézsört — is. Az üzletember-találkozó mellett lesz méhkirálynő-vá- lasztás, méhészetieszköz­kiállítás, író-olvasó találkozó a méhészeti szaklapok mun­katársaival és népművészeti kirakodóvásár is. A Földmű­velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium tájékoztatót tart, és kerekasztal-beszélge- tést rendeznek a méhészke­dés aktuális kérdéseiről is. B. P. A. Válogató gépsor A medgyesegyházi MEDI- SZÖV új típusú dinnyeszö­vetkezet területfejlesztési ta­nácshoz benyújtott pályázata sikeres volt, így 21,5 millió forintot fordíthatnak az idén beruházásra. A pénz egy ré­szét a nemrég vásárolt új te­lephely kialakítására, vala­mint egy korszerű dinnyevá­logató gépsor felszerelésére fordítják. Mindez további foglalkoztatást jelent a tele­pülésen, valamint példaérté­kű, hogy az alig egy éve mű­ködő szövetkezet olyan üzemfejlesztést hajt végre, amelynek működése az uniós előírásoknak megfelelő. (1) Kigazdálkodj ák A mezőkovácsházi szociális és egészségügyi intézmény a körzeti védőnői szolgálat működési feltételeinek javí­tása érdekében — a számító- gépes nyilvántartás fejleszté­sére — pályázatot nyújtott be az Egészségügyi Minisz­térium ilyen célra meghirde­tett kiírására. A pályázathoz szükséges 100 ezer forintos önerőt a legutóbbi ülésen megelőlegezte a képviselő- testület azzal a kikötéssel, hogy azt az intézmény ké­sőbb a költségvetéséből ki- gazdálkodja. (1) Korszerűsítés A füzesgyarmati sportcsar­nokban jelesebb versenyek idején több fényre lenne szükség. Ezért az önkor­mányzat korszerűsíteni sze­retné a csarnok világítását. A beruházás 3 millió forintba (plusz áfa) kerül. A korsze­rűsítést az önkormányzat pá­lyázati támogatásból és saját erőből akarja megvalósítani. (i) Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre forintban) Angol font 380,42 EURÓ 248,81 Francia frank 37,93 Német márka 127,21 Olasz líra (1.000) 128,50 Osztrák schilling 18,08 Svájci frank 154,75 USA-dollár 244,94 „AZ ARANYSZABÁLY: AKINÉL AZ ARANY, AZ ALKOTJA A SZABÁ­LYOKAT.” (Jim Lundy) Terjeszkedő Bramac-birodalom Tizenöt év cseréptörténet — Tetőfedő iskola Veszprémben A veszprémi székhelyű Bramac Kft. két gyárában ma már 8-féle tetőcserepet tíz színben ál­lítanak elő. A Bramackal nemcsak a változatosság, de a betoncserép is visszatért a hazai tetőkre Az utcák, a házak, a tetők stílusa alapján ki lehet talál­ni, hogy amikor azok létesültek, éppen mi volt az építé­szeti divat Mert ahogy az öltözködésben, ugyanúgy az építészetben, ezen belül a tetőépítésben is van divat. Ti­zenöt évvel ezelőtt, amikor Veszprémben megalakult a Bramac Kft., nehéz lett volna kék vagy zöld háztetőt el­képzelni hazai családi házon, holott sokkal korábban, valamikor a századfordulón izgalmasan változatos szí­nű és mintájú háztetőket produkáltak a szecessziós épí­tészek, gondoljunk csak például a Lechner Ödön által tervezett villákra, nyaralókra vagy éppen középületek egész sorára, a budapesti Földtani Intézetre vagy a Pos­tatakarékpénztárra, ahol bátran dekorálták a tetőt szí­nes cseréppel az egész épület stílusával összhangban. A második világháború után telepedett rá a szürke pala a magyar családi házakra. A tömbházakat meg tudjuk jól, teljesen lapos tetővel tervezték a Bauhaus által jegyzett konst­ruktivista irányzat hatására an­nak ellenére, hogy errefelé igen csapadékos az időjárás s elkel a magastető az épületen. Erről tudnának mesélni azok, akik a legfelső emeleten lak­nak. A városépítés mindig is ösz- szefüggésben volt a társadalmi ideállal. A nyolcvanas években kezdett oldódni ez a funk- cionalista, uniformizált szem­lélet, s innen kezdve terveznek ismét tömegesen változato­sabb, egyedi megoldású csalá­di házakat a hazai mérnökök. Szerencsésen egybeesett a szemléletváltás a Lafarge- Braas Roofing konszern ma­gyarországi megtelepedésével. A Bramac Kft. által gyártott te­tőrendszerek megjelenése a ha­zai építőanyag-piacon minősé­gi változást hozott és szárnya­kat adott a tervezők fantáziájá­nak. A veszprémi székhelyű Bramac Kft. két gyárában ma már 8-féle tetőcserepet tíz színben állítanak elő — tudjuk meg Tegzes Ottó építésztől, a Bramac alkalmazástechnikai vezetőjétől. A Bramackal nemcsak a vál­tozatosság, de a betoncserép is visszatért a hazai tetőkre. Vala­mikor, a századfordulótól a má­sodik világháborúig itthon is sok kis községben állítottak elő kézműves technikával beton­cserepet. Időtállóságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Hollókőn, a kis műemlék­falu módosabb parasztházain ma is láthatók s jól szolgálnak, funkciójukat maradéktalanul betöltik. Az ötlet, hogy betonból cse­rép is készíthető, több mint 150 éves. 1844-ben Adolf Kroher állított elő cementcserepet Ba­jorországban fából készült sab­lonokkal. Gépesített formában a századelő Angliájában kezdték el gyártani. Az angol tapaszta­latokra alapozva a második vi­lágháború utáni német újjáépí­tésben tökéletesítette a rend­szert a Lafarge-Braas Roofing konszern, amely ma már a világ négy földrészének 134 tetőcse- répgyárában — 1984 óta Ma­gyarországon is — állít elő cse­repet. Tegzes Ottó, a Bramac alkal­mazástechnikai vezetője sokat tud mesélni arról, hogyan taní­tották meg a hazai tetőfedőkkel a Bramac tetőrendszerek alkal­mazását. Tudni kell, hogy előtte nem volt nagy variációs lehető­ség, ismerték az alap- és kúp­elemet. Ma már szinte minden­re van kész elem. Az oromsze­gélyt sem kell már a bádogossal vágatni, van helyette szegély­cserép. Ezenfelül könnyen sze­relhető, nagy stabilitású, eszté­tikus csatornarendszert, ké­mény- és falszegélyelemeket is kidolgoztak. Nem csoda, hogy kezdetben a hazai ácsok, tetőfedők nem tudtak szakszerűen bánni a már akkor is legalább ötven elem­ből álló rendszerrel. Sokféle újabb keletű ismeretre volt szükségük az előregyártott ele­mek összeállításához. Tőlünk nyugatra együtt nőtt fel ez a rendszer a kivitelező szakmun­kás réteggel, mi pedig készen kaptuk, ezért sürgősen el kellett kezdeni alkalmazásának okta­tását. Komoly szellemi és anya­gi támogatást nyújtott a cég Veszprémben a tetőfedő iskola létrehozásában. Ennek az 1992-ben megnyílt iskolának a bizonyítványát Nyugat-Euró- pában is elfogadják, mivel tan­anyaga és a képzési modell osztrák módszeren alapszik. De eljárnak ennek az iskolának a tanműhelyébe mesteremberek is az ország minden tájáról to­vábbképzésre. Építészmérnök hallgatóknak is szoktak elő­adást tartani a legújabb építés- technikai eredményekről, amit a tanműhely tetőmodelljein azonnal be is mutatnak. Más­képpen ül le tervezni az, aki is­meri a gyakorlatot. Kérdésünkre, hogy az épí­tészmérnökök élnek-e a Bramac tetőrendszerek kínálta óriási modell- és színválasztékkal, Tegzes Ottó kifejtette, ez az építtető elvárásaitól függ. Any- nyi biztos, tizenöt éve, amióta a Bramac itt van Magyarorszá­gon, jobban, pontosabban, szakszerűbben kivitelezhetők az egyre formásabb, részletgaz­dagabb tetők. Urnafal másfél millióért Füzesgyarmaton immár többféle lehetőség kínálkozik a temetésre. Több mint 1,5 millió forintos beruházásként a Szeghalmi úti temetőben el­készült az urnafal. A helyi Gazdálkodó és Építő­ipari Szövetkezet kivitelezés­ében elkészült umafalon 48 normál és 8 családi urnahelyet alakítottak ki. A beruházás mű­szaki átadás-átvétele már meg­történt, így az umafal hamaro­san használatba kerül. A gyarmati képviselő-testü­let nemrég meghatározta az ur­nasírhelyek árait, amelyek most július elsejétől érvényesek. E szerint egy egyes umasírhelyért 12 ezer forintot, a családi urna- sírhelyért pedig 30 ezer forintot kell fizetni. Ezért a pénzért 25 évig lehet használni az umasír- helyet, ám a használati idő le­járta után díjfizetés ellenében az meghosszabbítható. Az umasírhelyet Füzesgyar­maton nem lehet előre megvál­tani. Az egyik képviselő java­solta: ha lehetőség van rá, az önkormányzat építtessen újabb umafalat, és akkor az umasírhe­lyet lehessen előre is megválta­ni. M. B. Cipőgyártás Medgyesegyházán a volt vasi­pari szövetkezet szociális épü­letét a közelmúltban értékesítet­ték a Pro-med Kft. részére, amely exportra készülő cipőipa­ri termékek gyártását tervezi az itt kialakítandó új üzemében. A kft. sikeres pályázatot nyújtott be a területfejlesztési tanács­hoz, melynek segítségével át­alakítják, majd korszerű tech­nológiával szerelik fel az épüle­tet. Az elképzelések szerint el­sőként 40 fő foglalkoztatására lesz lehetőség, de megfelelő pi­ac esetén a létszám 80—100 fő­re növelhető. 0) Dinnyetermelők tanácskozása Nagy Béla medgyesegyházi polgármester kezdeménye­zésére egy hete tanácskozás­ra gyűltek össze a helyi diny- nyetermelők, illetve a felvá­sárlásban érdekelt cégek és exportőrök, ahol a nyári kö­zös feladatokat vitatták meg A polgármester tájékoztatást adott a közterület rendjét érin­tő nemrég megalkotott önkor­mányzati rendeletről, amelyre hivatkozva felhívta a figyel­met a dinnyeszállítás időszak­ára a forgalmi rend betartásá­ra, a belterületi közutakon va­ló közlekedés akadálytalansá- gának biztosítására, illetve a közterületek rendjének meg­óvására. A tanácskozás részt­vevői eszmecserét folytattak arról, hogy a termelők érdeké­ben miként lehetne még szer­vezettebbé tenni a nyárvégi értékesítést. Nagy érdeklődés mutatkozik a település iránt, már eddig 10 cég jelezte szán­dékát a dinnyeszállításra és — mint mondták —, minden adott az idei szezon zavartalan lebonyolításához. A tavalyi kedvező tapasztalatokra épít­ve helyben történik az ügyin­tézés, a vámvizsgálat, spe- díció, valamint a növény­egészségügyi vizsgálat, ami nagyban segíti a gyorsabb, pontosabb és biztonságosabb áruátvételt. H. M. Rágcsálók elleni védekezés A rágcsálók elleni küzdelem egyidős az emberiség törté­nelmével. Elsősorban a pat­kányok és az egerek jelentő­sége napjainkban sem elha­nyagolható. Közegészségügyi-járvány­ügyi szempontból a rágcsálók számos jelentős betegség ter­jesztésében játszanak szere­pet. A pestis és a murin tífusz kórokozója a bolhák közvetí­tésével, a leptospirózis, a salmonellózis és a fertőző agyhártyagyulladás a rágcsá­lók váladékával jut az ember­be. A veszettség terjesztésé­ben a rágcsálók harapása köz­ismert. A rágcsálók kártétele sem hanyagolható el. A rág­csálók által előidézett ter­ményveszteség a megtermelt mennyiség 20 százalékára te­hető. A patkányok által elő­idézett kártétel igen nagy sza­porodási potenciáljukkal függ össze. Közegészségügyi és gazda­sági megfontolásból egyaránt — kizárólag egy egész város vagy település területére ki­terjedő patkánymentesítés le­het az egyetlen helyes célkitű­zés. Az akció akkor megfele­lő, ha adott területen az ösz- szes objektum számához vi­szonyítva 0,2 százaléknál több patkánygóc nem marad vissza. A patkánymentesítés leglényegesebb vonása az, hogy az elért jó eredmény fenntartását megfelelő szer­vezéssel hosszú távon bizto­sítsa. Fenntartás nélkül tehát az akció nem csak értelmet­len, hanem annak jelentős költségráfordítása is teljesen céltalan. A rágcsálók irtásának do­mináns módszere a mérgezett csalétek. A mérgezett csal­étek elkészítésére akut tulaj­donságú vegyületeket vagy véralvadásgátlókat alkalmaz­hatunk. Akut tulajdonságú ható­anyagok: cink-foszfidból és tallium-szulfátból képesített szakemberek a mérgezett csa­létket saját maguk készíthetik el az erre a célra megadott normák figyelembevételével. Véralvadásgátlók: a hatás kialakulása szempontjából többszöri fogyasztásra (ez az úgynevezett első generációs, hagyományos) és az egysze­ri fogyasztásra (második ge­nerációs, korszerű) elhullást előidéző csoportokra oszt­juk. A véralvadásgátló irtó­szerek 90-95 százalékban úgynevezett szabadforgalmi minősítésűek, így ezeket a különböző agrogazda-, illet­ve magboltokban be lehet szerezni. Kiss József, ÁNTSZ Békés Megyei Intézete Agrárdiplomások esélyei a munkaerőpiacon Ez a nyár még az övék Nappali tagozaton idén 148 diák végzett Szarvason, a DATE Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Főiskola Karán. Közülük 79-en tanultak környezet­gazdálkodási szakon, 56-an növénytermesztőn és 13-an meliorációs szakon. A munkaügyi központ felké­résére készült felmérésben a megkérdezettek közül tízen írták azt, hogy biztos állásuk van. Ötvennyolcuknak egy­előre nincs kilátása munka­helyre, harminchatan nyilat­koztak úgy, hogy munkálta­tóktól ígéretet kaptak. A töb­biek nem adtak választ a kér­désre. Dr. Reszkető Pétemé, a főiskola tanulmányi és to­vábbképzési osztályvezetője szerint messzemenő követ­keztetést kár lenne levonni a felmérésből. Több pályakez­dő majd ősszel lát hozzá ko­molyan az álláskeresésnek, addig az „ez a nyár még az enyém” jelszóval utazik, nya­ral, pihen. Vannak olyanok is, akik a nappali tagozaton való továbbtanulást választják olyan meggondolásból, hogy további képzettséggel növelik a munkaerőpiaci esélyüket. Természetesen ez csak úgy lehetséges, ha a szülők tudják vállalni a további anyagi ter­heket. Külföldi munkát nem ritkán nyelvtanulási céllal vállalnak a fiatalok, hiszen az utóbbi időben a nyelvtudás idehaza is felértékelődött. A lányoknak bizony a nembéli diszkriminációval is szembe kell nézni. — Az egyik cég hölgy ve­zetője hívott fel a minap. Ok­tatásszervező munkára kere­sett férfi munkaerőt. Kértem, legalább egy elbeszélgetés erejéig adjon esélyt lányok­nak is. O azzal védekezett, hogy a cégük már így is elnő­iesedett — idézte fel a törté­netet az osztályvezető. Arról, hogy a végzősök ho­gyan boldogultak a munkaerő- piacon később sem tud sokkal többet az iskola, a fiatalok rit­kán adnak hírt magukról. Megtudtuk, a főiskola ősz­től nem indít előkészítő szak­kört. A köznyelvben nulladik szakként ismert képzés he­lyett másik képzési formát ajánlanak. Ez hulladékgazdál­kodási technológus szakmát ad, ugyanakkor szabad átjá­rást biztosít a főiskolai kép­zésre. —r—

Next

/
Oldalképek
Tartalom