Békés Megyei Hírlap, 1999. június (54. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-28 / 148. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1999. június 28., hétfő A gyerekek gyakorolhatták kézügyességüket különböző természetes anyagokból készített játékokkal FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Hunguard-juniális Orosházán Települési érdek, (i) Füzesgyarmaton a Pozsonyi—Kinizsi—Kolozsvári utcák szilárd útburkolatának kiépítése fontos települési érdek, mert ezen útszakasz tehermentesíti a nagyközség központját. Az útépítésre nem rég pályázatot adott be Gyarmat. IJgral utak. (i) A biharugrai önkormányzat a Kossuth, a Körös, a Vörösmarty és a Szabó Pál utcák szilárd burkolatának kiépítését szeretné elvégezni. A célok megvalósítása érdekében a község a Kossuth utcára 5 millió 322 ezer forint, a másik három utcára pedig összesen 18 millió 314 ezer forint támogatást kér a megyei területfejlesztési tanácstól. Ütköztek, (z) Tegnap röviddel dél után Doboz belterületén egy személygépkocsi kerékpárossal ütközött. A baleset során a kerékpáros könnyű sérüléseket szenvedett. Tolvajok, (z) Az Orosházi Rendőrkapitányság munkatársai őrizetbe vettek tegnap két helyi férfit, akik a MÁV-állomás raktárhelyiségébe törtek be, s onnan négy tűzoltó készüléket loptak el. Kukoricacímerezés A héten benépesül a Hidasháti Mezőgazdasági Rt. bakuczi kerületében a címerezőtábor. Az idén három turnusban, turnusonként mintegy 270 középiskolás vesz részt a címerezésben. Tegnap Gyergyőszentmik- lósról százhatvan diák érkezett, s ma már a kukoricaföldeken dolgoznak. Mezei János növénytermesztési igazgató elmondta: az idén az rt. 820 hektáron termeszt tizenöt fajta hibrid kukoricát, munkaterületük Békéstől Csárdaszállásig terjed. A címerezőtábor lakói napi négyszeri étkezéssel teljes ellátásban részesülnek, a napi nyolcórás munkaidőt két részletben dolgozzák le, s a keresetek átlagban napi nettó 1500 forint fölött alakulnak. A legtöbb diák Szarvasról, Békésről és a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumból érkezik. —sz— Hamisítatlan nyár köszöntött mindazokra, akik a vasárnapjukat a szabadban kívánták eltölteni. Orosházán immár több éves hagyományát folytatva a Guardian Hunguard ezúttal is megvendégelte dolgozóit és azok családtagjait. A szervezők gondoskodtak a gyerekek és a felnőttek gondűző szórakoztatásáról is. A Kossuth Lajos Mezőgazdasági Szakközépiskola árnyas udvarán felállított színpadon mindig történt valami: Sápi Lajos köszöntő szavai után (reményét fejezte ki az ügyvezető igazgató, hogy ez az alkalom is újabb feltöltődést, találkozási lehetőséget biztosít a gyár dolgozóinak a munkahely falain kívül) vagy Molnár Imre bűvész, vagy Gryllus Vilmos szórakoztatta a nagyérdeműt, de a zelési módokról. A hasonló célokkal alakult európai társaságban ugyancsak tagok. Készülnek a szeptemberi, baseli tudományos konferenciára. Itthon gondot jelent a gyógyszerek tb- támogatottsága. Nadabánné Be- nyik Éva, a szervezet elnöke hangsúlyozta, nem az esély- egyenlőségre vallanak az olyan kijelentések, hogy nem elég a szövetség 1986-ban alakult meg. Jelenleg mintegy 250 működő helyi egyesületről tudunk. — Mi a szövetség legfontosabb feladata? — Az, hogy információkhoz juttassa a tagegyesületeket. Ezt szolgálja például a kéthavon- ként megjelenő kiadványunk, az Értékmentő. Emellett egyetlen titkárnővel fönntartunk egy irodát, hogy a regionális szervezetek számára kiírt pályázatokon együtt indulhassunk, és hogy a pénzt (sajnos ez egyre kevesebb) újra eloszthassuk azoknak, akik jól és okosan tudbábjátékok kedvelői sem szenvedtek hiányt. Lehetett a parkban zajkeltőket, terménybábokat, virágkötészeti kompozíciókat készíteni. Természetesen a juniálisról most sem* hiányozhattak a sportrendezvények. A juniálison adták át a President Awards-díjakat is, az idén Kis Edit, Bagdi István, Bogár János és Erdősi Zsolt vehette át. (Csete) Az SM-betegek esélyegyenlőségéért A gyulai Hunguest Erkel Hotelben, összejöveteleik helyszínén tartotta tízéves fennállásának jubileumi ünnepségét szombaton a Békés Megyei Sclerosis Multiplexes Emberek Közhasznú Szervezete. Dr. Guseo András, a Magyar SM Társaság elnöke elmondta, a gyulai székhelyű szervezet az ország egyik legeredményesebb egyesülete. Az országban több mint húsz egyesület működik, minden megyében megalakulva. A szövetség célkitűzése, hogy az SM-betegek világszerte azonos ellátásban és információban részesüljenek a kutatásokról, a keÉrtékmentők Mezőhegyesen Választmányi ülést tartott Mezőhegyesen a Hotel Noni- usban a Város- és Faluvédők Szövetsége június 25—26-án. A választmányi tagok megtekintették a bel- és külterületi műemlékeket, és részt vettek egy lovasprogramon is. Ráday Mihály alelnököt arra kértük, mutassa be a Város- és Faluvédők Szövetségét. — A városvédők — bár ez a szó a Kádár-korszakban nem volt elfogadott — 1980-ban tartották első összejövetelüket Szombathelyen. Utána Kaposvár és Szarvas következett. Végül is „költséghatékony” a kezelésük. A jelenleg 82 tagot számláló szervezet 1989-ben alakult klubként, 1991-től egyesület, majd közhasznú szervezet. Továbbra is szeretnék folytatni az otthon- ápolás, a rehabilitáció segítését, díjtalanul kölcsönözni a szükséges eszközöket, támogatást nyújtani a szervezet rászoruló tagságának. Tóth Imre országgyűlési képviselő együttműködéséről biztosította az SM-betegek szervezetét az esélyegyenlőség elérésének javításáért. Sz. M. ják hasznosítani. Az évi 4—5 választmányi ülésen mindig az aktualitásokat tekintjük át. — Miért esett éppen Mezőhegyesre a választásuk? — Úgy tudom, innen indult a kezdeményezés, amelyet fölkarolt Széphegyi László, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal műemlék-felügyeleti igazgatóhelyettese. Örülök, hogy így történt, mert mostantól kezdve azok a választmányi tagok is tudják, milyen értékei vannak ennek a városnak, akik most jártak itt először — mondotta Ráday Mihály. M. Gy. ______________VÉLEMÉNYEK______________ E lőítéletre nincs orvosság Amíg lehetett, elhessegette a szörnyű gyanút, majd amikor a doktor közölte vele, összeroppant. Mi van, ha tévedett? — biztatta a férje, s ettől újra erőre kapott. Lázasan kutattak a címek után, orvosok és természetgyógyászok tucatja látta a fiukat. Az egyetlen biztonságot adó menedékük ez a vakhit volt. Három esztendőbe telt, amíg ki tudták, ki merték mondani: a jogi pálya küszöbén álló gyerekük beteg. Abban biztosak voltak, hogy szeretik és vállalják. Törődéssel, rengeteg türelemmel és az orvosok segítségével sikerült megszelídíteni a természet akaratát. A környezet tudatlanságával és előítéletével szemben azonban alulmaradtak. Hazánkban nemcsak az elmebetegekkel, de azok hozzátartozóival is elutasító, olykor ellenséges a társadalom. A skizofréniában szenvedők családtagjai három esztendeje érdekvédelmi szövetséget alakítottak, amely családterápiával, jogi, orvosi és életviteli ismeretekkel látja el a hozzátartozókat. Szót emelnek érte, hogy a nemzetközi ajánlásokhoz igazodó kezelésben és gyógyszerterápiában részesüljenek a betegek, s állami munkahelyeken dolgozhassanak. Szeretnék azt is, ha csillapodnék a betegekkel és a családtagjaikkal szembeni ellenérzés. Ám a stigma még csak nem is halványodik. Ezt kár lenne a korunkban divatos érvre, az elidegenedésre fogni. Az emberséges bánásmóddal több ezer éve adós a társadalom. Benedek István orvos-író ötvenes években írt regénye, az Aranyketrec ma is aktuális. Se okunk, se jogunk kiközösíteni az elmebetegeket. Az elmebaj olyan elemi katasztrófa, amely mindnyájunkat érhet. Közös kötelességünk könnyíteni a katasztrófasújtottak terhén — hirdeti a szerző, aki a hogyanra tetszetős svéd és holland példákat sorol. Ezek itthonról nézve meglehetősen utópisztikusak. Egyelőre nálunk népszavazást tartanak az elmebetegek sorsáról, a közelségükre a falu népe egy emberként mond nemet. Büntet a természet és büntet a társadalom. Az előbbire léteznek korszerű gyógyszerek, de az előítéletre nincs orvosság. Csath Róza Másképp is lehetne! Ez a koszovói rémálom is úgy kezdődött, hogy a másik visszaütött. Mint Horvátországban, mint Boszniában, mint a grundon. Valaki benyögte, hogy „einstand”, és máris állt a bál. Csakhogy a gyerekek legfeljebb a gombokat, az üveggolyókat szokták elszedni egymástól! A Balkánon viszont vérre megy a játék. Most éppen az albán fegyveresek elől menekül a szerb lakosság. Akinek vaj van a fején, az valószínűleg időben elhúzta a csíkot. Maradtak a vétlen civilek, akik kolostorokban vagy az ortodox pátriárka palotájában próbálják átvészelni a rettegéssel teli napokat. Közben a visszatérők előtt feltárul az etnikai tisztogatás minden borzalma: tömegsírok, fölégetett falvak, a romok alatt elszenesedett holttestek. Nyilvánvaló, hogy Milosevicset soha semmilyen bíróság nem mentheti fel a népirtás vádja alól. Tartok azonban attól, hogy a megalázott-meggyötört albánok többsége nem a cukor- és lelki beteg diktátort szeretné elsőnek szemen köpni, hanem a szomszédját, a volt barátját, az iskolatársát, az emberségéből kivetkőztetett szerb rendőrt vagy kiskatonát, azaz az égbe kiáltó bűnök konkrét elkövetőit. Ez azonban nagy valószínűséggel sohasem adatik meg nekik, hát bosszút forralnak minden szerb ellen. Vagyis kezdődne minden elölről! Ezt az ördögi körforgást lennének hivatottak megszakítani a békefenntartók. Albánok, szerbek és minden náció nevében reménykedjünk, hogy sikerrel teljesítik küldetésüket! Mert egy percig se ámítsuk magunkat, hogy Koszovó egyszeri és megismételhetetlen. Ahol menetrendszerűen soviniszta őrjöngés kíséri két szomszédos ország labdarúgó-válogatottjának mérkőzését, ott bármi megeshet, bárkit lealbánozhatnak, leszerbezhetnek. És ekkor egy nemzetmentő képében mi is azt kapjuk, akit megérdemeltünk. Legfeljebb a cukorbetegek világnapján fog eszünkbe jutni, hogy másképp is lehetne. Ménesi György Harmadik a Körös Kommandó Képzőművészek Bánkúton Nemzetiségi tábor Mintegy 150 gyermek részvételével megkezdte munkáját Battonyán a X. Dél-alföldi Nemzetiségi Tábor. A tegnapi megnyitón Takács Dezsőné, a rendezvénynek otthont adó József Attila Művelődési Központ igazgatója elmondta, hogy a szerb, román és szlovák fiatalok egyhetes néptánc- és anyanyelvi tábora 1,7 millió forintba kerül. A Battonyáról és a Romániából érkezettek kivételével valamennyi gyermek 6 ezer forint részvételi díjat fizetett, a költségek nagyobbik részét viszont a támogatók, köztük a kisebbségi önkormányzatok vállalták magukra. A fiatalok neves oktatók irányításával sajátítják el, illetve gyakorolják anyanyelvűket, nemzetiségük táncait és dalait a battonyai táborban. M. Gy. (Folytatás az 1. oldalról) — Nem bírjátok lefutni? Mi álljunk be helyettetek? — ugratják a Körös tagjait a rajtnál a szolnoki Pelikán és a szabolcsi Jonathán tagjai. Aztán leküzdve a nyolc és fél kilométeres, akadályokkal nehezített távot, célt ér a Körös legénysége. Jöhet a „szép volt, fiúk”. — A felkészülés mindennél fontosabb. Nem ritkán szabadidőnket is feláldozzuk, de köszönet illeti a megyei főkapitányt, dr. Kurucz Ferenc ezredest, és az osztályvezető Karakas Ferenc alezredes urat is, hisz mindenben segítenek — mondják egyhangúan. — A versenyen nincsen ellenség csak ellenfél. Az ösz- szetartás, a kitartás és a fegyelem a legfontosabb a versenyen és az életben egyaránt — jegyezhetem a nélkülözhetetlen alaptulajdonságokról érdeklődve Szekeres hadnagy szavait. — Éles helyzetekben helyén kell lennie az ember agyának. A düh nem vezérelhet senkit. A mi munkánk a nehézfiú(k) „hatástalanításáig” tart. Fontos, hogy aki más „csapatban játszik”, tudja semmi esélye nincs ellenünk — teszi hozzá Közművesek Mezőkovácsházán A mezőkovácsházi Dél-Békési Vízművek Kft. meghívására az érdi székhelyű Euroflow Kft. tartott termékbemutatót a hét végén a mezőkovácsházi Parkfürdő kempingjében, ahová a megyében működő, tevékenykedő vízműüzemeltetők, tervezők és -kivitelezők voltak hivatalosak. A rossz idő ellenére összegyűlt számos érdeklődő megismerkedhetett az Euroflow által forgalmazott mechanikai és biológiai szennyvíztisztító gépekkel. A cég képviselői részletes tájékoztatást adtak a termékek felhasználási , lehetőségeiről, azok előnyös tulajdonságairól. Végül — mint megtudtuk — a fő cél az a most megszületett üzletkötés volt, melynek eredményeképpen a kovácsházi Vízmű Kft. területi viszonteladóként felvállalta az Euroflow termékeinek forgalmazását a Dél-Alföldön. H. M. A Békés Megyei Művelődési Központ és a medgyesegyházi művelődési ház közös szervezésében immár harmadik alkalommal szervezték meg az Arad— Békés megyei amatőr képzőművészek táborát a bánkúti kastélyban. Az egyhetes alkotómunka a hét végén 120 pillanatig tartó kiállítással, valamint esti szalonnasütéssel zárult. Dombi Ildikó táborvezető szerint a korábbi résztvevők mellett idén új érdeklődőkkel is gyarapodott a csoport, így most 24-en dolgoztak együtt a meghitt környezetben. Bár az időjárás nem fogadta kegyeibe a festészet kedvelőit, de a családias légkörben végzett munka közben mindenki sok hasznos tapasztalattal gazdagodott. Külön öröm — mondta —, hogy sok fiatal is eljött, így 17-től 75 évesig változott a korosztály összetétele. Az indíttatást a megyei központban működő felnőtt képzőművész stúdió jelenti, mivel év közben nincs alkalom az elmélyültebb munkára, ezáltal az alkotók és alkotások a nyári táborban teljesedhetnek ki. A csoport szakmai vezetője Vágréti János, aki a nem hivatásos festők szellemi és lelki támogatója. Hite szerint azért jön szívesen Bánkútra, mert szeretné, ha a résztvevők azzal a művészettel ismerkednének meg, ahol nincs naiv, amatőr vagy profi, csak maga a művészet. Áz alkalmazott technikák igen különbözőek voltak, hisz itt mindenki a saját ízlésének megfelelően találhatta meg az alkotás örömét. A tábor költségeit a Nemzeti Kulturális Alap pályázatán nyerték, illetve a kastélyt térítésmentesen vehették igénybe. A táborzáró után a művészek egy-egy képet adományoztak a helyi művelődési háznak. H. M Vidovenyecz Attila. Both Imre „AZ EMBER OLYAN, AMILYENNEK LÁTJÁK.” (Sulyok Mária)
