Békés Megyei Hírlap, 1999. június (54. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-24 / 145. szám

1999. június 24., csütörtök GAZDASÁG QUAUTiTSMAMAGEMEMTSTSIEM Szekerek, hintók, homokfutók A nyugdíjas bognár unokájának készítette az első makettet Mezőhegyesen az Alföldi Növénytermesztési Napok alkalmából a Battonyán élő nyugdíjas bognár, Tapasztó János csaknem öt­ven különféle szekér, hintó és homokfutó saját készítésű ma­kettjét mutatta be a József Attila Általános Művelődési Köz­pontban. A történeti emlékeket idéző kiállítást több százan megcsodálták. Tapasztó Jánost otthonában ke­restük fel. A nyugdíjas bognár megérkezésünkkor is a műhely­ben serénykedett. — 1929. szeptember 7-én születtem Dombegyházon — kezdte mesélni életét. — A szakmát Pálfi Péter bognármes- temél tanultam Battonyán. Húszéves koromban, 1949-ben szabadultam. Akkor már Mező­hegyesen laktunk, Peregpusz- tán, az ottani bognárműhelyben helyezkedtem el. Utána átkerül­tem Kamaráspusztára, a 21-es majorba. Innen vonultam be '51. november 3-án katonának 3 évre. Sopronban kaptam meg az alapkiképzést, utána Hegyesha­lomban nyitogattam a sorompót 1954-ig. Amikor leszereltem, ott folytattam, ahol bevonulás­kor abbahagytam. Később az építészet központi műhelyébe vezényeltek kocsigyártásra. — Hintákat vagy szekereket gyártottak? — Több ezer darab szekeret! Eleinte egy kocsira 72 órát kap­tunk, de a vége felé már lecsök­kentették 26-ra. Mégis mindig megkerestük a pénzünket. A normások havonta firtatták: hogy' lehet az, hogy mi ennyire jól keresünk? Bennem úgy maradt meg, hogy a Szovjetunió részére ké­szítettük ezeket a szekereket. De most, hogy készültem a ki­állításra, egy volt cimborám azt mondta, hogy szerinte belföldre kerültek ezek a járom nélküli, vaslőcsös, saroglyás parasztko­csik. Minden hónapban 100 da­rabot kellett elkészítenünk. A minőségi felelős átvizsgálta az egészet, utána vagonba kerül­tek. Több éven keresztül napi 24 órában folyt a termelés: reg­gel hatkor, délután kettőkor és este tízkor volt a váltás. Hozzá kell tennem, hogy rendkívül precíz gépeink voltak! És hát a munkatársak is nagyon értették a dolgukat. Bálint Laci volt a brigádvezető, rajta kívül Hupuczi Imrére és Kassai Misa bácsira emlékszem. Ha előre voltam a saját munkámmal, szí­vesen elnéztem Misa bácsi ténykedését: nagyon sokat lehe­tett tőle tanulni. Amikor haza­kerültem Battonyára, nem győztem mesélni az itteni bog­nároknak: hét forintot kaptunk egy kerékért, négy perc alatt kellett egy agyat kiesztergál­nom. Az utolsót haza is hoztam emlékbe, még most is megvan, de abban még nem volt küllő! Egyszer valaki megkérdezte tő­lem: ez mi? Köpülő? Másnak meg a kis jármok adták föl a leckét. De említhetném a hám­fát, a rúdszámyat, a nyújtót, a juhafát, a tengelytokot, az ol­dalban lévő zápokat: ezeket sem ismerik már a maiak. De honnan is ismernék, amikor so­hasem láttak ilyesmit. — Meddig dolgozott Mező­hegyesen? — 1959-ig. Éppen negyven éve kerültem vissza Battonyára. Dolgoztam az asztalos Írisz­ben, a Dózsa téeszben, a gépál­lomáson; ez később a Petőfihez került. A Petőfi téeszből men­tem nyugdíjba 1989-ben. — Nyilván utána kezdődött ez a szép hobbi. — Az unokám, Viktorka ötö­dik osztályos korában eltörte a kezét. Hat hétig, amíg rajta volt a gipsz, én vittem a táskáját. Egyik reggel megkérdezte, hogy mit csinálok, ha hazamé^ gyek. Nem tudom, mondtam. O ajánlotta, hogy próbáljak meg maketteket készíteni. Hazajöt­tem, fogtam egy kemény papírt, kirajzoltam, megcsináltam. Na­gyon tetszett nekem is, meg a családnak is. Hozzáláttam a „sorozatgyártáshoz". Kemény papír, tapétaborítás, techno- kollal fölragasztva. A nagy hin­tók kerekében tizenkét küllő van. Nekem ezeket még mind­két oldalukon be is kell boríta­nom: ez újabb 24 „küllőt” je­lent. A sárvédők is papírból vannak, ugyanilyen tapétaborí­tással készülnek, hogy az igazit mutassák. Éppen úgy kell lát- szódnia a kőrisfaerezetnek, mint a valódi hintókon és ho­mokfutókon. A fédereket meg konzervesdobozból készítem. A dobozból vágott szeleteket ösz- szecsapolom, tessék megnézi, épp úgy rugóznak, mint az ere­deti! —Egy-egy makett elkészítése előtt fellapozza a szakirodal­mat? — Á, dehogy! Ha álmomból fölköltenek, akkor is fújom a méreteket. Ezeket arányosan le­kicsinyítem, ennyi az egész. — Mezőhegyesen kívül más­hol is bemutatta már a makette­ket? — Igen, itt Battonyán a gaz­daköri kiállításon. Elcsudál- koztak ám, hogy honnan van ennyi türelmem. Egyszerű. Ko­romnál fogva már nem bírom emelgetni a rönkfákat. Eljár­hatnék a kocsmába vagy az öregek klubjába. Ehelyett in­kább apró kocsikat gyártok. Ez megnyugtat, leköt, és úgy hi­szem, hasznára válik mind­azoknak, akik Mezőhegyes, il­letve a magyar parasztság múlt­ja iránt érdeklődnek — mon­dotta Tapasztó János nyugdíjas bognár. Ménesi György Tapasztó János: „Ha álmomból fölköltenek, akkor is fújom a méreteket” a szerző felvétele Közkedvelt sárréti ízek Ki mint fedi házát.. Szeretnék többet tudni a Bramac tetőrendszerről kérem küldjenek címemre termékkatalógust építkezem □ tervező vagyok □ kivitelező vagyok □ Név:............................................. Cím:............................................. Bramac Kft. 8200 Veszprém, Brusznyai Á. u. 24. .úgy alussza álmát, de ébren sincs oka aggodalomra, ha Önt és családját Bramac tetőrendszer óvja! A Bramac tető maradandó érték miért érné be kevesebbel? 06-1-432-0032 BRAMAC Ha már egyszer építkezik. =_X < OQS A közelmúltbeli békéscsabai gazdaexpón a gazdaköri kiál­lítók díját Böjti János vállal­kozó kapta. A körösladányi gazda 90 hektá­ros gazdaságot működtet, ahol nagyrészt gabonát és naprafor­gót termel. Ezentúl 6—7 hektá­ron különféle zöldségfélékkel (káposzta, uborka) foglalkozik, amelyet feldolgoz a kis sava­nyítóüzemében. Az üzem meg­felel az élelmiszer-minőségi kö­vetelményeknek, ahonnan az árut a nagykereskedők felé for­galmazza. Termékei: vegyes­vágott, cseresznye- és töltött paprika, savanyú káposzta és uborka. A területfejlesztésen nyert pénzből nagyobb fejlesztés előtt áll: ti­zenegyre szeretné emelni a dolgozói létszámot. Magánvál­lalkozás­ként eddig nem volt szükség rá, ám ezután termékeit „Sárréti ízek” néven szeretné bevezetni, amelyek a sajátosan hagyományos ízeket, formákat őrzik. A kiállítás felké­rése meglepte, de gondolta, szí­nesíti a kínálatot. A díjnak örül, sőt ezáltal új kapcsolatokban is reménykedik, hisz legfontosabb a piacra jutás lehetősége. H. M. Növényvédelmi információk Szabadföldi termesztésnél szinte minden termesztett növényünket veszélyeztetik a jelenlegi időjárási körülmények között a különböző gombabetegségek, valamint a bak­tériumok támadása. Újból felhí­vom a figyelmet a gabonákon a rozsdabetegségek gyors felfutásá­ra, a kalászfuzáriózis fertőzés gyors emelkedésére, napraforgón a szár­betegségek elleni védekezésre. Zöldségnövényeink folyama­tos védelméről is gondoskodni kell. Paprikán és paradicsomon a baktériumos levélfoltosság (le­vélhullás) fertőzése gyorsan emelkedik, rendszeres (7-10 na­ponta) védekezésre van szükség az állományok megvédése érde­kében. Paradicsomon és burgo­nyán a zárt, nagyobb lombú állo­mányokban megjelentek a fitoftóra tünetei (paradicsom- és burgonyavész), gyors teijedésé- vel kell számolnunk. Paprikán és paradicsomon baktériumos be­tegségek ellen használjuk példá­ul: a Rézoxiklorid 50 WP-t, a Champion 50 WP-t, a Bordói port és a Kasumin 2 L készít­ményt. A rézkészítmények a pa­radicsomvész ellen is védenek, de a nagy fertőzési nyomás miatt ajánlatos most például a Ridomil MZ 72 WP vagy a Buvicid K stb. használata. Burgonyavész elleni védekezésnél is hasonló a hely­zet, jelenleg inkább a felszívódó készítmények használata indo­kolt, például: a Ridomil, a Sandofan vagy a Curzata stb., és közben egy-egy védekezésre re­zet is használhatunk. Szabadföldi uborkán is megjelentek a pero- noszpóra első tünetei (fóliákban már korábban). A hagymákat szintén rendszeresen védeni kell a peronoszpóra ellen. A két pero- noszpórás megbetegedés ellen használható például: a Curzata R, az Acrobat MZ, a Mikai C— 64, a Dithane M—45 stb. Ubor­kán a szögletes levélfoltosság el­len a Champion 50 W és a Kasumin 2 L jöhet számításba. Megyeszerte megjelentek és károsítanak az amerikai fehér szö­vőlepke hernyói. A fertőzés erős, már az első nemzedék is okozhat tarrágásokat. A károsító veszélyes kártevőnek minősül, ezért az elle­ne való védekezés, a fertőzés fel­számolása kötelező (a terület tu­lajdonosának, kezelőjének, hasz­nálójának kötelessége). A véde­kezést úgy vitelezzük ki, hogy az a környezetre ne jelentsen ve­szélyt. (Közterületen, vizek mel­lett, virágzó növények mellett más-más technológia szükséges, ha kell, kérjünk szaktanácsot.) Elsősorban körtén, birsen, naspolyán ismét megjelentek a tűzelhalás tünetei (megjelenhet­nek minden ebbe a családba tar­tozó fán és bokron is, például: • galagonya, tűztövis, berkenye). Gyanús tünetek (gyors, hajtás­végről induló ágelszáradás, levél fennmarad, hajtásvég meggör­bül pásztorbotszerűen) észlelése esetén kérjük állomásunk értesí­tését. A védekezési teendőkre a helyszínen adunk szaktanácsot. Tatár József, Békés Megyei NTÁ f heh ri* ors/äy y»' ley/rter trjtiU lűszáót/jd/L Erre Te /» tjrtr>ji tinit .it i Uein- iiulnsf t r/e/ih hunt t*i~f iun & rnú^ih utján trunjál/***» né!hűt. A iUu»«> f iút» fcawerC­•nttrttfnt nílun Mimit t ur v«» míjt»nr\ e/etoA fs ét^JLbantó eytjüt temek \ .irr tűk. tujyy ljiyt.Ufa.in eilluljii dz urjijatS: l/tf*, ttt. cir- r Mwfers, TXT, KttxmfM, Hurj & ÁtíUéit, Lntertjency House és meg stikettt másak. 4/ amúgy is kirobbanó hangulatút — PEPSI -játékuk dutjjuh tel. ___ h sa!!] be a nyereményekért egy —~ PBPSI -\el! f/ ej buli nem hagy helyben. flH Hun/ni értf.tj («, nir n/j.nt I AiiiJ merj matjnrJít t&kjf wW A Pepsi Music Club információs vonala ____ > 06 90 343 777 ^ l a hívás dija í?0 Ft+Áfa/perc CEMTEX KFT) un». binartmedia.hu/PepsiMusic Club Ware Battonya. Moan Light Disco 1993. június BE. Oxigénhiány A Körös-vidéki Környezet­védelmi Felügyelőség illeté­kességi területéhez tartoznak az időszakos és az állandó vizek. Az állandó vizek kö­zül több olyan van, aminek frissítő vízutánpótlása rész­ben vagy egyáltalán nem megoldott. Az időszakos vízfolyásokban csak belvíz­kor jelenik meg víz, s néme­lyikben a vízzel együtt a ha­lak is. Az elmúlt időszakban több esetben érkezett beje­lentés a felügyelőséghez hal- pipálásról, halpusztulásról. Megtudtuk: az esemé­nyek kialakulásához hozzá­járult még a magas lég- és vízhőmérséklet, illetve az, hogy az év elején bekövet­kezett rendkívüli belvíz­helyzet miatt, a nagy meny- nyiségű belvizet befogadó holtágakban, csatornákban a belvizes területekről bemo­sódó másodlagos szennye­ződések — például szerves­és műtrágyalé, szikes, hu­muszos talaj — miatt megnövekedett egyes vizek­ben a só- és szervesanyag­tartalom, ami felborítja a vi­zek oxigénháztartását, ezzel oxigénhiányt okozva, ami a halak pusztulásához vezet. A felügyelőség vezetői kifejtették: illetékességi te­rületükön minden olyan be­jelentést kivizsgálnak, ahol feltételezhető, hogy veszé­lyeztetik a felszíni vagy fel­szín alatti vizeket, illetve a bejelentés károkozásról szól, mint például halpusz­tulásról. A kivizsgálás alap­ján a vízügyi hatósággal, az ÁNTSZ-szel, amennyiben ismert, akkor a károkozóval, illetve veszélyeztetővel kö­zösen intézkednek a veszé­lyeztetés megszüntetésére, a kárelhárításra. (z)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom