Békés Megyei Hírlap, 1999. június (54. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-21 / 142. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1999. június 21., hétfő Snllsirató. (cs) Soha nem zokogott még ezen a tanévvégi programon senki! A cím találó, ugyanakkor a diákok és a pedagógusok is azon fáradoznak Orosházán, a IV. számú általános iskolában, hogy évről évre egyre vidámabb egyveleggel búcsúztassák el az évet. A napokban is ez történt: móka, kacagás kísérte a játékos vetélkedőket, a maratoni táncversenyt, Hamupipőke magválogató ténykedését. S hogy ne csak az iskola diákjai részesüljenek ebben a fantasztikus hangulatú programban, ezért más oktatási intézményekből is hívnak vendégdiákokat az üveggyári iskolába. Közel kétszázan, (i) A Mozgáskorlátozottak Gyulai Egyesületének oká- nyi csoportja nemrég tartotta ez évi közgyűlését. A csoport 1996-ban jött létre, s ma már közel 200 okányi tagja van. A vezetőség munkájával elégedett a tagság, így a korábbi küldöttek tisztségükben továbbra is megmaradtak. Fogadóóra, (i) Vígh Ilona, a szeghalmi térség országgyűlési képviselője június 24-én 13 órakor Vésztőn, a polgármesteri hivatalban tart fogadóórát. Véradás. (1) Kaszaperen a Vöröskereszt helyi szervezete június 23-án véradást rendez a művelődési házban 9-től 11 óráig. Balesetek, (y) Gyulán szombaton egy fő súlyosan megsérült, mikor személy- gépkocsival ütközött egy motorkerékpáros. Békéscsaba belterületén vasárnap történt súlyos sérüléssel járó karambol, mikor egy segédmotor-kerékpáros hátulról személygépkocsiba szaladt. Félig leégett, (y) Gádoroson a Dobos utcában vasárnap hajnalban-egy melléképület gáztűzhelyén melegített és a tűzhelyen felejtett ételmaradék okozott tüzet. A hő hatására a tűzhely gázpalackja felhasadt, és a lángok az épület tetejére is átterjedtek. A keletkezett kár másfél millió forint, de a gyors beavatkozásnak köszönhetően az orosházi és szarvasi tűzoltók 5 milliós értéket mentettek meg. „NEM AZ TESZ GAZDAGGÁ, HOGY NAGY A VAGYONOD, HANEM AZ, HOGY KEVÉS A VÁGYAD.” (Valerius Maximus) Tarhos: megújulás és hagyományőrzés Harmónia, amely belső békénk egyensúlyát megteremti Immáron huszonharmadik alkalommal csendültek fel tegnap este a tarhosi zenepavilonban a Békés-Tarhosi Zenei Napok nyitóhangversenyének dallamai. A háromhetes, színes rendezvénysorozatot 18 órakor a békési református műemlék templom tornyából fanfárok köszöntötték, majd toronyzenét adtak a helyi zeneiskola tanárai és tanulói. A tarhosi zenepavilonba az idén is szép számmal zarándokoltak ki zenekedvelők a zenei napok ünnepi nyitóhangversenyére. A rendezvényt Domokos László, a megyei közgyűlés elnöke nyitotta meg, felidézve a valamikori Tarhosi Énekiskolát, mely nyolcéves működése idején „az éneklő Magyarország” megteremtésén, zenei anyanyelvűnk megtanításán fáradozott. — Amikor a kezdetekre emlékezünk, a nagyszerű karnagy, az iskolateremtő Gulyás György nevét is kötelességünk megemlíteni, aki felismerte, hogy a kultúra, a művészetek összekapcsolják a jelent a múlttal, hozzájárulnak a nemzetek közötti közeledéshez, hidat vernek a magyar és az európai kultúra közé. Gulyás György követői, a zenei napok mai szervezői fontosnak tartják, hogy őrizzék a hagyományokat, s új gondolatokkal gazdagítsák a programokat. Korábban újszerűek voltak a különféle szakmai továbbképzések, majd a kiegészítő programok palettája színesedett, ma pedig a társművészetek, így a tánc, a balett és a báb jelenlétét is kívánatosnak tartják. A zenei eseményeket évről évre több visszatérő vendég kíséri figyelemmel, keresve azt a harmóniát, amely belső békénk egyensúlyát megteremti, ami a zene alapja is — mondotta egyebek között Domokos László. A nyitóhangversenyen a z idén 75 éves Debreceni Filharmonikus Zenekar előadásában Fejes Tamás, a Londonban élő hegedűművész közreműködésével felcsendült Weber: A bűvös vadász nyitánya, Mendelssohn e-moll hegedűversenye és Beethoven VII. szimfóniája, Kollár Imre vezényletével. Ma kezdődik a Jeunesses Musicales Vonószenekari Tábor és Kurzus, melynek vezetője S. Dobos Márta, vendégszólistája H. Fredrik Schoyen Sjölin, az Oslói Nemzetközi Gordonkaverseny második helyezettje. A zenei napok részeként holnap 12 óra 40 perckor a békési könyvtárból jelentkezik a Magyar Rádió népszerű zenei vetélkedője, a Ki nyer ma? című műsor. — szekeres — Kinek a szívügye? (Folytatás az 1. oldalról) A megyében ilyen intézmény az eleki román, a battonyai szerb és a román, valamint a kétegyházi román iskola. Minden iskola esetében azonnali költségvetési beavatkozásra van szükség — állítja a levél. A kisebbségi hivatal elnöke szerint a szaktárca részéről egy elkülönített, és meghívásos pályáztatással kiosztott pénzügyi keret megszüntethetné a nemzetiségi iskolák és az önkormányzatok közötti feszültséget. „Ismereteink szerint az Oktatási Minisztérium rendelkezik az idei évi gondok orvoslását biztosító intervenciós forrásokkal, és az eleki román iskola kérdésében rövid időn belül kedvező döntést hozhatnak" — írják a levélben. Eleken azonban — úgy tűnik — egyelőre áll az iskola ügye. Az önkormányzat júniusi ülésén július 5-ére napolta a kérdést, és az igazgatói posztra sem pályáztatnak. — Úgy érzem, mintha az önkormányzat az összevonásra, megszüntetésre helyezné a hangsúlyt, és nem azt vizsgálják, miképpen lehetne biztos keretek között működtetni a román iskolát — mondja dr. Szelezsán János, a helyi román kisebbségi önkormányzat vezetője. — Ha megszüntetik, összevonják az iskolát, lassan kihal a nyelv, a hagyomány, a kultúra, és fokozatosan eltűnik a románság is — állítja. Szelezsán János áprilisban az országgyűlési biztosok hivatalához fordult, tájékoztatást kérve: mit tehet annak érdekében, hogy a román iskola megmaradjon. A hivataltól kapott válasz szerint anyagi okok miatt nem kerülhet veszélybe az iskola, illetve a települési önkormányzat a kisebbségi önkormányzat nélkül nem hozhat döntést az intézményről. A döntések folyamatos elnapolása — március óta van napirenden a téma — azonban a román kisebbségi önkormányzat vezetője szerint bizonytalanságban tartja a szülőket, és a beiskolázások miatt különösen veszélyes az, hogy a testület nem vállal fel konkrét döntést az ügyben. Kovács Attila Jöttek azok is, akik soha nem szavaztak Kaszaperhez csatlakozott Pusztaszőlős — Jani is szeretne szavazni, az ő voksán is sok múlhat — érvelt egy pusztaszőlősi asszony, akinek a férje hajnal óta dolgozott, de kétséges volt, hogy vasárnap 19 óráig beér-e a 9. számú szavazókörbe. Merthogy a közigazgatásilag Tótkomlóshoz tartozó Pusztaszőlős 143 szavazásra jogosult polgárának tegnap kellett eldöntenie, hogy „Akarja-e Pusztaszőlős településrész kiválását Tótkomlós város közigazgatási területéből, s ezzel Kaszaper közigazgatási területéhez való csatlakozását?”. Délutáni ottjár- tunkkor közel száz szavazó már voksolt, kilenc alkalommal a mozgóumát is házhoz vitték. — Olyanok is jönnek, akik soha nem jelentek meg ilyen alkalmakkor. Van, aki a családját is „mozgósította” — mesélték a helybeliek. Esélylatolgatásra azonban nehezen vállalkoztak a szőlősiek. — Én megéltem azt is, amikor Békéssámsonhoz tartoztunk. Túléltem a komlósi időszakot is. Most akkor Kaszaper következik? Ha valakinek eszébe jut Kígyós, akkor hamarosan újra szavazunk?! — méltatlankodott egy férfi, aki annak a véleményének is hangot adott, hogy ez a szavazás (bárhogy is érjen véget) nem ad gyógyírt az ott élők békétlenségére. Mások rossz néven vették a pénteki kaszaperi „röpgyűlést”, ami megítélésük szerint hangulatkeltésre volt jó, közvetlenül a szavazás előtt. A szavazatszámláló bizottságtól vasárnap 20 órakor kapott információink szerint 113 szavazó adta le voksát, ebből 13 volt érvénytelen, hetven-negy- ven arányban pedig a Kaszaperhez való csatlakozás mellett döntöttek a szőlősiek. (Csete) VÉLEMÉNYEK A fájdalom néma Ugye előfordult már mással is, hogy a hang bennakadt, a könny kicsordult, a kéz elgyengült, a gondolat kissé összekuszálódott, minden, ami eddigi életünk során fontos volt, so- kadrangúvá vált?! Mert valakit vagy valamit elvesztettünk, kudarc ért és mindez nagyon fájt! Márai Sándor füveskönyve gyógyírt tartogat mindazoknak, akik a kegyetlen érzéssel magukra maradtak. Olyasféle példákat sorol az író, mint a régi füveskönyvek nagy igazságai. Tanulva akarja tanítani embertársait, tanulva a régiektől, az égi jelekből, az élet alapigazságaiból. íme! Ha nagy csapás, lelki fájdalom ér, mindenekelőtt gondolj arra, hogy ez a természetes, mert ember vagy. Mit is képzeltél? Ember vagy, tehát kedveseid meghalnak, barátaid elhagynak, s minden, amit gyűjtöttél és szerettél, elrepül, mint a por a szélviharban. Ez nem csodálatos, hanem a természet rendje szerint való, ez az egyszerű és természetes. Inkább az a cso- dálnivaló, hogy nem érnek mindennap nagy csapások. Ember vagy, tehát szenvedned kell, de szenvedésed azért nem tart örökké, mert ember vagy. Magatartásodat a gyászban és a csapások közepette szabjad ehhez az igazsághoz. Soha ne mutass fájdalmat a világnak! Gőgöt és büszkeséget se mutass! Ne tagadd önmagad előtt a fájdalmat, de tudjad, hogy a fájdalom, a csapás mindig bukás is. Érezd át a fájdalmat, de szisszenést se hallassál! Az igazi fájdalom néma. A könny és a kiáltás már megkönnyebbülés. Hát ne csald meg magadat, ne örvendeztesd meg a világot! Hallgass! Fegyelmezd arcod s mozdulataidat! S ha egyedül maradsz, szólj így: tessék, fájdalom. De akárhogy is fájsz, tudom, ez így van rendjén, mert ember vagyok! Csete Ilona Csodavárás Közép-Kelet-Európában a Elképesztő látvány volt. Az udvaron gödrök, a fal téglái között fűcsomók nőttek ki. A bedesz- kázott lyukakból súlyos, áporodott földszag áradt. A verejtékező bizottság a naptól telibe talált udvaron félájultan hallgatta, a jelenlegi helyett mit kellene látnia. Szavak, szavak... Órák óta ennyit agy már aligha fogadhat be. A gyulaiak mégis megpróbálták kellő útravalóval ellátni a kulturális bizottságot, ha majd a költségvetéskor megnyomják a gombot a parlamentben, gondoljanak rájuk, gondoljanak a szegény gyulai várra... Tragikomikus volt, amint a színházigazgató mutogatta, itt volt a színpad, ezen a lépcsőn lehetett lejönni a nézőtérre. A bizottság forgott és nézte a teátrum hűlt helyét. A múzeumigazgató is ráirányította a figyelmet egy- egy pontra. Itt a várbörtönt szeretnék bemutatni, az emeleten főúri lakosztályt, emitt a török hódoltság-kori életmódot, amott a várkápolnát... Valamennyien megpróbáltuk elképzelni. A romokon azoknak sem volt könnyű, akiknek megadatott, hogy egykor a kiállítótermekben megérintsék a várvédő ágyúgolyókat és a várban keletkezett, ünnepszámba menő színházi előadáson Péczeli Saroltával dúdolhassák a Mester Székelyfonójából: A citrusfa levelestől, ágostól... A gyulai várat évtizede évente 250—300 ezren látogatták. Belülről. Most csak fel lehet menni a toronyba, hogy onnan gyönyörködjünk a panorámában. Ennyi. Az épen maradt, egyetlen, középkori, síkvidéki körül csak úgy zsonganak a turisták, hogy aztán megelégedjenek a fényképezkedéssel a lovas szobornál. Jókai regénycímeivel most mik is volnánk, szegény gazdagok vagy gazdag szegények? Az elköltött millióknak csak negatív látszata van, az értékes tárgyakat raktárak rejtik, nem hozzák közelebb a múltat az új generációknak, az idősebbek is lassan elfelejtik gyermekkoruk meghatározó élményét. Olvastam valahol, az életben azt tudjuk elérni, amit elérhetőnek hiszünk. A gyulai vár negatív csodáját visszájára fordítani az elmélet jó próbája lenne. Szőke Margit Püski-kiállítás - itthon A Békés-Tarhosi Zenei Napok rendezvénysorozatán, több nemzetközi és országos kiállítás után, hazai környezetben mutatkozik be Püski Sándor, a városban élő és alkotó garfikusmű- vész. A Békési Galériában tegnap délelőtt Gyarmati Gabriella művészettörténész, az Erkel múzeum munkatársa nyitotta meg a Püski Sándor idei munkáiból álló tárlatot. Elemezte a vállalkozó szellemű, kísérletező, érzékeny lelkületű, érzelmileg fűtött Püski Sándor munkásságát, aki most festői szerepkörben mutatkozik be. A galériába ellátogatóknak minden bizonnyal gazdag élményt nyújt az augusztus 14-éig nyitva tartó kiállítás. Sz. A. Több nemzetközi és országos kiállítás után hazai környezetben mutatkozik be Püski Sándor FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Gulyás Levente és a Poppá Ha az idő is engedi, kellemes nyár esti szórakozást ígér a keddi „Holnapok...” című zenés est a békéscsabai Városházi Esték programjában. A csabai könnyűzenei életben sokan ismerik az est házigazdájának, Gulyás Leventének a nevét. A szerzői estnek is felfogható műsor — hiszen valamennyi dal zenei feldolgozásában vagy szerzésében közreműködött Gulyás Levente — első részében nagy sikerű hazai és külföldi slágerek feldolgozásai csendülnek majd fel. A családias, lírai húrokat pengető rész után következik majd az első koncertjén bemutatkozó Poppá. Az igényes, szórakoztató könnyűzenét játszó együttesről talán a tagok névsora árul el a legtöbbet, hiszen valamennyiük ismert csabai vagy megyei együttesben is játszik a Poppá mellett. Gulyás Levente (Hevesi Happy Band) mellett szájharmonikán Pribojszki Mátyás, basszusgitáron Gyebrovszki András (Blues Fools) lép fel. Gitáron Dajka Krisztián (Hevesi Happy Band) játszik, az ütő- söket Köles István junior (Bisztró Baleset Band), a dobokat Köles Márk (Blues Fools, Moon Shiners) kezeli. A fúvósszekciót a Belicza Károly, Resetár Attila, Varga Mátyás, Dögé Csaba (Grand Mother’s Jam) négyes alkotja. Énekesi szerepkörben pedig Paczuk Gabi és Marton Róbert, a Jókai Színház fiatal művészei lépnek fel. A Poppát hegedűn Bakos András és Hegedűs Sándor egészíti ki egy szám erejéig. Esőnap ugyanakkor az ifjúsági házban. K. A.
