Békés Megyei Hírlap, 1999. június (54. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-19-20 / 141. szám
8 Hétvégi magazin 1999. június 19-20., szombat-vasárnap Szász János rendező téli elemózsiája a kőszínházi hideg napokra Ki tudja, mennyi pokoli megrázkódtatás... A tavalyi Baal előadásnál is feifokozottabb várakozások előzik meg a Gyulai Várszínház augusztus 5—9. közötti Marat/Sade bemutatóját. Szász János és csapata tavaly minden zavaró körülmény ellenére rendkívüli élményben részesítette a közönséget. A rendezőnek még a próbák előtt elmondott szavai arra engednek következtetni, hogy idén is hasonlóra számíthatunk. Verselő A héten lapunk külső munkatársa, L. Házi Magdolna mutatja be kedvenc versét. — Az irodalom birodalom volt mindig számomra. így természetes, hogy legelőször a versek kerültek közel hozzám, a ritmusukkal, szépségükkel, világlátásukkal magukkal ragadtak és egy új világot teremtettek nekem. Magam is írtam és írok verseket. Egy hangulat, egy szín, egy mozdulat, egy érzés versritmust kelt bennem és ezeket leírom. Van egy mondás: „minden nap csak egy embernek okozol örömet, boldog leszel”. Módosítanám, szabadon fogalmazva: minden nap olvass el egy verset, örömet okoz és lassan hiányozni fog, mert megszereted! A magyar irodalom remekírói közül Weöres Sándor egyik szép költeményét ajánlom, a címe: Ének a teremtésről. Amikor Isten a világot szülte, a mindenség az ujjára fagyott. Hogy a föld, hogy a víz fölmelegülne, föléjük gyújtotta fönn a Napot. Recsegtek a jegek, amint a tűz-gyerek fölfelé tört. S éledt a föld. A lánggömb kék útján végiggurult, aztán a tükröző mélységbe hullt: habokra ráhajult, szikrázva fuldokolt, pirosán elhasadt, mint aki sugarat többé se hint — de reggel visszatér az égre megint. És ahogy a Nap a hevét kifújta, a színekbe-bomlott világra újra árnyék hajolt. S fölkelt a Hold. Ujjason elomló éjszakai fény, szelíd helytartó a király helyén. Míg hajnal előtt szunnyad a színek csokra, fehér legyezőt terít a habokra. Az örök szerelmet példázza ő: dagad és apad, de mindig visszajő. S hogy fény legyen itt lenn, ha a Hold kiapadt: kigyújtotta Isten a csillagokat. Nem-változók, aprók, kemények: örök szerétéiről beszélnek. S ha burkot vonnak az égre a rémek: eltűnnek, aztán megint visszatérnek. A világ világolt élettelen. Hiányzott mindenből az értelem. Hogy legyen, aki épít, rombol, ember készült hóból és koromból: szájában édesség, fejében fényesség, szívében lüktet a vér s mindegy, hogy mi neve, boldog-e, szíves-e, kinek a kedvese: elmegy és vissza se tér. —Peter Weiss műve a francia forradalom kapcsán olyan általános érvényű kérdéseket feszeget, amelyeknek a darab megírása idején (1964) konkrét politikai jelentései is voltak. Ön eddigi műveivel nem igazán politizált, megke- rülhető-e ez jelen esetben, s ha igen, miért fontos az Ön számára az évezred- forduló küszöbén a darab bemutatása? — Most sem jut eszembe, hogy a politika lenne a darabban a legfontosabb. A fasizmus, a diktatúra örök mindenütt, ez mára közhellyé silányo- dott, de hiszem, hogy nem lehet eleget beszélni arról, hogy a történelem már megint csak ismétli önmagát. Sok minden változott, de sok minden újjászületett. Ám nem ez a legfontosabb, engem a színészet izgat most legfőképpen, az a fajta színészi munka, amely talán egészen más, merész, újszerű felfedező út lehet. Egy elmegyógyintézet lakóit a hírhedt márki de Sade betanítja egy előadásra. Bolond itt mindenki, beteg. Megsebzett lelkű emberek találkozása a drámával, egy előadás létrehozása, megszülése, akár egy pszichodráma, ki tudja, mennyi pokoli megrázkódtatás— Apám kereskedő volt, a bátyám orvos lett. A legjobb barátnőm, Telkesi Gábor lánya volt az, aki a gyógyszertár csendjével, varázsával megismertetett. Hálás vagyok a sorsnak, hogy így alakult az életem. Az egyetemi évek alatt már bejáratos voltam Telkesiék gyönyörű, hófehér patikájába, a Fehér Kígyóba. A diploma megszerzésekor honvédgyógyszerésznek jelöltek, de nem vállaltam ezt a munkát, ezért Vésztőre helyeztek, onnan vissza Orosházára, majd Mezőtúr következett, 1969-től pedig a szentesi kórházban dolgoztam. Az ott eltöltött 21 évből 18-on át voltam a kórház főgyógyszerésze — mesélte Zsuzsa asszony azon az ünnepségen, ahol jelenlegi munkáltatója, dr. Herczegfalvi Lászlóné gyógyszertár-tulajdonos, valamint munkatársai, továbbá dr. Szilágyi Erzsébet megyei főgyógyszerész és Melczer Mária Ágnes, a megyei gyógyszerészkamara elnöke köszöntötték. — Hajdanán milyen légkör jellemezte a gyógyszerész munkáját a patikában? — Ma is fülembe csengenek azok a neszek, halk zörejek, a mérlegen a súlyok csengése, ami akkor volt természetes. Fantasztikus csend uralkodott a parisai a játszó elmebajos személyek számára, és ki tudja, mekkora megrázkódtatás lesz ez a színészek számára, akiket szívből szeretek, s akik legfontosabb alkotói ennek az előadásnak. Ok mindannyian nagyszerű, merész színészek. És én tőlük nyerem az összes bátorságomat. kákban. Ki is volt írva: Csendet kérünk! Most egy gyógyszertár laborja felér egy kisüzemmel. Időközben eltelt ötven év, mi, emberek is és a munkakörülményeink is megváltoztak. Szívesebben dolgozom már hátul a laborban, mint az ügyféltérben. Én régi rendszerű gyógyszerész vagyok. Ha elöl lennék, az ismerősökkel elbeszélgetnék, de sajnálnám a munkaidőmet ilyesmivel tölteni. — A drámának különböző, akár egymással ellentétes interpretációi léteznek, maga Weiss is változtatta nézeteit a darab értelmezési lehetőségeit illetően. Önhöz melyik koncepció áll legközelebb? — Engem a kísérlet érdekel, a kísérlet egy fogyatékos, szellemileg sérült embereken végzett kísérlet. — Különleges helyszínt választottak az előadáshoz, a volt vízgépészeti vállalat szerelőcsarnokát. Mit kínál ez a helyszín, mennyiben ad több és adekvá- tabb lehetőséget a darab megjelenítésére, mint a hagyományos színházi tér? — A szentesi kórház gyógyszertára egy volt kápolna épülete. Milyen érzés volt ilyen környezetben dolgozni? — Felszentelt helyen leélni életünk jelentős részét fantasztikus dolog. Úgy fogtam fel a munkámat, mint aki fehér köpenyes szolgaként végzi feladatát. Azt hiszem nem kell sorolnom, mit jelentett ott dolgozni, amikor szabadon egy imát sem mondhattál el. Én viszont nem tudtam kibújni a bőrömből. Szakmai hitem van azóta is: hiszek a jó gyógyszerekben, a jó szó erejében. Megtapasztaltam, ez így, együtt képes felgyógyítani beteg embereket. — Hogyan került Orosházára? — A tér a kísérlet adekvát helyszíne, de a kedves nézőknek sok mindenre kell felkészülniük, leginkább arra, hogy ez egy vándorló, állandóan hömpölygő, több helyszínes előadás lesz, ami némi kényelmetlenséget okoz, s amiért most bocsánatukat kérem, de talán megéri a kemény ülőalkalmatosságokon az ülés. Remélem, hogy képesek leszünk a nézőknek valami újat, talán valami sokkolót megmutatni. —Általában a korábbi alkotásaiban már kipróbált munkatársakkal, színészekkel dolgozik, a Marat/Sade főbb szerepeit is a tavalyi Baal előadás színészei formálják meg, kiegészülve a gyulai Kovács Lajossal. Lassan talán már egy gyulai csapatról beszélhetünk? Milyen élményeket, emlékeket őriz a tavalyi Baalról ? — A legjobbakat. A tavalyi előadás, annak létrehozása életemben csodaszámba ment, olyan közösség született Gyulai Éjszakai Színház álnéven, amilyenről csak álmodni lehet, és meg kell mondanom, hogy Gedeon József személyében a legjobb, legsegítőkészebb partnert találtuk, aki velünk együtt kockáztatott. Ez a csapat vágyott arra, hogy megszakadjon, belehaljon a munkába, nem afféle nyári muri volt ez, hanem sokunknak téli elemózsiát jelentett a kőszínházi hideg napokra az itt töltött hetek élménye. Elek Tibor — Egy véletlennek köszönhetem. Dr. Herczegfalvi Lászlóné nyugdíjazásom után akkor keresett meg, amikor beteg édesanyámat ápoltam. Elvesztése után elfogadtam a felkérést és 1992. április 14-én jöttem a Fehér Kígyóba dolgozni hihetetlen szeretettel, ambícióval a szakma és az emberek, főként a betegek iránt. Egész életemet a gyógyszer- tárban töltöttem, most is ezért csinálom. —Nem fárasztó a napi átjárás Szentesről? — Az utazást is haszonnal töltöm. Nem merengek a tovatűnő tájon, hiszen sokszor láttam már, inkább olvasok. Ha valami elkeserít, akkor olvasmányélményeim segítenek összerakni a széthullott köveket. Mire a munkahelyemre érek, már senki nem vesz észre rajtam semmit. —A fiatalokat is tanítja Orosházán, szeretettel beszél róluk... — Mindig mondom nekik, tanuljatok, lássatok, szeressétek a hivatásotokat. Én is nagyszerű emberektől tanulhattam, akik a mai napig példaképeim. Vallom, ha az embernek deres is a haja, hajlott a háta, legyen igénye az újra. Bennem még él az értékkeresés és teremtés vágya! — Meddig vállalja a mindennapi munkát? — A családom nem örvend, hogy mindig dolgozom, de nem akarom még levetni a fehér köpenyt. Ez számomra az éltető erő! Csete Ilona Szász János (képünkön Hámori Gabriella színművésszel): „ez a csapat vágyott arra, hogy megszakadjon, belehaljon a munkába” Olvasmányai segítenek összerakni a széthullott köveket Fehér köpenyes szolgálat a betegekért Hetvenedik születésnapján ismertük meg dr. Bőd Péterné Zsuzsa asszonyt, az orosházi Fehér Kígyó Gyógyszertár gyógyszerészét, aki hivatásának alapjaival az akkori (a Csillag Áruház helyén állt) Fehér Kígyó patikában ismerkedett meg. Orvos szeretett volna lenni, de a vér látványát nem tudta megszokni. Hogy sorsa így alakult, ma sem bánja. EJIVENY „Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag” Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc emlékére indított fejtörő játékunk 29. kérdése: Egy lengyel származású szabadságharcos katonatiszt betöltötte a magyar honvédsereg fó'vezéri tisztét. Ki volt ó'? a) Bem b) Dembinszki c) Wysoczki Ha részt kívánnak venni a játékban, legkésőbb kedden egy levelezőlapon küldjék be a helyes megfejtést vagy annak betűjelét a szerkesztőség címére (5600 Békéscsaba, Pf. 111.) A levelezőlapra ne felejtsék el ráírni: Ezemyolc- száznegyvennyolc, te csillag. A helyes megfejtők között hetente három tollat sorsolunk ki, a rejtvénysorozat végén pedig „ráadás” húzást tartunk, amelyen 1848—49- es témájú könyveket, verses- köteteket nyerhetnek. Előző heti feladványunk megfejtése: c) Pfiffner Paulina. Egy-egy tollat nyertek: Petries János (Mezőberény), Püski Júlia (Békéscsaba), Egy ideig betöltötte a magyar Szabó Jánosné (Gyula). honvédsereg fővezéri tisztét ■ Kedvezőbb áron, hatékonyabb apróhirdetési lehetőséget ajánlunk Önnek Haza msocx nőn Június 15-étől azon ügyfeleink, akik legalább két alkalommal megrendelik apróhirdetésük (*) megjelentetését a Békés Megyei Hírlapba, a harmadik hirdetést terjedelem től függetlenül bruttó (^500 Ft-ér^megjelentetjük. * A kedvezmény három azonos szövegű és terjedelmű hirdetésre vonatkozik. Zsuzsa asszonyt (képünk jobb oldalán) hetvenedik születésnapján dr. Szilágyi Erzsébet megyei főgyógyszerész is köszöntötte FOTÓ: SUCH TAMÁS
