Békés Megyei Hírlap, 1999. június (54. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-11 / 134. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1999. június 11., péntek Mesék Mátyás királyról — gyerekektől A Szabó Pál téri Általános Iskola >t. b osztályos tanulói A Fortélyos Lány című történetet adták elő / FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Mátyás királyról szóló meséket, mondákat játszottak el korhű jelmezekben tegnap békéscsabai kisdiákok a megyei könyvtárban. Az előadókat azon iskolák csapataiból válogatták, amelyek a legjobban szerepeltek a „Barátunk a könyv, a könyvtár” műveltségi játék színjátszás kategóriájában. Az egész éven át tartó harmadik és negyedik osztályosoknak meghirdetett vetélkedő témáját az idén Mátyás király és kora adta. A kisiskolások a tanév kezdetétől rendszeresen előadásokat hallgattak, feladatlapokat oldottak meg, rajzoltak és festettek, továbbá meséket állítottak színre. Ebben a legkiválóbbak voltak a 3-as és a 9-es számú Általános Iskola, az Ác- him L. András, a Madách utcai, a Szabó Pál téri és a Katolikus Általános Iskola csapatai. A legjobb színjátszócsoportok tegnap óvodásoknak és kisiskolásoknak mutathatták be tudásukat. B. M. Megkérdeztünk látogatókat, vendégeket Mi a véleményük az Elektroház-napokról? Kocziha Mi- hályné, békéscsabai óvónő: — Szlovák énekkarunk, a Csabai Ró- zsácska próbái után általában csapatosan ellátogatunk az Elekt- roházba. Részben azért vagyunk itt szinte állandó vendégek, mert változatosak, érdekesek és színvonalasak az esti programok, részben pedig .azért, mert ezt az egyre bővülő elektronikai kínálatot nem lehet egy nap alatt végignézni. Nagyon jónak tartom a termék- bemutatókat is, hiszen így az árucikkek működés közben is megismerhetők. Tóth Csilla, a De’ Longhi háziasszonya: — Minden évben elcsodálkozom azon, hogy lehet fokozni a szolgáltatások színvonalát, minőségét. Most például lenyűgözött a vendéglátás megszervezése, az ételés italkínálat is. Az sem mellékes, hogy ilyen nagy tömegnél sem kell sokáig sorban állni. Csak elismeréssel szólhatok az áruház eladóiról, munkatársairól is, hiszen példamutatóan foglalkoznak a vásárlókkal, személyre szabottan és felkészülten tudnak terméket ajánlani. Hocz István, békéscsabai vállalkozó: — Ha lehet ilyet mondani: a legjobb időpontban ment tönkre az ősrégi mikrónk, hiszen most kedvezményesen válthattuk fel egy minden igényt kielégítővel. Édesapám segített ezt kivinni az autóhoz, közben megpillantott egy LG televíziót, melyhez ajándékként egy másik tévé is járt. Nem hagyta ki a lehetőséget. Sógoroméit meglátták a mikrónkat, és amikor megtudták, hogy részletre megvehető, ők is az Elekt- roházba siettek. Ehhez jönnek még az esti programok... Montanari Primo, olasz üzletember: — Azon túl, hogy ez a rendezvénysorozat a kereskedésnek a világon is párját ritkítóan egyedülálló módja, óriási lehetőség arra, hogy a város, a térség polgárai találkozzanak, közösen szórakozzanak egy ideális helyen. Az én naptáramban is kiemelten szerepel az Elekro- ház-napok időpontja, csak sajnos nagyon gyorsan elrohan ez a kilenc nap. Valószínűleg azért is, mert annyi az újdonság és olyan változatosak a programok, hogy nincs idő unatkozni. (c) FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Amatőr színházi vezetőknek A békéscsabai megyei művelődési központ és kézműves szakiskola gyakorló amatőr színházi csoportvezetők és a színházrendezés műhelytitkaival megismerkedni és ismereteiket bővíteni kívánó drámapedagógusok, rendező csoportvezetők, amatőr színészként érdeklődők számára intenzív nyári tábort szervez. A tábor munkájában részt vehetnek már működő csoportok tagjai is. A tervek között szerepel mesterség, képzés. Ez a tábor bevezetője egy ez, év őszétől szervezendő egyéves alapfokú színházrendező képzésnek. Jelentkezni, érdeklődni június 20-ig lehet a művelődési házban (Békéscsaba, Luther utca 6.) (d) Költők, írók születtek Közel ötven felső tagozatos diák kapott értékes könyvjutalmat a Békés Megyei Könyvtár irodalmi pályázatának közelmúltban tartott eredményhirdetésén. A szabadon választható kategóriákban száznál több pályamunka született. Ezek közül a legérdekesebbek alkotói az ünnepi könyvhéten rendezett felolvasó délelőttön mutathatták be műveiket. Az irodalmi pályázat közel 15 éve ad lehetőséget a megyében élő tehetséges gyerekek bemutatkozására. Á könyvtár tervei között szerepel, hogy az eltelt időszak legtehetségesebb alkotóinak műveit könyvben jelenteti meg. (a) Európa-szerte ismerik A tavaly januárban eltűnt Szathmáry Nikolett fotójára bukkantunk Baranya megyei laptársunk, az Új Dunántúli Napló hasábjain. Az újságból arról szereztünk tudomást, hogy a pécsi Délhús Rt. a gyulai kislányt ábrázoló fényképes matricával indítja útnak külföldre szállított termékeit A céget Nikolett édesanyjának egyik munkatársa kérte arra, hogy segítsen minél több helyre eljuttatni a kislány arcmását. A gyulai asszony Niki eltűnése után közel másfél évvel sem tud belenyugodni a történtekbe. Jól ismerte a kislányt aki gyakran megfordult édesanyja munkahelyén és közvetlenségével mindenkit levett a lábáról. Ezért a kislány képmását ábrázoló színes fotókat és öntapadós matricákat elküldi azokhoz a cégekhez, amelyek vállalják, hogy valamilyen formában segítenek a keresésben. Zentai László, a Délhús Rt. elnök-vezérigazgatója Mágo- cson — ahol a cég oktatási központja található — látta először Niki fekete-fehér fotóját, így, amikor a gyulai asszony elküldte a kislányt ábrázoló színes fotót, már ismerős volt számára a képmás. A fényképet megjelentette a vállalati újságban, majd az Új Dunántúli Naplóban is. Az öntapadós matricákat a cég Romániába, Bulgáriába és Horvátországba szállított termékeinek gyűjtőkartonjaira ragasztják. A külföldre induló kamionok is a Nikit ábrázoló poszterrel kelnek útra. Az asszony hasonló kérésével felkereste a Gyulai Húskombinátot is. Ott azt a választ kapta, hogy a termékekre nem tudják felragasztani a kis matricát, mert az eltakarná a vevőket tájékoztató címkéket. Zám András vezérigazgató lapunk kérdésére elmondta, hogy a Délhús Rt. által alkalmazott módszert — a gyűjtőkartonok felcímkézését — cége is vállalja. A Húskombinát külföldre szállító kamionjára is felragasztják majd a kislányt ábrázoló plakátot. Baracsi Magdolna A Körösök üzenetét hozta A Fekete- és a Fehér-Körös által közrefogott erdélyi tájegység, a Körösköz népballadákban megénekelt világának hangulata töltötte be a közelmúltban a sarkadi Bartók Béla Művelődési Központ falait. Csanádi János nagyzerindi (Románia, Arad megye) irodalomtanár „Bús gerlice csengő hangja” című, körösközi népballadákat tartalmazó könyvének bemutatójára gyűltek össze az érdeklődők. — A szerző munkáját annak az orvosnak a tevékenységéhez hasonlítanám, aki a szívünkhöz közelállók életét menti meg, ezáltal szeretteinket visszahozza közénk. Csanádi János az elmúlással küzdő népballada műfaját élesztette fel. Huszonöt évig járta magnetofonnal a Körösmentét, a magyarlakta községek egyszerű embereitől összegyűjtött száztizennyolc csodálatos balladát — méltatta a könyv fontosságát Dánielisz Endre nagyszalontai író. Kovács Sándor zerindi zenetanár kottázta a kis kötetbe a dalokat, leánya, Kovács Tünde pedig grafikáival díszítette a gyűjteményt. Csanádi János — a Körös- kisjenői Irodalmi Kör és a Nagyzerindi Általános Iskola diákjai előadásával színesített könyvbemutatón — érzéseit az alábbiakban fogalmazta meg: — A Körösök üzenetét hoztam a Körösök mentére. E pillanatban is otthon érzem magam, hiszen az egész Körös-vidéket szülőföldemnek tekintem. V. K. Láma-vendég Nepálból Petrezselyem József buddhista láma tartott a napokban vetítéssel egybekötött élménybeszámolót nepáli útjáról Békéscsabán, az MDF Székházban, a Fehér Fény Alapítvány felkérésére. Leginkább a Nepál fővárosában, Katmanduban tapasztalt viszonyokról, az ottani templomokról, kolostorokról szólt, melyet jól illusztrált a kétórás videóvetítés is. Egy tibeti kolostorban vett részt továbbképzésen, mikor Katmanduban megállva a felvételek készültek. F. M. Már csak két nap. (c) Az Electrolux, valamint márkacsaládjai, a Zanussi és az AEG mutakoztak be tegnap az Elektroház-napokon. Két nap és véget ér az akciókkal teli rendezvénysorozat, így érthető a vásárlási (elektro)láz FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER A pusztuló magyarságról Fekete Gyula író, publicista, a Parasztpárt megalapítója dedikálta könyveit és tartott előadást „A pusztuló magyarság” címmel kedden Békéscsabán, a Turul Könyvesboltban, ahol rendszeresen vendégül látnak a magyar ügy mellett elkötelezett írókat. Augusztusban Markó Béla, szeptemberben pedig Jankovich Marcell lesz vendége az üzletnek. A könyvesbolt a gádorosi önkormányzattal közösen a közeljövőben a község testvértelepülésének, a Brassó megyei Alsórákos általános iskolájának egy színes televíziót és videómagnót adományoz majd. — Dilettantizmus és ostobaság rá nem jönni arra: az élet újratermelése fontosabb, mint a javak felhalmozása — mondta a Turulban Fekete Gyula, aki már a 1970-es évektől kezdődően foglalkozik népesség-politikai kérdésekkel. Ä témában több kötetet publikáló író szerint a népességfogyás egyik oka a társadalom fő tényezőjének, a parasztságnak eltűnése. — A parasztember mindig a jövőre gondolt, betakarítás után először a jövő évi vetőmagot tette el. Aki csak a mának él, az háFekete Gyula: Az élet újratermelése fontosabb, mint a javaké fotó: lehoczky Péter romszorosan kizsákmányoló, háromszorosan élősdi, hiszen egyformán élősködik a múlton, a jelenen és a jövőn is. K. A. Ötmillió — Fortuna jóvoltából Ötmillió forint... Ennyivel örvendeztetett meg Fortuna egy Békéscsaba környékén élő nyugdíjas házaspárt, akiknek a Szerencsejáték Rt. Szegedi Területi Igazgatósága képviselői tegnap, a megyeszékhelyen adták át a Black Jack kaparós sorsjegyen nyert összeget. Még most sem hiszi el a hetvenen felüli házaspár, hogy rájuk mosolygott a szerencse. Nem kávéznak, fizikai dolgozóként keresték kenyerüket, két gyermekük egyetemi taníttatására ment el minden pénzük, világ életükben csak dolgoztak. — Minden fillérnek most is meg van a helye — kezdi a feleség. — A fiunk négy éve épített, teljesen nincs készen a házuk, még rezsón főznek. A lányoméknak is jócskán van tartozásuk az évekkel ezelőtt felvett építési kölcsönből, s a mi öreg házunkat is rendbe kellene hozni. S aztán az ellopott biciklim helyett kellene másik... — folytatja a feleség. Amióta a lottó létezik, hét- ről-hétre a családi számokat játsszák meg. Egyszer volt is egy hármasuk, s majdnem 300 forintot nyertek. A három unoka közül az egyik szerencsésebb: a nagyi tavaly vett neki egy 100 forintos sorsjegyet, s azzal 2 ezer forintot nyert, amit most is őriz perselyében. — A mostani szelvényt hol vásárolták? — Mentem a bankkártyámmal, hogy az automatából kivegyem a nyugdíjunkat. Volt nálam 220 forint, s a lottózó előtt úgy döntöttem: veszek valamilyen sorsjegyet. A Black Jack mellett döntöttem. A megmaradt húszassal kapartam le... Amikor megtudtam, hogy menynyit nyertünk, azt hittem, hogy elájulok... Sikerült meglepni a családot, amihez persze kellett egy kis szerencse is. Sz. A.
