Békés Megyei Hírlap, 1999. május (54. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-22-24 / 118. szám

6 Hétvégi magazin 1999. május 22-24., szombat-hétfő Verselő A héten Szigeti Antal újkígyósi esperes mutatja be kedvenc versét. — Gyermekko­romban a templo­mi népénekek és a népdalok jelentet­ték a költészettel való találkozást. Gondolok itt Kodály kórusműveire, melyeket nagy költők verseire írt. Az egyházi liturgiában ugyancsak együtt él a vers és a zene. A zsoltárok és himnuszok több száz, több ezer éves remekművek. Külö­nös érdeklődéssel olvastam mindig nagy költők istenes verseit. Most is egy ilyen verset, himnuszt szeretnék ajánlani, Assisi Szent Ferenc Nap­himnusz című művét. A vers önmagáért beszél. Képet ad Szent Ferenc, a Teremtő és a Természet harmóniájáról, csodála­tos egységéről. A vers 1225 áprili­sában született, meglepő módon ép­pen akkor, amikor Ferencet nyava­lyák, betegségek gyötörték. 1 Mindenható fölséges és jóságos Úr, Tiéd a dicséret, dicsőség és imádás, És minden áldás. 2 Minden egyedül téged illet, Fölség, És nem méltó az ember, hogy nevedet kimondja. 3 Áldott légy, Uram, s minden alko­tásod, Legfőképpen urunk-bátyánk, a Nap, Aki a nappalt adja és aki reánk deríti a te világosságod. 4 És szép ő és sugárzó, nagy ragyo­gással ékes: A te képed, Fölséges. 5 Áldjon, Uram téged Hold nénénk és minden csillaga az égnek; Okét az égen alkotta kezed fényesnek, drágaszépnek! 6 Áldjon, Uram, tégedet Szél öcsénk, Levegő, felhő, jó és rút idő, kik által élteted minden te alkotásodat. 7 Áldjon, Uram, tégedet Víz hugunk, oly nagyon hasznos ő, oly drága, tiszta és alázatos. 8 Áldjon, Uram, Tűz bátyánk; Vele gyújtasz világot éjszakán. És szép ő és erős, hatalmas és vidám. 9 Áldjon, Uram, téged Földanya né­nénk, Ki minket hord és enni ad. És mindennemű gyümölcsöt terem, füveket és színes virágokat. 10 Áldjon, Uram, téged minden ember, ki szerelmedért másnak megbocsát. És aki tűr gyötrelmet, nyavalyát. 11 Boldogok, kik tűrnek békességgel, Mert tőled nyernek majd, Fölséges, koronát. 12 Áldjon, Uram, nővérünk, a testi halál, Aki elől élő ember el nem futhat. 13 Akik halálos bűnben halnak meg, jaj azoknak, És boldogok, akik magukat megadták Te szent akaratodnak, Második halál nem fog fájni azoknak. 14 Dicsérjétek Uramat és áldjátok, És mondjatok hálát neki, és nagy alázatosan szolgáljátok. (Sík Sándor fordítása, módosítással) Megtalálta a háborúban az eszményi indokot ideológiai hatalmához Mira, a belgrádi hatalom hangadója Miriana Markovics, a jugoszláv elnök felesége 1992 és 1994 között, a délszláv testvérháború idején megjelent írá­saiban még az etnikumok békés egymás mellett élését hir­dette, mára a belgrádi hatalom egyik legsötétebb szereplő­jévé vált. Az állami tévén és a Politika, illetve a Politika Express lapok ellenőrzése révén gyakorlatilag ő „a háború propagandaminisztere”. Cikkei, állásfoglalásai korábban is gyakran jelezték előre a leszámolást valamely kényel­metlen ellenféllel vagy egy-egy újabb kegyenc felkarolását. A La Repubblica például sokat sejtetően emlékeztet arra, hogy Szlavko Curuvija ellenzéki lapkiadó rejtélyes meg­gyilkolása előtt néhány nappal Miriana Markovics éles ki­rohanást intézett „az árulás netovábbja” ellen, ami abban nyilvánult meg, hogy „egy szerkesztő Belgrád jó meglec- kéztetésének nevezte a bombázásokat”. Olykor női maga­zinokban is megjelennek „a propagandaminiszter” jegyze­tei, kifejtve: nem érti azokat, akik elégedetlenkednek, hi­szen megvan mindenük. Cinizmus? Vagy valóban ez a vé­leménye? Mira Markovics kommunista elit csa­ládból származik, a Belgrád melletti Banjica koncentrációs táborban szüle­tett. Anyját lelőtték, apja a partizánok­kal harcolt a németek ellen. Egyik nagynénje Tito élettársa volt, röviddel a háború után halt meg tuberkulózis­ban. Tito annak a királyi palotának a kertjében temette el, melyben évekkel később Milosevics rendezte be rezi­denciáját. Mira Markovics egy vidéki kisvá­rosban, Pozsarevac gimnáziumában is­merkedett meg férjével. Egyik barát­nője jellegzetes epizódra emlékezett vissza: a lány arról álmodozott, hogy a könyvesboltok kirakataiba, amelyek előtt egykor Tito fényképeit csodálta, egyszer majd Szlobo portréit teszik ki. Mirának hatalmas befolyása volt barát­jára, férjére, mindig erősebb volt nála. „O alapozta meg férje politikai ha­talmát, ő döntött, dönt előléptetésekről és tisztogatásokról” — mondta a La Repubblicának egy bennfentes belgrá­di, akinek kilétét biztonsági okokból nem árulta el a lap. Miriana Markovics Tito művét kí­vánta folytami. Nem akarta megnyitni Lány korában arról álmodozott, hogy a könyvesboltok kirakataiba, amelyek előtt egykor Tito fényképeit cso­dálta, egyszer majd Szlobo portréit teszik ki a jugoszláv rend­szert a nyugati mo­dellek előtt, inkább Oroszország felé orientálódott. Élet­céljának tartotta, hogy megállítsa a Nyugatot a szláv vi­lág kapujánál, bosszút álljon a kommunizmus bu­kásáért, revánsot véve visszaforgassa a történelem kere­két. Egy belgrádi folyóiratban publi­kált cikkeiből, ame­lyek Napló címmel könyv formájában is megjelentek, szintén kitűnik, hogy a professzor asszony olt- hatatlan nosztalgiát táplált az egykori Jugoszlávia iránt, tűzzel-vassal kész lett volna egyben tartani. Az Egyesült Jugoszláv Baloldal (JUL) vezetője „etnikai megosztottság és háborúk nél­küli” Jugoszláviáról írt. Ám nem szá­molt azzal, hogy a szerb dominancia alatt élő más délszláv népek nem kí­vánnak közös államban élni. Még ha mindent elölről is kell kezdeni, Jugo­szlávia „ismételten újjászületik a vér­ből és hamvaiból” — írta egykor. „Meggyőződésem, hogy a délszláv né­peknek, sőt, a Balkán-félsziget népei­nek nincs más választásuk, mint a bé­kés egymás mellett élés, ha történelmi­leg fenn akarnak maradni” — hangoz­tatta összegyűjtött írásaiban. Ekkor még elutasította az etnikai zárványok gondolatát: „Hét évvel a harmadik év­ezred előtt az emberek nem élhetnek nemzeti enklávékban, elkülönülve a többiektől, akik nem ugyanahhoz a nemzethez, valláshoz vagy kultúrához tartoznak”. Az 1992 és 1994 között papírra ve­tett gondolatokból már mély pesszi­mizmus és háborús fanatizmus sugár­zik. „Az igazságos béke a mi körülmé­nyeink között háborút jelent” — írta Milosevics felesége. Mártír népnek festette le saját nemzetét. „Eljött az ideje, hogy Európa megtudja: a törté­nelem folyamán balkáni mellkasokba lőtték ki a legtöbb puskagolyót. A szerb nép (...) kiérdemelte a békét” — vetette papírra 1993 áprilisában. Olasz lapok az írásgyűjtemény kapcsán rá­mutatnak, hogy a fennkölt szavakat hangoztató asszony valójában kímé­letlen zsarnok. 1994-ben alapította meg saját, a férjéénél is konzervatí­vabb pártját, amely mindenféle sötét erők és üzleti érdekek gyűjtőhelyévé vált. „Minden államnak megvan a ma­ga maffiája, de itt a maffiának van meg a maga állama. A karrierhez ve­zető minden út Markovics pártján ke­resztül vezet” — mondja a La Repubblicának a már említett belgrádi forrás. A NATO-csapás szinte kapóra jött ennek a „vörös burzsoáziának”, mert megtalálta a háborúban az eszményi indokot, sőt, az ideológiát hatalmának alátámasztására. „Miután a szerb naci­onalizmus elbukott a csatatereken, a Milosevics-féle vegyes szocializmus pedig az év végi pénzügyi mérlegek­ben, kapóra jött az alkalom egy ön­kényuralmi modell újjáélesztésére, ar­ra, hogy előbányásszák a régi titoizmus kelléktárából a retorikát, a fegyelmet, a nemzetmentő küldetés eszményét, a vezérkultuszt” — össze­gezte a La Repubblica. Százötven éve született a gátőrház-hálózat megteremtője A gyulai Erkel János főmérnök emlékezete Szorgalmas-segítőkész természetéért szerették, becsületessége messze földön híres volt — így jellemezhető egy mondatban a gyulai Erkel János alakja. Szerette a társaságot, hétvégeken a szalonjukban jött össze a rokonság, aki­ket négykezes zongorajátékkal szórakoztattak. Május 19-én emlékeztünk születésének 150. évfordulójára. Erkel János főmérnök 1849. május 19-én született, anyja Unger Kriszti­na, apja pedig Erkel János, a gyulai uradalom igazgatója. A négygyerme­kes család, Ágnes, János, Róza és Ödön Gyulán, a mai Kossuth Lajos út 28. szám alatti uradalmi tiszti lakás­ban lakott. Erkel az elemi iskoláit Gyulán, középiskoláit pedig Kolozs­váron, Brassai Sámuel líceumában vé­gezte el. Tőle tanult zenei ismereteket és zongorázni. 1869-től Pesten egye­temi hallgató, ekkor Budán, a jómódú nemes Habinay polgárcsaládnál la­kott. Egyetemi tanulmányai befejezé­se után mint mérnök Budapest fővá­ros szolgálatába állt, ahol Lechner Gyula királyi középítkezési felügyelő keze alatt dolgozott. Jó ismeretségben volt fiaival, Lechner Ödön építésszel és dr. Lechner Károly egyetemi tanár udvari tanácsossal. 1874-ben házasságot kötött egykori házigazdája, Habinay Ágoston pénz­ügyi főtanácsos lányával, Rózával. Né­hány év múlva hazaköltöztek Gyulára a szülői házba. Erkel János az Alsó Fehér-körösi Armentesítő, Belvízsza­bályozó és Vízhasznosító Társulat mérnöke lett a városban. A társulat ér­dekeltségi területén töltéserősítéseket, belvízlevezető csatornákat építettek. Elkészítették a gátőrház-hálózatot, me­lyeket telefonnal látták el, hogy ve­szély esetén gyorsan intézkedhesse­nek. Végül 1893-ban megépült a szék­házuk a mai Kossuth Lajos utca 19. szám alatt. A székház udvarán ma is él az a szép platánfa, amely alatt szívesen pihent Érkel János. Erkel János és Habinay Róza házas­ságából 9 gyermek született. A nagy család eltartása bizony sok gonddal járt, ebben segített a családi birtok, amelyen két malom állt, Gyulán egy gőzmalom, valamint Nagypélen (Pilu) egy vízimalom, utóbbi 30 mázsa búzát őrölt naponta. A malmok Erkel János halála után — az I. világháborút köve­tően —- részben Trianon, részben pedig a hadikölcsönök miatt odavesztek. Becsületessége messze földön híres volt A családfő 1909-ben súlyos beteg­sége miatt nyugdíjba vonult, élete utol­só éveit kórházi ágyon töltötte. 1912. szeptember 23-án hunyt el. A Szentke­reszt (Kolera) temetőben nyugszik. Sírköve elveszett, az Erkel Társaság állított kopjafát a sírjára. D. Nagy András „Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag” Az 1848—49-es forradalom és szabad­ságharc emlékére indított fejtörő játé­kunk 25. kérdése: Mi volt a magyar szabadcsapatok egyik jellegzetes „fegyvere”? a) Ásó b) Balta c) Egyenes kasza Ha részt kívánnak venni a játék­ban, legkésőbb kedden egy leve­lezőlapon küldjék be a helyes megfejtést vagy annak betűjelét a szerkesztőség címére (5600 Békéscsaba, Pf. 111.) A levele­zőlapra ne felejtsék el ráírni: Ezemyolcszáznegyvennyolc, te csillag. A helyes megfejtők kö­zött hetente három tollat sorso­lunk ki, a rejtvénysorozat végén pedig „ráadás” húzást tartunk, amelyen 1848—49-es témájú könyveket, versesköteteket nyerhetnek. Előző heti feladványunk megfejtése: b) Ágyúöntő műhely. Egy-egy tollat nyertek: Csicsely Andrásné (Kétsoprony), Dürgő Teréz (Tarhos), Oláh Miklós (Baja). Egyenes ka­szák a szabad­ságharc fegy­vertárából Sajtóközlemény A Westel Rádiótelefon Kft. ezúton értesíti tisztelt Ügyfe­leit, hogy a vállalat folyamatosan fejleszti adatátviteli rendszerét, szolgáltatásait, korszerűsítést hajt végre kap­csolóközpontjaiban, amelynek célja új szolgáltatások bevezetése, a minőség további javítása és az évezredvál­tásra való felkészülés. Maximálisan arra törekszünk, hogy a fejlesztések közbeni átmenet során adódó mun­kálatokból ügyfeleink minél kevesebbet észleljenek. Sajnálattal közöljük, hogy 1999. május 17-én délelőtt a szolnoki kapcsolóközpontban egy módosítás során mű­szaki hiba lépett fel, amely korlátozta ebben a térségben szolgáltatásunkat. Ezúton biztosítjuk tisztelt Ügyfele­inket arról, hogy a problémát sikeresen megoldot­tuk. A beruházások, fejlesztések egyértelmű célja, hogy előfizetőinket minél magasabb színvonalon szolgálhas­suk ki. Azoktól, akik a műszaki hiba miatt nem tudták igénybe venni a hálózatunkat, ezúton kérünk szíves elnézést. Bízunk abban, hogy a fejlesztések eredményeként meg­jelenő új szolgáltatásainkat a legnagyobb megelégedés­sel fogják igénybe venni. AKCIÓS ARAK a Mezőker Kft. raktáráruházában! Ízelítő kínálatunkból: — Top-Joy, őszibarack, 1/1 81 Ft — Top-Joy, szőlő, alma, 1/1 70 Ft — Cézár rostos üdítőital (alma, őszibarack, narancs), 2/1 102 Ft — Citrostar citromlé, 1,51 88 Ft — Agrimill-liszt, 2/1 79 Ft — I. osztályú, homoki étkezési burgonya 60-65 Ft/kg Floriol étolaj akciós áron a készlet ereiéig! Ár: Ft/I. — Árpa 2000 Ft/q — Zab 2200 Ft/q — Kukorica 2250 Ft/q — Búza 2000 Ft/q — Borsó gTgjQjrrrg 4500 Ft/a , .... tápok nagy választékban! Mezőket Kft., Békéscsaba, Orosházi út 32. Tel.: (66) 444-344, (66) 327-405. Nyitva: hétfőtől péntekig 7—17 óráig,f szombaton 7—12 óráig. s

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom