Békés Megyei Hírlap, 1999. május (54. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-05 / 103. szám
1999. május 5., szerda KÖRKÉP Herder-díj Fried Istvánnak Kedden a 36. alkalommal adták át Bécsben a Herder-díjat. A 30 ezer német márka (csaknem 4 millió forint) pénzjutalommal járó díjat a hamburgi Freiherr von Stein Alapítvány Bécsben működő kuratóriuma azoknak a kelet-, közép- és délkelet-európai tudósoknak, művészeknek ítéli oda, akik a térség népei közötti kapcsolatok ápolását, fejlesztését, az európai kultúra gyarapítását szolgálják. A díj névadója, Gottfried von Herder (1744-1803) német költő, műfordító, esztéta, történetfilozófus, aki egész munkásságával a nemzeti és az egyetemes kultúra mélyebb megismerését és megértését szolgálta. Az idén hazánkból a Budapesten élő Fried István, a szegedi József Attila Tudomány- egyetem összehasonlító irodalomtudományi tanszékének professzora vehette át a díjat. Madárradar Ha már rendelkezésre állna az amerikai hadsereg legújabb eszköze, könnyebb volna megvívni a koszovói háborút. A fejlesztés alatt álló műszaki csoda nem lesz nagyobb, mint egy vörösbegy. A mindössze 6-10 centiméter méretű eszköz 15 centire nyitott „szárnyaival" zajtalanul, a talaj közelében tud mozogni. Eközben szuperérzékeny kameráival, mikrofonjaival csapatokat, fegyverzetet, mozgást észlel, s mindezt továbbítja is kezelőinek. A „kémrepülőgép” kifejlesztésénél a tudósok a madarakat „utánozták”. Problematikus egyelőre az eszköz energiaellátása: a jelenleg ismert elemek legfeljebb 30 perces működést tesznek lehetővé, ám a kutatók bizonyára hamarosan megtalálják a megoldást. ' FEB Segély helyett esélyt adni! A munkanélküliek 80 százaléka többszörösen nyilvántartott A munkanélküliek belső tudatát is át kell alakítani ahhoz, hogy a munkaerőpiacon újra eredményesek legyenek — fogalmazott Mohos László, a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára tegnap Vésztőn, a Dél-Alföldi Régió munkaügyi tanácsainak fórumát követő sajtótájékoztatón. Dr. Nagy Ágnes, a Békés Megyei Munkaügyi Központ igazgatója elmondta: a dél-alföldi régió sikeres szeretne lenni. Ma a régió nem mentes a konfliktusoktól, ám ezeket eredményesen szeretnék megoldani. A tanácskozás résztvevői a hatékony együttműködés lehetőségeit kutatók. Azt mérlegelték, hogy saját eszközeik felhasználásával hogyan tudnak önmagukon is segíteni. — A megyei munkaügyi tanácsok meghatározói az adott megyék munkaerőpiaci eseményeinek — kezdte beszédét Mohos László. Hangoztatta: az egyénnek saját magát kell felkészítenie, hogy az érdekegyeztetések során saját érdekeit jobban tudja érvényesíteni. — Ahhoz, hogy egy régió sikeres legyen, meg kell találni azokat a hálózatokat, amelyek előre mozdíthatják a régiót. A sajtó az egyik legfontosabb régiószerző erő — indította gondolatait Nógrádi Zoltán, a Dél- Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke. Elhangzott: az utóbbi időben a dél-alföldi régió vesztett jelentőségéből. Sajnos itt a szerbiai háború is érzékelteti negatív hatását. Az oktatásnál nagyon fontos szempont, hogy ne munkanélkülieket képezzünk, hanem olyan szakmákat sajátítsanak el, amilyeneket a munkaerőpiac elvár. A régiónk számára a külső kapcsolatrendszer is nagyon fontos, hisz három országhatár mentén helyezkedik el. Munkatársunk arról érdeklődött, hogy a közeljövőben várható-e változás a munkanélküliek ellátási rendszerében, Mohos László elmondta: a foglalkoztatási törvény még 1991- ben készült. Mára koherenciáját elvesztette, ezért módosításra szorul. A törvény változtatása kiterjed majd a munkanélküliekre is. Valószínűleg csökkenni fog a munkanélküli járadék ideje, hisz segély helyett esélyt kell adni az embereknek. Mi lesz azokkal, akik évek óta nem találnak munkát? Mohos László szerint a teljes foglalkoztatás ma már csak illúzió. A munkanélküliek 80 százaléka többször megjelenik a munkanélküliségi regisztrációban. A tartós munkanélküliség ma már szociális kérdés, ezért ott szociális úton próbálnak segíteni. Magyart Barna Gyomirtás hatékonyan, olcson Több és jobb minőségű káposztarepce-magot a zsákba Biztosítékok az őszi káposzta- repce, a napraforgó és a kukorica Jövedelmező termesztéséhez címmel tartott a KITE Rt növényvédelmi tanácskozást Orosháza-Gyopá- rosfürdőn kedden délelőtt. Mint azt Stefán László igazgatótól megtudtuk, cégük üzleti stratégiájának jellemzője, hogy rendszeresen találkoznak artnereikkel szakmai tanácsozásokon, fajta- és gépbemutatókon. Ezúttal is aktuális információkkal látták el Békés és Csongrád megye gazdáit. A KITE beszállító cégeinek területi képviselői adtak tájékoztatást az őszi káposztarepcéről, a gyomirtás aktuális kérdéseiről. Rácz István, a DUPONT Magyarország Kft. területi képviselője a napraforgó korai gombabetegségeiről beszélt. A diaportes betegség ellen ajánlott egy új készítményt, az Alert. A kukorica hatékony, költségkímélő gyomirtása kapcsán a Basis termékre hívta fel a hallgatóság figyelmét. Varga Sándor, az Uniroyal Chemical területi menedzsere a káposztarepce kapcsán két termékről, a Pantera—40 EC szuper szelektív egyszikű Írtéról, valamint a Harvade 25F érésgyorsító készítményről számolt be. Ezeket a termékeket egyébként ajánlotta a napraforgó termesztőinek is. (Csete) A harmincforintos támogatásról Hanó Miklós (FKGP) a földművelésügyi miniszterhez intézett kérdésében a sertéstermelők gondjaira hívta fel a figyelmet. Mivel az európai uniós országokban jelentős sertéshúskészletek halmozódtak fel, felemelték az exporttámogatásokat. Ennek hatására a mi húsexportpia- calnk beszűkültek, a sertésfelvásárlást árak az utóbbi Időben drasztikusan csökkentek. A minisztérium ezt igyekezett ellensúlyozni, például 193 fo- rint/kg legalacsonyabb hatósági árat hirdetett meg a sertés felvásárlási árára június 1-jétől december 31-ig. Egy másik rendeletben pedig 30 forint/kg intervenciós támogatást juttatott a családi gazdaságokból kikerülő sertésekre május 31- ig. A nagyon alacsony felvásárlási ár miatt a termelők örömmel fogadták a támogatásnak ezt a formáját, de több termelő jelezte, hogy egyes integrátorok — a jelenlegi túlkínálati helyzetet kihasználva — nem adnak felvásárlási jegyet, a termelők nem tudnak hozzájutni a 30 forint/kg-os támogatáshoz, aminek alapfeltétele a felvásárlási jegy. Probléma az is, hogy a nagy húsfeldolgozók nem kötnek szerződést és nem vásárolják meg a sertést a családi gazdaságokból. Hanó Miklós azt kérdezte, hogy milyen intézkedésekkel tudná a minisztérium elősegíteni az említett problémák megoldását. Torgyán József felhívta a figyelmet arra, hogy a 193 forintos legalacsonyabb felvásárlási ár nemcsak a szerződéssel rendelkező gazdákat, hanem minden gazdát megillet. Az ezzel kapcsolatos jogszabályi helyesbítés már megjelent. A 30 forintos támogatás kizárólagosan az őstermelőket és a családi gazdaságokat illeti meg. Az APEH utalja át 30 napon belül. Aki azonban nem köt olyan szerződést, amely a hatóságok tudomására jut, akkor természetesen nem kaphat átutalt pénzt. A miniszter egy körlevélben elrendelte, hogy a vágóhidaknál és az árusítóhelyeken hetente rajtaütésszerűen ellenőrizni kell a sertések felvásárlását, számlázását, feldolgozását. Napszemüveget helyettesítő kontaktlencse A kontaktlencsét viselőknek hamarosan nem kell napszemüveget is hordaniuk. Az új, sötétített lencséket úgy tervezték meg, hogy azokat egy hónapig lehessen használni. A lencséket +6 és -6 dioptriaértékek között kínálják majd az optikusok. Az eldobható kontaktlencsék a szemet úgy védik a veszélyes ultraibolya-sugaraktól, hogy a látómező nagysága közben nem csökken. A Rhytmic UV Summertime nevű találmány egyébként nem is annyira újdonság, hiszen az első darabok már az 1984. évi Los Angeles-i olimpiára elkészültek. Délkelet-Ázsia ékköve, Thaiföld — 3. rész A honfoglalástól az alkotmányos monarchiáig A Jégkrémet élvező szerzetes flúk egészen bizonyosan nem tesznek kárt a rizsültetvényekben A thaiok ősei Dél-Kína területén éltek a XIII. századig. A mongol hódítás elől menekülve indultak el új hazát keresni, A mostani Thaiföld területének jelentős része akkor a khmer birodalomhoz tartozott. Az állammá válás folyamatának első időszakát a khmerekkel folytatott szakadatlan harcok jellemezték: a thaiok egy meglévő birodalom peremvidékén kívántak önálló államot alapítani. így válik érthetővé, hogy az utazó miért szembesül lépten-nyomon a khmer kultúra emlékeivel Thaiföldön. Az első thai államot 1259 körül alapították, Sukhothai központtal. Nagy Ramkamhaeng király (1280—1317) uralkodása alatt élte fénykorát. Virágoztak a művészetek, megalkották az első thai ábécét, és munkára fogták az... elefántokat. Sukhothai rövid tündöklése után Ayutthaya lett az új állam központja. A század végére végleg kiűzték a khmereket az ország északi és középső részéről, sőt 1431-ben Kambodzsa fővárosát, Angkort is kifosztották. Ayutthaya az 1600-as években egymilliós (!?) világvárossá növekedett: a Kelet-Indiai Társaság képviselői Londonhoz hasonlították. A khmer és a thai kultúra együttélésére, kölcsönhatására az ország északkeleti részén találhatók a legbeszédesebb példák. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy a thaiok kultúrája a lehető legszebb ázsiai ötvözet: a khmer mellett számos kínai és indiai vonást is őriz. Az országban (főleg északon) számos nemzeti kisebbség él, a nemzeti villongás azonban ismeretlen errefelé. Az összlakosságnak mintegy 10 százaléka kínai nemzetiségű, az asszimilációjuk gyakorlatilag teljesnek tekinthető. Valamennyien kifogástalanul beszélik a thai nyelvet, sokuknak ez az első anyanyelve. A kínaiak rendkívül jelentős szerepet játszanak a politikai és a gazdasági életben: a tőzsdén bejegyzett cégek 80 százaléka van kínai kézben. Ez azonban semmiféle feszültséget nem okoz a thai és a kínai nemzetiségű lakosság között: minden bizonnyal a buddhizmusnak is köszönhető a thai emberek egyik legcsodálatosabb tulajdonsága, a nagyfokú tolerancia, a másság tudomásulvételének tiszteletet parancsoló képessége és gyakorlata. Ha már a vallás szóba került, szögezzük le: az ország lakosságának túlnyomó többsége buddhista. Négy déli tartomány (a Maláj-félsziget középső részén, Thaiföld és Malajzia határvidékén) muzulmán többségű. Időnként hallat magáról az iszlám szeparatisták terrorszervezete, melynek fő célja az országrész önállóságának kivívása, illetve Malajziához való csatolása. A lakosság — beleértve a muzulmánok többségét is — nem szimpatizál a szeparatisták törekvéseivel. Thaiföldön gyakorlatilag két vallás létezik: a buddhista és a muzulmán. Az európai utazó számára a kereszténység jelenléte alig, a zsidó vallásé pedig egyáltalán nem érzékelhető. Az állam és az egyház viszonya meglehetősen sajátos, hasonló, mint Nagy-Britanniában: az uralkodó ott az anglikán, itt pedig a buddhista egyháznak a feje. Csakhogy! Thaiföldön a nemzet egységét megtestesítő uralkodó nemcsak az „államvallásnak" a híve, hanem mindazon vallásoknak, amelyeket az alattvalók gyakorolnak. Tehát: a thai király nem csak buddhista, hanem muzulmán is, és keresztény is... Micsoda nagyszerű példája ez a vallási türelemnek! De ha már felemlítettük az angol példát, essék szó ismételten Thaiföld államformájáról, az alkotmányos monarchiáról is. A földkerekség jelenleg legrégebb idő óta trónon lévő uralkodója, IX. Rama hasonlóan a mindenkori angol királyhoz, uralkodik, de nem kormányoz, személye reprezentálja a thai nemzetet. Ezt az uralkodó szerepkört erősíti Thaiföld legújabb, 1997-ben elfogadott alkotmánya is. Az uralkodó hatalma és befolyása az iránta és családja iránt megnyilvánuló „össznépi” tiszteleten, osztatlan elismerésen alapszik. Történelmi hagyomány, hogy a thai királyok egyáltalán nem szólnak bele a napi politikába, kivételes alkalmakkor, sorsfordító helyzetekben azonban véleményt nyilvánítanak, sőt cselekszenek is. Az ország demokratikus berendezkedése különlegesnek, egyedülinek számít a térségben. A jelenlegi uralkodót, IX. Rámát nemcsak a királyi rangja, hanem a műveltsége és a gyakorlati tevékenysége miatt is különös tisztelet övezi. Elsősorban a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés kérdései foglalkoztatják: rengeteg projektet indított, tangazdaságokat, technikai-technológiai továbbképző központokat szervezett Thai- föld-szerte. Különösen közel áll a szívéhez az öntözés, illetve a környezetkímélő, energiatakarékos, genetikailag is megalapozott mezőgazdálkodás. A királynő projektjei a szegényebb falusi lakosság részére életre keltették a régi, hagyományos háziipari formákat (kosárfonás, ajándéktárgy-készítés). Hála a thai emberek legendás kézügyességének, szép iránti érzékének — s egyáltalán: a thai mentalitásnak! —, ezek a projektek is sikeresek. Az állami és az egyházi oktatás Thaiföldön kiegészíti egymást. A buddhista templomokban vasárnapi iskolák működnek, az oktatáson való részvétel a nebulók erkölcsi kötelessége. A fiúkra egyéb kötelezettségek is várnak. Minden thai férfi életében van egy 3-tól 6 hónapig terjedő időszak, amit kolostorban kell eltöltenie. Ezért látni annyi fiatal, kisiskoláskorú szerzetest Thaiföld-szerte. Szó sincs azonban arról, hogy ők valamennyien papnövendékek lennének. A többség éppen az előbb említett 3—6 hónapos időszakot tölti a templomban. Élik a tanuló szerzetesek életét, végzik a szertartásokat, olvassák a vallási tárgyú könyveket, közben elsajátítják a buddhista emberhez méltó viselkedést. Érdekes, hogy az egészen fiatal fiúk kolostorba vonulása is szorosan összefügg a rizstermeléssel. Az esős évszakban, amikor a fiatal hajtások kezdenek megerősödni, nem lenne kívánatos, hogy a gyerekek letapossák őket; ilyenkor a fiúknak jobb helyük van a kolostorban, mint otthon, a szülői házban! Ménesi György (Folytatjuk) Ez is Bangkok. Nem a történelmi múltban, hanem a jelenben a szerző felvételei
