Békés Megyei Hírlap, 1999. május (54. évfolyam, 101-124. szám)
Tíz hét alatt készültek el a szoftverrel Az Y2K.O. a magyar válasz a 2000-ben beköszöntő számítógépes zűrzavarra. És a szoftver története is olyan, akár egy amerikai álom. Hetek alatt került pénz, s tíz hét alatt elkészült a szoftver. A magyar találmánynak egyelőre nincs párja, tehát a csillagos eget is meghódíthatja. A befektetők is úgy számoltak, hogy három hónap alatt megtérül a 300 ezer dollárjuk. I Az Y2K.0. tényleg kiüti a I hagyományos, vagyis I manuális megoldást, hiszen úgy csak 1800 másodperc alatt találnak meg egy hibát, míg az Y egy másodperc alatt 13 hibát fedez fel. Forgács l'l István sikerének titka, hogy tudományos megoldást keresett, s talált a 2000. év beköszöntével megbolonduló számítógépek problémájára. „Elméletben kitaláltam a módszert, de nem akartam elkótyavetyélni. Volt kollégámmal, Telek Józseffel megkerestük a P. Z. Róna céget, hiszen 65 millió forintra volt szükségünk, hogy a programot megírjuk. Kértek egy kis gondolkodási időt, de csak egy-két hét telt el, s már irodát és programozókat kerestünk...” Akár egy amerikai álom! Igaz, Ronáéktól nem idegen az Űjvilág, hiszen amerikai magyarok. Megkérdeztek két akadémikust, hogy Forgács ideája megvalósítható-e. Miután ők bólintottak, azonnal megalapították a céget, s több mint 100 országban levédették a találmányt. Bombaüzlet, viszont túl közel az ezredforduló. Forgácsék berendeztek egy irodát, s felvettek 13 profi programozót, akikkel 10 hét alatt megalkották a szoftvert. Az Y2K.O. villámgyorsan felderíti a hibát, megadja az utasításokat, s a javítás után teszteli a programot. Viszont nem egy dobozba zárt szoftver, amelyet az üzletben árulnak, hiszen a rendszer alapja egy bonyolult algoritmus. Alkalmazásához profi szakember kell, ezért Forgácsék, vagyis a Balthazar Kft. szolgáltatást árul, külföldön pedig a licencet adják el. Egyébként napi 3-4 millió sort képesek feldolgozni és soronként 10 centet kérnek, ami fölöttébb versenyképes. Egy hete jelentették be a részvényeseknek, hogy az Y2K.O. működik, s most már a második felvonás következik. Ronáék biztosak az üzleti sikerben, s aligha számoltak rosszul, amikor azzal kalkuláltak, hogy három hónap múlva megtérül a 300 ezer dolláros befektetés, s utána jöhetnek milliók. És mellesleg egy magyar szoftver ismét meghódítja a világot. Dalia László Forgács István mikrohullámú villamosmérnök, a matematikai tudományok kandidátusa, s 15 évig dolgozott az MTA SZTAKI-ban tudományos munkatársként. Az Y2K.O. elméletének kidolgozása után azt szellemi apportként vitte be a Balthazar Kft.-be, ahol igazgatóként dolgozik. A találmány nevét egyébként 16 éves András fia adta, aki félig- meddig maga is szakmabeli, hiszen tavaly 26. lett az országos számítástechnikai versenyen. Jelzi a szívhalált Nos, a megoldás kézenfekvő: vágjon zsebre egy cigarettásdobozt! Aki az előbbi mondattól szívbajt kapott, azt megnyugtathatjuk: abban a kicsi, alig tizenöt dekás „cigarettásdobozban” korántsem füstölnivaló van! Az Er-Cor nevű szerkezet - becenevén a szívőr - a legújabb nagy magyar találmány. Amikor villogni vagy csipogni kezd, használója legjobban teszi, ha megcélozza a legközelebbi orvosi rendelőt, mert ezzel nagy bajt előzhet meg. A készülék ugyanis fény- és hangjelek segítségével arra figyelmezteti használóját, hogy rendetlenkedik a motor, valami nincs á rendben a mellkas bal oldali fertályán, j I Az Er-Cor születési helye Karcag. Szüleinek neve: Fejes László mentőtiszt és j I Györfi István villamosmérnök. A kis szerkezet nagy találmány, hiszen időben jelzi a rettegett szívhalál veszélyét. De mi vagy ki adta a találmány alapötletét? A „mi?” az a közismert tény volt, hogy az infarktus egy olyan folyamat eredménye, : amely akár már egy évvel hamarabb is jelentkezhet. Sokféle módon jelez: ritmuszavar, verejtékezés, légszomj, fáradtságérzet lehet a tünete. A „ki?” pedig Fejes László volt, aki mentősként rengeteg hirtelen halállal találkozott, és úgy érezte: valamit tennie kell. Megkereste Györfi István okleveles villamos- mérnököt, aki a mentős által kidolgozott megfigyelési rendszert elektromos szerkezetté alakította. A feltalálók szeme előtt az a cél lebegett, hogy egy átlagember is könnyen tudja a készüléket használni. A betegnek csak az a feladata, hogy figyelje a riasztásoknál a készülék által jelzett szívritmusvál- tozást - például, hogy a kijelzők közül először a zöld, majd a sárga villogott-e -, és erről azonnal tájékoztassa orvosát. A többi már nem rá tartozik. A szívfrekvencia-változások csak egy idő után járnak panasszal, mert előbb a szervezet megpróbálja kiegyenlíteni azokat. Amikor erre már nem képes, jelzi a veszélyben lévő ember számára, hogy valami nincs rendben.- Az általunk kifejlesztett, zsebben hordható, kisméretű készülék orvosi javaslatra otthoni megfigyelésre is használható, valamint rehabilitációs tréningekhez, egyszerű testedzéshez és sportoláshoz is - magyarázta Fejes László. A hírek szerint a szívőr a közeljövőben már forgalomba kerül. Daróczi Erzsébet Akarja ön elkerülni a szívzűrt? Vagy leg* alább időben észrevenni, hogy a szíve körül valami nincs rendjén, és ezt a valamit nem szerelemnek, hanem infarktusgyanúnak nevezik? FOTÓ: FEB Nádas Péter 1942-ben született, a '60-as években a Nők Lapja fotóriportere, illetve a Pest Megyei Hírlap munkatársa volt. 1965 óta publikál, 1969-től szabadfoglalkozású író. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. Többek közt megkapta a József Attila-díjat, a Krúdy-díjat, az osztrák Állami Díjat az Európai Irodalomért, a Kossuth-díjat, a lipcsei könyvvásár nagydíját. Főbb művei: A Biblia, Egy családregény vége, Emlékiratok könyve, Évkönyv, Az égi és a földi szerelemről. A magyar irodalomnak nincsenek Nobel- díjas reprezentánsai. Bár - ami a minőségét Illeti - felveheti a versenyt bármely nemzet Irodalmával. Az idén azonban egy magyar jelölt, Nádas Péter is esélyes a díjra.- A háború előtt kitartóan, de eredménytelenül jelölte az Akadémia Herczeg Ferencet - mondja Pomogáts Béla, az írószövetség elnöke -, s magánkezdeményezésre próbálták a díjhoz juttatni Móriczot és Kosztolányit. 1945 után már sok jelöltünk akadt: Illyés Gyula, Pilinszky János, Juhász Ferenc, Szabó Magda, Mészöly Miklós, Sütő András. A legtovább azonban Weöres Sándor jutott: a több- fordulós „selejtezőből” a legjobb három közé került. Déry Tibor is szóba jött, de őt nem a magyarok, hanem francia irodalmárok szerették volna Nobel-díjhoz juttatni. Pomogáts Bélának az a benyomása, hogy az irodalmi Nobel-díjat részben szakmai, részben politikai szempontok figyelembevételével osztják ki. Nem feltétlenül valamely politikai irányzat próbálja meg érvényesíteni akaratát, de vannak területi elvek, amikor bizonyos régiók előnyt élveznek, hiszen például egy nyugat-európai díjazott után dél-amerikainak vagy afrikainak illik következnie. Minden valószínűség szerint szerepet játszanak egy-egy térség nagyobb politikai változásai is. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy sokan - mai ésszel nehezen érthető módon - nem kapták meg a díjat, mint például Lev Tolsztoj. Pedig erre a díj létrehozásától számítva tízszer is lett volna lehetőség. Arra a kérdésre, hogy ki lesz az idén az írószövetség jelöltje, Pomogáts Béla azt válaszolta: döntés még nincs, de Nádas Péter a jelölt, akinek Emlékiratok könyve című műve Az év legjobb könyve díjat kapta Francia- országban, de Németországban és az Amerikai Egyesült Államokban is rendkívüli szakmai sikert ért el. Utóbbi helyen neves irodalmárok a regényt Thomas Mann műveihez mérték. Az amerikai vélemény pedig igen sokat számít a svéd akadémia őszi döntése során. Az is hozzájárul a magyar esélyekhez, hogy hazánk lesz az októberi frankfurti könyvvásár fővendége, s ez a tény a magyar irodalomra irányítja a figyelmet. Egyébként az irodalmi Nobel-díjat is októberben adják át. Cseri László xammníi A feltaláló
