Békés Megyei Hírlap, 1999. május (54. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-25 / 119. szám

1999. május 25., kedd MEGYEI KÖRKÉP Pusztába kiáltott álmok A magányos gémeskút mellé szürkegulyát és rackanyájat álmodik Séner János A SZERZŐ FELVÉTELE — Mutass nekem még egy munkanélkülit, aki múzeumot csi­nált magának — fogad Séner János Szabadkígyós határában, az egykori gyulai várostanyán. A századelőn épült gazdasági épületeket hat éve vette meg a szabadkígyósi férfi, romosán. Azóta felújította, rendbe tette az istállókat, pásztormúzeumot rendezett be a gazdasági épületekben. Birkacsárdánál, múze­umnál azonban többet álmodik a tanya mögött, a Békéscsaba és Gyula között elterülő pusztába. Hat éve, egyedül. — Mikor munkanélküli lettem, nem akartam beállni a sorba és a pohárhoz nyúlni. Gondoltam, kipróbálom magam, mit tudok összehozni. Bizonyítani akar­tam: nem minden munkanélküli roskad össze — ülünk le a vala­mikor lószálláshelyül szolgáló, most már kis csárdahelynek be­rendezett épületrészben. Körül­nézve nehéz elképzelni a hat évvel ezelőtti állapotokat. A be­szakadt tetőt, a romos, lyukas falakat. — Hat év kényszermunka, amit itt látsz, olyan, mintha bör­tönben lennék, minden nap ki­járok ide. Nem hittem volna, hogy meg tudom csinálni, de a mai eszemmel még egyszer nem vágnék bele — vezet körbe az épületen. Séner János pontosan tudja, mennyi téglát, cserepet használ­tak fel a század elején, mikor a gyulai ló- és szarvasmarha-állo­mány ellátására felépítették az azóta várostanyaként ismert majort. — A csabai állami gazdaság­tól egy romhalmazt vásároltam. Úgy látszik az a hivatásom, hogy ócskaságokból értéket te­remtsek. Itt mindent egyedül csináltam, segítséget senkitől sem kaptam. Négy, öt évvel ez­előtt megtévesztett, hogy né­hány ember zsebébe súlyos mil­liókat, állami pénzeket dugtak saját célra. Úgy gondoltam, ez a várostanya is idegenforgalmi érték, turisztikai látványosság, ami támogatást érdemel — mondja, és legyint rá. Csalódnia kellett. Támogatás helyett csak ígéreteket kapott, ha kapott. Pe­dig Gyuláról, Békéscsabáról, a megyétől már mindenkit meg­hívott, mert úgy gondolta: amit teremtett nemcsak neki, hanem a megyének is érték, vonzerő, dicsekedni való látványosság. A helyi „nagyemberek” el is jöttek, meg is dicsérték, de egyéb semmi. Egyelőre. Mert Séner János azért még bízik, valaki csak felkarolja hatévnyi munkáját. Mert amiről ő álmo­dik, az nemcsak a várostanyáról szól, hanem annál sokkal több­ről. — Itt, két város határában olyan természeti, kulturális ér­tékek vannak, amelyek nem­csak a megyében, de szerintem az országban is páratlanok — mondja, miközben kivezet a vá­rostanyából a pusztába, oda, ahová eddig még — rajtam kí­vül -— senki sem kísérte el. — Ez egy százéves akácfasor — bök a földút mellett hajlado­zó fákra. — Télen, ha nem va­gyok itt, kivágják. Idejöttek láncfűrésszel, már estek volna neki, mikor észrevettem őket. Azt hazudtam, hogy az enyém a fasor, pedig állami tulajdon, de rajtam kívül itt más nem törődik a területtel. Közben kiérünk a fasorból a pusztára. Előttünk a távolban Békéscsaba legnagyobb lakóte­lepének toronyházai, odébb Fé­nyes háztetőin csillog a nap, amott a gyulai erdő fái látsza­nak. — Itt legelt Gyula város gu­lyája és ménese. Ott volt a gu­lyakarám, az volt a ménesé, és mellette még látszik a legrégeb­bi, a földkarám — mutatja a ne­vezetességeket. A területet csa­torna osztja ketté, a belvíz miatt még jókora részen víz csillog, rajta madarak sokasága. — Még a nemzeti parktól is meghívtam az illetékest, nézzen szét, hogy a saját szemével lás­sa, milyen értékek rejtőznek itt. A várostanyán és itt a területen szeretném, ha minden őshonos magyar állatfajta, a lábasjó­szágoktól kezdve a mangalicán, rackán át a szürkemarháig meg­található lenne természetes kö­zegében. Az apróbb jószágokat meg tudtam venni, de van, ami még hiányzik. A nemzeti park­tól kértem volna, hogy gondo­zásra adjanak ki szürkemarhá­kat. Azt mondták, olyanra még nem volt példa, hogy magán- személynek adtak volna. Csak azt nem értem, miért nem nyil­vánítják ezt a területet is védet­té. Bármerre fordulok csak fa­lakba ütközöm — mutat körbe a tágas pusztaságban. Ballagunk vissza a városta­nyára. A selymes fű között mély árkokkal szabdalt földút kanyarog. Dinnyések vágták tönkre teherautókkal, mikor földkockákért mentek be a terü­letre. János már hetek óta nyag­gatja őket: tegyék rendbe azt, amit tönkre tettek. Mert bár nem az övé, egyedül ő az, aki odafi­gyel, és ügyel a senki által fel nem vállalt értékekre. Máshol védeni, támogatni, felkarolni való kezdeményezés, amiért itt — egyelőre — szélmalomhar­cot vív Séner János. Hat év alatt a semmiből, a két kezével te­remtett olyan értéket, amiért tervezni és álmodni érdemes. Egyedül azonban ki tudja még, meddig lehet? * A várostanya Gyuláról és Sza­badkígyósról busszal megköze­líthető. A buszmegálló a bejárat előtt van. A szabadkígyósi vas­útállomástól 2 és fél kilométer­re található. Békéscsabáról busszal, a Békéscsaba—Sza­badkígyós útkereszteződésnél kell leszállni, onnan 3 kilomé­ter. Békéscsabáról, Gyuláról kerékpárral is érdemes elindul­ni. Iskolai, óvodai csoportok a (66) 247-258-as telefonszámon jelentkezhetnek be. Kovács Attila SZÜLETÉSNAPI JÁTÉK A HOLNAP NYEREMÉNYEIVEL! A 10 éves születésnapját ünneplő Prakticomp játéka utolsó fordulójához érkezett. A mai lapszá­munkban rövid leírást talál a Prakticompról egy ábrarészlettel. A leíráshoz egy kérdés tarto­zik, melyet meg kell válaszolni. A játékosoknak a 4. forduló után a részletekből összerakott ábrát a játékszelvényre ragasztva és a négy kérdésre adott helyes válasszal levelezőlapon be kell küldenie az alábbi címre: Prakticomp, 5600 Békéscsaba, Kinizsi u. 4—6. Beküldési határidő: 1999. május 28. A helyes megfejtők között az alábbi (100 ezer Ft összértékű) nyereményeket sorsoljuk ki. i. díj: Telefonmodem + DataPack 15-ös díjcsomag. II. díj: Telefonmodem + DataPack 6-os díjcsomag. III-XII. díj: 1-1 DataPack 20-as díjcsomag. A Prakticomp Számítástechnikai Kft. története: A Prakticomp WebDesign Grafikai Kft. a Prakticomp cégcsoport tagjaként elsősorban az Interneten meg­jelenő felületek grafikai tervezését, WEB-oldalak készítését és az Internet-Intranet adatbankok üzemelte­tését végzi. Mindezekkel együtt a WebDesign Kft. arra törekszik, hogy a hagyományos grafikai és korszerű digitális eszközökkel egy olyan látványt nyújtson az Interneten keresztül, amely a nézőnek vizuális élményt jelent. A kínálatban szereplő „alapcsomagtól kezdve a professzionális reklámgrafikán át a komplett PR-anyagig széles kínálat áll rendelkezésre. Az itt készített oldalakon lévő egyedi grafikai elemet magas szintű értéket képviselnek, melyek mind stílusukban, mind hangulatukban professzionális szinten jelennek meg az Internet világában. 4. kérdés: A Prakticomp cégcsoport melyik tagja foglalkozik WEB-oldalak készítésével? Számítástechnika az oktatásban A Békéscsabai 9. Számú Álta­lános Iskola ma tartja tájékozta­tóját a „Tananyag, független elektronikus oktatási anyag ké­szítése és használata” címmel. A számítástechnikával támo­gatott oktatás néhány éve ha­zánkban is elkezdődött, s egyre + nagyobb jelentőséget kap mind az elméleti, mind a gyakorlati ok­tatásban. E tevékenységi folya­mat meghatározó feltétele a pe­dagógus, akinek egyaránt képes­nek kell lennie arra, hogy elektro­nikus tanítási anyagokat tervez­zen, készítsen és használjon. A tájékoztatón a résztvevők előadást hallhatnak az elektroni­kus oktató-, tanuló- és ismeret- ellenőrző programokról, a szoft­ver működéséről és az alkalma­zásuk területeiről. Bemutatnak egy minta történelemórát mini számítógép segítségével. (u) A tanulásban akadályozottak sportnapja Békés Megye Képviselő-testü- lete Pedagógiai Intézete és Ta­nulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bi­zottsága a közelmúltban ren­dezte meg a 26. megyei sportta­lálkozót a tanulásban akadályo­zottak általános iskolái számá­ra. A leánycsapatok csoportjá­ban első helyen a tarhosiak, má­sodikon a békéscsabaiak és a harmadikon a magyarbánhe- gyesiek végeztek. A fiúknál szintén Tarhos lett az első, má­sodik helyre utasítva a Békésről érkezett, s harmadikra az oros­házi csapatokat. Egyéni összetettben a tarhosi Sztojka János bizonyult a leg­jobbnak, másodikként a szintén tarhosi Janovics Zoltán, harma­dikként a békéscsabai Nyeste István végzett. A lányoknál a megyeszékhelyi Balogh Ildikó lett az első, a második helyet az orosházi Sülé Anikó, a harma­dikat az okányi Kócsi Mónika szerezte meg. B. P. A. Segély muronyi belvízkárosultaknak Az elmúlt hónapok belvizes időjárása nyomán Muronyban kilencvennégy lakóház károso­dott, három életveszélyessé vált, s ezért le kellett bontani. A napokban a Vöröskereszt 300 ezer forint segélyt folyósí­tott hét családnak otthonuk fel­újításához. A lebontott házak tulajdonosai a megyei alapból egyelőre 100—100 ezer forint támogatást kaptak. Fekete Ferenc, Murony polgármestere elmondta: az említett segélyek nem oldották meg gondjaikat, ugyanis mintegy negyven, alap nélkül, vályogból épült lakó­ház súlyosan károsodott, hely­reállításuk függőben van, ugyanis csak később derül ki, hogy lakhatók maradnak-e. A Belügyminisztérium a belvíz­védelemmel kapcsolatos költ­ségekre 1,8 millió forintot fo­lyósított a falunak. Ez az összeg a tényleges költségek­nek mintegy 70 százalékát fe­dezi. Ugyancsak a BM-től 700 ezer forint előleget kapott az önkormányzat a helyi intézmé­nyek további zavartalan mű­ködtetésére. — sz — Kiváló szakmunkások Tanítási szünet A körösladányi Tüköry Lajos Általános Iskolában péntektől öt­napos tanítási szünetet tartanak. Pénteken gyermeknapi progra­mok zajlottak, ma 8 órától 18 óráig diákok járják az utcákat, hogy a helybeliektől összegyűjt- sék a fém- és papírhulladékot. A kapott pénzt a tanulók kirándulá­sainál használják majd fel. (i) A békéscsabai Kós Károly Szakiskola diákjai közül az 1998/99-es tanévben a Szakma Kiváló Tanulója versenyen nyolcán sikeresen szerepeltek, és egyben megkapták a szak­munkás-képesítést is. Nógrádi György a bútorasz­talos szakma területén első, Laurinyecz Pál hetedik, Néme­di Tamás pedig nyolcadik he­lyezést ért el. Kiss Zoltán a mű­kőkészítőknél negyedik, Hor- csák András ugyanitt hatodik lett. Az épületburkolóknál Pau- kert Tamás került a nyolcadik, az épületasztalosoknál Nagy Já­nos a kilencedik helyre, a kő­műveseknél pedig Túri György remekelt tudásával. (u) Albacomp, Prakticomp A számítástechnika frontcégei Békés megyében Akár a gyulai székhelyű, ám Békés megye egészében jelen levő Prakticomp Számítás­technikai Kft „ars poeticájának” is vélhet­nénk ezeket a sorokat: „...véleményünk sze­rint a hosszú távú üzleti kapcsolatokat a fel­használó igényeit gyorsan, pontosan kielégít­ve lehet kialakítani.” Az idézet az Albacomp Rt cégismertetőjéből szár­mazik. Annak a székesfe­hérvári központú gazdasá­gi társaságnak az önvallo­másából, mely a magyar- országi számítástechnikai piac meghatározó súlyú vállalkozása. így azután nem csoda, hogy teljes kö­rűen képes kielégítem az igényeket számítástechni­kai berendezések szállítá­sában és ugyanilyen szol­gáltatások nyújtásában. Albacomp, Prakticomp — aligha lehet véletlen az egymásra rímelés. Hogy úgy mondjuk, a mindennapokban is együtt komponálnak”... Debrődy István, az Albacomp Rt. kereskedel­mi igazgatója fontosnak tartja leszögezni: — Az Albacomp forgalmának immár csak úgy ötven százalékát teszi ki a személyi számí­tógépek eladása. Hogy mi lépett, mi lép foko­zatosan és folyamatosan ennek helyébe? Négy területet említhetek. Előre tört a rendszerinteg­rációs tevékenység, a hálózatépítés és -kivitelezés, mind meghatározóbb lett tevé­kenységünkben az alkalmazásfejlesztés, illetve a komplex rendszerek megvalósítása. Az arányváltozás olyannyire határozottnak mond­ható, hogy a jövő évben várhatóan már ezek te­szik ki árbevételünk nagyobbik részét. Mint az az olvasó előtt sem lehet titok, az Albacomp Rt. ott található a Prakticomp Kft. tu­lajdonosai között. Az Albacomp Rt. kereskedel­mi igazgatójától azt is megkérdeztük, hogy mi a véleményük a Prakticomp Kft. tevékenységéről. — Jól dolgoznak — válaszolta sommásan. — Ha nem így lenne, akkor már sem a káefté, sem a kapcsolatunk nem lenne meg... Éppen csak a teljesség kedvéért: a régről jól ismert SZÜV Rt.-ben — melynek egyik terüle­ti igazgatósága Békéscsabán működik — az Albacomp Rt. többségi tulajdonos. S ne feled­kezzünk még egy „apró”, de semmiképp nem jelentéktelen körülményről: Hack István, a Prakticomp ügyvezető igazgatója irányításával működik e területi SZÜV- képviselet. Ízelítőül lássunk néhány szédítő adatot az Albacomp Rt.-ről! Tavaly 9,3 milliárd forintos forgalmat bonyolí­tottak le. Az Albacomp or­szágos viszonteladói és szervízhálózatával a legna­gyobb magyar tuladonú számítástechnikai vállal­kozás. (A céget 1985-ben 17 magánszemély alapítot­ta — kisszövetkezetként. Részvénytársasággá 1993- ban alakultak át.) Jelenleg 20 belföldi kft.-ben és több vegyesvállalatban tulajdonosként van­nak jelen. Áz Albacomp 1994-től a Microsoft Kiemelt Forgalmazója és a Microsoft Megol­dás Szállító-i címet is magáénak mondhatja. A Novellhez rendszerintegrátori megállapodás köti. Többek között ezeknek is köszönhető, hogy az Albacomp a teljes felhasználói esz­köztárat kínálhatja fel a nagyközönségnek. Az Albacomp a sokat mondó ISO 9002 minőség- biztosítási rendszert alkalmazza. Referencia- munkáik között olyan cégek szerepelnek, mint a Matáv Rt., a Malév Rt., a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága, az APEH, az Országos Rendőr-főkapitányság Gazdasági Főigazgatósága, a Munkaügyi Mi­nisztérium, az Országos Munkaügyi Központ, a Legfőbb Ügyészség, a Központi Nyilvántar­tó és Választási Hivatal, a Semmelweis Orvos- tudományi Egyetem. Szervízhálózatuk lefedi Magyarországot. Adalék a „névjegyhez: egy korábbi írásunkban bemutattuk az Álbacomp által kifejlesztett „világszámot”, a 25 ország­ban szabadalmaztatott videószemüveget. S ez már nem csupán a jelen, hanem egyben a jövő is. PR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom