Békés Megyei Hírlap, 1999. május (54. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-19 / 115. szám
1999. május 19., szerda ] GAZDASÁG aSMKÉS MRGYEIHÍRÍAP A fákat a jövőnek, az unokáinknak ültetjük Mobiltelefonnal a zsebében járja az erdőt a felvigyázó A nagygyantéi erdőkerülethez a Mezőgyán és Zsadány környéki erdők tartoznak, amelyeket még Tisza gróf idejében telepítettek az uradalom tüzelőellátásának és vadászterületének biztosítása céljából — tudtuk meg a gyantéi erdők „felvigyázójától”, Bánfi Sándor erdésztől. — A hatszáz hektár szétszórt erdőség „végpontjai” légvonalban tizenöt kilométerre helyezkednek el egymástól. Zömében tölgyeink vannak, de fellelhető a nyár és az akác is. Az apró vadak, mint a nyúl, a fácán száma megfogyatkozott, őzállományunk elfogadható. — Az erdő minden szegletét ismeri. Mire kell ügyelnie elsősorban? — Az őrzés a feladatom. Figyelnem kell a rovar, illetve gomba okozta károkozásra, egyéb veszélyekre. Tízéves ütemterv szerint dolgozunk, szigorú felügyelet szabályozza munkánkat, az erdőfelügyelőségtől kezdve a természetvédőkig. — Az erdősítés és a fakitermelés egyensúlyát hogyan sikerül megteremteni? — Ahol kitermeljük a fákat, oda még annak az évnek a végéig újra is telepítünk. Országos tekintetben megyénk fában a legszegényebb vidék, pedig a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területek erdőtelepítésre kiválóak lennének. Szép példákat hozhatok fel arra, hogy az alacsony aranykorona- értékű földek tulajdonosai erdőt telepítettek. Az állam komoly támogatást ad erre, az őshonos kocsányos tölgyekre hektáronként 300 ezer, a gyorsan növő akácokra 160 ezer forint támogatás jár, természetesen ezt az összeget nem egyszerre kapja meg a földtulajdonos. Elmondhatom, hogy egy rossz minőségű talajra ültetett erdőterület tud annyit hozni, mintha azon mezőgazdasági művelést folytatnának. — Csak idő kérdése... — Már nagyapáink is azt mondták, hogy a fákat az unokáinknak ültetjük. A faanyagon kívül az erdő a levegő minőségét javítja, a talajt védi, nem beszélve a vadállományról. — Munkája során milyen problémákkal találkozott? — Józan ésszel fölfoghatat- lan, hogy vannak emberek — és sajnos nem is kevesen —, akik az erdőbe hordják személygépkocsival a szemetet, pedig minden település határában található szeméttelep. A másik gond: hiába telepítenek nyárfákat az utak mellé több millió forint ráfordítással, egyesek a gyepet meggyújtják, és nem foglalkoznak azzal, hogy ezeknek a fiatal fáknak a gyenge kérgük megsérül, és így kipusztulnak. Egy kis odafigyelés kellene csupán, hisz ez a terület megyénk azon kevés részei közé tartozik, amely erdővel határolt, ezért jobban megbecsülhetnénk. — Rohanó világunkban sokan irigyelhetik szakmájáért. Állandó csend és nyugalom veszi körül. — Ma már az erdészek munkatempója is megváltozott. Állandóan rohanunk, minimális létszámmal dolgozunk. Én is mobiltelefonnal a zsebemben járom az erdőt. Az életritmus felgyorsulása bennünket sem kerül el. Váradi Krisztina _______Hírek_______ F öldet vesznek, (i) A zsadányi képviselő-testület úgy döntött, hogy 2500 fo- rint/aranykorona árban 500 ezer forint értékig az önkormányzat földet vásárol. A megvett területet gazdálkodásra, illetve a szociális föld- program keretében hasznosítják majd. Információs nap. (y) Műszaki-gazdasági információs napot rendez ma 13.30- tól Békéscsabán, a városházán a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Békés Megyei Szervezetével közösen. A rendezvényen a két szervezet együttműködési szerződést ír alá. A nap témái: „Az Európai Unió 5. Kutatási, Fejlesztési és Demonstrációs Keret- program pályázati lehetőségei”; „Szabadalom, védjegy, ipari minta az Európai Unióban”. Számvetés. (1) Legutóbbi ülésén a pusztaottlakai ön- kormányzat elfogadta az elmúlt évi zárszámadást. A „szigorú takarékoskodást” célzó gazdálkodás eredményeként 1,3 millió forint pénzmaradvánnyal zárták a múlt évet. Az 1999. évi költségvetést 57,5 millió forint kiadással és bevétellel tervezték, melyhez idén 19,5 millió forint forráshiány társul. A hiány fedezetére az ökormányzat pályázott az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került települések központi támogatására, valamint az 1100 fő alatti kistelepülések kisiskolái működtetésének finanszírozására a Oktatási Minisztériumhoz. netto ALCATEL CLUB/SL*. ALCATEL MAX/SL* bruttó 8000 Ft netto Jóleső árak SIEMENS C25/SL* bruttó 15 000 Ft A Westet 900-nál az Alcatel Ctub/SL* és Alcatel MAX/SL* új előfizetéssel most nettó 6400 forint*' \ bruttó 8000 Ft. 6SM 900 és 1800 MHz-en is tökéletes megoldást nyújtó Siemens C25/SL* Dual új előfizetéssel csak nettó 12000 forint**, bruttó i5ooo r WESTEL 900 mintabolt! Békéscsaba. Mddnyénszfcy u. 8. toli 04-44/447-014.04-30/900-901« Ofotért: Békéscsaba. Andrássy út 10. • Totamobjt 9« Kft = Békéscsaba. Győri Gésa u 21 > Hottmgor Bt.: GyuU. Béke sugárút 9-11. • LA Computer: Orosházi Téncsics M. u. 11. • Puszta Hfradéstochnikai Siaküztal Mazíhagyas, Zala György ttp. 7. • Villtoch Műszaki Bolt: Oyomaondrtd. F4 út 149. A. th. 111/10 • B & T Irodatechnika Bt Békéscsaba. P»tófi út 2. • Szarvas. Kossuth tér 1. • Pharmadent Kft Orosháza, Vörösmarty u 2 • Deba-Prinl Kit.: Gyula. Béke sugárút 4. • Kovács Veronika: Szeghalom. Tildy Z u. 13. ' A készülék csak Westei 900 »ääOreiöt kártyával hasanálhaié! " Csak öl Westei 900 «ifóztíéssel kétéves «erzödéssel amíg a kéulet tart Tovébéi teltétele« és kedeszményes ajánlatok az Materben. totormád« és házboz számé,.. 265-92-10. M-30I93&.30-SI vagy 184 tank a Waste! «0 hiléaatabet hMutt - díjmentese« http//wwww*stet900.hu ll lesi lel |c?? A KAPCSOLAT „Az a célom, hogy vevőim sokféle virágból válogathassanak” FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Az egynyáriak között a vízi fukszia a sláger A virágok megszállottja Betűkkel leírhatatlan az a színpompa, amivel Árvái Tibor sarkadi kertész fóliában nevelt virágai fogadják a látogatót A családi vállalkozásban működtetett kertészetben körülbelül hatvanféle virágot kínálnak több száz színárnyalatban. — Szüleim fóliában zöldségféléket termesztettek, gyermekkoromban ott kaptam egy kis sarkot, ahol virágaimat nevelgethetterri. Már akkor gyűjtöttem az egzotikus növényeket, kertbarátokkal leveleztem — mesél „megfer- tőződésének” kezdeteiről a huszonhat éves fiatalember. — Később elvégeztem a gyulai kertészeti szakközépiskolát, majd a katonaságtól leszerelve vállalkozásba kezdtem: béreltem egy földterületet, virágpalántákat neveltem eladásra. Olyan jól sikerült, hogy azóta is ezzel foglalkozom. Japán, holland, német vetőmagcégektől vásárolom a magokat, télen a katalógusokat böngészem, minden évben igyekszem újdonsággal előállni. — A virágok világában is beszélhetünk divatról? — Természetesen. Az egynyári virágoknál tavaly az élénk narancssárga, az idén a visszafogottabb, pasztell árnyalatok hódítanak. Pár éve a csodálatos, színes virágözönnel megajándékozó vízi fukszia szinte ismeretlen volt, mára pedig slágernek számít. — Mi a tapasztalata, a kertjükre mennyi pénzt áldoznak az emberek? — Szerencsére egyre többen vannak, akik adnak arra, hogy szép környezetben éljenek. Á mi palántáink, kis növényeink árai ötven és nyolcszáz forint között mozognak. A kisnyugdíjasok is tudnak nálunk vásárolni. Anyagilag jobban megérné számomra, ha egy-két fajtát termesztenék és a nagybani piacon eladnám. Nekem viszont az a célom, hogy kicsiny kertészetemben vevőim sokféle virágból válogathassanak, és mindent megtaláljanak, amit keresnek. V. K. ujr lŐlKETILAE^ r,*JR Több odafigyelést, nagyobb megbecsülést érdemelnének erdőink
