Békés Megyei Hírlap, 1999. május (54. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-15-16 / 112. szám
A kormányőrnőt fegyvernek látszó tárggyal kényszerítették ki a kocsiból A VÉSZTŐI KASSANDRA (Az első oldalon kezdődött történet folytatása) Azt mondták: nyolcán vagyunk versenyben, s közülük ketten, egy karcagi lány és én tényleg kísértetiesen hasonlítunk Kassandrára. — Mit vár? — Pillanatok alatt híre ment a faluban, hogy itt vannak a tévétől, rólam forgatnak filmet, s a megyéből egyedül én vagyok versenyben. A végső sorrendet május végén a tévénézők szavazata dönti el. Ez tehát játék, ami persze magában hordozhatja egy esetleges felfedezés lehetőségét. Ha nem én nyerem meg a dél-amerikai álomutazást, s nem találkozhatom Kassandrával, akkor sem omlik össze körülöttem a világ, mert továbbra is éppen az a vésztői lány maradok, aki vagyok. — Rákérdezek. Kedvenc filmje? — Mostmár a Kassandra — mondja nevetve. Játsszon velünk és nyerjen! ... Békési hét 1999. május 16. Hatodik oldal ' ^ * > . Szerszám helyett szájjal is lehet. Herélni. Sőt az utóbbi esetben a birka is jobban jár. Mert kevesebbet szenved. Mindezt Puskát Dezső juhász vallja, aki fogaival eddig már több ezer báránynak a heréit távolította el. Puskár Dezső negyedszázadnál régebben tevékenykedik a juhász szakmában. Jelenleg Vésztő és Szeghalom között, Sánta István vállalkozó telepén dolgozik. A toldi származású férfi tizenhárom-tizenné» 1 Orális heiélés A gyapjú árának csökkenése kíméli Dezső fogait gyéves lehetett, amikor a kis „bogyókat” először a szájába véve, fogaival bárányt heréit. A szakszerű műveletet az idősebb juhászoktól tanulta. A ma már tapasztalt Puskár juhász a szájjal herélést könnyen elsajátította. Szerinte egyszerű művelet, amit — ha valaki nagyon akarja —, hamar megta- . nulhat. Ám mára mégis szinte teljesen kihalt ez a „szájjal” izélés. Mint mondja: a mai fiatalok nemcsak a foggal való herélést, hanem magát a juhász szakmát sem nagyon kedvelik. Túl kötöttnek tartják. Hisz az állattal akkor is foglalkozni kell, ha már letelt a műszak. Puskár Dezső visszapörgeti emlékeit, s eszébe jut: nem egyszer volt olyan, hogy egyetlen nap alatt 100-120 juhnak is eltávolította a heréit. Igaz ez még a mezőgazdasági szövetkezetek virágkorában történt. Ma már szinte nincs is igény arra, hogy fogait efféle célokra is bevesse. Jó, ha évente két-három esetben heréi, de ezek is inkább bemutatók. — Igen költséges állat az iirüh (Ez az elnevezés a heréit kosnak „dukál” — a szerk.) — vette át a szót Sánta István, Puskár Dezső munkaadója. — Igazából négy-ötéves korára érik be vágásra a heréit bárány. Le lehet vágni, akár már egy évesen is, de négy-ötévesen a legfinomabb a húsa. Addigi tartása viszont nagyon sok pénzbe kerül. A gyapjút évekkel ezelőtt még száznyolcvan forintos kilónkénti áron vették át. Most ugyanez mindössze hatvan forint. Ez az alacsony ár csupán a birka nyírásának költségét fedezi, a takarmányra már nem futja belőle. Tehát négy-öt évig tartani kész ráfizetés. Puskár Dezső megemlíti: a juhász szakmához is, a szájjal való heré- léshez is nagy állat- szeretetre van szükség. Fogai alatt kevesebbet szenved a bárány. Állítja: aki fogóval és gumival — ez utóbbinak a seb száradásában van szerepe — heréi, annak keze alatt többet szenved a jószág. A bárányokat 6- 8 hetes korukban érdemes herélni. Ha összhangban van az állatot tartó személlyel, fogával a juhot egy percen belül megszabadítja a férfiasságától. Ráadásul a szájjal való herélés során a bárány sebe biztosan (?) nem fertőződik el. Azt Is megtudtuk: az ürühnek nemcsak a húsa finomabb, hanem szebb is. Bundájukat oroszlánosra nyírják. A nyakuk környékén azért marad vastagabb gyapjú, hogy a ko- lomp ne sértse fel a bőrüket. Tudniillik kolompolni a heréitek is tudnak... Magyari Barna Puskár Dezső (balról) az aktus közben ÉRTÉKES NYEREMÉNYEK! —szekeres—
