Békés Megyei Hírlap, 1999. május (54. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-13 / 110. szám

egészségügy 1999. május 13., csütörtök „Nap, mint nap harcolunk az életért” Az intenzív osztály dolgozói a győztes pillanatokért élnek Szaunázás előtt legalább egy órával már ne együnk semmit, különben elbágyadunk. Kerül­jük közvetlenül előtte a kávé­zást és a cigarettázást. Egymás után legfeljebb háromszor vál­togassuk a hideg-meleg vizet. Ha lábadozunk, visszérgyulla- dás kínoz, magas a vérnyomá­sunk, a szívünk rendetlenkedik, lázasak vagyunk vagy pajzsmi- rigy-túlműködés miatt orvosi kezelés alatt állunk, szintén ke­rüljük a szaunát. Szaunázás előtt mosakodjunk le alaposan. Távolítsuk el a szennyeződése­ket, s az izzadság nyomait is. Ezután zuhanyozzunk le lan­gyos vízzel. Ne menjünk hideg lábbal szaunába, mert ekkor a vér túlságosan hamar áramlik az alsó végtagba, ami akár fej­fájást is okozhat. Ne sokkoljuk a szervezetünket. A forróság­ból ne ugorjunk egyből a hideg vízbe. Először inkább zuha­nyozzunk langyos vízzel, majd hideggel. Mindig a lábunkra fo­lyassuk a vizet, majd onnan föl­felé. A medencébe lassan men­jünk be. Legfeljebb öt percet maradjunk a hűvös vízben. Mindvégig kerüljük a gyors mozdulatokat. Lassú mozdula­tokkal rójuk le a köröket, mi­közben izmainkat finoman megtomásztatjuk. A szaunázás felgyorsítja a vérkeringést és edzi a véredényeket. Ezért fon­tos, hogy minden szaunázási menet után pihenjünk fél órát. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy pótolnunk kell az el­párolgott vízmennyiséget. Igyunk meg akár egy liter fo­lyadékot. Szauna után krémez­zük be alaposan bőrünket. Ek­kor a bőr könnyen beissza a hidratáló krémeket és szüksége van bőrtápláló masszírozásra is. FEB Szépség, erő, egészség Szívünkbe van ültetve a szép szeretete, tehát tegyünk is érte, hogy egészséges, szép bőrünk, arányos testalkatunk, tiszta, nyílt tekintetünk legyen! Ki a legszebb? Akinek az el­végzett jótéteménytől áthatva boldogságtól sugárzik az arca. Tehát a valódi szépség ben­sőnkből tükröződik, árad kifelé. Vegetáriánusnak lenni nem szenvedés, sőt: út az egészség felé. Nem a jó és finom falatok elhagyása, hanem újabb finom falatok megismerése, megszoká­sa. Nem a nehéz, terhelt gyom­rok, nehéz lélegzetvételek elvi­selése, hanem könnyed érzés, jó hangulat, jó lelkiállapot, ami ki­alakul bennünk. S ha vegetáriá­nusként is betartjuk a mértékle­tesség szabályait, elérhetjük a korunkhoz tanácsolt ideális test­súlyt, melyet az Ön termetére is megtalál e kis könyvben. Kívánom, hogy a tanácsok alkalmazásával elérje az igazi belső-külső szépséget, mely boldogságot hoz életébe! Bokor Katalin pusztaszabol­csi természetgyógyász ajánlja mindezt újabb kötetében (2490 Pusztaszabolcs, Velencei utca 75.) (d) Gabi műlábért koldul Kedves olvasó, ez az az eset, amikor a téma szó szerint az utcán hever. Beszélgetőpart­nerem a járókelőkből jószerint csak lábakat lát A fiatal férfi piaci napokon a megyeszék­hely több forgalmas pontján kéregét a járdán ülve. Megszo­kott, csak rá jellemző kép, egyetlen kinyújtott lába előtte a földön, mankói mellette, ölé­ben papírtábla, rajta a felirat, hogy előre is köszöni azoknak, akik adakoznak neki. (Beszélgetésünk elején Gábor sietett tisztázni, sem fotót nem enged magáról készíteni, sem a teljes nevét nem írhatom le, csak a keresztnevét, de azt is csak kétszer.) —Hol vesztette el a fél lábát? — Autóbalesetben tíz évvel ezelőtt. Otthon, Temesváron történt, a lakásunktól nem messze, átmentem az utcán és elkapott egy Opel személygép­kocsi... Az orvosok azt mondták, hogy mindenképpen vágni kell, máshogy nem élem túl. Huszon­egy éves voltam akkor. Nagyon nehéz volt beletörődnöm. — Mióta egészíti ki a jöve­delmét kéregetéssel? — Két éve kezdtem. Szeret­nék újra járni. Ha lenne műlá­bam vagy ép lenne mindkét lá­bam, biztosan nem koldulnék. — Hol ült ki először? — Pesten a metrónál. Láttam, vannak koldusok, gondoltam én is megpróbálom. Az emberek arrafelé nem túl adakozóak. — Akadt járókelő, aki meg­rótta, hogy nem szégyelli ma­gát, és fiatalon kéregét? — A járókelők nem, a rend­őrök annál inkább. Pedig mond­tam nekik, hogy mire gyűjtök, de ők csak kötötték az ebet a karóhoz. Láttam, hogy nincs ér­telme vitatkozni velük, hát en­gedelmesen felálltam, és el­mentem. De ez még Pesten volt. Békéscsabán még akárhol kére­gettem, sehol sem akartak elza­varni. A csabai rendőrök ilyen szempontból rendesek. — Családja, barátai, ismerő­sei mit szóltak hozzá? — Otthon nem mondtam. Odaát nem szoktam kéregetni, csak ha ide jövök. Édesanyám fényképész, apám mérnök. Ne­kem cipész a szakmám, de Ro­mániában nem lehet belőle megélni. Drágaság van, ilyes­mire már nem áldoznak a né­pek. Örülök, hogy át tudok jön­ni a határon, félek, ha a határ­őrök meglátnák a képemet, töb­bé nem engednek át. —Milyen időszakonként ül ki? — Elsősorban piaci napo­kon, a Százas ABC előtt szok­tam, vagy a vasútállomáson, és a piac környékén. —Mennyi jön össze egy nap? — Naponta ezerötszáz-két- ezer forint. A legtöbb pénzt, egy ötezrest Pesten kaptam egy szürke kabátos nőtől. A legke­vesebbet görkoris srácoktól, egy egyforintost. —Hogy adnak Önnek pénzt? Lehajolnak vagy csak úgy oda­vetik? — Lehajolva adják. Átlag­ban száz-kétszáz forintot kapok egy embertől. Van aki csak öt forintot ad. — Miért vállalta a velem va­ló beszélgetést? — Mert abban bízom, hogy a cikkét sokan elolvassák majd, és segíteni fognak rajtam. Látásból sokan ismernek a városban. — Mennyi hiányzik még a műlábhoz? — Ötvenezer. A teljes ára százhuszonötezer forint. Itt aka­rom Magyarországon megcsi­náltatni, speciálisabban készí­tik, mint otthon. — Ma mennyi ,jött” össze? — Nyolcszáz forint, meg egy beszélgetés magával. Pánics Szabó Ferenc „Az intenzív terápiának élve­zetesnek kell lennie. Ha nem az, akkor itt az ideje, hogy új szakmát keress!” — hirdeti a szellemes idézet a békéscsabai Réthy Pál Kórház intenzív osztálya ápolóinak hitvallá­sát Lehet-e jókedvűen gyó­gyítani ott, ahol minden perc­ben lesben áll a halál? Erre és még sok más kérdésre keres­tük a választ Pikóné Olej Má­ria és Egriné Köteles Anna­mária intenzív-terápiás szak- asszisztensekkel, diplomás ápolókkal és dr. Szabó Teré­zia főorvossal. — Mit érzett, amikor először lépett az intenzív osztályra? — kérdeztük Máriától, aki 19 éve dolgozik az intenzív osztályon. — Nagyon tetszett, rendkí­vül megkapó volt a magas tech­nikai felszereltség. Óriási tu­dásvágyat éreztem, nem sajnál­tam az időt a tanulásra, minden eszközt meg akartam ismemi. — Ezekkel a gépekkel életet mentenek nap mint nap. Ho­gyan tudja azt feldolgozni, hogy a legmagasabb színvonalú tech­nikával sem lehet mindenkit életben tartani? — Nagyon nehezen. A gyó­gyítás áthatja az egész lelket és még otthon is az itteni problé­mákkal foglalkozom gondolat­ban. Ha valakit elveszítünk, na­pokig a fejemben jár az eset. Ilyenkor sokat segít, ha a mun­katársaimmal beszélgetni tudok róla. Számomra nagyon fontos a jó közösség és a miénk ilyen. Itt mindenki beszélhet az érzé­seiről és így könnyebb feldol­gozni a napi eseményeket. — Mennyien maradtak az in­tenzív terápiában azok közül, akikkel együtt kezdték a szak­mát? Hogyan (ne) szaunázzunk? A többség már az elején lemorzsolódik, ők hosszú ideje segí­tik a súlyos betegek felépülését (Képünkön balról Egriné Kö­teles Annamária, mellette Pikóné Olej Mária) FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET — Kevesen. A többség már az elején lemorzsolódott. Ehhez a hivatáshoz nagy lelkierő szük­séges, hiszen például egy szív­megállásnál azonnal és higgad­tan kell cselekedni. — Soha nem lett rosszul csaknem húszéves egészségügyi pályája során? — A traumatológiai műtőben töltött gyakorlat alatt ez is elő­fordult. A csontok csikorgását, recsegését nehezen viseltem el. — Amíg valaki eszméletlen és műszerek tartják életben, nem tudhatja, hogy milyen ál­dozatos munkával ápolják. Nem érzi néha úgy, hogy személyte­len a munkája? — Az eszméletlen beteg mindent hall, még akkor is, ha később nem mindenre vagy ép­pen semmire sem emlékszik — mondja Egriné Köteles Anna­mária, majd hozzáteszi: ezért bármilyen beavatkozás előtt és közben beszélünk a beteghez. A többségük eszmélés után valamilyen kellemes hangra emlékezik. — Sokféle emberrel kerülnek kapcsolatba nap mint nap, akik különbözőképpen viszonyulnak állapotukhoz. Kik az úgyneve­zett ,jó betegek” ? — A beteg gyógyulását nagyban befolyásolja, hogy mi­ként viszonyul az állapotához. Az érett személyiségűek könnyebben megbirkóznak a krízishelyzetekkel és együttmű­ködnek a gyógyítókkal. A má­sik fontos tényező a család. Akit szerettei vesznek körül a nehéz pillanatokban, az hama­rabb gyógyul és nyugodtabban viseli a megpróbáltatásokat. — Meg kell tanulnunk elvi­selni a szenvedést — mondja összefoglalásként dr. Szabó Te­rézia. — Nap mint nap tanúi le­hetünk, amint valaki vert hely­zetből, a nulláról visszaküzdi magát az élők közé. Ezek a pil­lanatok él(e(nek bennünket is. Baracsi Magdolna EL TUDJA KÉPZELNI... ...AZ ÉGBOLTOT CSILLAGOK NÉLKÜL? A mindennapok kényelme elképzelhetetlen villamos energia nélkül. Működnek vele háztartási gépei, számítógépe, a televízió, a lemezjátszó és megannyi szerkezet. A villamos energiával főzhet, vizet melegíthet, fűthet, a kánikulai melegben kellemes hőmérsékletet teremthet. Mindezt egyszerűen, kényelmesen, biztonságosan és a technikai fejlődés eredményeként egyre gazdaságosabban teheti. VILLAMOS ENERGIA - AMIVEL MŰKÖDNEK A HÉTKÖZNAPOK < D€ITI fi$Z RT. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése pályázatot hirdet az önkormányzat által megalakítandó mezei őrszolgálat intézményvezetői feladatainak ellátására. Az intézmény főbb feladatai: • Békéscsaba közigazgatási területéhez tartozó termőföldek, ve­gyes minősítései területek (természetvédelmi terület, erdő, me­zőgazdasági terület stb.) őrzése • a helyi természeti értékek védelme. Információk: az intézmény maradvány-érdekeltségű, részben önálló gazdálko­dású költségvetési szerv. A munkakör a pályázat elbírálását köve­tően leghamarabb 1999. július 1. napjától tölthető be. A vezetői megbízás határozatlan időre szól. Besorolás és illetmény: a közal­kalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. szerint. A me­zőőr formaruhában látja el feladatát. Pályázati feltételek: • egyetemi vagy főiskolai mezőgazdasági jellegű végzettség, vagy erdőmémöki oklevél • büntetlen élőélet • magyar állampolgárság • mezőőri vizsgabizonyítvány vagy 6 hónapon belüli megszerzé­sének vállalása • sörétes lőfegyver tartási engedély megszerzésére vonatkozó feltételeknek való megfelelés • B vagy C kategóriás gépjárművezetői engedély • annak vállalása, hogy az intézmény vezetése mellett a besoro­lásának megfelelő mezőőri munkakörben havi 10 órában mező­őri feladatot lát el. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó • személyi adatait • szakmai önéletrajzát • érvényes hatósági erkölcsi bizonyítványát • iskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevelének másolatát • lőfegyvertartáshoz szükséges orvosi igazolását • gépjárművezetői engedélyének másolatát • az intézmény megszervezésére és vezetésére vonatkozó elkép­zelését • mezőőri vizsgabizonyítványának, illetőleg sörétes lőfegyver tar­tási engedélyének másolatát, amennyiben ezekkel vagy ezek valamelyikével rendelkezik. Az azonos feltételekkel rendelkező pályázók pályázatának értékelésé­nél előnyt jelent • legalább 2 éves vezetői gyakorlat • az érvényes mezőőri vizsga • a sörétes lőfegyver tartási engedély. A pályázat benyújtásának határideje: 1999. május 25. A pályázatot az alábbi címre kell eljuttatni: Békéscsaba Megyei jogú Város Polgármesteri Hivatala, dr. Simon Mihály jegyző, Bé­késcsaba, Szent István tér 7. 5601, Pf. 112. A borítékon kérjük feltüntetni: „Pályázat". Az elbírálás határideje a benyújtási határidőt követő 30 nap, illetve az azt követő első közgyűlés. A pályázattal kapcsolatban felvilágosítást nyújt dr. Bartha László, a polgármesteri hivatal közigazgatási irodájá­nak vezetője, telefon: (66) 441-261.

Next

/
Oldalképek
Tartalom