Békés Megyei Hírlap, 1999. május (54. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-08-09 / 106. szám
Rivalda * Harmadik oldal * Az, hogy egy vidéki amatőr zenekar harmincöt éven át sikeresen fennmaradjon, már önmagában Is szenzáció. Tegyük hozzá még, hogy idén, az évfordulóra megjelentették első CD-lemezüket is. Ha azt mondom: Jó hangulat, élőben Játszott nosz- talglazene, csillogó szemek, forró klubestek és tánc, tánc, tánc, akkor a negyvenes-ötvenes korosztály azonnal rávágja: Sigmal A zenekar vezetőjével, Váczi Gáborral az új lemez kapcsán beszélgettünk: — Emlékszik-e még, melyik számot tanulták meg először? — kérdezem. — Erre igen nehéz válaszolni, hiszen mielőtt megalakult volna a Sigma, már régóta együtt zenélgettünk diákzenekarokban. Ismertük egymást, másmás felállásban már dolgozott egyik-másikunk az akkori szórakoztatóiparban, így egyetlen, legelső dalt nem tudok mondani — válaszolja Váczi Gábor. — Népes rajongótáborral büszkélkedhetnek, sok vidéki a megyeszékhelyre utazik akkor, ha tudják, hogy önök játszanak. Minek köszönhető ez a nagy siker? — Nem könnyű a mai vüág- ban, a kialakult újfajta értékrendben sikeresnek megmaradni. Mi „saját kézzel”, úgymond gépi kozmetikázás nélkül dolgozunk, talán az életszerűségünknek, a köztünk és a közönség között mindig kialakuló személyes kapcsolatnak tulajdonítanám az eredményeket. Rendkívül kritikusak vagyunk önmagunkkal szemben, csak óriási elhivatottsággal, szeretettel, alázattal lehet és érdemes űzni ezt a szakmát, s azt hiszem, ezek mindannyiunkban megvannak. — Mi alapján választották ki a CD-lemezen szereplő tíz dalt? — Ízelítőt szerettünk volna adni a repertoárunkból, s megfűszereztük némi hangszerimprovizációval is, igyekeztük a lemezzel az otthonokba lopni a nagyszerű klubestek, bulik hangulatát. Több ezer számot játszottunk már, s a napokban számoltam össze, rengeteg fellépés áll mögöttünk. — Nem bánják, hogy a profi játékuk ellenére amatőr együttesként léteznek? — Amikor „zsinórban” nyertük a fesztiválokat és versenyeket országszerte, szóba került, hogy professzionális szintre kerüljünk. Azonban mindannyian jó munkahellyel, biztos családi háttérrel rendelkeztünk, s nem állt mögöttünk olyan óriási pénz vagy szponzor sem. Úgy gondoltuk: így a jobb. Egytől- egyig kedvtelésből csináljuk ezt, nem az anyagiak miatt. — Miként vélekedik a fiatal, kezdő zenekarok helyzetéről? — Azt hiszem, a mostani ifjúság két rétegre osztható, és óriási szakadék tátong közöttük. Rengeteg a tehetség, akiket fel kellene karolni, hiszen támogató nélkül a mai világban egy kezdő csapat nem maradhat versenyképes. Megváltozott a szórakoztatóipar, a felszerelések csillagászati összegekbe kerülnek. Nekünk a nevünk is szerencsét hozott, hiszen azt csinálhatjuk, amit szeretünk. B. Párkányi Adrienn Lassú, gyors, gyors, zár. Akár a tánc. A tangó. Lassan kezd, felgyorsul, majd hirtelen megáll. Testbeszéd, mondod Te. Igen, bólintok én. Szerelem és fájdalom. Élet és elmúlás. Szemérem és vad kitárulkozás. A héten jelent meg Eszenyi Enikő lemeze és kazettája E-Tango címmel. Ebből az alkalomból rendeztek sajtótájékoztatót és fotókiállítást ^ hétfőn Budapesten, a szintén e napon megnyílt Zoom Galéria Fashion Cafe- ban, az Andrássy úton.- Miért éppen a tangót választotta hanghordozója központi témájának? — kérdeztük a művésznőt. — Éveken keresztül táncoltam az egyik darabomban a Vígszínházban, megkedveltem és most szeretném másokkal, elsősorban a fiatalokkal megismertetni. Úgy érzem, ennek a pontozott ritmusú, szenvedélyes táncnak nem szabad feledésbe merülnie, ezért határoztam el, hogy megjelentetek egy gyűjteményt. — Gondolom, az ötlet megszületését hosszú, fáradságos munka követte. — Tavaly nyáron jutott eszembe a terv, utána fél éves szorgoskodás jött, amelyben voltak olyan időszakok, amikor színházban sem játszottam. Természetesen, mint ahogy mindenhol, az anyagiak megszerzése jelentette a legnagyobb gondot. Naivan azt gondoltam, hogy én csak bekopogok néhány helyre, és máris hozzámvágnak egy csomó pénzt. Az utolsó pillanatig kérdéses volt például, hogy le tud- juk-e forgatni a videóklipemet, mert egyszerűen nem sikerült a rávalót összeszedni. És akkor felbukkant Friderikusz Sándor, így most elmondhatom, hogy ,,nélküle nem jött volna létre ez a produkció”, na persze sok más támogatóm nélkül sejn. — A kávéház falán, akármerre nézünk, önről készült fotók több tucatját láthatjuk. A piros és a fekete dominál. Úgy hallottam, hogy a képek közül sok az otthonában készült. — Almási Jonathan Csaba fotóművész kitalálta, hogy a fekete ruhához jól illik a piros háttér, illetve fordítva. Egyik este hozzáfogtunk a szobám egyik sarkát pirosra, a másikat sötét szürkére festeni (azóta is ilyen tarka a lakás), hajnalra készen is lettünk. Utána jöttek a felvételek, a végén már olyan fáradt voltam, hogy mindent ledobtam magamról. így néhány aktfotó is készült, ami persze csak halálom után kerülhet nyilvánosságra. — Mit tervez még erre az évre? — A lemez anyagára showműsort készülök kidolgozni, amellyel ősztől turnéra indulok vidéki színházakhoz. — A békéscsabai Jókai színház is szerepel a listán?- Egyelőre onnan még nem kaptam visszajelzést. Lassú, gyors, gyors, zár. Mint egy érzés. Elindul, bizserget, lobban, éget. Mint egy tekintet. Hódít, szúr, áthatol, sebez. Mint a vágy. Bekerít, csapdába ejt, gyötör, tönkretesz. S most itt van! Fogható. Elvihető. Megszerethető. Koptatható. * Konter László, a Békés Megyei Jókai Színház igazgatója kérdésünkre elmondta: tudomása szerint eddig nem keresték meg őket Eszenyi Enikő koncertjével kapcsolatbem. Ám ha erre sor kerülne, szívesen foglalkoznának az ajánlattal, mert meggyőződése, hogy Enikő és műsora iránt errefelé is nagy az érdeklődés. Borsos Gabriella Pesti party flanc nélküli?) Volt rongyrázás?! - fogadott ismerősünk a fővárosi kiruccanás után, amikor hírét vette, hogy népszerű művészek közé vetett bennünket a jó sorsunk. Egy „ártatlannak” induló születésnapi összejövetelre voltunk hivatalosak, ám már az első percben kiderült, vendéglátónk tudja, mi az életben a ziccer! Budapest belvárosának egy csendes kis kocsmájában érkezésünkkor ott toporgott Palcsó Brigitta élete párjával, ifjú Knézy Jenővel. A mindig mosolygó, törékeny bemondónő mellett a kétmétert emlékezetből ismerő kosaras a női szemnek sem volt utolsó... A gyümölcskoktél kóstolgatása közben többen felkapták a fejüket, amikor megérkezett Rózsi, azaz Demjén Ferenc. Kísérője, amerikai felesége mellett Katona Klári énekes is emelte az est fényét. A hölgyek egyébként nagyon visszafogottak, szolidan sminkeltek és egyszerűen elegánsak voltak. (Pesten, akinek már nem a ruházkodással kell felhívnia magára a figyelmet, az fekete, cigaretta fazonú nadrágot és gérokk — hosszított fazonú — zakót visel). Rózsi azonban nem tagadta meg önmagát. A női nem rajongója a témánál maradva gyakran bókolt, és félre nem érthető megjegyzéseivel tudatta a hölgyekkel, tetszik a „kínálat”. Babos Gyula és Szakcsi Lakatosék nem állták meg az elektromos orgona mellett, hogy a házigazda nótáját el ne húzzák! A társaság örömzenéjére érkezett meg Szívós István egykori vízipólósunk (de megöregedett!), majd berobbant az éjszakába Jakubcsek Gabriella, aki a valóságban is éppen olyan csinos, mint az óriásplakátokon, csak jóval csendesebb, mint azt a rádió reggeli műsoraiban megszoktuk... Csete Ilona
