Békés Megyei Hírlap, 1999. április (54. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-07 / 80. szám

1999. április 7., szerda KULTÚRA Érdekes kísérlet, játék a festészet és a prózai színjátszás is Az operaénekes első Iván Ildikó operaénekes festményeiből nyílik kiállítás április 9-én 14 órakor Békéscsabán, a városháza Mokos termében. A húsz- huszonkét képet bemutató tárlatot, ami 16-áig látogatható, Schéner Mihály Kossuth-díjas képzőművész, Békéscsaba díszpol­gára nyitja meg. Kettős premier lesz ez a pénteki, mert Iván Ildi­kó képei után a művésznő férje, Görgey Gábor Adria szirénje cí­mű könyvét mutatja be Bajnai István esperes, mezőhegyesi plébá­nos. Zene, színház és festészet kapcsolatáról, változatos pályájáról beszélgettünk nemrégiben a hazai és európai színházakban, kon­certtermekben jól ismert operaénekesnővel. kiállítása A Csabai Páholy egyik 1997-es fogadásán Iván Ildikó operaénekes Görgey Gábor íróval (Jobb­ról) és Konter Lászlóval, a Jókai Színház igazgató-főrendezőjével (archív kép) — Fuvolaszakon végeztem a főiskolán, énekesként szerez­tem a második diplomámat 1984-ben. A legelső lépéseimet színpadon a debreceni Csoko­nai Színházban tettem, Szege­den voltam négy évig, ez idő alatt jártam versenyekre; el­nyertem a Cziffra-alapítványt ’84-ben, a szófiai énekverse­nyen harmadik lettem, Karlovy- Varyban első. Legnagyobb ver­senygyőzelmem a Stuttgarti Geszty Sylvia-énekverseny első díja volt ’88-ban — emlékezett pályája kezdetére Iván Ildikó. A stuttgarti sikernek köszön­hetően sok meghívást kapott német operaházaktól, a bonni operának majdnem négy évig tagja volt, de sokat énekelt ven­dégként egész Németország­ban. Amióta hazajött, nem köti szerződés, nem tagja egyetlen színháznak sem, mindenhol vendégként, magánénekesként lép fel, de az operától — „a sze­retet és a tisztelet jeléül” — megkapta a Magyar Operaház magánénekese címet. A legkö­zelebbi meghívás egy németor­szági Csárdáskirálynő-sorozat- ra szól, és ha a politikai helyzet engedi, újra fellép a szkopjei operaházban. — A legutóbbi hetek mégsem kizárólag az opera jegyében tel­tek, Ildikó első kiállítására ké­szül. Hogyan került színre a fes­tészet? — A bonni időszakban kez­dődött. Németországban azt mondanák, „szivárványsajtóba” illő történet. Kimentem, és még nem ismertem eléggé a kollégá­kat, a nyelvet. Az ember ilyen­kor elveszettnek érzi magát. S mivel én mindig nagyon szeret­tem a régiségpiacokat, elmen­tem egy ilyenre és vettem vász­nat, olajfestéket, ecsetet... S hi­ányzott nekem az én uram, aki nem tudott mindig ott lenni ve­lem Németországban... A ’89—90-es változásokat a politikusvénával is megáldott Görgey Gábor írónak itthon kellett megélnie. Ildikó pedig, hogy maga mellé varázsolja, fényképekről lerajzolta. Ezek a portrék voltak első művei. Az­tán szabadidejében a lakásban található dolgokból összeállított csendéleteket rajzolta, majd el­kezdett festeni. — Nem tanultam én ezt so­ha! Első képemet színtiszta olajfestékkel, hígító nélkül ké­szítettem el, úgyhogy 3-4 hó­napig száradt. A tengerpart ih­lette, előző nyáron Korzikán voltunk. A második is a korzi­kai tengerpartról készült, de az egészen más stílusú, haragos, viharos, a harmadik képemet pedig a férjemről festettem. Szintén utazás, Velence és a környező szigetek látványa ih­lette a következő művet. Torcellón esti hangulatban na­gyon szép női torzót láttunk, ezt is megfestettem. S a férjem, mi­vel regénysorozatának negye­dik kötete, A homár páncélja velencei keretben van, azt mondta, ez a kép olyan közel van témájában a regényéhez, hogy a könyv bontója lett. Néhány napja jelent meg Görgey Gábor legújabb regé­nye, Adria szirénje, melynek címlapján szintén Ildikó rajza látható, de ez már „megren­delésre készült”. — Korzika, Velence, Torcello: Ildikó, te romantikus lélek vagy? — Tulajdonképpen igen, de azért egy kis iróniával fűszerez­ve, nehogy túlságosan édes le­gyen a dolog! Éppen nem régen beszélgettünk arról itthon, mi­lyen fontos lelkileg, érzelmileg, de fizikailag is ez a mi kis soly­mári szigetünk ebben a borza- dályos világban. Hogy a szige­tünket megőrizzük, inkább be­osztjuk úgy a munkánkat, hogy maradjon egymásra időnk. — Eletutad azt mutatja, hogy többféle művészet érdekel, és engedtél a csábításnak. — Szeretem magam kipró­bálni mindenben. Hangszeren kezdtem, aztán az énekléssel és a színházzal folytattam, most pedig a festéssel teljesedik ki az életem egyrészt, másrészt pedig a prózai színészi munkával... Ilyen munkám ebben az évad­ban volt először egy német ze­nés Brecht-műsor után, ami a szekszárdi német színházban, a Deutsche Bühnében ment, a ta­tabányai színház és Bregyán Péter hívott meg prózai szerep­re. Feydeau vígjátékában, a Zsákbamacskában az egyik fő­szerepet játszottam, egyik ked­ves partnerem Bródy Norbert volt Békéscsabáról. S úgy néz ki, hogy a jövő évadban megint meghívnak Tatabányára. Na­gyon élveztem ezt a feladatot, bár a rendezőnek azt mondtam két-három heti próba után: jó­jó, most elpróbáltuk a prózai ré­szeket, de hát mikor jön a zene, mikor jönnek az áriák? Több te­rületen elkezdtem a kísérlete­zést, játékot, mert borzasztó ér­dekes játék a festészet is, a szí­nészet is. Ildikó képeit először Görgey Gábor barátai, Szántó Piroska festőművész és Vas István köl­tő nézte meg. Piroska kedvesen biztatta, azt mondta: amit meg kell tanulni egy festőnek, abból még nagyon sok mindent nem tud, de amit nem lehet megta­nulni, azt viszont jól tudja. S mindig kérdezte: dolgozik Ildi­kó? Görgey erre sorolta, hogy éppen hol énekel, de Piroskát az érdekelte, hogy fest-e. S amikor ott voltak Szántó Piroska teme­tésén, Ildikó megígérte, hogy dolgozni fog. A másik jó barát­nak, Schéner Mihály festőmű­vésznek is nagy izgalommal mutatta meg a képeit. — Ha énekelek, arról tudok beszélni, az a szakmám. De hogy miért ezt vagy azt festem, és miért így, arról fogalmam sincs. Mihály nagyon kedves volt és biztatott: ha valakinek ösztönösen ilyen képek jönnek ki az ecsete alól, akkor annak ezt csinálni kell. Azt mondta, hogy ezeket a képeket be is kel­lene mutatni, de nem hittem, hogy komolyan gondolja. Egy hét múlva azonban közölte, hogy mikor lesz Békéscsabán a kiállítás. — Milyen irányzatot követsz, mi jellemzi a műveidet? — Realista képek, látszik rajtuk, mit ábrázolnak. Az út­keresés szakaszában vagyok, de most, hogy Mihály biztatá­sára sokkal többet festettem, kezdem érezni, mi felé szeret­nék indulni. Nem vagyok el­vont, absztrakt figura, de ak­kor esik igazán jól a festés, amikor lendületesebben, nem nagyon aprólékosan, nagyobb mozdulatokkal sikerül valamit megcsinálni. Nem tekintem magam képzőművésznek, nem ebből kell megélnem, nekem ez tényleg csak játék. S ha vannak emberek, akik hajlan­dóak megnézni, hogy én ho­gyan játszom, annak nagyon örülök. Niedzielsky Katalin Alapcsomag + Nokia 6110 bruttó 79 900 Ft Alapcsomag + Ericsson GF 768 bruttó 69 900 Ft Alapcsomag + Panasonic G520 bruttó 54 900 Ft Alapcsomag + Ericsson GH 688 bruttó 64 900 Ft A Praktikum Pro kezdőcsomag 1 db 14 400 forintos Praktikum-kártyát is tartalmaz, ami bruttó 18 000 forintnyi beszélgetési lehetőséget jelent. A Praktikum Pro csak kezdőcsomagként, a képen látható mobiltelefon-készülékeink valamelyikével együtt vásárolható meg területi képviseletünkön (Békéscsaba, Szabadság tér 26.) vagy az Önhöz legközelebbi hivatalos viszonteladónknál. A Praktikum Pro ta­rifacsomagon kívül két másik Praktikum tarifacsomaggal is várjuk Ont üzleteinkben. ‘A bruttó 56 forintos percdíj a nappali időszakban (hétköznap 06.00 órától 22.00 óráig) és a kedvezményes időszak­ban (hétköznap 22.00 órától 06.00 óráig) a Pannon GSM hálózatán belül kezdeményezett telefonhívásokra vonatkozik. További részletekért hívja nonstop ügyfélszolgálatunkat a 06 20 920 0200-as telefonszámon! Ajánlatunk a készlet erejéig tart. A Praktikum Pro kezdőcsomagban található készülékek csak Pannon GSM SÍM kártyával használhatók. Az árak az AFA-t tartalmazzák. PANNON GSM Az élvonal

Next

/
Oldalképek
Tartalom