Békés Megyei Hírlap, 1999. április (54. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-07 / 80. szám
1999. április 7., szerda KULTÚRA Érdekes kísérlet, játék a festészet és a prózai színjátszás is Az operaénekes első Iván Ildikó operaénekes festményeiből nyílik kiállítás április 9-én 14 órakor Békéscsabán, a városháza Mokos termében. A húsz- huszonkét képet bemutató tárlatot, ami 16-áig látogatható, Schéner Mihály Kossuth-díjas képzőművész, Békéscsaba díszpolgára nyitja meg. Kettős premier lesz ez a pénteki, mert Iván Ildikó képei után a művésznő férje, Görgey Gábor Adria szirénje című könyvét mutatja be Bajnai István esperes, mezőhegyesi plébános. Zene, színház és festészet kapcsolatáról, változatos pályájáról beszélgettünk nemrégiben a hazai és európai színházakban, koncerttermekben jól ismert operaénekesnővel. kiállítása A Csabai Páholy egyik 1997-es fogadásán Iván Ildikó operaénekes Görgey Gábor íróval (Jobbról) és Konter Lászlóval, a Jókai Színház igazgató-főrendezőjével (archív kép) — Fuvolaszakon végeztem a főiskolán, énekesként szereztem a második diplomámat 1984-ben. A legelső lépéseimet színpadon a debreceni Csokonai Színházban tettem, Szegeden voltam négy évig, ez idő alatt jártam versenyekre; elnyertem a Cziffra-alapítványt ’84-ben, a szófiai énekversenyen harmadik lettem, Karlovy- Varyban első. Legnagyobb versenygyőzelmem a Stuttgarti Geszty Sylvia-énekverseny első díja volt ’88-ban — emlékezett pályája kezdetére Iván Ildikó. A stuttgarti sikernek köszönhetően sok meghívást kapott német operaházaktól, a bonni operának majdnem négy évig tagja volt, de sokat énekelt vendégként egész Németországban. Amióta hazajött, nem köti szerződés, nem tagja egyetlen színháznak sem, mindenhol vendégként, magánénekesként lép fel, de az operától — „a szeretet és a tisztelet jeléül” — megkapta a Magyar Operaház magánénekese címet. A legközelebbi meghívás egy németországi Csárdáskirálynő-sorozat- ra szól, és ha a politikai helyzet engedi, újra fellép a szkopjei operaházban. — A legutóbbi hetek mégsem kizárólag az opera jegyében teltek, Ildikó első kiállítására készül. Hogyan került színre a festészet? — A bonni időszakban kezdődött. Németországban azt mondanák, „szivárványsajtóba” illő történet. Kimentem, és még nem ismertem eléggé a kollégákat, a nyelvet. Az ember ilyenkor elveszettnek érzi magát. S mivel én mindig nagyon szerettem a régiségpiacokat, elmentem egy ilyenre és vettem vásznat, olajfestéket, ecsetet... S hiányzott nekem az én uram, aki nem tudott mindig ott lenni velem Németországban... A ’89—90-es változásokat a politikusvénával is megáldott Görgey Gábor írónak itthon kellett megélnie. Ildikó pedig, hogy maga mellé varázsolja, fényképekről lerajzolta. Ezek a portrék voltak első művei. Aztán szabadidejében a lakásban található dolgokból összeállított csendéleteket rajzolta, majd elkezdett festeni. — Nem tanultam én ezt soha! Első képemet színtiszta olajfestékkel, hígító nélkül készítettem el, úgyhogy 3-4 hónapig száradt. A tengerpart ihlette, előző nyáron Korzikán voltunk. A második is a korzikai tengerpartról készült, de az egészen más stílusú, haragos, viharos, a harmadik képemet pedig a férjemről festettem. Szintén utazás, Velence és a környező szigetek látványa ihlette a következő művet. Torcellón esti hangulatban nagyon szép női torzót láttunk, ezt is megfestettem. S a férjem, mivel regénysorozatának negyedik kötete, A homár páncélja velencei keretben van, azt mondta, ez a kép olyan közel van témájában a regényéhez, hogy a könyv bontója lett. Néhány napja jelent meg Görgey Gábor legújabb regénye, Adria szirénje, melynek címlapján szintén Ildikó rajza látható, de ez már „megrendelésre készült”. — Korzika, Velence, Torcello: Ildikó, te romantikus lélek vagy? — Tulajdonképpen igen, de azért egy kis iróniával fűszerezve, nehogy túlságosan édes legyen a dolog! Éppen nem régen beszélgettünk arról itthon, milyen fontos lelkileg, érzelmileg, de fizikailag is ez a mi kis solymári szigetünk ebben a borza- dályos világban. Hogy a szigetünket megőrizzük, inkább beosztjuk úgy a munkánkat, hogy maradjon egymásra időnk. — Eletutad azt mutatja, hogy többféle művészet érdekel, és engedtél a csábításnak. — Szeretem magam kipróbálni mindenben. Hangszeren kezdtem, aztán az énekléssel és a színházzal folytattam, most pedig a festéssel teljesedik ki az életem egyrészt, másrészt pedig a prózai színészi munkával... Ilyen munkám ebben az évadban volt először egy német zenés Brecht-műsor után, ami a szekszárdi német színházban, a Deutsche Bühnében ment, a tatabányai színház és Bregyán Péter hívott meg prózai szerepre. Feydeau vígjátékában, a Zsákbamacskában az egyik főszerepet játszottam, egyik kedves partnerem Bródy Norbert volt Békéscsabáról. S úgy néz ki, hogy a jövő évadban megint meghívnak Tatabányára. Nagyon élveztem ezt a feladatot, bár a rendezőnek azt mondtam két-három heti próba után: jójó, most elpróbáltuk a prózai részeket, de hát mikor jön a zene, mikor jönnek az áriák? Több területen elkezdtem a kísérletezést, játékot, mert borzasztó érdekes játék a festészet is, a színészet is. Ildikó képeit először Görgey Gábor barátai, Szántó Piroska festőművész és Vas István költő nézte meg. Piroska kedvesen biztatta, azt mondta: amit meg kell tanulni egy festőnek, abból még nagyon sok mindent nem tud, de amit nem lehet megtanulni, azt viszont jól tudja. S mindig kérdezte: dolgozik Ildikó? Görgey erre sorolta, hogy éppen hol énekel, de Piroskát az érdekelte, hogy fest-e. S amikor ott voltak Szántó Piroska temetésén, Ildikó megígérte, hogy dolgozni fog. A másik jó barátnak, Schéner Mihály festőművésznek is nagy izgalommal mutatta meg a képeit. — Ha énekelek, arról tudok beszélni, az a szakmám. De hogy miért ezt vagy azt festem, és miért így, arról fogalmam sincs. Mihály nagyon kedves volt és biztatott: ha valakinek ösztönösen ilyen képek jönnek ki az ecsete alól, akkor annak ezt csinálni kell. Azt mondta, hogy ezeket a képeket be is kellene mutatni, de nem hittem, hogy komolyan gondolja. Egy hét múlva azonban közölte, hogy mikor lesz Békéscsabán a kiállítás. — Milyen irányzatot követsz, mi jellemzi a műveidet? — Realista képek, látszik rajtuk, mit ábrázolnak. Az útkeresés szakaszában vagyok, de most, hogy Mihály biztatására sokkal többet festettem, kezdem érezni, mi felé szeretnék indulni. Nem vagyok elvont, absztrakt figura, de akkor esik igazán jól a festés, amikor lendületesebben, nem nagyon aprólékosan, nagyobb mozdulatokkal sikerül valamit megcsinálni. Nem tekintem magam képzőművésznek, nem ebből kell megélnem, nekem ez tényleg csak játék. S ha vannak emberek, akik hajlandóak megnézni, hogy én hogyan játszom, annak nagyon örülök. Niedzielsky Katalin Alapcsomag + Nokia 6110 bruttó 79 900 Ft Alapcsomag + Ericsson GF 768 bruttó 69 900 Ft Alapcsomag + Panasonic G520 bruttó 54 900 Ft Alapcsomag + Ericsson GH 688 bruttó 64 900 Ft A Praktikum Pro kezdőcsomag 1 db 14 400 forintos Praktikum-kártyát is tartalmaz, ami bruttó 18 000 forintnyi beszélgetési lehetőséget jelent. A Praktikum Pro csak kezdőcsomagként, a képen látható mobiltelefon-készülékeink valamelyikével együtt vásárolható meg területi képviseletünkön (Békéscsaba, Szabadság tér 26.) vagy az Önhöz legközelebbi hivatalos viszonteladónknál. A Praktikum Pro tarifacsomagon kívül két másik Praktikum tarifacsomaggal is várjuk Ont üzleteinkben. ‘A bruttó 56 forintos percdíj a nappali időszakban (hétköznap 06.00 órától 22.00 óráig) és a kedvezményes időszakban (hétköznap 22.00 órától 06.00 óráig) a Pannon GSM hálózatán belül kezdeményezett telefonhívásokra vonatkozik. További részletekért hívja nonstop ügyfélszolgálatunkat a 06 20 920 0200-as telefonszámon! Ajánlatunk a készlet erejéig tart. A Praktikum Pro kezdőcsomagban található készülékek csak Pannon GSM SÍM kártyával használhatók. Az árak az AFA-t tartalmazzák. PANNON GSM Az élvonal
