Békés Megyei Hírlap, 1999. április (54. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-01 / 76. szám
1999. április 1., csütörtök KULTÚRA A magyarországi román kultúra, mint saját medrű folyó A folyó medrének rendeltetése, hogy magába gyűjtse a folyóvizet. A szó valódi értelmében is tökéletes a hasonlóság a természetes folyómeder és a magyarországi román kultúra jelenlegi állapota között. A magyar Alföld román szellemiségének folyómedrében hol tomboló, hol lassan hömpölygő víz folyik. Az itteni román kultúra sajátos Olimposzát, a két nyelven gondolkodó és alkotó írók, történészek, irodalomkritikusok, folkloristák, nyelvészek, festők, valamint az írott és elektronikus sajtó kiválóságai alkotják, alakítják. Bizonyosságuk az alkotó munka, melynek végső kicsengése a hiteles értékek létrehozatala, megismertetése és megőrzése. A magyarországi román kultúrának is megvan a sajátos és természetes folyama: a vize, mely alkotni tud és felhívja magára a figyelmet, két nagyobb, bővizűbb folyamba torkollik: az egyik az anyaországi, melyhez nyelvében, hagyományaiban és érzelmeiben kötődik, a másik a magyarországi szellemi élet, melyhez elválaszthatatlanul hozzátartozik. Azt is tudnunk kell, hogy a magyarországi román nyelvű alkotásaink nem jelentéktelenek, ahogy azt néha egy-egy tanulmány, kiadvány vagy antológia megjelenése kapcsán hajlamosak vagyunk feltüntetni, ellenkezőleg, ezek nagyon is figyelemre méltóak. A magasztosság és kellő odafigyelés jegyében végzett olvasmányaim, valamint a legkülönbözőbb, periodikusan megjelenő román nyelvű jeles kiadványok, mint amilyen az Izvorul — a Forrás, Noi-mi, Foaia Romaneasca — Román Lap, Sympozion — Szimpózium, Almanah — Almanach, Lumina — Fény, Annales — Évkönyv, Calendarul Roma- nesc — Román Naptár olvasása során robbanásszerű és egyértelmű volt az a felismerésem, hogy bennünk végig a valódi irodalmi élet lüktet, valamint azt is látnom kellett, hogy virtuális teret tárnak fel és foglalnak magukba, melynek fokmérője az érték, melyből a sajátos földrajzi térség építő jellegű, kulturális vonulata és töltete kristályosodik ki. Az pedig, hogy az említett kiadványok, újságok, folyóiratok közlési lehetőséget biztosítanak a tehetséges toliforgatóknak, az már a kinyújtott kéz szimbóluma, mely nemzeti és szellemi írástudatunkban erősít meg. 1997. első felében ilyen publicisztikai légkörben jelent meg az Együttélés — Convietuire kétnyelvű, Szegeden élő román közösség lapjáról van szó, mely a magyarországi egyetemi szellemi élet terméke, de reméljük, idővel a szigeteket, végeket magába foglaló román közösségek szellemi élete is bekerül a lapba. Elap kezdeményezői között ott találjuk Gheorghe Pet- rusant, a neves nyelvészt, irodalomkritikust és történészt, valamint Mihai Kozmát, a hazai román nyelv jeles képviselőjét, azon személyiségeket, A gyulai román ortodox templom a város egyik műemléki ékessége akik e sokszínű földrajzi és szellemi térségben a román kultúra csiszolásán fáradoznak. Az említett folyóirat tartalmánál fogva a román kulturális élet új, esztétikai újragondolását és felértékelését nyújtja, a kétnyelvű szellemi élet alkotó, világra nyitott szellemiségét tárva fel. E sokszínű térség román kulturális életének felvillantását értékteremtő és -megtartó pillanatnak tartjuk olyan jeles és kijelölt napokon, mint amilyen a magyar kultúra napja vagy a román kultúra hete. Úgy gondoljuk, de így is mutatkozik, hogy egyre szélesedik ez a saját medrű folyó, melynek vize a már említett két folyamon át egy nagy óceánba, az egyetemes irodalom óceánjába torkollik. Sípos Lucretia, a magyarországi román kisebbségek oktató- és kutató- csoportjának tagja. Fordította: Matekovitsné A román gimnáziumban Gyulán sok nemzetiségi diák sajátítja el anyaországi kultúráját Kórodi Mária Otthoni betegápolók tanultak Az orosházi önkormányzat a munkaviszonnyal nem rendelkező, semmiféle ellátásban nem részesülő, de beteg hozzátartozóját gondozó embereket ápolási díjban részesíti. Az idén erre 23 millió forintos keret áll a rendelkezésére a városnak, amit 147-en vesznek igénybe. Az ANTSZ Orosházi Városi Intézete és az önkormányzat népjóléti osztálya közösen szervezett tanfolyamot az ápolási díjban részesülőknek három héten át. A meghirdetett lehetőséget negyvenötén vették igénybe. A tapasztalatokról az egyik előadóval, Erőss Antalné egészségnevelővel beszélgettünk. — A többieknek is adott volt a lehetőség, miért nem vállalták a tanfolyamon való részvételt? — Elfogadható indokaik voltak. Volt, aki több évtizede ápolja beteg hozzátartozóját, annak már alig lehet újat mondani. Más viszont nem hagyhatta magára betegét. Olyan is akadt, aki a háziorvostól megkap minden instrukciót. A többség levélben köszönetét fejezte ki a lehetőségért. — Mit tanultak a tízórás tanfolyamon a résztvevők? — Az alapvető emberi szükségletek — amik az egészséges ember számára nem elérhetetlenek, természetesek — biztosítása a rászorulónak. Mik ezek, mi az, amiben segítségére lehetnek a betegnek és hogyan? Nem törekedtünk arra, hogy szakismereteket közvetítsünk. — Kiegészítő programjaik voltak-e? — Bemutatkoztak az otthon- ápolási szolgálatok, egy gyógymasszőr, a Vöröskereszt. Itt tudták meg a két csoportban tanulók, hogy a szervezetnek van egy szolgáltatása, aminek keretében segédeszközök is kölcsönözhetők tőlük. Támogatta a tanfolyamunkat a SCA HYGIENE PRODUSCTS Kft. Segítségükkel adtunk valamennyi hallgatónknak egy könyvet Betegápolás otthon címmel. —- Lesz-e folytatása a tanfolyamnak? — A környező településeken most mérjük fel az igényeket, szeretnénk kimozdulni ezzel a programmal Orosházáról. Egyébként a résztvevők úgy nyilatkoztak, hogy az ismeretszerzésen túl a hasonló sorsú emberekkel való találkozás jelentett számukra nagy segítséget. Volt kivel megosztaniuk gondjaikat, volt szakember, aki tanácsot adhatott. (Itt köszönném meg Tóth Károly ápoló szakmai munkáját.) Ezen felbuzdulva áprilisban újra találkoznak a családsegítő központban. Csete Ilona Számítástechnika-verseny felső tagozatosoknak Békés Megye Képviselő-testü- lete Pedagógiai Intézete első alkalommal rendezett megyei szintű számítástechnikai versenyt az általános iskolák felső tagozatosainak. Eredmények. 1. kategória (számítógép-használat, ismeret). Normál tantervű 6. osztály: 1. Antal Elvira (Orosháza, 6-os isk.), 2. Nagy József, 3. Kiss Éva (mindkettő Doboz, ált. isk.). Tagozatos 6. osztály: 1. Haraszti Róbert (Orosháza, 3-as isk.), 2. Takács Ágoston (Orosháza, Eötvös isk.), 3. Fekete Dávid (Bcs. Belvárosi). Normál tantervű 8. osztály: 1. Hajdú László (Orosháza, 3-as isk.), 2. Králik Balázs (Bcs., 2es isk.), 3. Szűcs János (Gyomaendrőd, 2-es isk.). Tagozatos 8. osztály: 1. Csemai Balázs (Orosháza, Eötvös isk.), 2. Maginyecz Tamás (Orosháza, 3-as isk.), 3. Pelle Adrián (Bcs. Belvárosi). 2. kategória (programozás): 1. Hajdú László (Orosháza, 3-as isk.), 2. Béres Tamás (Csorvás, ált. isk.), Haraszti Róbert (Orosháza, 3-as isk.), 3. Bobor Szabolcs (Orosháza, Eötvös isk.). 3. kategória (alkalmazások használata): 1. Jármi Róbert (Bcs. Belvárosi), 2. Kovács Orsolya, 3. Tompa Csaba (mindkettő Orosháza, 3-as isk.). (a) Iskolaösszevonások Szeghalmon A polgármesterrel egy nyelvtanárhoz kellene beiratkoznunk, mert nem egy nyelvet beszélünk — mondta dr. Farkas József képviselő a szeghalmi testület legutóbbi ülésén, amikor Kosaras Béla polgár- mesterrel egy-egy témáról nem egyféleképpen szóltak. Az ülés legmarkánsabb döntése az oktatási intézmények integrálására vonatkozott, így természetes, hogy ez a határozat született meg a legnehezebben. A város két óvodájának, két általános iskolájának és két középfokú oktatási intézményének (utóbbiaknál a megyének való átadás gondolata is felmerült, de a vélemények nem voltak egyértelműek) az összevonási tárgyalását elsősorban az anyagi kondíciók tették szükségessé, továbbá a gyermeklétszám is évről évre csökken. Több képviselő az integráció ellen szólt. Erre reagálva Kosaras Béla polgármester úgy fogalmazott: „Az elhangzottak sok igazságot tartalmaztak, csak a lehetőségek nem engedik a megvalósítást. Hasonló feltételek mellett az intézményeknek 60 millió forint kellene, de honnan? Nekünk most olyan struktúrát kell kialakítanunk, amely 2004-ben is megállja a helyét.” Ä képviselő-testület végül az oktatási intézmények összevonása mellett döntött. így az ősszel induló tanévvel integrálják egymással Szeghalom két óvodáját, a Sebes György Általános Iskolát a Tildy Zoltán Általános Iskolával, a Péter András Gimnáziumot a Szigeti Endre Szakképző Iskolával. — Óriási meglepetés és csalódás volt számomra ez a döntés, amely kimondta az intézmények integrálását — nyilatkozta lapunknak Vetési Istvánné, Szeghalom város Pedagógus Szakszervezetének titkára. — Azért nem tudom elfogadni ezt a megoldást — folytatta a szakszervezeti vezető —, mert éppen a képviselők fogalmazták meg hozzászólásaikban azt, hogy nem lehet és nem is tudnak dönteni. Nem készültek el azok a kimutatások, felmérések, amelyek igazolnák az összevonások előnyeit, szükségességét. Arról sem készültek számítások, hogy az összevonásokkal milyen megtakarítások érhetők el az egyes intézménytípusoknál. A határozati javaslatok indoklásai öt évvel ezelőtti adatokra épültek. A képviselők nem hallgatták meg a szakember véleményét, aki a kulturális bizottság elnöke, az egyik iskola igazgatója. Ő felvázolta a döntéselőkészítés folyamatát, s meggyőző érvekkel támasztotta alá az előkészítés megalapozatlanságát. A város pedig továbbra is magával cipeli azokat a költségvetési terheket, melyeket a térségi feladatok jelentenek... Magyari Barna R A DIO Ébredni sok mindenre lehet. Minden héten vidáman indulhat a reggel! Mert öt napon át négy órán keresztül, három műsorvezetővel kétségtelenül csak egy rádióműsor kíséri útjára - Danubius Cappuccino, a Tripla Reggeli. És ráébredni sohasem késő, hiszen minden hétköznap reggel belekóstolhat. A 80-as és a 90-es évek legjobb zenéi (6:00-10:00), Ébresztés (6:00-7:30), Kulturális besúgó (8:00-8:30), Horrorszkóp (7:30-8:00), Híres Ember (9:15-9:45), Álljunk meg egy magyarán szólva (7:15-7:45). Szimplán ennyi. Duplán megéri! Triplán szervírozzák: Jakupcsek Gabriella, Búza Sándor és Gundel Takács Gábor. Engedje, hogy felcsavarják a bioritmusát! DANUBIUS CAPPUCCINO
