Békés Megyei Hírlap, 1999. április (54. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-30-05-01 / 100. szám
14 HÉTVÉGI MAGAZIN 1999. április 30-május 2., péntek-vasárnap Verselő A héten Bónus István orosházi költő mutatja be kedvenc versét. Annyi legkedvesebb versem van, hogy három újság megtelne vele, ha mindet elsorolnám. Egyet választok közülük, Juhász Gyula: Milyen volt... című versét, amely szívemnek a legkedvesebb. Nemcsak azért, mert szép, nemcsak azért, mert világirodalmi remekmű, hanem azért, mert valahányszor olvasom, mindig valami könnyfakasztó, szomorú melódia árad felém a sorok közül. A soha be nem teljesült szerelem melódiája. Hogy milyen élmény alapján írta a költő ezt a verset 28 éves korában, nem kutatom. Az a fontos, hogy nekem is élménnyé vált, mert művészetének erejével magkapóan tudta megjeleníteni. Hiszem azt, hogy mindenki, aki olvassa ezt a verset, rögtön magáévá fogadja, lelkében dédelgeti, mint ábrándos első szerelmét, amelyik él benne szívósan, elpusztítha- tatlanul, akkor is, ha a beteljesült szerelmei már régen ellángoltak, hamuvá hidegedtek, közömbös társsá váltak... Milyen volt szőkesége, nem tudom már, De azt tudom, hogy szőkék a mezők, Ha dús kalásszal jő a sárguló nyár S e szőkeségben újra érzem őt. Milyen volt szeme kékje, nem tudom már, De ha kinyílnak ősszel az egek, A szeptemberi bágyadt búcsúzánál Szeme színére visszarévedek. Milyen volt hangja selyme, sem tudom már, De tavaszodván, ha sóhajt a rét, Úgy érzem, Anna meleg szava szól át Egy tavaszból, mely messze, mint az égNagymihály Autóház Kft. Békéscsaba Bemutatóterem és szerviz: Békéscsaba, Szabolcs u. 38. Tel./fax: ______________SlSI TÁRSALKODÓNŐJE NEM SÍRT, AMIKOR ELHAGYTA SZÜLŐVÁROSÁT______________ Eg yedül Ferenczy Ida tegezhette a királynét v dezvények egyik szerve Sisiről nem lehel Ferenczy Ida említése nélkül írni A magyarok mai napig legszeretettebb királynéja volt Erzsébet, Ferenc József osztrák császár és magyar király felesége. A legendás Sisi sokat tett a magyarokért, nem véletlen, hogy társalkodó- nőt is magyar tartományból, Kecskemétről választott... A családi legendárium szerint Ferenczy Idát maga Deák Ferenc ajánlotta Sisi figyelmébe, mivel távoli rokonságban állt a Ferenczy családdal. 1864 őszén magyar felolvasónőt kerestek Erzsébet királyné mellé. Össze is állítottak egy listát fiatal arisztokrata hölgyek neveiből, és a királyné maga akart választani közülük. Már tizenegy név volt a listán, még egy kellett volna. Végül is felírták utolsónak a fiatal, kecskeméti lány, Ferenczy Ida nevét. A királyné hosszan nézegette a listát, majd ujját Ferenczy Ida nevére tette. Őt v lasztotta, bár udvar hölgyei akarták beszélni, mondván, hogy kecskeméti kisasszony nem arisztokrata. Hogy Sisi mégis jól választott, azt az együtt töltött negyven év igazolta. A ki szemelt fiatal lány akkor még mit sem sejtve élt Kecs keméten, családja körében, mint a vecseszéki Ferenczy Gergely és neje, Kisjátszi Szeles Krisztina gyér meke. Ida 1839. április 7-én, tehát 160 éve született Kecskeméten. De kik is a Ferenczyek? Honnan származott az a hölgy, aki tegezte a királynét? A Ferenczy család 1623-ban nyert nemességet, majd a Veszprém megyei Csögléről 1666-ban költöztek Kecskemétre. Ferenczy Ida, Erzsébet királyné társalkodónője a Ferenczy Gergely-ágból származik, a ma is Kecskeméten élő Ferenczyek pedig Gergely testvérének, Istvánnak a leszármazottai. Ennek az ágnak jeles képviselője Josef von Ferenczy, a magyarországi SOS-falvak megalapítója. Ennek az ágnak a leszármazottja Ferenczy Klára is, aki Jóska (vagyis Josef von Ferenczy) megbízásából ápolja Ferenczy Ida emlékét. — Négy-öt éves lehettem, amikor Ferenczy nagymama kézen fogott és kivitt a kecskeméti Szentháromság temetőbe. Ott állt a Ferenczy család sírboltja és ott emelték Ferenczy Ida kápolnáját is, amelyet állítólag Ybl Miklós tervezett. Nagymamám mesélte először, hogy ki volt Ida néni. Mindenszentek napján mindig elmentünk a kápolnához és gyertyát gyújtottunk az emlékére — mondja Ferenczy Klára, aki harmincnyolc évig pedagógusként dolgozott Kecskeméten. Nyugdíjba vonulása óta a Sisi Baráti Kör, illetve a Ferenczy Ida-ün- nepségek és renmegérkezett a királyi hír, hogy Sisi Idát választotta felolvasónőjének, az akkor már özvegy Ferenczy Gergely, Ida édesapja nehezen engedett a magasról jött kérésnek. Gyermekei közül — Idának tizenegy testvére volt, de hat korán meghalt — az eszes és kedves Idát szerette a legjobban, aki édesanyjuk korai halála után a kisebb lánytestvérek felnevelésében is nagy segítséget jelentett. Hosszas küzdés után engedte el a lányát Bécs- be, és a csa- ládi hagyomány szerint ezekkel a szavakkal indította útnak: „A fiam nem való katonának, hát adok egy lányt a császárnak!” Bécsben nem fogadták szívesen Idát. Az udvarhölgyeket már a gondolat is bosszantotta, hogy egy vidéki nemes lány kerül a királyné mellé. Az első találkozás azonban eldöntött mindent. Ferenczy Ida unokahúga, Balatoni Farkas Alice egy 1943- ból származó írásában így emlékezett meg Sisi és Ida első találkozásáról: — Ön elhagyta értem a családját, a szülővárosát, barátait, mindent — mondta a királyné. — Mondja kedvesem: sírt? — Nem, felség, nem sírtam — felelte Ida —, hiszen erre nem volt semmi okom. A királyné elmosolyodott: — Ön nagyon tetszik nekem, sokat leszünk együtt és érzem, szeretni fogjuk egymást. Valóban így lett. Ida naponta felolvasott úrnőjének, elkísérte sétáira, tökéletesítette magyamyelv- tudását, mégis- Az idősen is szép Ferenczy Ida mertette hazánk dicső korszakaival és Petőfi, Arany, Vörösmarty verseivel. Sisi akkor már nagyon magányosan élt a királyi udvarban, zárkózottságában, részben önként vállalt magányában Ferenczy Ida volt a legfőbb társa. Egyedül őt tüntette ki udvarhölgyei közül azzal a keggyel, hogy tegezhette. Kapcsolatuk bensőségességét jelzi az is, hogy Rudolf trónörökös halálhírének közlését is Ferenczy Idára bízták. Az udvarnál rajta kívül senki nem mert a lesújtó hírrel Erzsébethez menni. Családját, ismerőseit évtizedeken át foglalkoztatta a rejtély: miért nem ment féljheZ ,yAfiam nem való katonának, hát adok egy lányt a császárnak!” a szép és rendkívül intelligens lány. Kérője pedig volt több is. A i családi történet szerint az egyik ok egy kecskeméti fiatalember, Szentkirályi Kálmán volt. Ida őt szerette, ő volt első és egyetlen szerelme, még az udvarhoz kerülése előtt. A másik ok maga Erzsébet királyné volt, akit nem akart elhagyni. Sisivel maradt 1898-ban történt meggyilkolásáig, és csak a temetése után vált meg az udvartól. Ferenczy Ida magas kort ért meg, 89 éves korában, 1928. június 28-án hunyt el Bécsben. Utolsó akaratához híven a kecskeméti Nagytemplomban ravatalozták fel, ahol hatvanöt évvel korábban imát mondott, mielőtt az udvarhoz indult... A családfát 1987—88-ban az akkor már évtizedek óta Németországban élő Ferenczy József — Josef von Ferenczy — kutatta fel. Unokahúgával, Ferenczy Klárával azóta is napi kapcsolatban áll, most a Ferenczy- kápolna felújítási ünnepségére készülnek, amelynek költségeire Ferenczy kétmillió forintot adományozott. A Ferenczy Ida-irodalom egyébként több ezer oldalra tehető, a városban leánykollégium is viseli a nevét. Sokan és sokat írtak róla az utóbbi években, különösen azóta, hogy 1995-ben megalakult a Sisi Baráti Kör. Sisiről pedig nem lehet Ferenczy Ida nevének említése nélkül szólni. Azok ugyanis szorosan összetartoznak.^ Ábrahám Eszter mmmmm .Síi w mm „Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag” Az 1848—49-es forradalom és szabadságharcra emlékezve a múlt év végén útjára indítottunk egy fejtörő játékot olyan kérdésekkel és illusztrációkkal, amelyek átfogják történelmünk legfényesebb időszakát. Hétvégi magazinunkban hétről hétre ugyanezen a helyen találnak egy- egy kérdést, hozzá tartozó képpel és három lehetséges válasszal. Közülük egy helyes, a másik kettő téves. Ha részt akarnak venni a játékban, akkor egy levelezőlapon küldjék be a helyes megfejtést vagy annak betűjelét a szerkesztőség címére (5600 Békéscsaba, Pf. 111.) A levelezőlapra ne felejtsék el ráírni: Ezernyolcszáz- negyvennyolc, te csillag. A megfejtést legkésőbb kedden adják postára. A helyes megfejtők között hetente három tollat sorsolunk ki, s valamennyi hibátlan megoldást a rejtvénysorozat végén beletesszük egy kalapba, s „ráadás” húzást tartunk értékes nyereményekkel. Tehát a játékba bármikor be lehet kapcsolódni és bármikor ki lehet belőle szállni, de minél több helyes megfejtést küldenek be, annál nagyobb esélyük lesz arra, hogy az 52. forduló utáni sorsoláson 1848— 49-es témájú könyvek, verseskötetek nyertesei legyenek. Irodalomajánlat: Hüttner Vilmos: Békés (Magyarország megyéi, 1982.), Márkus István: Forradalom és szabadságharc 1848—49. (Képes Történelem sorozat), Scherer Ferenc: Gyula város története II. (1938.), Závodszky Géza és Hermann Róbert: Nemzet születik (Új Képes Történelem sorozat), Glatz Ferenc: A magyarok krónikája (1996.), Sisa Béla: Békés megye műemlékei II. (1981.), Liptai Ervin: Magyarország hadtörténete I. (1985.), Ezemyolcszáznegy- vennyolcz. Magyar szabadságharcz 1848—49-ben. Az 1848/49-iki magyar szabadságharcz története képekben (1898.) A vetélkedő anyagát a gyulai Erkel Ferenc Múzeum munkatársai — Kiss A császári csapatok átvonulása a Lánchídon 1849. Január 5-én Anikó és dr. Németh Csaba — állították össze. 22. kérdés: Ki ment át először a felépült Lánchídon 1849 januárjában? a) Windischgrátz b) Kossuth Lajos c) Széchenyi István Előző heti feladványunk megfejtése: b) Ferenc József magyar király. Egy-egy tollat nyertek: Dógi Ferenc (Gyomaendrőd), ifj. Streit János (Békéscsaba), Vajda Istvánná (Budapest).