Békés Megyei Hírlap, 1999. április (54. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-03-05 / 78. szám
8 Hétvégi magazin 1999. április 3-5., szombat-hétfő Verselő Ezen a héten Koszorús Oszkár, orosházi könyv- kereskedő mutatja be kedves versét. — Az elmúlt közel négy évtizedben megszámlálhatatlan irodalmi est életrehívásában segédkeztem. Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen 1968-tól több éven át a városi irodalmi klub vezetője lehettem, ahová akkoriban a legnevesebb előadó- művészeket, írókat, költőket hívtuk meg. Most bevallhatom, én magam soha nem írtam egy verset sem, azonban szeretem olvasni és hallgatni is a költeményeket, klasszikusokat és maiakat, kedvelem a poéták társaságát. Arra törekedtem, hogy gyermekeimet is közelebb hozzam a szellemi élet kiválóságait jelentő lírikusok világához. 1980-ban Éva lányommal — aki éppen befejezte az általános iskolát — leveleket írattam a kor elismert költőinek, küldjenek kéziratot. S jöttek a versek: Illyés Gyula, Jékely Zoltán, Keresztúry Dezső, Lakatos István, Pilinszky János, Weöres Sándor és Zelk Zoltán mellett sok tucatnyi költő válaszolt, igen nagy örömünkre. Most mégsem ezekből válogattam, hanem egy 1928-as. keltezésű verset ajánlok a kedves olvasóknak. Tóth Árpád: Isten oltó-kése Pénzt, egészséget és sikert Másoknak, Uram, többet adtál, Nem kezdek érte mégse pert, És nem mondom, hogy adósom maradtál. Nem én vagyok az első mostohád; Bordáim közt próbáid éles kését Megáldom, s mosolygom az ostobák Dühödt jaját és hiú mellverését. Tudom és érzem, hogy Szeretsz: Próbáid áldott oltó-kése bennem Téged szolgál, mert míg szivembe metsz, Új szépséget teremni sebez engem. Összeszorítom ajkam, ha nehéz A kín, mert tudom, tied az én harcom, És győztes távolokba néz Könnyekkel szépült, orcád-fényü arcom. 1928 | (Békéscsaba, Munkácsy M. u. 4. szám) | hirdetésfelvételi irodájának J telefonszáma: (66) 446-552, l telefaxszáma: (66)441-311. _____„A FIÚKNAK MINDEGY, DE ÉN SZERETEM, HA RENDBEN VAN A FRIZURÁM”____________ Ha k edd, megint Mélykúti a Napkeltében Decemberben azt mondta, hogy elmegy, vissza a rádióba. Most a szelíd, de kitartó kérésekre végül beadta a derekát. Március 23-án, ami természetesen egy keddi nap volt, a TV3 Napkelte adásának műsorvezetői székéből ismét Mélykúti Ilona köszönt azokra, akik nézték az adást. — Nem terveztem meg előre, mit fogok először mondani a nézőknek. Szeretek rögtönözni, a hangulatomra hagyatkozni. Már előfordult, hogy azzal kezdtem: „Ébresztő!” Most egyszerűre vettem, csak köszöntem. Mintha nem történt volna semmi. Pedig történt... Azt hiszem, szükségem volt erre a három hónapi távollétre, összegzésre. Még a piacon is faggatni kezdtek: „Hová tűnt, miért nem látjuk, maga nekünk egy biztos pont volt.” — A pályája bizonyítja, hogy nem szélkakas. De most felmerülhet a kérdés: miért döntött akkor úgy, most pedig így... — Mindkét döntés nehéz volt, de mindkettő őszintén belőlem fakadt. A Bródy Sándor utcában nőttem fel, 1977- ben, rögtön az egyetem után mentem oda, a rádió volt a szakmai „családom”, a hátországom. De sajnos ott már semmi sem a régi. Rosszulesik, hogy ma ebben az országban a rádió ennyire mostohagyerek. Nem tudok változtatni ezen, így csak a személyes sorsomat irányíthattam. Újabban megtanultam: hallgatni kell a belső hangjainkra. Görcsbe rándult gyomrom decemberben azt a döntést „súgta”, márciusban pedig ezt tanácsolták a zsigereim... — Hogyan került egykoron a Napkeltéhez? — 1992-ben, egy telefonnal! Lukin Ági hétfőn szólt, hogy szerdán menjek műsort vezetni. Kapásból rávágtam, hogy nem, aztán mégis elmentem. Az adás részleteire nem emlékszem, csak arra, hogy Forró Tamás mellett üldögéltem, mert régebben a lányok ott nemigen rúghattak labdába. Fel kellett komi az alsóneműt! De nem ezért lettem én a „kardos menyecs- , ke”, akiről még sokkal j cifrábbakat is mondtak, j Az élő adás, az aktuális ij feladatok hozták ki belőlem ezt a műsorvezetői rámenősséget. — Miért lett és maradt a napja a kedd? — Ez apró kulisszatitok. A fiúknak mindegy, de én szeretem, ha rendben van a frizurám. Hol találok vasárnap fodrászt? Már nevetnek rajtam, de mind tudják: a Mélykúti keddnél előbb soha...! A Napkeltéhez kicsit hazajöttem. Jó megint itt lenni. Szeretem az új kihívásokat, és ez egészen másfajta Napkelte. Lendületet ad, hogy itt is új korszak kezdődött, most többet kell bizonyítani, éles helyzetekben kell produkálni. Új terveket is dédelgetek, de ezek még magzatkorúak. — És mit szólt mindehhez Luca lánya? Jg — Luca tizenkét éves, korához ké- «■aa» pest nagyon : > bölcs, és mindent meg lehet vele tárgyalni. Decemberben azt mondta: kevesebb pénzünk lesz, te viszont boldogabb leszel! Mostani kommentárja ez volt: ha így döntöttél, biztosan így leszel boldogabb... Fején találta a szöget, pedig tudja, hogy megint kevesebb időm jut majd rá. Talán még magamnak sem bevallott kárpótlás volt, hogy elutaztunk Velencébe. Csak mi ketten! Somos Ágnes Kárpótlásul Velencébe utaztak, ketten a lányával Százötven éve született a gyulai tűsgát tervezője Emlékezés Gallatz János kultúrmérnökre Gallatz János királyi műszaki tanácsos, mérnök, osztrák katona család sarja volt. Az olmützi várban született 1849- ben és Gyulán halt meg 1901-ben. Édesapja Gallatz János császári ezredes, édesanyja a lengyel származású Pauline von Henning volt. Gallatz János 1873-ban kapta meg mérnöki oklevelét Grazban, a Műszaki Egyetemen. Ekkor unokatestvére, Waldberg Stefánia és annak férje, Szegheő Attila mérnök, a gyulai Fo- lyammémöki Hivatal vezetője Magyar- országra hívták. így került a fiatal osztrák mérnök Gyulára, ahol alkalmazását a magyar nyelv elsajátításához kötötték. Nagy tehetségről tett tanúbizonyságot, a Körösök menti töltések rendbetétele képezte munkájának oroszlán- részét. Gyulán megismerkedett Ormós Jankával (1859—1899), akivel 1877. április 16-án házasságot kötött. Hat gyermekük született. A család a mai Kossuth Lajos út 34-ben lakott Gyulán. Szegheő Attila távozása után Kecskés Sándor lett a hivatal vezetője, majd két évvel később Gallatz János követte. A minisztérium 1879-ben meg akarta szüntetni a hivatalt, teendőit a szegedi hivatalra akarta bízni. Lelkiismeretes utánajárása és nyomós érvei rábírták a minisztert határozatának megmá- sítására. Az 1881-es árvíz megmutatta, hogy a Körösök szabályozását nem lehet tovább halogatni. Áz árvíz idején fáradhatatlanul dolgozott, és olyan szakszerűen vezette a védelmet, hogy a minisztérium is felfigyelt rá. Az árvíz elmúltával a koronás arany érdemkereszttel tüntették ki. Tapasztalatait röp- iratban tette közzé, amely főleg a Körösök szabályozásának szükségességét indokolta, és a megoldás módjait tárgyalta. Javaslatát elfogadták, a terveket irányításával megvalósították. Többek között ekkor épült a gyulai körgát is. Az 1888. évi árvíznél Baross Gábor miniszter a helyszínen győződött meg Gallatz kiváló szakértelméről és Budapestre hívta. 1889-ban a Földművelésügyi Minisztériumban a Körös—Tisza kerületi felügyelője lett, miniszteri műszaki tanácsosi rangban. Családjával Budára költözött, de felesége kívánságára két év múlva hazaköltöztek Gyulára. Gallatz, mint katonai család sarja, szívesen hódolt a vadászszenvedélynek. Jó barátja, Tisza István geszti birtokán többször vett részt vadászatokon. Szép fegyvergyűjteménye volt, a falakon a Gallatz ősök régi kardjai, puskák és vadászfegyverek sorakoztak, valamint török lándzsák. Gyermekeit nagyon szerette, számukra karácsonyra a nürnbergi játékgyárból hozatott faragott játékokat. A Körösből kiemelt kis harangot a gyulai kórház kápolnájának ajándékozta, mivel szívbeteg feleségét itt gyógyították. Gallatzné — aki Erkel Ferencné tanítványa volt — kiválóan zongorázott. Az 1896. évi millenniumi ünnepségekre Nagyváradon kiadták Gallatz János kétkötetes munkáját, Monográfia a Körös—Berettyó völgy ármentesítéséről címmel. A könyvet a kiállítás nagy aranyérmével ismerték el, a szerző pedig Ferenc Józseftől királyi tanácsosi címet kapott. A gyulai Folyammémöki Hivatal 1894-ben — irányítása mellett —elkészítette a Poirée-rendszerű tűsgát tervét, melyet a közelmúltban cseréltek le tömlősgát rendszerű duzzasztóra. Gyulán beválasztották a városi képviselő-testületbe, a vármegye törvényhatósági bizottságába, és elnöke lett a városi építkezési bizottságnak. Felesége 1899 nyarán meghalt. A csonka család ellátása és a hivatali teendők felőrölték az ambiciózus ember erejét, 1901 nyarán váratlanul ő is elhunyt. Sírjuk a gyulai Szentháromság temetőben volt, de rátemetkeztek, elveszett. D. Nagy András, Gyula „Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag” Az 1848—49-es forradalom és szabadságharcra emlékezve a múlt év végén útjára indítottunk egy fejtörő játékot olyan kérdésekkel és illusztrációkkal, amelyek átfogják történelmünk legfényesebb időszakát. Hétvégi magazinunkban hétről hétre ugyanezen a helyen találnak egy- egy kérdést, hozzá tartozó képpel és három lehetséges válasszal. Közülük egy helyes, a másik kettő téves. Ha részt akarnak venni a játékban, akkor egy levelezőlapon küldjék be a helyes megfejtést vagy annak betűjelét a szerkesztőség címére (5600 Békéscsaba, Pf. 111.) A levelezőlapra ne felejtsék el ráírni: Ezemyolcszáznegyvennyolc, te csillag. A megfejtést legkésőbb kedden adják postára. A helyes megfejtők között hetente három tollat sorsolunk ki, s valamennyi hibátlan megoldást a rejtvénysorozat végén beletesszük egy kalapba, s „ráadás” húzást tartunk értékes nyereményekkel. Tehát a játékba bármikor be lehet kapcsolódni és bármikor ki lehet belőle szállni, de minél több helyes megfejtést küldenek he, annál nagyobb esélyük lesz arra, hogy az 52. forduló utáni sorsoláson 1848—49-es témájú könyvek, verseskötetek nyertesei legyenek. A vetélkedő anyagát a gyulai Erkel Ferenc Múzeum munkatársai — Kiss Anikó és dr. Németh Csaba — állították össze. 18. kérdés: Melyik híres csata volt a honvédsereg első diadala? a) Pákozd b) Ozora c) Isaszeg Előző heti feladványunk megfejtése: b) 1848. szeptember. Egy-egy tollat nyertek: Metykó Melinda (Gyula), Pataki László (Békés), Püski Júlia (Békéscsaba). Korabeli rajz a pákozdi ütközetről ......................ú___:___________:....................................... G allatz János feleségével, Ormós Jankával és Ida lányukkal 1879 nyarán
