Békés Megyei Hírlap, 1999. április (54. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-24-25 / 95. szám
Körkép Második oldal ™ 1999. április 25. Hírek • Hírek ❖ Jelcin mellett. Milosevics ellen Moszkva: „Jelcin elnöknek mindig nyernie kell” - hirdeti az orosz tüntető kezében a transzparens. Moszkvában tegnap több ezren tiltakoztak egy esetleges orosz-jugoszláv politikai egyezség ellen. A tüntetők követelték, hogy Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök bíróság előtt feleljen a koszovói tartományban kialakult tarthatatlan helyzetért. ❖ Háttal Európának, a XXI. századnak Budapest: A magyar kormány az érdek- egyeztetés témakörében hátat fordított Európának és a XXI. századnak - mondta Simon Gábor azt követően, hogy az MSZP országos választmánya tegnap civil szervezetek és szakszervezetek képviselőivel a társadalmi párbeszéd kérdéseiről tanácskozott. ❖ Izraeli ejtőernyősök halála. Haifa: Három izraeli ejtőernyős életét vesztette, további hét pedig súlyos sérüléseket szenvedett, amikor tegnap reggel a haifai repülőtér mellett lezuhant egy sportgép. A repülő egyik motorja néhány perccel a felszállás után felmondta a szolgálatot. A gép a hegyoldalnak ütközött. ❖ SZDSZ: nem az új adónemekre. Budapest: Az SZDSZ megalapozatlannak tartja a jövő évi költségvetési irányelveket - közölte tegnap Kuncze Gábor. A frakcióvezető szerint az adó- kedvezmények körének tervezett szűkítése nettó bércsökkenést eredményezne a legszegényebb rétegeknél, másrészt a megtakarítási kedvet csökkentené. Az SZDSZ elfogadhatatlannak tartja új adónemek bevezetését is. ❖ 46 halott a szakadékban. Chiapas: Mexikó déli államában egy teherautó a hegyi úton megcsúszott, majd egy 300 méteres szakadékba zuhant. Legalább 46 személy életét vesztette, tízen megsérültek. Az áldozatok között 26 gyermek (köztük két újszülött) és 12 nő volt. Az Észak-atlanti Tanács tegnapi csúcsszintű ülésének résztvevői elfogadták a NATO új stratégiai koncepcióját, valamint a Szövetség jövőjét érintő számos kérdéskörrel - köztük az európai védelmi identitással és a Szövetség bővítési folyamatának fenntartásával - foglalkozó dokumentumcsomagot. Tengeri blokád A NATO védelmi miniszterei megbízták az európai fő- parancsnokot, hogy dolgozzon ki javaslatokat a Jugoszlávia elleni szankciók betartásának tengeri ellenőrzéséről. A NATO-nak ugyanis fejtörést okoz, hogyan tudná megakadályozni, hogy a tenger felől finomított olaj jusson Jugoszláviába. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyik határozata kimondja ugyan, hogy tilos harci anyagokat szállítani Belgrádnak, de egyes tagállamok szerint ez nem hatalmazza fel a NATO-t, hogy felkutassa a tankhajókat és megakadályozza az olaj eljutását a jugoszláv kikötőkbe. A hét mondása Miután a NATO egyik rakétája Milosevics hálószobájában landolt, a Szövetség illetékese kijelentette: a jugoszláv elnököt nem akarták megölni. „A NATO nem változtatott stratégiát, viszont még nagyobb erővel folytatja a légicsapásokat” - hangsúlyozta Orbán Viktor Washingtonban, amikor magyar újságírókkal, köztük a VR tudósítójával találkozott. A miniszterelnök is szorgalmazza, a bombázások fokozását, hogy elkerülhető legyen a szárazföldi csapatok bevetése. Orbán Viktor nem zárta ki, hogy az erősítésként érkező amerikai repülőgépek magyar területen állomásozzanak, erre a parlament korábbi döntése lehetőséget ad. A kormányfő véleménye szerint a vajdasági magyarok a bombázások ellenére is nagyobb védelmet élveznek, mint a NATO akciója nélkül, és különösen fontosnak mondta, hogy a csúcsértekezlet Ko- szovó-nyilatkozata újból kiállt a kisebbségek, s konkrétan a vajdasági magyarok mellett. Orbán Viktor elmondta, hogy a plenáris ülésen és kétoldalú megbeszélésein két fő kérdést hangsúlyozott: a vajdasági magyarok problémáját és a katonai akció alapvető célját, a délszláv konfliktus továbbterjedésének megakadályozását. A miniszterelnök szerint a háború sikeres befejezése után nemzetközi konferenciát kell összehívni, amely nemcsak Koszovóval, hanem a Balkán egészének jövőjével, politikai és gazdasági stabilitásával foglalkozna. A miniszterelnök fontosnak tartja, hogy a Vajdaságban kizárólag katonai célpontokat támadjanak, s ezeket körültekintéssel válaszszák ki. Orbán a hidak bombázását azzal magyarázta, hogy a szerbek jelentős katonai erőket vezényeltek a vajdaságba, és az infrastruktúra megsemmisítésével a NATO meg kívánja akadályozni, hogy a csapatokat déli irányba át tudják csoportosítani. A NATO-országok kül- ügy- és védelmi miniszterei péntek éjjel külön munkaértekezletet is tartottak, amelyen megerősítették: a légicsapások mindaddig folytatódnak, amíg Milosevics elnök nem fogadja el a Szövetség feltételeit. ELEMZES A gyors békemegállapodástól a harmadik világháborúig. Ilyen széles az a sáv, amely azokat a lehetőségeket tartalmazza, mi lesz a NATO Jugoszláviai támadásának következménye. A Vasárnap Reggel a legkülönbözőbb politikusi, katonai nyilatkozatok, szakértői vélemények, elemzések, újságcikkek alapján - a legoptimistább lehetőségtől a legpesszimistább felé haladva - vette számba, milyen végkifejlete lehet ennek a tragikus helyzetnek. 1. A jugoszláv vezetés a NATO folytatódó csapásainak következtében és a nemzetközi - főleg orosz - diplomáciai közvetítés hatására egy-két héten belül leállítja az etnikai tisztogatást, beleegyezik külföldi békefenntartó erők Koszovóba telepítésébe. Az ENSZ bevonásával megkezdődik egy békekonferencia, amely hónapok múlva mindenki számára elfogadható megoldással ér véget. Koszovó Jugoszlávián belül maradva széles körű önkormányzatot kap. 2. A NATO még jobban fokozza a támadások intenzitását, iszonyú pusztítást végez Jugoszlávia katonai és civil létesítményeiben, egyre több lesz a civil áldozat is. Erősödik az ENSZ és Oroszország diplomáciai tevékenysége, és két-három hónapon belül Milosevics meghátrálásra kényszerül. A felek kompromisszumot kötnek. 3. A NATO a légicsapásokkal nem éréi eredményt, kénytelen Albánia és Macedónia felől szárazföldi támadást indítani Koszovó felszabadításáért. Hónapokig tartó háború után győz a NATO, mindkét oldalon rengetegen vesztik életüket. A koszovói albánok teljes függetlenséget követelnek. 4. A koszovói szárazföldi akció sem éri el a célját, ezért a NATO a belgrádi rezsim megbuktatását, Jugoszlávia megszállását tűzi ki célul. Északról és nyugatról - azaz Magyarország, Horvátország és Bosznia-Hercegovina felől - támadást indít. Ez azzal jár, hogy ezek az országok közvetlenül is belekeveredj nek a konfliktusba, Jugoszláviában pedig polgárháború tör ki. 5. A Balkán lángba borul, totális a káosz, Jugoszlávia az összes szomszédjával hadban áll. Oroszország és Fehéroroszország szláv testvérük segítségére siet, kitör a harmadik világháború. ESELY: 15% ESELY: 1% ESÉLY: 25% ESÉLY: 49% ESÉLY: 10% Fogy az üzemanyag, csökken a harci kedv N is volt a NATO első számú célpontja tegnapra virradóra. Huszonhat rakétát lőttek ki a harmadik legnagyobb jugoszláv városra. Találat érte a helyi gépgyárat, a katonai repteret és egy közeli hidat. A Szövetség Újvidéket - főleg az olajfinomítót - is támadta, s több dél-szerbiai települést is lőttek. Belgrádban napközben többször kellett légiriadót elrendelni, de károkról nem érkezett jelentés. A fővárosiak még mindig a szerb televízió székháza lerombolásának hatása alatt állnak (a tévé azonban ötórás szünet után folytatta adását). A 10 halálos áldozat és a 18 sebesült emlékére több mint ötezren tüntettek - köztük görög és német pacifisták -, virágcsokrokat helyeztek el, gyertyákat gyújtottak. A NATO szóvivője kijelentette: tovább bombázzák a székházat, mert a tévé erőszakot, faji gyűlöletet szít és befeketít etnikai csoportokat. C ohen amerikai védelmi miniszter elrendelte 15 Abrams harckocsi, 14 Bradley típusú páncélozott szállítójármű, valamint újabb 155 mm-es tüzérségi ütegek Albániába szállítását. A jugoszlávok mindenesetre nem hisznek abban, hogy elkerülhetik a szárazföldi NATO-akciót. Koszovó déli részén folyamatosan változtatják állásaikat. A Szövetség szerint a szerbeknek fogy az üzemanyaguk, s egyre kisebb ellenállást képesek kifejteni. Hírek szerint Milosevics házi őrizetben tartja a hadsereg számos magas rangú tisztjét. Mindeközben az albánok tovább menekülnek, tízezrével hagyják el Koszovót, s folyik a humanitárius akció a Jugoszláviával szomszédos országokban. A z oroszországi Jekatye- rinburgban a NATO-tá- madás elleni tiltakozásul pokolgépet robbantottak az amerikai és a brit konzulátusnak otthont adó épület előtt. A merénylet nem követelt emberáldozatot, viszont komoly károkat okozott. Támadás érte az ENSZ athéni székházát is, az épületre három lövést adtak le. (almási) NATO-reptilogepek magvar főidőn
