Békés Megyei Hírlap, 1999. április (54. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-24-25 / 95. szám
8 Hétvégi magazin 1999. április 24-25., szombat-vasárnap Verselő A héten Gedeon József, a Gyulai Várszínház igazgatója mutatja be kedvenc versét. Kisgyermekkoromban a vers ritmusa, a rímek szabályos ismétlődése, az új szavak képzelettágító ereje fogott meg. Felső tagozatos koromra kiderült, a verseknek van „mondanivalója”, sőt kívülről megtanulni szükségszerű kötelesség. Mindezek mellett egy-egy vers alaposan elgondolkodtatott, sőt néha a kamaszvágyak is visszatükröződtek bennük. Középiskolában a stílusok, verslábak, elemzések ellenére világossá vált számomra, a költők valami olyasmit mondanak ki, amit én is érzek, de nem tudok megfogalmazni. A megzenésített vers nagyon közel került hozzám, akkor volt a nagy korszak: Sebő, Kaláka. Főiskolás koromban láthattam a versmondó királyt; Latinovits a halála előtt szerepelt a Kossuth Lajos Tudományegyetemen az auditorium maximumban — katartikus élmény volt. Ekkor már hivatalosan foglalkoztam a verssel. Magyartanárként megismertem és tanítottam a világ- és a magyar irodalom számtalan remekét. Bár meggyőződésem, hogy verset igazán nem lehet „tanítani”, mert egy kicsit belemagyarázásízű, a gyermek fantáziáját leblokkoló. Most a színházban sok kiváló versmondót ismerhettem meg közelebbről. A közelmúltban például nagyszerű élményben volt részem. Jordán Tamás—Sebő Ferenc József Attila-estje volt látható a színházunk kamaratermében. Jordán úgy mondja a verset, mint aki beszélget, nem pedig előad, Sebő a dallammal erősíti fel a költő üzenetét. A líra egyébként a legnehezebb irodalmi műnem, tömörsége, elvontsága keveseket késztet a versek olvasására, hallgatására. Pedig megérné, mert jobb lenne a világ. Legalábbis azt hiszem, s a költőkkel együtt vallom. Juhász Gyula Anna örök című versét azért választottam, mert a szerelem csodálatos^ érzése mellett pontosan kifejezi azt, hogy életünk folyamat, és minden sejtünkben, gondolatunkban benne van a múltunk, egyben a jövőnk is. Az évek jöttek, mentek, elmaradtál Emlékeimből lassan, elfakult Arcképed a szívemben, elmosódott A vállaidnak íve, elsuhant A hangod és én nem mentem utánad Az élet egyre mélyebb erdejében. Ma már nyugodtan ejtem a neved ki, Ma már nem reszketek tekintetedre, Ma már tudom, hogy egy voltál a sokból, Hogy ifjúság bolondság, ó de mégis Ne hidd szívem, hogy ez hiába volt És hogy egészen elmúlt, ó ne hidd! Mert benne élsz te minden félrecsúszott Nyakkendőmben és elvétett szavamban És minden eltévesztett köszönésben És minden összetépett levelemben És egész elhibázott életemben Élsz és uralkodói örökkön, Amen. Önjelölt próféták a régmúlt idők látnokait „szólítják” tanúként Félelem, káosz, világvége közeledik? Nyakunkon az ezredforduló és vele a világvége. A híres William Hill brit bukmékeriroda annyira komolyan veszi a fenyegető jövőt, hogy fogadásokat ajánl 2000-re. Egymilliót zsebelhet be egyetlen font ellenében, aki arra tesz — és persze el is találja —, hogy tömeges öngyilkosság miatt pusztul el a civilizáció jövőre. Egy az 500 ezerhez a tétje annak, hogy idegen bolygóról megtámadják a Földet. Az üzlet beindult: a fogadók 33 százaléka szerint háború, 26 százalék szerint fölmelegedés, 15 százalék szerint egy másik bolygóval történő ütközés a nyerő tipp. Volt, aki arra fogadott, hogy ez a világra nézve sajnálatos, a játékos számára örvendetes esemény augusztus 11-én 12 óra 50 perckor következik be. Ha pontosan beválik a tipp, 280 millió fontot ér majd. Nem világos, hogy e tragikusan szerencsés napon kitől kapja a nyereményt. S vajon módjában áll-e majd átvenni? Az Aum Sinrikjo (Legfel sőbb Igazság) nevű, a tokiói metró elleni gáztámadással hírhedtté vált japán szekta guruja sze rint a világvége idén szeptemberben következik be. Aszahara Soko több- rendbeli gyilkossággal vádolt, börtönben lévő szektavezér felszólította híveit, hogy készüljenek az Armageddon, a ezer támogató híve van. A csoport tavaly nyolc- milliárd dolláros üzleti forgalmat bonyolított le számítógépügyletek, gépek összeszerelése és szolgáltatások révén. A gurut a szektatagok most is szentként tisztelik: a hívők gyakran keresik fel a tokiói börtönépület környékét, hogy „érzékeljék” a szeptemberben A legtöbben a 16. században élt guru üzeneteit, bekövetkező vi- Nostradamust hívják segítségül A guru útmutalágvége túlélésé- tásai az Literre. A japán közbiztonsági ügynökség neten is eljutnak a hívekhez, igaz, az jelentése szerint a szektának mintegy elektronikus világhálózaton a szekta ___________Százötven éve született az árvák és a szegények jótevője___________ Em lékezés gróf Wenckheim Krisztinára Gróf Wenckheim Krisztina esküvője napján százezer forintos alapítványt tett a megyei árvaház céljára. Ez volt az első jótékony célú adománya, amelyet később több követett. Wenckheim Krisztina nemes lélek volt, sok jót tett életében. E mellett nagy családot nevelt, de szerette és megbecsülte az alkalmazottait is. A grófnőt korának nagy egyéniségei között tartjuk számon, alakja ma is tiszteletet érdemel. Édesapja gróf Wenckheim Antal József, édesanyja pedig egy polgárlány, Schercz Krisztina volt, akit születése évében elvesztett. Édesapja ekkor az uradalom fő tisztségviselőiből négy gyámot nevezett ki mellé, akik a birtok irányításáról és lánya neveltetéséről gondoskodtak. Krisztina a fővárosba ment tanulni, ahol kiváló tanáraitól öt nyelvet sajátított el, s megtanult zenélni és rajzolni is. Tehetséges zongorajátékát Liszt Ferenc is elismerte, Erkel pedig neki ajánlotta a Dózsa György című operájának „Rózsa végbúcsúja” című magándal zongorakivonatát. Krisztina Ó-Kígyóson a régi kastélyban nőtt fel, és 1872. június 18-án ment férjhez gróf Wenckheim Frigyeshez, aki jogász végzettséggel a főrendiház örökös tagja és Gyula város országgyűlési képviselője volt. Házasságukból 7 gyermekük született: Friderika, Krisztina, József, László, Pál, Mária és Ilona. Wenckheim Krisztina — mint a megyei árvaház céljára felajánlott adománya is jelzi — az árvák sorsát mindig a szívén viselte, mivel ő is árván nőtt fel. A négy gyámjának élethosszig tartó, évi 5000 forintos nyugdíjat adományozott. Az árvaházat egyébként Ybl Miklós tervezte, s 1875 októberében szentelték fel. Wenckheim Krisztina 1891-ben ötholdas kertet is vásárolt az árvaház használatára, majd 1900-ban, a felszentelés 25. évfordulójára az egész épületet felújíttatta és új kápolnát építtetett. Az 1870. október 9-én alakult Gyulai Nőegylet elnökének 1878-ban bekövetkezett halála után átvette az egyesület elnöki tisztét, amit négy és fél évtizeden át sikeresen látott el. Énnek során men- helyet (Stefánia menhely) létesített 1879-ben a szegény sorsú idős nőknek, egyszerű tanácsadó szolgálatként jelentkezik. Számos önjelölt próféta a régmúlt idők látnokait, jósait „szólítja” tanúként — például Nostradamust, aki a mágikus évezredfordulóra jövendölte a világvégét. „1999 után hét hónappal egy nagy, ijesztő király száll le az égről” — írta a 16. században Nostradamus. Lehetséges, hogy valóban egy üstökös vet véget a világnak? Alexander Tollmann bécsi geológus nem kételkedik, szerinte kirobban a harmadik világháború, „először az oroszok lepik el Nyugat-Európát, majd eljön a gyilkos üstökös”. Émst Gödel csillagász ugyanakkor „abszolút badarságnak” nevezi az üstökös becsapódásáról szóló teóriát. Egy olyan üstökös, amely az ezredfordulón veszélybe sodorhatná a Földet, már rég a teleszkópok látótávolságába került volna. „Jelenleg azonban semmi jele ilyen veszélynek” — véli az osztrák csillagász. Amerikai és japán kollégái már felfedték, hogy 2028-ban egy kis, két kilométeres átmérőjű aszteroida rendkívül közel száguld majd el a Föld mellett. A „találkozásra” 2028. október 26-án kerül sor. Az „optimista” számítások szerint valamivel kevesebb, mint 400 ezer kilométeres távolságban száguld el a Föld mellett, míg a „pesszimista” változat szerint ez a távolság 48 ezer kilométernél is kevesebb lesz. Bármelyik változat igazolódjon, az égitest mindenképpen a Föld—Hold távolságon belül halad el bolygónk mellett... Pontosabb számítási adatokra várva az aszteroida egyelőre felkerült a majd 1909-ben megvette az Árpád út 14. szám alatti házat, melyet örök alapítványként a nőegyletnek adományozott. Itt népkonyhát állíttatott fel és az éves közgyűléseket is itt tartotta. Wenckheim Krisztina és férje a növekvő család számára 1875—1879 között Ybl Miklós tervei alapján megépíttette a szabadkígyósi kastélyt. A pompás épület fogadótermekből, könyvtár- szobából, ebédlőből, 30 vendégszobából és melléképületekből állt, 32 hektáros angol és francia barokk park tartozott hozzá. A pesti Wenckheim-palotát (ma Fővárosi Szabó Ervin Könytár) is ők építtették, mivel a gyermekek Pesten tanultak és gyakran látogatták őket. Még egy nagy munkába fogtak, Krisztina lányuknak Pósteleken építtettek egy kastélyt, 1906—1909 között. A 72 szobás, háromszintű épületet — mely a megye legutoljára épített kastélya volt — 40 000 töves rózsakert és francia barokk kert övezte. Wenckheim Krisztina 1892-ben, a koronázás 25 éves jubileumára 50 ezer koronás alapítványt tett egy Gyulán felállítandó római katolikus gimnázium építésére. Alapítványát 1901. már„potenciálisan veszélyes” tárgyak listájára: ezen jelenleg valamivel több, mint száz olyan égitest szerepel, amelyek a következő századokban nagyon megközelítik a Földet. Sokan félnek az Európa és Ázsia bizonyos sávjában 1999. augusztus 11-én látható teljes napfogyatkozástól is, mert vészjósló jelet látnak benne. Ám a legtöbben, főleg az Egyesült Államokban, a számítógépek okozta ezredfordulós káosztól tartanak: attól, hogy a komputerek 2000. január 1-jén felmondják a szolgálatot, illetve úgy tesznek, mintha az 1900. év kezdődne, mert memóriájukban az évszámot csupán a két utolsó számjegy jelöli. Elővigyázatosságból amerikaiak tucatjai biztosították be magukat. Úgy, mint az Arkansas állambeli Little Rockban élő Head család. Külön erre a célra építettek raktárhelyiséget, ahol már halomban áll a tűzifa, vízszűrő berendezés, víztartályok, ásványvíz hektoliterszámra, nem beszélve a temérdek élelmiszerről: konzervekről, szárított tésztákról, zöldségről, gyümölcsről, porlevesekről. Az esetleges komputerkáosz persze egyáltalán nem ijesztheti meg a világvége eljövetelét hirdető szekták tagjait. Ők már rég felkészültek erre az eseményre. Néhányan abban reménykednek, hogy mégis megmenekülnek, mint mondják: „A kiválasztottakat földönkívüliek mentik majd meg”. Eberhart Bertschinger, a Fiat Lux szekta főnöke úgy gondolja, hogy „az emberiség egyharmada megmenekül, számukra 2000-ben kezdődik az aranykorszak”. A grófnőt korának nagy egyéniségei között tartjuk számon, alakja ma is tiszteletet érdemel cius 12-én 150 ezer koronára emelte. Ez komoly hozzájárulás volt a gimnázium létesítéséhez, amely végül is 1905 őszére készült el. Wenckheim Krisztina 75 évesen, 1924-ben hunyt el. Az 1912-ben, 70 éves korában elhalálozott férje mellé temették az ó-kígyósi családi kriptába. D. Nagy András a— ■HHHEHHaHHilf —» Wf ' - I „Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag” Az 1848—49-es forradalom és szabadságharcra emlékezve a múlt év végén útjára indítottunk egy fejtörő játékot olyan kérdésekkel és illusztrációkkal, amelyek átfogják történelmünk legfényesebb időszakát. Hétvégi magazinunkban hétről hétre ugyanezen a helyen találnak egy- egy kérdést, hozzá tartozó képpel és három lehetséges válasszal. Közülük egy helyes, a másik kettő téves. Ha részt akarnak venni a játékban, akkor egy levelezőlapon küldjék be a helyes megfejtést vagy annak betűjelét a szerkesztőség címére (5600 Békéscsaba, Pf. 111.) A levelezőlapra ne felejtsék el ráírni: Ezernyolcszáz- negyvennyolc, te csillag. A megfejtést legkésőbb kedden adják postára. A helyes megfejtők között hetente három tollat sorsolunk ki, s valamennyi hibátlan megoldást a rejtvénysorozat végén beletesszük egy kalapba, s „ráadás” húzást tartunk értékes nyereményekkel. Tehát a játékba bármikor be lehet kapcsolódni és bármikor ki lehet belőle szállni, de minél több helyes megfejtést küldenek be, annál nagyobb esélyük lesz arra, hogy az 52. forduló utáni sorsoláson 1848—49- es témájú könyvek, verseskötetek nyertesei legyenek. Irodalomajánlat: Hüttner Vilmos: Békés (Magyarország megyéi, 1982.), Márkus István: Forradalom és szabadságharc 1848—49. (Képes Történelem sorozat), Scherer Ferenc: Gyula város története II. (1938.), Závodszky Géza és Hermann Róbert: Nemzet születik (Új Képes Történelem sorozat), Glatz Ferenc: A magyarok krónikája (1996.), Sisa Béla: Békés megye műemlékei II. (1981.), Liptai Ervin: Magyarország hadtörténete I. (1985.), Ézernyolcszáznegy- vennyolcz. Magyar szabadságharcz 1848—49-ben. Az 1848/49-iki magyar szabadságharcz története képekben (1898.) A vetélkedő anyagát a gyulai Erkel Ferenc Múzeum munkatársai — Kiss Anikó és dr. Németh Csaba — állították össze. 21. kérdés: E fiatalember előtt hatalmas karrier állt. Ki volt ő? a) Miklós orosz cár b) Ferenc József magyar király c) Louise Bonaparte francia elnök Előző heti feladványunk megfejtése: a) Bem. Egy-egy tollat nyertek: Evanics Mihály (Újkígyós), Szabó Miklós (Gyula, Patócsy u. ), Szujó Edina (Hunya). Ferenc József császár, a magyar szabadságharc vérbefojtója 1848-ban
