Békés Megyei Hírlap, 1999. április (54. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-23 / 94. szám
GAZDASÁG 1999. április 23., péntek A terméktanács elnöksége ötszázalékos csökkentést javasol A tejből is megárt a sok? — Keveset iszunk... A tejpiaci zavarokra megoldást keresendő egy héten belül két elnökségi ülést is tartott a Tej Terméktanács. Az érdekegyeztető szervezet vezetősége arra jutott, tagságuk kölcsönösen az idei vállalásukhoz képest öt százalékkal csökkentse a termelést, illetve a felvásárlást. A testület ezt a javaslatot terjeszti majd az április végi küldöttközgyűlés elé. Aki hosszú távon gondolkodik, az nem az állatállomány csökkentésére törekszik majd ARCHtv felvétel De miben látja a tejpiaci problémát a Tej Terméktanács? Erről kérdeztük a kondorosi Kraj- csovicz Andrást, aki két ciklus óta a szervezet elnökségi tagja, s három hónapja alelnöke. Kíváncsiak voltunk arra is, a most megfogalmazott javaslat milyen kedvező változásokat hozhat a tej és tejtermékek piacán? — A terméktanács tagjai a piaci zavarok mérséklésére még tavaly intervenciós alapot hoztak létre. A termelők a megtermelt és értékesített tej mennyisége után, a felvásárlók pedig az átvett tej mennyisége szerint fizetnek meghatározott összeget az alapba. Mindezt tavaly 600 millió forinttal toldotta meg a földművelésügyi tárca. Összesen közel hárommilliárd forint gyűlt össze. A terméktanács az intervenciós alapból téríti meg a feldolgozók exportveszteségét. Tavaly 218 millió liter tejet kellett exportálni — tájékoztatott Krajcsovicz András. A termék- tanács arra számít, hogy az FVM idén 650 millió forintot ad az intervenciós alapba. A jelen helyzetből kiindulva idén 250- 300 millió liter lenne a többlettej. A többlet mérséklésére az elnökség javasolja, hogy a termelők az idei szerződésükben foglaltakhoz képest csökkentsék öt százalékkal a tejtermelést. A korábbi hírekkel ellentétben ennek kompenzálására nem kapnak támogatást az intervenciós alapból. A feldolgozóktól hasonlóképpen a felvásárlás öt- százalékos csökkentését várnák. Lényegében ezek a javaslatok kerülnek az április végi küldött- közgyűlés elé. Az elnökség termelői tagsága máris leszögezte, a nagyobb arányú mérséklést elfogadhatatlannak tartja. A alel- nök szerint rövid távon is eredményt hozna a mérséklés. Mintegy kétszázmillió literre csökkenne a tejtöbblet, amely a várhatóan 5,5 milliárd forintos intervenciós alapból már kezelhető. A helyzetet nehezíti, hogy a külpiacok beszűkültek. Gond továbbá, hogy igen lassú a fogyasztás növekedése, jóval lassabb, mint a termelésé. Az idei esztendőre 2—2,5 százalékos növekedést jósolnak a szakemberek, ami azt jelenti, hogy fejenként 150 liter tejet és tejterméket fogyasztunk majd. A termelői oldal számára miképpen elfogadható ez a javaslat? — kérdeztük. Az alelnök úgy látja, ez a megoldási javaslat magában hordja nemcsak a túlélés, de a továbblépés lehetőségét is. A termeléscsökkentés csak átmeneti. Amint a fogyasztás növekedni kezd, újra gyorsítani lehet. Márpedig aki hosszú távon gondolkodik, az nem az állománycsökkentésre törekszik majd. Krajcsovicz András maga is termelő, a Fríz Tej Mezőgazda- sági Részvénytársaság elnökigazgatója. Telepén 2200 hol- stein-fríz szarvasmarhát tart, az állomány fele tehén. Egy laktá- ciós időszakra 7900 liter az egy tehénre jutó tejtermelés. Az rt. nyolcvan embert foglalkoztat. A bérelt ezer hektáron a takarmány jó részét megtermelik. Felvásárlójuk a Dánon. Számításaik szerint a termeléscsökkentéssel járó veszteség mérsékelhető. Mindenekelőtt úgy, hogy kevésbé drága takarmányt tesznek az állatok elé, a fölös tejet pedig feletetik a borjakkal. Általános érvényű recept nincs. A költségek csökkentését minden üzemnek a maga körülményei, lehetőségei szerint kell kidolgoznia. Az érdekegyeztetés fóruma A Tej Terméktanács a tej- és tejtermékpiac szabályozására, -termelés, -feldolgozás és -fogyasztás összehangolására alakult meg 1992-ben. A termelők, begyűjtők és feldolgozók alkotta érdekegyeztető szervezet működését az agrárpiaci rendtartási törvény szabja meg. Feladata többek között az illetékes miniszterrel való szerződéskötés, s a termékmennyiség és -minőség befolyásolása. Javaslatot tesz a szabályozórendszerekre, az árakra és azok képzési módjára, továbbá a piacvédelmi intézkedésekre és az exporttámogatás mértékére. A szervezet idén tisztújításra készül. A tagság összetétele: Tejtermelők 7402 — társas vállalkozás 801 — közvetlen beszállító 1547 — gyűjtőbe szállító 25054 Tejgyűjtő 305 Tejfeldolgozó 81 Előremenekülés az agráriumban A mezőgazdaság nehézipara (volt) Az európai uniós tagországok még a csatlakozásunkat megelőző időszakban különféle módszerekkel Igyekeznek a magyarországi mezőgazdasági termelést csökkenteni. Ez a törekvés mutatkozik meg a feldolgozó üzemek felvásárlásában és bezárásában, valamint a minőségi előírások szigorításában — nyilatkozta lapunknak Mészáros László, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Békés Megyei Hivatalának vezetője, aki szerint minél hamarabb csatlakozunk az EU-hoz, annál kevesebb lesz a mezőgazdaság vérvesztesége. A hosszú távú tervezésnek óriási szerepe van a szarvasmarhatartásban Valamikor a szarvasmarhatartást a mezőgazdaság nehéziparaként emlegették. Stratégiai ágazat volt. A marhatartás rendkívül költséges és eszközigényes. Ezek, továbbá e jószág biológiai sajátossága miatt hosszú távú gondolkodásra van szükség ahhoz, hogy ez az ágazat sikeres legyen — nyilatkozta lapunknak dr. Szántosi Antal, a Békés Megyei Agrárkamara elnöke. A hazánkban lejátszódó folyamat nem példa nélküli. Mészáros László itt Portugáliát említette, amelynek a mezőgazdaságát a csatlakozás időpontjáig olyannyira sikerült meggyengíteni, hogy csak alacsony kvótákkal léphetett be a szervezetbe. így lett a hajdan mezőgazdasági országból mező- gazdasági termékeket importáló ország. Különösen visszaesett az egykor stratégiai ágazatának számító gyümölcstermesztés, halászat és bortermelés. A magyar kormány érdeke, hogy gyorsítsa uniós csatlakozásunk ütemét. Ha a csatlakozásunk 2-3 éven belül megtörténik, addigra előreláthatólag a mezőgazdasági termelők harminc százaléka morzsolódik le. Ám ha a belépésünk 5—7 évre elhúzódik, a termelőknek csupán tíz százaléka marad meg. A csatlakozásra való felkészülés időszakában az agrártárca a feladatok sorában a hazai termelés fenntartását sorolja az első helyre. Erre a kormány sok pénzt áldoz. Szerepet kap a minőségi termékek — a hungarikumként emlegetett fűszerezett hústermékek, juh- és kecskesajtok — előállítása. A kecske- és juhtermékek preferálása azért is fontos, mert ezekre nincs kvótánk. Figyelmet érdemelnek a prevenciós tejtermékek is. Ennek lényege, hogy a teheneket engedélyezett antibiotikumokkal kezelik, gyógynövénytartalmú takarmánnyal etetik, s ezek kedvező hatása később a tejben is megmutatkozik. Törekedni kell továbbá a nem európai piacok feltérképezésére. Az agrártámogatások az előbb sorolt törekvéseket erősítik. Kíváncsiak voltunk arra, hogyan látja a hivatalvezető a tejpiac problémáit. Mészáros László elmondta, hazánkban 1,9 milliárd liter tej szükséges a közvetlen fogyasztáshoz, s 600 millió liter az, amiből sajt és türó készül. Ezt a belső önellátáshoz elengedhetetlen 2,5 milliárd literes mennyiséget fenn kell tartanunk, különben később kénytelenek leszünk uniós piacról megvenni a tejet. A tárca azt szeretné, hogy a kis- és nagyüzemek ne csökkentsék a tehénállományt. Az agrártámogatás a jelenlegi állomány fenntartására és a minőségi cserére ösztönöz. A belső fogyasztás növelésére, az immár öt megyében, valamint Székesfehérváron beindított iskolatej-akcióra idén négy-öt milliárd forintot költ a tárca. Az elnök szerint a mezőgazda- sági termelés növelésére kellene törekednünk, s ebbe a tejtermelés is beleértendő. Elég ha a nemzetközi adatokra tekintünk. Az európai uniós tagországok átlagában a száz hektár művelt területre eső állatsűrűség négyszerese a magyarországiénak. Figyelemre méltó az is, hogy 1990 óta a hazai tehénállomány 760 ezerről 400 ezerre csökkent. Az állattenyésztésben, kivált a szarvasmarhatartásban a kiegyensúlyozott szabályozásnak, a hosszú távú tervezésnek óriási a szerepe. Itt nem lehet megtenni, hogy visszafogják, netán szüneteltetik a tenyésztői munkát, mert ez néhány év múlva, egy esetleges konjunktúra esetén komoly hátrányt jelenthet. A termeléscsökkentés egy kisgazdaságban még csak-csak megvalósítható, ám egy kétszáz tehenes telepen, ahol igyekeznek teljesen kihasználni az állományban rejlő termelési potenciált, ráfizetéssel aligha. A tejpiaci problémákat nem a tejtermelésnek, illetve a felvásárlásnak a csökkentésével kellene orvosolni. A kamara szarvasmarha-osztálya állásfoglalása szerint átmenetileg kisebb mértékben csökkenteni kellene a felvásárlási árat, valamint megnövelni az intervenciós alapba való befizetést. Ezzel együtt emelni az alapba adott állami hozzájárulás mértékét. A feldolgozókat az exportpiacok szerzésére kellene ösztönözni oly módon, hogy az intervenciós támogatás mellé további exporttámogatást nyújtana az illetékes minisztérium. A elnök megjegyezte, mindegyik feldolgozó importál külföldi tejterméket hazai piacra. Termelői és feldolgozói összefogással korlátozni lehetne valamelyest az importot. Meg kellene vizsgálni továbbá az iskolatej-akció Békés megyére való kiterjesztését. Ez szociálisan nagyjelentőségű lenne, s a tejpiacon is éreztetné hatását. A tapasztalatok azt mutatják, a hosszú távú üzleti kapcsolatok megtérülnek, Törekedni kell hát ezek kiépítésére. Az igazán kedvező fordulatot azonban a fogyasztás növekedése hozná. A agrárkamarának sajátos a helyzete. A termelők hozzájuk tartoznak, ugyanakkor a felvásárlók a Kereskedelmi és Iparkamarához. Az érdekképviseletben a vertikalitás így nem érvényesül. Ez azonban áthidalható. Dr. Szántosi Antal nem titkolta, bizonyos jelek arra utalnak, hogy néhány tejfeldolgozó nehéz anyagi helyzetbe került, s ez a körülmény esetleg a termelőket hátrányosan érintheti. A szerződésbontás etikai ügy, ahol a termelő érdekképviselete az illetékes kereskedelmi kamarától vizsgálatot kérhet. Békés megye szarvasmarha-állománya a tavaly év végi adatok szerint 58 300, ebből 25 100 a tehén. Megyénkben éves szinten 137 millió liter tejet vásárolnak fel. Ez 7,5- 8 százaléka az országos mennyiségnek. / 5* 200 f jf A* Hazánk tej- és tejtermék-fogyasztása néhány európai országhoz viszonyítva A felvásárlási ár kevesebb a tavalyinál A vágómarha vár és eszik A Szarvasi Agrár Rt. május elsejéig kell, hogy megoldást találjon arra, hogyan értékesíti a jövőben az Örménykúti Szarvasmarhatelepén lefejt tejet. Az olasz Parmalat cégcsoport tulajdonába került Ceglédi Tejipari Rt. ugyanis március végén május elsejei hatállyal felmondta az idei esztendőre érvényes 4 millió 400 ezer liter tejfelvásárlásról szóló szerződést. Az első negyedévben a vállalt szállításból 1 millió 53 ezer litert a szarvasiak teljesítettek, s a fizetés is rendben megtörtént. A feldolgozó szerint az országban megtermelt tej sem belföldön, sem külföldön nem helyezhető el veszteség nélkül. A Szarvasi Agrár Rt. egyike a tartós állami tulajdonban maradt gazdaságoknak. Tevékenységében meghatározó a tejelő szarvasmarha-tenyésztés. Telepükön 600 tehenet és ugyanennyi nőivarú szaporulatot tartanak. Horváth Károly vezérigazgató úgy nyilatkozott, amennyiben más megoldást nem találnak, a földművelésügyi minisztérium segítségét kérik a tej garantált áron való felvásárlására. Ez a kevésbé vonzó változat, hiszen eddig a literenkénti négyforintos támogatást is beleszámítva 62,50 forintért értékesítették a tejet, a garantált ár 53 forint. Ezzel az árral a termelő aligha jár jól, annál inkább a feldolgozó. A szarvasmarhatelepen nemcsak a tejértékesítés az egyedüli gond, a selejt tehenek vágóra adása sem egyszerű. A piaci túlkínálatot jelzi, hogy egy-másfél hónapba telik, amíg sikerül túladni a vágásra szánt marhákon, ennyi ideig kell tovább takarmá- nyozni és gondozni a jószágokat, ami komoly költség. Ráadásul a felvásárlási ár kevesebb a tavalyinál. A feldolgozók kilónként 140-143 forintot fizetnek. 1998-ban a hasonló minőségért 175 forintot kapott a termelő. Hogy miért nem kelendő a hazai marha? A vezér- igazgató szerint a feldolgozóknak olcsóbb a külföldi tőkehúst és egyéb fagyasztott húsárut megvásárolni. A másik ok az alacsony hazai fogyasztás. Az oldalt írta: Csath Róza
