Békés Megyei Hírlap, 1999. április (54. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-22 / 93. szám
KULTÚRA 1999. április 22., csütörtök A kimonós nőktől a japán tájig A Csárdáskirálynő Békéscsabán A jogi pályára igazából sohasem készülő Kálmán Imre nem volt tehetséges ügyvéd, egyetlen perét el is vesztette, de sebaj, mert számos klasszikus darabbal gazdagította az operettirodalmat. Ezek közül a leghíresebbet, az elnyűhetet- len és megunhatatlan Csárdáskirálynőt mutatják be holnap a Békés Megyei Jókai Színházban, közös produkcióban a Művészház Kft-vel. Szokásos premier előtti beszélgetésünkre Hídvégi Miklós rendezőproducert kértük. — Mit takar a Művészház Kft. elnevezés? — Korlátolt felelősségű társaságunk' öt évvel ezelőtt alakult meg. Produkciós színház vagyunk. Tevékenységünk lemezkiadással kezdődött. Három évtizede nem készült operettlemez, miközben felnőtt egy új operettgeneráció, Oszvald Marika, Csere László, Pitti Katalin — akiknek hangját nem őrizte lemez. Magyar és német nyelven vettük fel a Marica grófnőt, amit színpadon először itt a békéscsabai színházban mutattunk be. Ezt megismételtük a Cirkuszhercegnővel, majd a Cigányszerelemmel, és most a Csárdáskirálynő következik. — A Csárdáskirálynőnek két változata is van. A klasszikus mellett egy másik, mely mélyen él a köztudatban is. Arra a változatra gondolok, melynek librettóját Békeffy István és Kellér Dezső írta, kiteljesítve benne Cecília és Miska főpincér szerepét a felejthetetlen Honthy Hanna és Feleki Kamill számára. Önök melyik változatot állítják színpadra? — A mi változatunk abszolút különbözik mindkettőtől, amellett a klasszikust veszi alapul. Először is ma már nem lehet egy előadást négyórásra méretezni. Maga a műfaj is változott, hiszen meg kellett felelnie az eladhatósági kritériumoknak. Egyszerűsítettük a librettókat; a szövegkönyvet a mai színházi követelményekhez, igényekhez és szokásokhoz alakítottuk. Nekem az a véleményem, hogy az operett legnagyobb értéke a zene, amelyhez nem is nyúltunk. A néző minden ismert dalt, a Jaj, cicától a Te rongyos életen át a Hajmási Péterig hallani fog, ha eljön megnézni bennünket. Az Felvételünkön Stázi és Báni szerepében (Teremi Beatrix és Csere László Jászai-díjas) fotó: kovács Erzsébet egyszerűsítésekkel a nemzetközi követelményeknek is meg kellett felelnünk. Évente 80-100 előadást játszunk Nyugat-Európá- ban. Az összes operett szerzői joga a Weinberger cég tulajdona, akik megkövetelik tőlünk, hogy az eredeti librettó alapján valósuljanak meg az előadások. Ami a dramaturgiát ületi, amellett, hogy a mai színházi nyelvhez igazítottuk.. — Német nyelvterületen játszanak, ahol előadásaik német nyelven zajlanak. Hogy boldogulnak a német kiejtéssel? — Elmondhatjuk, hogy nagy rutinnal rendelkezünk. Az akcentust a német közönség megbocsátja. Persze azon mindig van javítanivaló. — Hogyan sikerült áthidalnia az esetleges problémát, hogy nemcsak operettszínészekkel dolgozik, hanem prózai színészek is részt vesznek a produkcióban? Vagy ez már nem is probléma, hiszen átértékelődött színházi világunkban létjogosultságát vesztette mindenféle kategorizálás? — Ahogy mondja. Én egyébként is borzasztóan tiltakozom az operettszínész kategóriája vagy a csak prózai színész titulusa ellen. Színész és művészember van. Egy színésznek mindig nagyon sokoldalúnak kell lennie. Nem igaz, hogy egy operettszínész csak operettre képes, példa rá a régi színházi életből Rátkai Márton vagy a közelmúltból Rátonyi Róbert. Ma már egy modem színésznek mindent tudnia kell, nem lehet egyoldalú. Úgy gondolom, ma zenés színházról érdemes csak beszélni, és ebbe a fogalomba beletartozik a musical, az operett és az opera is. Természetesen vannak technikai követelmények is, például a tánc, az ének. Mindezek taníthatók, képezhetők. Örömmel mondhatom, hogy a békéscsabai színészek, Muszte Anna, Gáspár Tibor (Jászai-díjas), Vajda Károly és Szántó Lajos nagy kedvvel próbálnak. Mellettük a főbb szerepekben Oszvald Marikát, Csere Lászlót és Harsányi Frigyes Jászai-díjas művészeket láthatja a közönség. Pánics Szabó Ferenc Az ázsiai szigetország újabb művészeti csoportja állította ki alkotásait a Füzesgyarmati Japán Múzeumban. A tradicionális festmények kiállítása április 26-áig tekinthető meg. A nemrég megnyílt kiállítás már eddig számtalan látogatót vonzott. Az érdeklődők megyehatáron túlról is jöttek, hogy megtekintsék a 30 éves múltú, 170 tagot számláló Salon de Tokyo japán festőcsoport kiállítását. A Japánban élő Doma- Mikó István már többször rendezett kiállítást a „szalono- soknakv Máltán, Tongában, Magyarországon pedig Szeghalmon és Vásárosnaményban. A csoport alapító elnöke, a 80 éves Ozawa Atsushi festőművész pár évvel ezelőtt a szeghalmi Sárréti Múzeumban önálló kiállítással is bemutatkozott. Ma is a szeghalmi múzeumban látható néhány tájképe, a japán parasztházakról készült romantikus sorozata pedig a Füzesgyarmati Japán Múzeum állandó kiállításának illusztris darabja. A mostani kiállítók közt van Shinjo Yasuaki, a csoport jelenlegi elnöke, a kimonós nőalakokat festő nagymester, de sikere van Saito Kyoichi, Ikeda Shigeharu és Kobayashi Anna más témájú képeinek is. Doma-Mikó István múzeum- • alapító a kiállított művészekkel kapcsolatban így fogalmazott: „Tizennyolc évvel ezelőtt kulturális partnerként kezdtük, most már pedig inkább sorstársak, barátok vagyunk. Múzeumunk és a japán kultúra magyarországi bemutatása sokat gazdagodik a Salon de Tokyo képeivel. Valószínű, hogy a jövőben a »szalonos« alkotók kiállítását évente megrendezzük, és ezzel együttműködésünk állandósul.” Magyari Barna A Salon de Tokyo művészeti csoport tagjai harminc éve dolgoznak együtt Grafikák, olajfestmények, tűzzománcok Papp György alkotásai Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Attila Termében április 15-étől Papp György grafikái, festményei és tűzzománcai láthatók. A grafikus és festőművész Békéscsabán született 1936-ban, a képzőművészeti főiskolán szerzett művésztanári diplomát. 1955 óta Szegeden él, jelenleg a Juhász Gyula Tanárképző' Főiskola rajz és művészettörténeti tanszékének tanára. A helyi és országos képzőművészeti kiállításokon Papp György olajfestményeivel, majd grafikáival és tűzzománc képalkotásaival 1960 óta vesz részt rendszeresen. Több évtizedes munkássága alatt mintegy negyven önálló kiállításon mutatta be alkotásait itthon és külföldön. Grafikái rendszeresen jelennek meg folyóiratokban, és könyvet is illusztrál. Munkássága során a népművészeti hagyományok és a képzőművészet egyetemes eszköztárának szintézisével teremtett magának következetes, sajátosan egyéni formanyelvet. Papp György grafikái, festményei és tűzzománcai az év végéig láthatók a Feszty-körkép épületében, az Attila Teremben. (e) Békési versmondók Már hagyomány, hogy a Városvédő és Szépítő Egyesület, valamint a városi könyvtár a költészet napján közösen rendezi meg Békésen a városi versmondó versenyt, melyen a környező települések szavaiéi is részt vesznek. Az idén a versenyzők bizonyították tehetségüket I. kategória, (1—2. osztályosok): holtversenyben ketten végeztek az első helyen, Barna Emília (Hepp F. Ált. Isk.) és Szabó Dániel (Karacs T. Ált. Isk.). II. kategória (3—4. osztályosok): első Rácz Zsuzsa (Karacs T. Ált. Isk.). III. kategória (5—6. osztályosok): elsőKarancsi Katalin (Református Ált. Isk.). IV. kategória (7—8. osztályosok): első Csikós Ildikó (Karacs T. Ált. Isk.) Középiskolások: első Kiss Beáta (Mezőgazdasági Szakképző Intézet és Gimnázium). A zsűri kilenc versenyző teljesítményét ismerte el különdíjjal. A III., a IV. és a középiskola kategória első és második helyezettje május 14-én részt vesz az orosházi megyei szavalóversenyen. —sz— MZáSTOMP & ■ É A siker alapja pre- és postemergens gyomirtó szer 4-5 1/ha dózisban ■- 1; Felvilágosítás, szaktanácsadás: Gulyás István 60/366-826 HungayKf!. «33 Budapest, Vád ű! m Td.: 350-0263 Békéscsabai HCtöibari Rt., Békéscsaba, Kétegyházi út 12—14. Tel: (66) 445-155. A BÉKÉSCSABAI HŰTŐIPARI RT. MINŐSÉGELLENŐRZÉSI OSZTÁLYÁRA osztályvezetői munkakörbe munkatársat keres. Az állás betöltésének feltételei: — vegyész- vagy élelmiszer-ipari mérnöki végzettség — 3 éves szakmai és vezetői gyakorlat — számítógépes felhasználói ismeret. Jelentkezés: szakmai önéletrajzzal, iskolai végzettséget igazoló oklevél másolatával Demeter Istvánná igazgatási osztályvezető'- né! 1999. május 5-éig. (29207) Egy bestseller: Theo utazása Catherine Clément 1939-ben született, s évek óta él hazáján kívül, jelenleg Afrikában. Filozófus és regényíró, akinek a Marfa- Mediterrán Kiadói Kft. gondozásában most magyarul is megjelent könyve bestseller lett. A regény gazdag vallástörténeti anyagot görget harminc fejezeten át, s főhőse egy beteg kamasz fiú, akinek világutazását nagynénje szervezi, és egyben ő a fiú Vergiliusa is, hogy Dante Poklára is emlékezhessünk. Ez a nagynéni az írónő alakmása, s amit a fiúval tesz, az leginkább beavatásra hasonlít. Az utazás következménye: a gyerek kigyógyul titokzatos betegségéből, s a gyógyulás titka a világ létező vallásainak megismerése. Ebben az értelemben a regényt ismeretterjesztő munkának is mondhatjuk. Antropológia és mélypszichológia ihletésében alakul a történet. Francia apa és görög származású anya gyümölcse Theo, aki ikerként született, de nővére meghalt, amit azonban anyja szándéka szerint eltitkolnak előle, de amire utazása közben ráeszmél, s gyógyulásának egyik nyitja, hogy tudattalanjából egyszerre csak tudati szintre jut a sejtés. Ez a regény pszichológiája. Az antropológia benne pedig a vallástörténeti beavatás. Remek ötlet, hogy mindez egy francia fiúval történik. A racionalista francia ugyanis nem tagadja az irráció jelenlétét az^em- beri tudat működésében. O jól sejti, hogy a körnek, mely az emberi tudást jelképezi, nemcsak területe van, s ez az emberi tudás, de kerülete is, amivel a kör az ismeretlennel érintkezik. S minél többet tudunk, vagyis növekszik a kör területe, annál nagyobb a kerület, mely az ismeretlennel érintkezik. A megismerés határán működik az ember vallásos világa. Mindenekelőtt van a mítosz, archaikus rétege a héroszok kultusza. Nem véletlen, hogy éppen Afrikában — szenegáli földön — derül ki, hogy az Isten-eszme ősileg heroikus ember-legendákban jut kifejeződésre, mígnem a félistenek olymposzi magasságba költöznek. Vagyis Theo, ez a humort sem nélkülöző ifjú személyiség ráeszmél, hogy az Isten ott van valamiképpen minden emberi gondolat mélyén. S noha nagynénje már eleve tudja, miért utaztatja a beteg fiút, mégis e fiú tudatában tisztul gondolattá, érzésvilágában válik plasztikussá, hogy miért van a vallás. Történetünk ott jut jó végre, ahol kezdődött. S nemcsak Theo váltotta ki magát a betegségből, édesanyja is áldott állapotba került, vagyis Theo más alakban visszakapja születésekor elveszített testvérét. Özvegy nagynénje pedig férjhez készül menni, vagyis a világ megbolydult rendje harmóniába csöndesedik. Dr. Bata Imre
