Békés Megyei Hírlap, 1999. április (54. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-10-11 / 83. szám
© 1999. április 10-11., szombat-vasárnap egészségügy-ffiKÉKÉS MEGYEI HÍRLÁP Alvás, álom, álmatlanság — II. Ma a kutatóorvosok úgy gondolják, álmodni az alvás minden szakaszában lehet, bár maga az álom jelensége leginkább az RÉM szakaszban vizsgálható, már csak azért is, mert ez a szakasz az, amelyben legnagyobb az esélyünk a visszaemlékezésre. (Mindenki álmodik tehát, az álomlátás minden éjszaka törvényszerűen lezajló jelenség. Aki azt mondja, hogy egyáltalán nem szokott álmodni, az nem hazudik, de nem is mond igazat, mert csak annyi igaz az egészből, hogy nem tud visszaemlékezni arra, amit álmodott.) A kutatók összefüggést kerestek a szemmozgások és az álom tartalma között, azt gondolva, hogy az álmodó álmai filmjét álmai mozijának mozivásznán pásztázza ilyenkor a szemeivel. 1957-ben vizsgáltak egy embert, akin alvás közben vízszintes szemmozgásokat figyeltek meg. Amikor felköltöt- ték arról mesélt, hogy álmában pingpongmeccset nézett. A szemmozgások, és az álom tartalma közti összefüggést olyan vizsgálatok is megerősítették, melyek során a született vakoknál nem éreztek szemmozgásokat, míg akik láttak valamikor az életük folyamán, azoknál igen. Az eredmények biztatóak voltak, ám kiAz alom legtöbbször irracionális összecserélődik a fent és a lent, a előbb és a később, az ok és az okozat derült, rriég több vizsgálatra van szükség, és a probléma korántsem olyan egyszerű, ugyanis a vizsgálatok során olyanoknál (például csecsemőknél) is megjelentek a szemmozgások, akiknél lehetetlen, hogy álmukban képi tartalmak legyenek. Azután az is kiderült, hogy ezek a szemmozgások egyáltalán nem hasonlítanak az éber, kutatón nézelődő szemmozgásokra. Az viszont kétségtelenül bebizonyosodott, hogyha az alvót szemmozgásai idején ébresztjük fel, nagyobb valószínűséggel fog arról beszélni, hogy álmodott valamit, mint akkor, ha olyankor ébresztik, amikor nem mozog a szeme. Az előző írásunk végén említett biológiai folyamatokról (hímvessző-merevedések) is kiderült, hogy nincs összefüggés az álomtartalom szexuális jellege és a merevedés között. Alapvető biológiai folyamatot tükröznek, az álmodás lehetőségét teremtik meg, valamiféle készültségi állapot jelei. Az álom pszichés jelenségei ugyanis nem az élettani jelenségek lenyomatai, ahogy a RÉM élettani jelenségei sem a pszichés álomjelenségek termékei. A két szint közötti kölcsönhatás viszont nyilvánvaló. Az éber szellemi működés, és az álommunka között folyama- 'WP'fr tosság van, az álommunkának törvényszerűségei vannak. Almunk gyakran nappali gondolkodásunk — folytatása, melyben rég lejátszódott élményeink, szorongásaink, vágyaink is felelevenednek, vagy teljesülnek. Ami különös bennük, hogy a jelenségek szokatlanul kap- csolódA kutatók összefüggést kerestek a szemmozgások és az álom tartalma között... nak ösz- sze. A pszicho- analitikusok az álom tartalmát és az álomgondolatokat, az álom rejtett értelmét egyazon dolog két különböző változatának tekintik. A szakemberek álommunkának nevezik azt a folyamatot, mely során az álomgondolatok az álmodó álomtartalmává válnak. Az álom szimbolikus. A benne megjelenő képek vagy helyzetek igen gyakran jelképes jelentőségűek, melyek lehetnek egyéniek, de lehetnek egy adott társadalomban vagy kultúrában generációk során tovább működő egyszemélyes emlékképek. A sajátos módon megjelenő összefüggések az álomban ritkák, mert az álom legtöbbször irracionális, összecserélődik a fent, és a lent, az előbb és később, az ok és okozat. Felbomlik a tér, idő és okság meghatározott rendje. Miért álmodunk? Mindig csak a pillanatnyilag velünk történő tölti ki a tudatunkat, önmagunkból nem tudunk kitekinteni, sem kilépni. Az álommunkában a napközben átélt események friss emléktöredékei találkoznak össze, az újra és újra a tudatba kívánkozó, de alapjában véve a tudattalanban létező vágyképzetekkel, melyek mintegy álruhát öltve törekszenek a tudatba. Az álruhára azért van szükségük, mert a tudattalan tartalmak közvetlen azonosulását az elfojtás mechanizmusával a cenzor nem engedi. Ezt az akadályt játssza ki az álommunka, amikor az álomgondolatot képi formára fordítja. Az álomban álruhában a tudat színpadán megjelennek a tudat színpadán elnyomott vágyaink. Csak arról tudunk álmodni, amit már egyszer átéltünk, megtörtént velünk, láttunk valahol, valamikor. Azért emlékszünk vissza rosszabbul álmainkra, mert azok kevésbé ésszerűek, logikusak, így kevésbé megjegyezhetők. Az álomra való visszaemlékezést. jelentősen befolyásolja az is, hogy mennyire érdekelt az álmodó álmai felidézésében. A pszichoterápia gyakorlatából ismert az a tapasztalat, ha a pszichoterápiás kezelés alatt a pácienst arra biztatja orvosa, hogy igyekezzék álmait összegyűjteni, és beszámolni róluk, akkor az érdekeltség következtében a beteg emlékezete javul. Talán ezért emlékeznek vissza a kómás betegek is annyi „túlvilági” élményre, hiszen róluk is köztudomású, hogy tudnak álmodni. Pánics Szabó Ferenc Rákellenes nap, 1999 Ma sokan és sokat beszélünk és írunk a rettegett „rák”-ról, a daganatos betegség szinte „kötelező” téma. Ennek kapcsán néhány gondolatot a jelenlegi helyzetről szeretnék megfogalmazni. A rosszindulatú folyamatok elsődleges megelőzése az egészséges életmód, a károsító tényezők kiküszöbölése. Ez nem lehet csak az egészségügy feladata, társadalmi igény, cselekvés és politikai akarat egyaránt szükséges hozzá, ebben a kért vagy nem egyszer kéretlen tanácsokkal tudunk segíteni. A másodlagos megelőzés a szűrést jelenti, melynek legfontosabb célja nem „csak” a rosszindulatú daganat korai felismerése lenne, hanem lehetőleg a rákelőző állapotok kimutatása és megoldása, még mielőtt a valódi tumor kialakulna. A kezelésben lassan bár, de közelítünk a világszerte megfogalmazott elvárásokhoz, az elismert sebészet mellett hazánkban már a korszerű sugárterápia lehetőségei is adottak. Reméljük, hogy megyénk is részesül az országos fejlesztési programból, s a hirdetett esélyegyenlőség megvalósul. A gyógyszeres kezelést az onkológiai osztályok a nemzetközi ajánlások szerint végzik. Békés megyében kevés az onkológiai és sugárterápiás ágy, kevés a szakorvos, betegeink türelme és megértése segít a nehézségek leküzdésében. A javuló gyógyulási eredmények vetik fel egyre inkább a testi és lelki rehabilitáció szükségességét, melynek egészség- ügyi és társadalmi gyakorlata még várat magára. Dr. Pikó Béla onkológus szakfelügyelő, főorvos Vállalkozása inamikus Racionális ejlődését szeretné? Forduljon hozzánk! Szolgáltatásaink: • vállalkozói tőkebefektetés • pénzügyi szolgáltatások (lízing, faktoring) • gazdasági-pénzügyi tanácsadás • területfejlesztés • ingatlanokhoz kapcsolódó szolgáltatások • mérnöki-műszaki szolgáltatások. Fejlesszen velünk, hogy fejlődjön! Dél-alfóldi Regionális Fejlesztési Részvénytársaság, 5600 Békéscsaba, Alsó Körös sor 2. Tel.: (66) 447-468, 448-261, 445-362. Tel./fax: (66) 444-695. E-mail: drfrt @ elender.hu 3ZETES KÜLSŐ - BARATSAGÖi Tangó Csárdás Keringő PREMIER A HÁROM TÁNC Termékeinket 10%-os kedvezménnyel értékesítjük az ország egész területén 1999. április 3Q-ig keresse vevőszolgálati irodáinkat! Segítünk tető alá hozni elképzeléseit. Tekintse meg széles, változatos kínálatunkat a Construma építőipari szakkiállításon,. A ”D” SZABAD-TERÜLETEN, 1999. ÁPRILIS 13-17 KÖZÖTT! TONDACH * JAMINACSORNA GPUPPE OLEiMípTA?T&N ÖSTERREICH G S £. m é P TETŐFOKON Békéscsabai Hűtőipari Rt., Békéscsaba, Kétegyházi út 12—14. Tel.: (66) 445-155. A BÉKÉSCSABAI HŰTŐIPARI RT EXPORT-IMPORT OSZTÁLYÁRA külkereskedelmi ■■ ■ ■ r //« ügyintézői munkakörbe munkatársat keres. Az állás betöltésének feltételei: — egyetemi vagy főiskolai végzettség — 2 éves szakmai gyakorlat — tárgyalóképes német nyelvismeret — számítógépes felhasználói ismeret. ................---W. v égzettséget és a nyelvismeretet igazoló okiratok másolatával Demeter Istvánná igazgatási osztályvezetőnél. (27646)
