Békés Megyei Hírlap, 1999. március (54. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-27-28 / 72. szám
Békési hét * Hatodik oldal * Kétszer kosarat adott, harmadjára igent mondott Deme Zoltán 1989-ben a szarvasi MDF-nek, s vállalta a képviselő-jelöltséget. Az evangélikus lelkész (egyben az SZDSZ 1999. március 28. jelöltjeként — a szerk.) fölényesen nyerte a parlamenti választásokat. 1990-ben az MDF-frak- ció tagja lett. 1993-ban alapító tagja a MIÉP-nek. A ’94-es választásokon a MIÉP országos listáján ötödikként, elnökségi tagként vállalja a megméretést. Hit A politikusi pálya viharos terep. Az övé a szokásosnál is viharosabb. Csatázik a helyi közéletben, ütközik az országos politikában. Többször felróják neki, minek kell egy papnak politizálni?! — Tényleg, miért kell egy papnak politizálni? — A jó lelkész véleményt mond a társadalmi kérdésekről, s a politikába is beleszól — mondta Deme Zoltán. — Isten iránti felelőssége, hogy felemelje a szavát. Az fals dolog, hogy a lelkész ne politizáljon. Akkor ott vagyunk, mint a régi rendszerben, amely azt vallotta, hogy a papokat be kell zárni a templomba, hogy néhány idős asszonynak prédikáljanak, s ezzel véget is ért a tevékenységük. A pártpolitizálás más dolog. Pártpolitizálni nem kell. Azt a történelmi szükségszerűség hozta, hogy oda kellett állnom — életemben először — egy párt mellé, a MIÉP táborába. Hiszen az MDF-frakció tagjaiként, tízen hoztuk létre a MIÉP-frakciót. — Ön országosan ismert politikus volt. Miként élte meg, hogy kikerült ebből a szerepből? — Nem rázott meg. Azt a püspökömnek is elmondtam: tudom, hogy a lelkésznek alapvetően mi a dolga, de vannak különleges helyzetek. Az egyházi vezetés megérezte, nem lesz jó, ha Deme Zoltán ott van a parlamentben. Emlékszem, országos bonyodalmat kavart, amikor az egyházi tisztségviselők helyzetét kezdtem boncolgatni, és azt, hogy az egyházon belül is végbe kell mennie a rendszerváltási folyamatnak. Vagy amikor az egyházi vezetők átvilágításáról kezdtünk beszélni... A magánéletemben is változás történt. Isten úgy alakította, hogy kilencvennégy tavaszától már vártuk az első gyermekünk, Márkó születését. Tizenöt év házasság, kilenc vetélés után ez óriási esemény volt. Nem tudom, a képviselőség mellett hogyan vállaltam volna a családi és a hivatásbéli feladatokat. Itt volt a kisgyermek, a gyülekezet, a szeretetotthonok szervezése. A politikai támadásból is kijutott. Ezt ugyan Isten segítségével el lehet viselni, de más is történt. Ha jól emlékszem, az utolsó parlamenti szereplésemkor miépesként olyan személyiséget szólítottam meg, akinek nagy gazdasági hatalma volt. Kaptam is fenyegetéseket. Nem tudhattam, mikor ér utol az országúton egy autó, és mikor lőnek le. Csak azért, mert el mertem mondani az igazságot. Rögtön láttam a felbolydulást a szemközti frakció soraiban, akik azonnal elvonultak, és üzentek nekem. — Melyik frakció volt ez? — Most már lényegtelen. Remény — Mi a véleménye a mostani politikai palettáról? — Számomra megnyugtató, ami történt. Egy évvel ezelőtt azt mondtam a szarvasi miépeseknek, hogy nem kell úgy miépesked- ni. Mert már akkor úgy láttam, a Fidesz megtisztult annyira, hogy képes felvállalni a nemzet ügyeit. Sőt, jobban meg tudja valósítani a nemzet érdekeit, mint ahogy azt Csurka elképzelte. Ezután a MIÉP-pel különösebben nem foglalkoztam. Nem értettem egyet Csurkával és a körülötte lévőkkel. Nem értettem egyet a NATO- és unió-ellenességükkel. Nem azt mondom, hogy nekünk mindenképpen NATO kell és unió, de magunkra maradva nem tudnánk létezni, annyi bizonyos. Szimpatikusnak tartom Orbán Viktor kijelentését, miszerint nem muszáj nekünk mindenképpen uniós tagnak lenni, csak úgy, ha a saját érdekeinket megfelelőképpen tudjuk képviselni. Ez az az irány, amit teljes mértékben fel tudok vállalni. Magyarország csak keresztyén irányvonalat képviselve tud létezni Európában, s egyáltalán a világban. Orbán Viktor ezt átlátta és felvállalta. Úgy látom, mindezzel a demokrácia kezd megerősödni. Szeretet — Politizál-e ma Deme Zoltán? — Egyházpolitizál. Hiába állítják sokan az ellenkezőjét, az egyházi életben a rendszerváltás még nem történt meg kellő mértékben. Most következik a kétezres püspökválasztás. Jogtanácsosom, Jerkovics Sándor szarvasi ügyvéd — akitől képviselői szolgálatom idején számtalan jó ötletet kaptam — lett az Evangélikus Zsinat Jogi Bizottságának elnöke. Most én segítem az ő munkáját. A zsinat — a változásokat óhajtó tagság többségi szavazatai által — óriásit alkotott. Új struktúra jött létre: két egyházkerület helyett három lesz. Tudom, hogy a jelenlegi egyházi vezetők megpróbálják érvényteleníteni a zsinat döntését, de ez már tény. Valójában azért kellett három egyházkerület, mert — sajnos — csak így lehetett elérni, hogy új választások legyenek. Nagyon szeretném, ha az általam megfogalmazott és törvénybe bekerült egyházi átvilágítás megvalósulna. Mert már hallok olyan önjelöltekről, akiket bizonyos egyházi szervezetek is támogatnak. Őket át kellene világítani, és csak utána jelöltségbe engedni. Természetesen az egyház- politika mellett az ország dolgait is figyelemmel kísérem, de ott — bizonyos hibák, hiányosságok ellenére — nincs ilyen aggodalmam. Az egyháznak is követni kellene ezt a jó irányt, sőt Isten igéjét szem előtt tartva az egyháznak kellene a változásokban élen járnia. Csath Róza taunts mwtw& tIÜRÉSS*»88' ms##*#, Bevezető ár' KONYHA ÉS ÉLETMÓD MAGAZIN húsvéti matricával „Rossz útra” tévedt forintok Nagyné Felföldi Ilonának, Kötegyán polgármester asszonyának úgy tűnik, a volt jegyző (és „ténykedései”) után egy másik — az előző ciklusban az ön- kormányzatnál dolgozó — munkatársával sincs szerencséje. Történt ugyanis, hogy az ősszel megválasztott polgár- mester asszony fülébe jutott a hír, miszerint az önkormányzat akkori pénzügyi csoportvezetője nem akar vele együtt dolgozni. Az illető hölgy viszont úgy tudta, hogy az új polgármester nem kíván igényt tartani az ő munkájára. Tehát a „tudom, hogy tudod, hogy tudom" esete keringett a polgármesteri hivatal falai között... ...mígnem a pénzügyi csoport- vezető az egyik nap délelőttjén beadta felmondását a polgár- mesternek, aki azt nyomban el is fogadta, utólagos reklamációnak helyet nem adva. (Mert az ügyhöz hozzátartozik, hogy az illető hölgy még aznap délután vissza akarta vonni felmondását...) Azt gondolhatnánk, ezzel véget is ért a „szeretlek is, meg nem is” édes-bús története, ha egy hibás átutalás következtében nem történetünk hősnőjének - aki ma már a gyulai ön- kormányzat pénzügyi osztályán dolgozik — OTP-számlájá- ra került volna a helyi iskola- igazgató és óvodai dajka január havi keresete. Mert az bizony odakerült egy technikai malőr következtében! A polgármesterasszony ezt megtudván, felszólította volt munkatársát, fizesse vissza a tévedésből átutalt 90 ezer forintot. Mire a címzett megüzente: ő bizony nem adja vissza a pénzt. Még azt is hozzátette: csináljon, amit akar a polgármester, próbálja visszaszerezni a bankókat, feltéve, ha tudja! Miért nem tiltják le a számláról az illetéktelenül szerzett pénzt? — morfondírozhat magában az egyszerű halandó. Hogy az nem is olyan egyszerű? Nem bizony, hiszen a letiltás csak akkor tehető meg, ha polgári peres eljárás végén bebizonyosodik, hogy az összeg valóban jogtalanul gyarapítja gazdája betétjét. A kötegyáni önkormányzat tehát levelét ismét megírta, polgári pert kezdeményezve volt dolgozója ellen. Természetesen írásunk főszereplőjét is megkérdeztük az esetről, ám ő röviden csak annyit mondott: cselekedetét nem kívánja megmagyarázni. V. K. Körözött nem volt A Békés Megyei Kereskedelmi és Ipari Kamara Idegenforgalmi Bizottsága kiadványt jelentetett meg Békés megye hagyományos gasztronómiája címmel. Az összeállítást hétfőn a békéscsabai Fiume Szálló dísztermében mutatták be — kóstolóval egybe kötve. (A receptek megadásánál követelmény volt, hogy csak megyénkben megtermő, megtermelt alapanyagokból készüljön az étel.) Külön szórólappal jelentkezett a megye egyik legrégebbi „vendéglátója”, a gyulai Béke sugárúton található Békés Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet — koszt, kvártély lebilincselő kilátással... Ételajánlatok a Hotel Békesugár séfjének kínálatából: pandúrleves, zsiványpecsenye, betyár batyu. Mi a rácsos tésztától sem zárkóznánk el. Érdekes, hogy valamennyi ételhez az ajánlat: csapvíz... K. A. J.
