Békés Megyei Hírlap, 1999. március (54. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-29 / 73. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1999. március 29., hétfő Petőfi, a névadó, (i) Petőfi Sándor nevét veszi fel az ősszel kezdődő tanév­vel az Okányi Általános Is­kola. A névadó ünnepségre Szőke Sándor kötegyáni szobrász emlékplakettet ké­szít a költőről. Jó a kábel, (cs) Az Orosházi Városi Televízió adásainak vételi lehetősége a Csabakábel Kft. csatorná­ján némi gonddal járt eddig, de a technikai probléma megoldódott, így nemcsak Békéscsabán, Békésen, Do­bozon, hanem Orosházán is zavartalanul nézhetik a tévé­nézők hétfőn este 20 óra kezdettel a műsort (az UHF- 31-es csatornán viszont már 19 órakor elkezdődik az adás). A szerkesztők kíván­csiak voltak arra, mi az utca emberének a véleménye a NATO-hadműveletekről, veszélyben érzik-e magukat a határ közelsége miatt. En­nél vidámabb témák is kép­ernyőre kerülnek, mint pél­dául az óvodások ünnepsé­ge, az üveggyári iskola jubi­leuma, a virágkötők vizsgá­ja. A hétvége gazdag sport- programjának mindegyikén ott voltak a tévések, de lesz hétfőn is játék értékes nye­reményekkel. A legjobb kerekező, (e) Tizenkilenc megye és Buda­pest legjobb kerékpáros di­ákjai mérték össze közleke­désismereti tudásukat a hét végén. Az Általános Iskolai Tanulók V. Országos Közle­kedésismereti Versenyén, Szekszárdon, a vasárnapi díjkosztó ünnepségen a ne­gyedik osztályos korcsoport legügyesebb versenyzőjé­nek járó díjat a Békés me­gyei Bacsa János, a nyolca­dikosokét Szabó László Hajdú-Bihar megyei tanuló vehette át. A vándorserleg mellé mindketten egy-egy Sony mini hi-fi tornyot kap­tak ajándékba. Frontálisan, (f) Két személyautó frontálisan ütkö­zött vasárnap hajnalban a bé­késcsabai, Bartók Béla úti fe­lüljárón. A baleset oka: köl­csönösen áttértek a menet­iránnyal szembeni sávba. Két súlyos és három könnyebb sérültet szállítottak kórházba. „AZ EGYETLEN IGAZ TANULÁS: A LÉNYÜNK­BEN SZUNNYADÓ TU­DÁSNAK TEVÉKENNYÉ ÉBRESZTÉSE.” (Weöres Sándor) Negyven éve Békéscsabáról indult a mozgalom A józan élet érdekében... Zsúfolásig megtelt szombaton a békéscsabai ifjúsági ház nagy­terme: Békéscsabán találkoztak az „Alkoholizmus elleni Me­gyei Egyesületek és Klubok Országos Szövetsége”, az AEKSZ hazai képviselői. Azért éppen itt, mert negyven éve éppen a vá­rosból indult útjára a mozgalom, amelynek emblémáján lefor­dított pohár áll. A jelenlévők többségének ko­rábban valamilyen „kapcso­lata” volt az alkohollal. Több­nyire — nem is akármilyen — rendszeresen ittak! A közösség révén azonban győzött bennük a józan ész, azóta segítik a kömyzetükben lévő bajba jutot­takat. Akiknek a számát leg­alább 800 ezerre becsüli Gyar­mati Róbert országos alelnök. Megrázó volt hallgatni a salgó­tarjáni fiatalok levelét, akik úgy vélik, a diszkó előtt zugpálinká­val alapozókat, a napi liter bo­rért kukázókat ezután sem erő­szakkal lehet elfordítani életvi­telüktől. Közösen és szép szó­val kell őket felkarolni. Nagy András, a jelenleg szünetelő bé­késcsabai klub egykori alapító tagja a hőskorszakot elevenítet­te fel, amikor a mára legendás­sá nőtt Zahorán Mátyással (sír­ját délután közösen megkoszo­rúzták) a Csaba étteremben — akkor már bambit ittak — Pető- fi-körösöknek nézték őket... egy idő után, 1964-ben pedig az állami vezetés Londonba, nem­zetközi konferenciára küldte őket. Pap János polgármester köszöntőjében hangsúlyozta: a hivatalos segítségen kívül vál­tozatlanul fontos az önsegítő csoportok munkája, ők tudják igazán, mit jelent az összetartás, az így megsokszorozható erő. Hogy ne kis pontnak érezzék magukat 10 millió ember között sem a rászorulók! A nap során visszaemlékezé­sek, szakmai előadások hang­zottak el. Megfogalmazódott, hogy az önkormányzatoknak is külön költséghelyet kellene nyitni az alkholizmusban szen­vedők segítésére. F. I. Varga Zoltán: „Becsaptak bennünket!” (Folytatás az 1. oldalról) Nem volt okunk kételkedni az információban, ezért értett egyet végül is a frakció abban, hogy Domokos László megyei közgyűlés elnök így terjessze a testület elé a személyi javasla­tot. Mint utólag kiderült, szó sincs arról, hogy Lukács „lemondott” Dankó javára. Ke­ményen fogalmazok, de az igazság, hogy becsaptak ben­nünket! Ez, más döntés-előké­szítési helyzetekre visszagon­dolva, igencsak elgondolkodta­tó, és azt sugallja, hogy a jövő­ben körültekintőbbeknek kell lennünk. — Ha már így történt, nem jutottak-e arra az elhatározás­ra, hogy javasolják: kerüljön is­mét napirendre a kérdés. — A frakció kedden tart megbeszélést, erről közösen ott döntünk. Személyes vélemé­nyem, hogy önmagunkkal szemben is ez lenne a szeren­csés. És még valami! Számom­ra nagyon szomorú, hogy a cikkből sajnos az is kiderül, mennyire nem ismerik Lukács József tevékenységét, szakmai tudását, miközben vele kapcso­latban kell felelős döntést hoz­ni. Az már némileg érthető, hogy Dankót sem ismerik, de a képviselőknek akkor is tudniuk kell, kit miért tartanak alkal­masnak, vagy alkalmatlannak egy feladatra, ha korábban nem rendelkeztek róla információ­val. Ha más nem, ez minden­képp nagy tanulsága az ügy­nek. Fábián István Meglett! (f) Mint vasárnapi lapunkban megírtuk, szomaton délután Békéscsaba közelében a 44-es főúton egy szabálytalanul előző Honda autó felborult, majd amikor a mentők megállapítot­ták, semmi baja, ismerősei segítségével egy másik kocsiban elmenekült. Tegnap elfogták, és Gy. P. ellen folyik a rendőrségi eljárás fotó: kovács Erzsébet _______________VÉLEMÉNYEK_______________ Z öldellő falvakért, városokért Két egymást követő hétvégén is tanúi voltunk, hogyan lehet az egyébként visszahúzódó és passzív embereket a jó ügy érdekében mozgósí­tani. Az úgynevezett „Három szombat” országos közterület-szépítési versenyt a Magyar Telepü­lés- és Területfejlesztők Szövetsége hirdette meg. Célja, hogy „az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából, az Európai Uniós csatlakozásra való felkészülés keretében és a Magyar Állam létrejöttének 1000. évfordulójára készülve, vala­mint a tervezett, Magyarország 2000—2005 című nemzeti fej­lesztési-, kampány- és emlékprogramhoz kapcsolódva nemes versengésre hívják az ország településeit”. A megyében néhány városban, faluban — így Mezőkovácsházán és Medgyes- egyházán — helyileg meghirdetett programokkal kapcsolódtak a felhíváshoz. A korábbi tapasztalatok alapján voltak, akik úgy vélték, kár a nevezési díjért, mert az embereket úgysem lehet kimozdítani ott­honukból. A települések képviselői viszont úgy gondolkodtak, ha nem lesz „dobogós” az eredmény, az sem gond, ám a próbálko­zás is hasznukra válhat. Nekik lett igazuk. Az „első szombaton” ugyanis — amelyekre a mostani és a korábbi hét végén került sor — a program mindkét helyen nem várt eredménnyel zárult. A ta­vaszi napsütésben szívet melengető érzés volt látni, ahogy az em­berek, mint a méhek szorgoskodtak: lapátot, ásót, gereblyét, fű­részt fogva takarítottak, gereblyéztek, fát metszettek, illetve fa­csemetéket ültettek a közterületen. A külső és helyi felajánlások révén Medgyesegyháza 8500 fával gazdagodott. Kovácsházán örvendetesen gyarapodott a madárberkenye, a juhar-, a kőris- és a nyírfa. — Különösen nagy eredmény — jegyezte meg valaki —, hogy a lakótelepeken, a városszépítésben máskor sosem látott emberek is részt vettek a faültetésben. A kellemes időben egy­mástól kaptak munkakedvet a lakók, és örömmel fogtak a ház előtti rendcsináláshoz. A kitűzött cél mégiscsak találkozott az emberek szépítő, jobbító szándékával, hiszen a jó ügy és a kedv­vel végzett munka mindenkinek örömet ad. Halasi Mária Ruszkik, haza? Olvastam egyszer egy bűnügyi novellát, amely arról szólt, hogy a nyelvtanulás életveszélyes (is lehet). Egy vonatfülkében három férfi utazott: két francia gengszter és egy külföldi turista. A gengszterek — meggyőződvén arról, hogy az idegen egy mukkot sem ért a beszélgetésükből — alaposan meghányták-vetették a következő bankrablás tervét. A vonat befutott arra az állo­másra, ahol a külföldinek le kellett szállnia. „Uraim! Nagyon élveztem a társaságukat, további jó utat kívánok” — fordult anyanyelvükön a gengszterekhez azzal az egyetlen mondattal, amit indulás előtt megtanult az útikönyvből. A másnapi újsá­gok megírták, hogy az X és Y város között közlekedő exp- resszen gyilkosság áldozatává vált egy turista. O volt az, aki mindössze egyetlen mondatot tudott franciául, azt viszont — pechjére — hibátlan kiejtéssel. Azért jegyeztem meg a sztorit, mert valami hasonló történt velem az „aranykor” időszakában Aradon. Miután leparkoltam a színháznál, körbefogtak a csencselők. Már mindenkit szeren­csésen „elhajtottam”, egy fiatalember azonban nem tágított. „Guma, antibébi, Amo, Ráma?” — kérdezgette makacsul. Ak­koriban kezdtem tanulni románul, s a hatodik vagy hetedik lec­kéből beugrott egy rövidke mondat. „Azt hiszem, haza kellene menned!” — vetettem oda neki ékes románsággal. „Én menjek haza?! — kerekedett el a szeme. — Halljátok, azt mondja a bozgor, hogy ÉN menjek haza!” Szerencsére feltűnt egy négy­tagú géppisztolyos-bajonettes milicista járőr, így kisétáltam a pillanatok alatt összezáródó gyűrűből. Azóta tudom, hogy a „jövevényeket” nem lehet büntetlenül hazaküldeni. Se Erdélyből, se Koszovóból, se sehonnan. Ho­gyan is lehetne, amikor az ottani temetők fejfáin az ő szerette­ik neve (is) olvasható. Persze egészen más a helyzet azokkal, akik ott vannak ugyan, de nem oda temetkeznek. Ok — lefor­dítva anyanyelvűkre, viszonylag hibátlan kiejtéssel — könnyen megkaphatják: „Ruszkik, haza!” Az ilyen nyúlfarknyi nyelvtu­dás valóban életveszélyes. Ménesi György • • Ez egy Önnek való autó? IGEN! Ha Önnek fontos a biztonság, a stílus, a kényelem és a modern technika! Fedezze fel ön is a Daewoo Lanos titkait, és a hétköznapi au­tózás is ünnepivé válik! Az Ön márkakereskedője: Daewoo, Békéscsaba Kft., Békéscsaba, Szent László u. 1. Telefon: (66) 430-555. Amennyiben visszaküldi hirdetésünket címünkre, sorsoláson vesz részt! Ne felejtse nevét, címét, telefonszámát megadni! (27035) Florentina és a többiek Még a pisszenésüket is visszafogták, akik családi­baráti alapon, netán kívülál­lóként tegnap beültek a bé­késcsabai ifjúsági ház néző­terére. A tét nem volt kisebb, mint továbbjutni az Orszá­gos Diákszínjátszó Egyesület idén is meghirdetett országos versenyén a területi döntő­ről. ,Bégen kinéztelek magamnak, Philostenés. Régen, amikor még az ablakom alatt játszottatok, akkor gondoltam arra: vajon a sok táncos közt melyik lesz az enyém?” Meglehet, talán nem betű szerint idéztük Florentina jelenetét, de az biztos, a gyulai Calliope Színpad produkciójá­ban látott-hallott kétegyházi kislány, Lidiu Camam csodála­tos tehetséggel szólt Tokor Ba­lázs partnereként a világot je­lentő deszkákon. „Már négy éve, amikor családommal átte­lepültünk Nagyváradról, szen­tül elhatároztam: színésznő le­szek. Maradandó élmény volt betanulni a 17. században, állí­tólag Gyönygyösi István által írt és Pozsonyban kiadott kétré­szes vígjátékot, amelyet nekünk Bundik Anikó és Pete László ta­nított be, állított színpadra" — mondta a 14 éves ifjú színijáté­kos. Fábián Tamás, a megyei mű­velődési központ szervezője el­mondta, a Lökös Ildikó drama­turg és Kaposi József drámape­dagógus alkotta zsűri a Csabai Színistúdió, Alfred Jarry: Übü című produkcióját javasolja to­vábbjutásra, de változások még lehetségesek. (fábián) Jézus segít cipelni a keresztet A Virágvasárnapot ünnepel­jük. Ez az ünnep a Nagyhét kezdete, és arra emlékeztet bennünket, hogy Jézus bevo­nult Jeruzsálembe — indította az istentiszteletet tegnap a vésztői református templom­ban ifjú Bence János, az ország egyetlen református kórházá­nak, a budapesti Bethesda Gyermekkórház lelkipásztora. Elhangzott, az ünnep jellegze­tessége a bárány és a kovászta- lan kenyér. Az Égyiptomból va­ló szabadulás idején nem volt idő a kenyér kelesztésére, ezért akkor kovásztalan kenyeret et­tek az emberek. A bárány véré­vel pedig régen az ajtófélfát kenték be, hogy a házat elkerül­je a baj. A lelkész megemlítette: ha útjaink felderülnek, vagy ha ön­magunkban cipeljük a keresz­tet, akkor is Jézus Krisztust ke-, ressük. A gyülekezetben vagy hittanórán együtt keressük őt, máskor pedig egyedül imádsá­gainkban. — Jézus Krisztus segít ab­ban is, hogy ne alakuljon ki bennünk hamis kép. Lássuk meg az alázatos szolgát, aki érettünk adta az életét! Jézus a nehézséget nem sepri el éle­tünk útjából, hanem erőt ad a kereszt hordozásához. A refor­mátus viselkedés nem énünk megtagadása, hanem azt jelen­ti, hogy mesterünk után me­gyünk — fogalmazott a lel­kész. Az ünnepi istentiszteletet kö­vetően dr. Dizseri Tamás, a Bethesda Gyermekkórház igaz­gató főorvosa a nevelés és a be­tegségmegelőzés összefüggése­iről tartott előadást. Magyari Barna

Next

/
Oldalképek
Tartalom