Békés Megyei Hírlap, 1999. március (54. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-29 / 73. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1999. március 29., hétfő Petőfi, a névadó, (i) Petőfi Sándor nevét veszi fel az ősszel kezdődő tanévvel az Okányi Általános Iskola. A névadó ünnepségre Szőke Sándor kötegyáni szobrász emlékplakettet készít a költőről. Jó a kábel, (cs) Az Orosházi Városi Televízió adásainak vételi lehetősége a Csabakábel Kft. csatornáján némi gonddal járt eddig, de a technikai probléma megoldódott, így nemcsak Békéscsabán, Békésen, Dobozon, hanem Orosházán is zavartalanul nézhetik a tévénézők hétfőn este 20 óra kezdettel a műsort (az UHF- 31-es csatornán viszont már 19 órakor elkezdődik az adás). A szerkesztők kíváncsiak voltak arra, mi az utca emberének a véleménye a NATO-hadműveletekről, veszélyben érzik-e magukat a határ közelsége miatt. Ennél vidámabb témák is képernyőre kerülnek, mint például az óvodások ünnepsége, az üveggyári iskola jubileuma, a virágkötők vizsgája. A hétvége gazdag sport- programjának mindegyikén ott voltak a tévések, de lesz hétfőn is játék értékes nyereményekkel. A legjobb kerekező, (e) Tizenkilenc megye és Budapest legjobb kerékpáros diákjai mérték össze közlekedésismereti tudásukat a hét végén. Az Általános Iskolai Tanulók V. Országos Közlekedésismereti Versenyén, Szekszárdon, a vasárnapi díjkosztó ünnepségen a negyedik osztályos korcsoport legügyesebb versenyzőjének járó díjat a Békés megyei Bacsa János, a nyolcadikosokét Szabó László Hajdú-Bihar megyei tanuló vehette át. A vándorserleg mellé mindketten egy-egy Sony mini hi-fi tornyot kaptak ajándékba. Frontálisan, (f) Két személyautó frontálisan ütközött vasárnap hajnalban a békéscsabai, Bartók Béla úti felüljárón. A baleset oka: kölcsönösen áttértek a menetiránnyal szembeni sávba. Két súlyos és három könnyebb sérültet szállítottak kórházba. „AZ EGYETLEN IGAZ TANULÁS: A LÉNYÜNKBEN SZUNNYADÓ TUDÁSNAK TEVÉKENNYÉ ÉBRESZTÉSE.” (Weöres Sándor) Negyven éve Békéscsabáról indult a mozgalom A józan élet érdekében... Zsúfolásig megtelt szombaton a békéscsabai ifjúsági ház nagyterme: Békéscsabán találkoztak az „Alkoholizmus elleni Megyei Egyesületek és Klubok Országos Szövetsége”, az AEKSZ hazai képviselői. Azért éppen itt, mert negyven éve éppen a városból indult útjára a mozgalom, amelynek emblémáján lefordított pohár áll. A jelenlévők többségének korábban valamilyen „kapcsolata” volt az alkohollal. Többnyire — nem is akármilyen — rendszeresen ittak! A közösség révén azonban győzött bennük a józan ész, azóta segítik a kömyzetükben lévő bajba jutottakat. Akiknek a számát legalább 800 ezerre becsüli Gyarmati Róbert országos alelnök. Megrázó volt hallgatni a salgótarjáni fiatalok levelét, akik úgy vélik, a diszkó előtt zugpálinkával alapozókat, a napi liter borért kukázókat ezután sem erőszakkal lehet elfordítani életvitelüktől. Közösen és szép szóval kell őket felkarolni. Nagy András, a jelenleg szünetelő békéscsabai klub egykori alapító tagja a hőskorszakot elevenítette fel, amikor a mára legendássá nőtt Zahorán Mátyással (sírját délután közösen megkoszorúzták) a Csaba étteremben — akkor már bambit ittak — Pető- fi-körösöknek nézték őket... egy idő után, 1964-ben pedig az állami vezetés Londonba, nemzetközi konferenciára küldte őket. Pap János polgármester köszöntőjében hangsúlyozta: a hivatalos segítségen kívül változatlanul fontos az önsegítő csoportok munkája, ők tudják igazán, mit jelent az összetartás, az így megsokszorozható erő. Hogy ne kis pontnak érezzék magukat 10 millió ember között sem a rászorulók! A nap során visszaemlékezések, szakmai előadások hangzottak el. Megfogalmazódott, hogy az önkormányzatoknak is külön költséghelyet kellene nyitni az alkholizmusban szenvedők segítésére. F. I. Varga Zoltán: „Becsaptak bennünket!” (Folytatás az 1. oldalról) Nem volt okunk kételkedni az információban, ezért értett egyet végül is a frakció abban, hogy Domokos László megyei közgyűlés elnök így terjessze a testület elé a személyi javaslatot. Mint utólag kiderült, szó sincs arról, hogy Lukács „lemondott” Dankó javára. Keményen fogalmazok, de az igazság, hogy becsaptak bennünket! Ez, más döntés-előkészítési helyzetekre visszagondolva, igencsak elgondolkodtató, és azt sugallja, hogy a jövőben körültekintőbbeknek kell lennünk. — Ha már így történt, nem jutottak-e arra az elhatározásra, hogy javasolják: kerüljön ismét napirendre a kérdés. — A frakció kedden tart megbeszélést, erről közösen ott döntünk. Személyes véleményem, hogy önmagunkkal szemben is ez lenne a szerencsés. És még valami! Számomra nagyon szomorú, hogy a cikkből sajnos az is kiderül, mennyire nem ismerik Lukács József tevékenységét, szakmai tudását, miközben vele kapcsolatban kell felelős döntést hozni. Az már némileg érthető, hogy Dankót sem ismerik, de a képviselőknek akkor is tudniuk kell, kit miért tartanak alkalmasnak, vagy alkalmatlannak egy feladatra, ha korábban nem rendelkeztek róla információval. Ha más nem, ez mindenképp nagy tanulsága az ügynek. Fábián István Meglett! (f) Mint vasárnapi lapunkban megírtuk, szomaton délután Békéscsaba közelében a 44-es főúton egy szabálytalanul előző Honda autó felborult, majd amikor a mentők megállapították, semmi baja, ismerősei segítségével egy másik kocsiban elmenekült. Tegnap elfogták, és Gy. P. ellen folyik a rendőrségi eljárás fotó: kovács Erzsébet _______________VÉLEMÉNYEK_______________ Z öldellő falvakért, városokért Két egymást követő hétvégén is tanúi voltunk, hogyan lehet az egyébként visszahúzódó és passzív embereket a jó ügy érdekében mozgósítani. Az úgynevezett „Három szombat” országos közterület-szépítési versenyt a Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetsége hirdette meg. Célja, hogy „az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából, az Európai Uniós csatlakozásra való felkészülés keretében és a Magyar Állam létrejöttének 1000. évfordulójára készülve, valamint a tervezett, Magyarország 2000—2005 című nemzeti fejlesztési-, kampány- és emlékprogramhoz kapcsolódva nemes versengésre hívják az ország településeit”. A megyében néhány városban, faluban — így Mezőkovácsházán és Medgyes- egyházán — helyileg meghirdetett programokkal kapcsolódtak a felhíváshoz. A korábbi tapasztalatok alapján voltak, akik úgy vélték, kár a nevezési díjért, mert az embereket úgysem lehet kimozdítani otthonukból. A települések képviselői viszont úgy gondolkodtak, ha nem lesz „dobogós” az eredmény, az sem gond, ám a próbálkozás is hasznukra válhat. Nekik lett igazuk. Az „első szombaton” ugyanis — amelyekre a mostani és a korábbi hét végén került sor — a program mindkét helyen nem várt eredménnyel zárult. A tavaszi napsütésben szívet melengető érzés volt látni, ahogy az emberek, mint a méhek szorgoskodtak: lapátot, ásót, gereblyét, fűrészt fogva takarítottak, gereblyéztek, fát metszettek, illetve facsemetéket ültettek a közterületen. A külső és helyi felajánlások révén Medgyesegyháza 8500 fával gazdagodott. Kovácsházán örvendetesen gyarapodott a madárberkenye, a juhar-, a kőris- és a nyírfa. — Különösen nagy eredmény — jegyezte meg valaki —, hogy a lakótelepeken, a városszépítésben máskor sosem látott emberek is részt vettek a faültetésben. A kellemes időben egymástól kaptak munkakedvet a lakók, és örömmel fogtak a ház előtti rendcsináláshoz. A kitűzött cél mégiscsak találkozott az emberek szépítő, jobbító szándékával, hiszen a jó ügy és a kedvvel végzett munka mindenkinek örömet ad. Halasi Mária Ruszkik, haza? Olvastam egyszer egy bűnügyi novellát, amely arról szólt, hogy a nyelvtanulás életveszélyes (is lehet). Egy vonatfülkében három férfi utazott: két francia gengszter és egy külföldi turista. A gengszterek — meggyőződvén arról, hogy az idegen egy mukkot sem ért a beszélgetésükből — alaposan meghányták-vetették a következő bankrablás tervét. A vonat befutott arra az állomásra, ahol a külföldinek le kellett szállnia. „Uraim! Nagyon élveztem a társaságukat, további jó utat kívánok” — fordult anyanyelvükön a gengszterekhez azzal az egyetlen mondattal, amit indulás előtt megtanult az útikönyvből. A másnapi újságok megírták, hogy az X és Y város között közlekedő exp- resszen gyilkosság áldozatává vált egy turista. O volt az, aki mindössze egyetlen mondatot tudott franciául, azt viszont — pechjére — hibátlan kiejtéssel. Azért jegyeztem meg a sztorit, mert valami hasonló történt velem az „aranykor” időszakában Aradon. Miután leparkoltam a színháznál, körbefogtak a csencselők. Már mindenkit szerencsésen „elhajtottam”, egy fiatalember azonban nem tágított. „Guma, antibébi, Amo, Ráma?” — kérdezgette makacsul. Akkoriban kezdtem tanulni románul, s a hatodik vagy hetedik leckéből beugrott egy rövidke mondat. „Azt hiszem, haza kellene menned!” — vetettem oda neki ékes románsággal. „Én menjek haza?! — kerekedett el a szeme. — Halljátok, azt mondja a bozgor, hogy ÉN menjek haza!” Szerencsére feltűnt egy négytagú géppisztolyos-bajonettes milicista járőr, így kisétáltam a pillanatok alatt összezáródó gyűrűből. Azóta tudom, hogy a „jövevényeket” nem lehet büntetlenül hazaküldeni. Se Erdélyből, se Koszovóból, se sehonnan. Hogyan is lehetne, amikor az ottani temetők fejfáin az ő szeretteik neve (is) olvasható. Persze egészen más a helyzet azokkal, akik ott vannak ugyan, de nem oda temetkeznek. Ok — lefordítva anyanyelvűkre, viszonylag hibátlan kiejtéssel — könnyen megkaphatják: „Ruszkik, haza!” Az ilyen nyúlfarknyi nyelvtudás valóban életveszélyes. Ménesi György • • Ez egy Önnek való autó? IGEN! Ha Önnek fontos a biztonság, a stílus, a kényelem és a modern technika! Fedezze fel ön is a Daewoo Lanos titkait, és a hétköznapi autózás is ünnepivé válik! Az Ön márkakereskedője: Daewoo, Békéscsaba Kft., Békéscsaba, Szent László u. 1. Telefon: (66) 430-555. Amennyiben visszaküldi hirdetésünket címünkre, sorsoláson vesz részt! Ne felejtse nevét, címét, telefonszámát megadni! (27035) Florentina és a többiek Még a pisszenésüket is visszafogták, akik családibaráti alapon, netán kívülállóként tegnap beültek a békéscsabai ifjúsági ház nézőterére. A tét nem volt kisebb, mint továbbjutni az Országos Diákszínjátszó Egyesület idén is meghirdetett országos versenyén a területi döntőről. ,Bégen kinéztelek magamnak, Philostenés. Régen, amikor még az ablakom alatt játszottatok, akkor gondoltam arra: vajon a sok táncos közt melyik lesz az enyém?” Meglehet, talán nem betű szerint idéztük Florentina jelenetét, de az biztos, a gyulai Calliope Színpad produkciójában látott-hallott kétegyházi kislány, Lidiu Camam csodálatos tehetséggel szólt Tokor Balázs partnereként a világot jelentő deszkákon. „Már négy éve, amikor családommal áttelepültünk Nagyváradról, szentül elhatároztam: színésznő leszek. Maradandó élmény volt betanulni a 17. században, állítólag Gyönygyösi István által írt és Pozsonyban kiadott kétrészes vígjátékot, amelyet nekünk Bundik Anikó és Pete László tanított be, állított színpadra" — mondta a 14 éves ifjú színijátékos. Fábián Tamás, a megyei művelődési központ szervezője elmondta, a Lökös Ildikó dramaturg és Kaposi József drámapedagógus alkotta zsűri a Csabai Színistúdió, Alfred Jarry: Übü című produkcióját javasolja továbbjutásra, de változások még lehetségesek. (fábián) Jézus segít cipelni a keresztet A Virágvasárnapot ünnepeljük. Ez az ünnep a Nagyhét kezdete, és arra emlékeztet bennünket, hogy Jézus bevonult Jeruzsálembe — indította az istentiszteletet tegnap a vésztői református templomban ifjú Bence János, az ország egyetlen református kórházának, a budapesti Bethesda Gyermekkórház lelkipásztora. Elhangzott, az ünnep jellegzetessége a bárány és a kovászta- lan kenyér. Az Égyiptomból való szabadulás idején nem volt idő a kenyér kelesztésére, ezért akkor kovásztalan kenyeret ettek az emberek. A bárány vérével pedig régen az ajtófélfát kenték be, hogy a házat elkerülje a baj. A lelkész megemlítette: ha útjaink felderülnek, vagy ha önmagunkban cipeljük a keresztet, akkor is Jézus Krisztust ke-, ressük. A gyülekezetben vagy hittanórán együtt keressük őt, máskor pedig egyedül imádságainkban. — Jézus Krisztus segít abban is, hogy ne alakuljon ki bennünk hamis kép. Lássuk meg az alázatos szolgát, aki érettünk adta az életét! Jézus a nehézséget nem sepri el életünk útjából, hanem erőt ad a kereszt hordozásához. A református viselkedés nem énünk megtagadása, hanem azt jelenti, hogy mesterünk után megyünk — fogalmazott a lelkész. Az ünnepi istentiszteletet követően dr. Dizseri Tamás, a Bethesda Gyermekkórház igazgató főorvosa a nevelés és a betegségmegelőzés összefüggéseiről tartott előadást. Magyari Barna