Békés Megyei Hírlap, 1999. március (54. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-24 / 69. szám

1999. március 24., szerda KÖRKÉP EGYE! HÍRLAP A gyulai Hotel „Békesugár” A börtön konyhájában segített a gulyásleves kavarásában Unger Károly (képünkön balról). Mellette Szántó Lajos kony­hafőnök és dr. Huszágh József, az intézet parancsnoka FOTÓ: SUCH TAMÁS Unger Károly, a Magyar Nem­zeti Gasztronómiai Szövetség (MNGSZ) elnöke a Békés Me­gyei Büntetés-végrehajtási Inté­zetet látogatta meg tegnap Gyu­lán. — A vendéglátóiparban dol­gozók közül sokan eljöhetné­nek, hogy tanuljanak és példát vegyenek a higiéniáról — mondta az MNGSZ elnöke a Béke sugárúti börtön konyhájá­ban tett séta után. Az idén szá­zadik születésnapját ünneplő „vendégfogadó”-ban naponta 180-200 főre főznek. Az elítél­tek, a személyzet és a végrehaj­tási intézethez érkező vendégek is ugyanazt a menüt kapják. Unger Károly besegített az az­napi gulyásleves elkészítésébe. A szakszerű kavargatás után visszaadta a fakanalat Szántó Lajos konyhafőnöknek, majd ellátogatott az épület többi he­lyiségeibe is, mivel most járt életében először börtönben. B. G. A tuberkulózis világnapján Több mint 115 évvel a tbc kórokozójának felfedezése után, a XXI. század küszöbén a tuberkulózis szerte a vilá­gon több áldozatot követel, mint valaha. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint tbc -ben többen hal­nak meg, mint bármelyik más fertőző betegségben. Pedig a tbc -s haláleseteket meg lehet­ne előzni. Magyarországon évente több mint négyezer új tbc-s megbete­gedést fedeznek fel — ez a szám évek óta változatlan. A szűrő- vizsgálatok elmaradása miatt sok beteget súlyosan fertőző, el­hanyagolt állapotban fedeznek fel. Egy kezeletlen tbc-s beteg évente 10-15 másik embert fer­tőzhet meg. Az ellenőrzött keze­lés azonban biztosítja a gyógy­ulást, megelőzi a betegség ki- újulását és a gyógyszerre nem reagáló tuberkulózis kialakulá­sát — mondta a tuberkulózis vi­lágnapján (hazánkban néhány éve ezzel a nappal is szeretnék a betegség megelőzésére felhívni a figyelmet) dr. Lapatinszki Má­ria, az orosházi tüdőgondozó fő­orvosa. — Milyen tapasztalataik van­nak a gondozó ellátási területén? — Orosháza és vonzáskörze­tében — az előző évekhez ké­pest — romlott a helyzet. Míg 1997-ben 14, tavaly 31 új tbc-s beteget találtunk. Az új felfede­zettek több mint felének nincs előző évi szűrőfilmje, hét beteg korábban már tbc-s volt, és be­tegsége kiújult. — Ezt a fertőző betegséget mi okozza? — A városban és a környező községekben is a lakosságnak mindössze 50-52 százaléka je­lenik meg a szűréseken. Ez az egyik nagy baj. Ugyanakkor szaporodik a munkanélküliek száma, ezzel együtt romlik az életszínvonal. Nem megfelelő­ek a táplálkozási és életviszo­nyok. Egyre komolyabb ve­szélyt jelent a kábítószer és a drog! Nő azoknak a bevándor­lóknak a száma, akik olyan or­szágokból érkeznek, ahol nagy a tbc-vel fertőzöttek aránya. — Milyen jelei vannak a megbetegedésnek? — Klasszikus tünetei nincse­nek. Hosszan tartó, makacs kö­högés, vérszegénység, időnkén­ti hőemelkedés, vagy véres kö­pet a jellemző. — Mit lehet tenni a megelő­zés érdekében? — Legfontosabb a rendszeres, évenkénti lakossági szűrés, mivel a betegség így fedezhető fel leg­könnyebben. Fontos a már iga­zolt betegek tartós, gyógyszeres kezelése, mivel a hatásos gyógy­szerek néhány hét alatt megszün­tetik a beteg fertőzőképességét. Egy tévhitet viszont oszlassunk el: a tbc nem örökölhető. Nem at­tól kell félni, hogy a betegséget felfedezzük, hanem attól, hogy nem kerül időben felfedezésre, kezelésre és fertőzi a környezetet. Sajnos tudomásul kell venni még 1999-ben is, hogy a tbc fertőző betegség, és gyakorlatilag senki sem érezheti védettnek magát. Csete Ilona Bombahír egy sör mellett Több, mint 7,6 millió forintot zsebelt be az ötösfogat Inflációs világunkban is szép summa, s csodálatos látvány egy csomóban 762 tízezres bankjegy. S micsoda boldogság a gaz­dájának lenni! A hatoslottó 9. heti, egyetlen 5+1 találatos szel­vényének nyereményét tegnap délután a gyomaendrődi lottó­zóban fizették ki az öt boldog nyertesnek. A nyereményre 7 millió 663 ezer 235 forintot, a négyes és hármas találatokra összesen 26 ezer forint körüli „reszlit” tehettek zsebre a nyer­tesek, akik nem helybeliek. Gyomaendrődtől lakóhelyükig autóval jó félórányi az út. Mindannyian fejből tudják an­nak a bizonyos szelvénynek a számait, álmukból felverve is fújnák: 1, 13, 15, 20, 41 és a plusz szám a 3-as. Nem a sza­vak emberei, kezük a szer­számhoz szokott, ha kell szán­tanak, vetnek, kapálnak. A munka élteti őket, a legidő­sebb 43 esztendős, a legfiata­labb 35 éves, valamennyien családosak, egy-két gyerekkel, aki közül a legfiatalabb hét hó­napos. — Mi 24 óra alatt 25 órát dolgozunk — mondja egyi­kük. — Nem ritkán a napot egy éjszakával megtoldjuk — kapcsolódik a beszélgetésbe „szószólójuk”. S mint mond­ja, így volt ez március 6-án, születésnapján is. A húzás reggelén, amikor mentek fel­adni a kombinációs szelvé­nyeket, egy új belépő jelent­kezett. Az önmaguk által ki­alakított szabályok szerint egy hónapra előre leszurkolta a pénzt, bediktálta a tizenhárom számot, s máris tagja lett a csapatnak. Mi több, este már milliomostársként üdvözöl­ték. Mint mondják, régen lot­tóznak, más szerencsejátékkal nem próbálkoznak. — Este a teletexből tudtam meg a számokat — mondja a „szószóló”. — Szóltam a töb­bieknek, hogy a presszóban üljünk le egy sörre. Ott mond­tam meg, hogy nyertünk, de csak később tudtuk meg, hogy mennyit. Minden fillérnek megvan a helye. Akinek nincs autója, most már vehet, van aki a lakását teszi rendbe, más az adósságát fizeti ki. Egyben megegyeztünk: egy bizonyos összeget autónyereménybe fektetünk. A nyereményünket nem titkoljuk, de nem is di­csekszünk vele. Faluhelyen mindenki mindenkiről min­dent tud, mindenki ismeri a másik jövedelemi viszonyait. A néhány lottószelvénnyel esélyt adtunk a szerencsének, nekünk sikerült. Este meg­iszunk pár pohár sört, s lehet, hogy biliárdozunk is egyet. Ami biztos: most lazítunk! — hallom, miközben öt, mintegy másfél millió forinttal „bélelt” boríték vár átvételre. Polányi Zoltán, a Szerencsejáték Rt. gyomaendrődi lottózójának vezetője elmondta, hogy ki- rendeltségük életében ez a ki­fizetett összeg a rekordnyere­mény, a korábbi öt évvel ez­előtt 1,5 millió volt. — szekeres — Békéscsaba kontra Körös Volán Rt. Tóth Károly (MSZP) tegnap az Országgyűlésben az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. felügyelőjéhez, a Minisz­terelnöki Hivatal miniszteré­hez fordult interpellációjával. A közelmúltban ugyanis a Kö­rös Volán Rt. a tulajdonosi jo­gokat gyakorló ÁPV Rt. nyo­mására felmondta a tömeg- közlekedési megállapodást Békéscsabával. Arra akarják kényszeríteni az önkormány­zatot, folytatta Tóth Károly, hogy előre hét évre vállaljon garanciát 18 busz megvásárlá­sára egy olyan cég számára, amely 100 százalékban állami tulajdonban van. A képviselő arra kérte a minisztert, azonnal tegyen lépéseket az ÁPV Rt. irányába, hogy a Körös Volán Rt. kössön megállapodást az önkormányzattal megalázó feltételek nélkül. Bogár László államtitkár a jogszabályok előírásaival vá­laszolt. A helyi tömegközleke­dés biztosítása a települési ön- kormányzat közszolgáltatási feladata. A helyi autóbusz­közlekedés jegyárait is az ön- kormányzat állapíthatja meg, s ezt úgy kell tennie, hogy az fe­dezze a kiadásokat és még né­mi nyereséget is biztosítson a vállalkozónak. Egyértelműen megállapítható tehát az állam­titkár szerint, hogy egyenran­gú felek megállapodásáról van szó. Veszteséges gazdálkodás­ra senki nem kötelezhető. A helyi tarifák radikális meg­emelésére lenne szükség, mert például Békéscsabán a Körös Volán Rt. mintegy 40 millió forintos veszteséggel számol­hat 1999-ben. Azt természete­sen a kormány is tudja, hogy ilyen áremelésre rövid idő alatt nem lehet sort keríteni. Az ÁPV Rt. nem gyakorol nyomást, de egy tulajdonos joggal várhatja el a gazdálko­dó társaságtól, hogy az állami vagyon terhére ne végezzen veszteséges tevékenységet. Bogár László szerint némi re­ményre ad okot, hogy még folynak a tárgyalások. Erkel Tibor (MIÉP) azt tet­te szóvá, hogy az Elet és Iro- dalöm hasábjain György Pé­ter, az ELTE Esztétika Tan­székének docense neonáci mi­nősítéssel illette Szentmihályi Szabó Pétert, Bíró Zoltánt és M. Kiss Sándort, ha fellépnek a MIÉP Bocskai Akadémiá­ján, „mert a MIÉP újfasizmu­sát talán ők sem vonják két­ségbe”. Pálinkás József okta­tási államtitkár reményét fe­jezte ki, hogy a magyar szelle­mi élet kiveti magából azokat, akik egymást méltatlanul, alaptalanul minősítgetik. A vizet lehetőleg forraljuk Békéscsaba Megyei Jogú Vá­ros Polgármesteri Hivatalának Városüzemeltetési Irodája kéri a lakosságot, hogy a belvízzel sújtott területeken a közegész­ségügyi előírásoknak megfele­lően járjanak el. Ásott és kis mélységű fúrt kutak vizét használni tilos, s a vezetékes ivóvízellátásnál az átmeneti vízkimaradást azon­nal jelenteni kell az ÁNTSZ békéscsabai városi intézeté­nek, s a további intézkedésig forralni kell a vizet. Lázas be­tegség, hasmenés esetén rög­tön forduljanak orvoshoz, a hi­giénés szabályokat pedig a szokásosnál intenzívebben tartsák be. B. P. A. Indítvány. A Magyar Szak- szervezetek Országos Szövet­ségének Elnöksége tegnapi közleményében azt javasolja, hogy a munkáltatói és a mun­kavállalói oldal együttes kez­deményezésére üljön össze az Érdekegyeztető Tanács plenáris ülése április elején. Az ÉT ple­náris ülése állapodjon meg az érdekegyeztetés új fórumainak működtetéséről, és kezdjen tár­gyalásokat egy lehetséges bér­megállapodás körvonalazásáról- indítványozza az MSZOSZ. Kerekasztal. A hivatalosan el­ismert 13 kisebbség vezetése Országos Önkormányzatok Ke­rékasztala néven politikai egyeztető fórumot hozott létre- jelentették be az érintettek keddi ülésüket követően. Dzin- dzisz Jorgosz, a görög országos önkormányzat elnöke közölte: a kerekasztalt a cigány, a gö­rög, a német és a szerb kisebb­ségi vezetőből álló ügyvivői testület irányítja. Piszkos anyagiak. A hazai csatomaellátási és szennyvíz- tisztítási fejlesztések mintegy 1500 milliárd forint beruházást igényelnek, hogy 2010-re meg­közelítsük egy közepesen fej­lett európai uniós tagország színvonalát - jelentette ki Illés Zoltán, az Országgyűlés kör­nyezetvédelmi bizottságának fideszes elnöke, kedden egy budapesti konferencián. Püspöki cáfolat. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kedden Budapesten kije­lentette: meglepődve értesült a sajtóból arról, hogy Csurka 1st- , ván, a MIÉP vezetője őt sze­retné a magyar államfői posztra jelölni. - Megtisztelő, hogy rám gondolt, de én egy másik ország polgára vagyok - mondta a református püspök. Új kórházi osztály. Húsz­ágyas, önálló mentálhigiénés osztályt adtak át a Magyar Honvédség Központi Kórházá­ban kedden, Budapesten - kö­zölte Bognár László főorvos. Hozzátette: a honvédségen be­lül a lelki egészséggel foglal­kozó szakemberek munkájának szűkebb értelemben a pszichés és szenvedélybetegségek kiala­kulásának megelőzésére és ke­zelésére, valamint az öngyil­kosságok megelőzésére kell irányulnia. ReaktorsziUinap. A Magyar Tudományos Akadémia ma ünnepi ülésen emlékezik meg arról, hogy 40 évvel ezelőtt kezdte meg működését Csille­bércen az ország első atomreak­tora - közölte a KFKI Atom­energia-kutató Intézet. A reak­tor 1959. március 25-e óta látja el feladatait, mint a magyar tu­domány egyik legjelentősebb, európai színvonalú nagyberen­dezése. Közös célok, közös érdekek Mezőgyán és Újszalonta között kövesút kellene — A Békés Megyei Területfejlesztési Tanács az idén 1,2 mil­liárd forint pályázati pénzt tud szétosztani. Ez az összeg 20 szá­zalékkal több, mint a tavalyi — közölte Sziklai Zoltán, a megyei önkormányzat osztályvezetője tegnap Okányban, az Északke­let-Békés Megyei Kistérségfejlesztő Egyesület ülésén. Az aktuális pályázati kérdések­ről szólva Sziklai Zoltán el­mondta, a kedvezményezett te­lepülések akár 100 százalékos támogatást is kaphatnak, ha az önkormányzat vagy nonprofit szervezet pályázik. Építési beru­házás esetén jogerős hatósági építési engedéllyel is rendelkez­nie kell a pályázónak. A na­gyobb átgondoltság érdekében egy pályázó csak három pályá­zatot adhat be. Idéntől hiánypót­lásra — amit a felszólítástól szá­mított 15 napon belül rendezni kell — csak egyetlen alkalom­mal van lehetőség. A pályázato­kat két lépcsőben — a március 31-éig beérkezetteket május 31- ig, a május 31-éig beküldötteket június 15-ig — bírálják el. Szabó István, Mezőgyán pol­gármestere felvetette: a Mező­gyán—Újszalonta közötti út megépítése az egész térség érde­ke. Nagy Mihály, az egyesület elnöke, Sarkadkeresztúr polgár- mestere úgy fogalmazott, emel­lett a térség már elkötelezte ma­gát, ezért erre a régió ad be pá­lyázatot. Szintén a témához csat­lakozott Szatmári János, Doboz polgármestere, aki a más helye­ken való pályázást is szükséges­nek tartja a siker érdekében. Megjegyezte: a belvízi és árvízi téma az utóbbi időben átterelő­dött Szabolcsra és Szolnokra, ezért félő, hogy a károk enyhíté­sére csak ott kapnak támogatást. Dudás Árpád, Zsadány első embere javasolta, hogy a Mező­gyán—Újszalonta közötti útnál az első lépésben célszerű volna csak a útlalapot elkészíteni, a térségi szennyvíztisztításra és szennyvízhálózatra pedig a ter­veket elkészíttetni. — Az ilyen térségi együttmű­ködések sikere abban rejlik, hogy tapasztalataiból mindenki ad, s ezzel senkinek sem lesz kevesebbje. A stratégiai célok és programok pedig közösen ke­rülnek feltárásra — értékelte a tanácskozás hasznosságát Szik­lai Zoltán. Magyari Barna Makettkiállítás, (u) A Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskola diáknapjainak keretében tartották tegnap a magasépítő szak napját. Makettbemutató nyűt meg abból a több, mint 30 munkából, melyet a diákok a pályázatra készítettek. A zsűri nehéz döntés előtt állt, hiszen a gyu­fából, papírból, fából készült várkastélyok, családi házak az alkotók igényességét bizonyították FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER

Next

/
Oldalképek
Tartalom