Békés Megyei Hírlap, 1999. március (54. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-20-21 / 66. szám
sIlBÉKÉS MEGYEI HÍRLAF R1P0RT 1999. március 20-21., szombat-vasárnap G Aki megmentette a földcsuszamlástól Hollóházát A Békés megyei cég „dinoszaurusszal” vonult a helyszínre A sarkadi származású, 35 éves Barkász Sándor a békéscsabai Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskolában érettségizett, majd Baján végzett a vízügyi főiskolán. Ezt követően posztgraduális képzés során vízépítő szakmérnök valamint marketing-kommunikáció üzemgazdász diplomát szerzett. A békési vízgazdálkodási társulatnál dolgozott 1993-ig. Ekkor alapította meg saját cégét, a Békés Drén Környezet-, Talaj- és Vízvédelmi Szolgáltató Kft.-t. Az indulást teljesen egyedül kezdte, jelenleg huszonhatan, zömében vízépítők dolgoznak a békési telephelyű cégnél. Barkász Sándor a környezetvédelem vízépítési technológiával megoldható problémáira szakosodott. Saját fejlesztéseit, szabadalmait levédette, ezidáig 28 referenciamunka áll a háta mögött. hordalékmentesen elvezetni a vizet, elkerülve azt, hogy a felgyülemlő víz erejével utat törjön magának. Ezáltal biztosítottuk a házak alatt lévő, több ezer köbméternyi, folyóssá vált talajtömeg lassú víztelenítését, így elkerülhetővé vált a víz robbanásszerű felszínre törése és lavinaszerű megindulása. Hogy szemléletes legyen ez a látszólag bonyolult folyamat, mondok egy példát. Az egész víztelenítést úgy kell elképzelni, mintha egy vízhólyagot óvatosan megszúmánk és kivezetnénk belőle a felesleges, feszítő folyadékot. — Mennyi idő alatt hárították el a veszélyt? — Másfél napunkba került a víz kivezetése. Hollóháza huszonnyolc házából költöztették ki az emberekét. Szerencsére még időben sikerült a további földcsuszamlást megakadályoznunk. A lakók úgy hálálkodtak az eredményes munka elvégzése után, hogy az már szinte kínos volt. — Mit tud a ,,dinoszaurusz", amit más gép nem? — A környezetvédelmi szakmában sok cég csak az elmélettel foglalkozik, nincs kivitelezési gyakorlatuk. Mi a bevételeinkből állandóan fejlesztünk. A gépészeknek elmondom, hogy mit kell csinálnia a gépnek és az elvégzi. A „dinoszaurusz”, vagyis a mélyszivárgót építő gép, de nevezhetjük drénnek is, a felesleges folyadékot képes elvezetni a talajból. Ez az eljárás alkalmas a talajt és a talajvizet szennyező, vízben oldodó szennyeződések eltávolítására is. Tehát nem szükséges a talajt kitermelni, elszállítani. Olyan ez a módszer, mint amikor egy szennyezett vízbe esett szivacsot kicsavarunk és igény szerint tiszta vízzel pótoljuk a folyadékot. Itt tulajdonképpen talajátmosásról beszélhetünk. — Ez már elvezet a szennyezett talajok ,,tisztításához". — Valóban, a szénhidrogénszármazékoktól szennyezett talajokat ezzel a módszerrel állítjuk helyre. A kunmadarasi, volt szovjet laktanya kerozinnal szennyezett talajának a kitisztításával mutatkozott be a technológia. — Ha jól tudom, a veszélyes hulladékok kezelésére is meghízható módszerrel rendelkezik. — Az országban egyedülálló technológiával dolgozunk, versenytársunk nincs is. Ezt a módszert úgy kell elképzelni, hogy a szennyezett talajt műanyag fallal zárjuk körül, melynek el kell érnie a vízzáró agyagréteget. Ezután a vizet kiszivattyúzzuk az így keletkezett „fazékból”. Ezáltal a veszélyes anyagokat kiiktatjuk a vízkörforgásból, így az már nem szennyez tovább. Ez saját fejlesztésünk, a világon csak egy francia cég rendelkezik hasonló megoldással. Ezzel a módszerrel dolgoztunk tavaly ősszel Tiszavasváriban, az Alkaloida Gyógyszergyárban. — Ekkora szakmai tudással és ilyen fejlett technika birtokában nem gondolt a békési telephely fejlettebb országrészbe való áttelepítésével? — Nem. Mi innen az ország bármely pontjára elérünk. Egyáltalán nem érzem hátránynak, hogy Békés megyei vagyok. Állandóan új megoldásokat keresek. Hiszem, hogy egy-egy probléma megoldása nem mindig pénzkérdés. Érdekes, hogy a kilencvenes évek elején a környezetvédelem területén mi tanultunk a nyugatiaktól. Ma már ők jönnek hozzánk, ha valamilyen problémájuk adódik. Váradi Krisztina A hóval borított felszínen jól látszik az a fekete csík, amely a rétegtörést jelzi. Itt csuszamlott meg a föld Két héttel ezelőtt Hollóházán a kiadós esőzések következtében „megindult a föld”, vagyis a talaj egyik rétege megcsúszott, veszélyeztetve a ráépült házakat. A porcelángyártásáról híres, kicsiny, zempléni-hegységbeli (Borsod-Abaúj-Zemplén megyei) településen végül sikerült megállítani a földcsuszamlást. Hogy miért írunk lapunkban erről? Mert a katasztrófától egy Békés megyei cég és annak fiatal vezetője — országosan egyedülálló technológia bevetésével — mentette meg a veszélyeztetett falut. Barkász Sándor cégvezetővel erről beszélgettünk. — Miért kellett az ország másik végéből szakembert hívni? A helybéliek nem tudták orvosolni a problémát? — Hollóházához közel esik a Miskolci Egyetem, ahol hidro- geológus szakembereket képeznek. Am mindenki csak akkor volt hajlandó a munkát elvállalni, ha előbb a pénzkérdést tisztázta. Én, miután dr. Szabó Imrével, a Miskolci Egyetem Hidrogeológiai Tanszékének vezetőjével konzultáltam, azonnal autóba ültem és a helyszínre mentem. Azt kérdeztem, tudok- e segíteni? Úgy vállaltam el a munkát, hogy semmiféle anyagi kérdésről nem beszéltünk. Úgy éreztem, a bajba jutott településnek azonnal segítenem, segítenünk kell. Munkatársaimmal együtt nem a régi beidegződést, a „ráérünk arra még!” módszerét követjük. Rugalmas, kreatív csapattal lehet csak eredményt elémni. — Hogyan sikerült végül a földcsuszamlás problémáját megoldani? — A nagy esőzések hatására Hollóházán a domboldal felszín alatti vízjáratai tönkrementek, a kritikus vízsebesség hatására a járatok eltömődtek. Ebben az esetben a víz új utat keres magának, feszíti, emeli a domboldal fedőrétegét és előbb-utóbb a leggyengébb ponton utat tör magának. Ezért volt rendkívül fontos, hogy gyors műszaki beavatkozással meg tudjuk oldani a víz domboldalról való hordalékmentes kivezetését. Március 12-én este vittük a területre az úgynevezett nyomáscsökkentő szivárgóbordát építő gépet, „amelyet a tengerszint feletti 400 méteres magasságban fekvő Hollóházáig szerpentines úton kellett feljuttatni. Ez meglehetősen nagy akadálynak bizonyult.. A meredek szakaszon a szivárgóépítő gépet le kellett venni a szállítójárműről és a néhány száz métert önállóan tette meg, mert a speciális szállító- jármű teherrel nem tudta leküzdeni az emelkedőt. —A hollóházi lakók az Önök gépét tréfásan el is nevezték. — Megérkezésünkkor a helybeliek a gépet — alakjából és méretéből adódóan — dinoszaurusznak nevezték el. Azóta becézve dínónak hívják. Mivel a talajfeltárásra vállalkozó szakemberek még szombaton sem kezdték el a talajfeltáró fúrásokat — melyek fényt derítettek volna arra, hogy a vízlevezető szivárgók hol helyezhetők el —, a mi munkatársaink láttak hozzá ehhez a feladathoz is, mivel nem lehetett tovább várni. Az óvatos feltárás eredménye megadta a nyomáscsökkentő szivárgóbordák ideális beépítési helyét. így sikerült a 160 milliméter átmérőjű dréncsövekkel A „dinoszaurusz” megérkezik a helyszínre Az egyik ház, melyből a lakókat ki kellett költöztetni. Az udvaron a Békés Drén legénysége A „vízhólyag megcsapolása” révén a csövekből folyik a talajréteg alól kiszivattyúzott víz
