Békés Megyei Hírlap, 1999. március (54. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-20-21 / 66. szám

sIlBÉKÉS MEGYEI HÍRLAF R1P0RT 1999. március 20-21., szombat-vasárnap G Aki megmentette a földcsuszamlástól Hollóházát A Békés megyei cég „dinoszaurusszal” vonult a helyszínre A sarkadi származású, 35 éves Barkász Sándor a békés­csabai Vásárhelyi Pál Műsza­ki Szakközépiskolában érett­ségizett, majd Baján végzett a vízügyi főiskolán. Ezt követő­en posztgraduális képzés so­rán vízépítő szakmérnök va­lamint marketing-kommuni­káció üzemgazdász diplomát szerzett. A békési vízgazdál­kodási társulatnál dolgozott 1993-ig. Ekkor alapította meg saját cégét, a Békés Drén Környezet-, Talaj- és Vízvé­delmi Szolgáltató Kft.-t. Az indulást teljesen egyedül kezdte, jelenleg huszonhatan, zö­mében vízépítők dolgoznak a békési telephelyű cégnél. Barkász Sándor a környezetvédelem vízépítési technológi­ával megoldható problémáira szakosodott. Saját fejleszté­seit, szabadalmait levédette, ezidáig 28 referenciamunka áll a háta mögött. hordalékmentesen elvezetni a vizet, elkerülve azt, hogy a fel­gyülemlő víz erejével utat tör­jön magának. Ezáltal biztosítot­tuk a házak alatt lévő, több ezer köbméternyi, folyóssá vált ta­lajtömeg lassú víztelenítését, így elkerülhetővé vált a víz rob­banásszerű felszínre törése és lavinaszerű megindulása. Hogy szemléletes legyen ez a látszó­lag bonyolult folyamat, mon­dok egy példát. Az egész vízte­lenítést úgy kell elképzelni, mintha egy vízhólyagot óvato­san megszúmánk és kivezet­nénk belőle a felesleges, feszítő folyadékot. — Mennyi idő alatt hárítot­ták el a veszélyt? — Másfél napunkba került a víz kivezetése. Hollóháza hu­szonnyolc házából költöztették ki az emberekét. Szerencsére még időben sikerült a további földcsuszamlást megakadályoz­nunk. A lakók úgy hálálkodtak az eredményes munka elvégzé­se után, hogy az már szinte kí­nos volt. — Mit tud a ,,dinoszaurusz", amit más gép nem? — A környezetvédelmi szakmában sok cég csak az el­mélettel foglalkozik, nincs ki­vitelezési gyakorlatuk. Mi a be­vételeinkből állandóan fejlesz­tünk. A gépészeknek elmon­dom, hogy mit kell csinálnia a gépnek és az elvégzi. A „dinoszaurusz”, vagyis a mély­szivárgót építő gép, de nevez­hetjük drénnek is, a felesleges folyadékot képes elvezetni a talajból. Ez az eljárás alkalmas a talajt és a talajvizet szennye­ző, vízben oldodó szennyező­dések eltávolítására is. Tehát nem szükséges a talajt kiter­melni, elszállítani. Olyan ez a módszer, mint amikor egy szennyezett vízbe esett sziva­csot kicsavarunk és igény sze­rint tiszta vízzel pótoljuk a fo­lyadékot. Itt tulajdonképpen ta­lajátmosásról beszélhetünk. — Ez már elvezet a szennye­zett talajok ,,tisztításához". — Valóban, a szénhidrogén­származékoktól szennyezett ta­lajokat ezzel a módszerrel állít­juk helyre. A kunmadarasi, volt szovjet laktanya kerozinnal szennyezett talajának a kitisztí­tásával mutatkozott be a tech­nológia. — Ha jól tudom, a veszélyes hulladékok kezelésére is meg­hízható módszerrel rendelkezik. — Az országban egyedülálló technológiával dolgozunk, ver­senytársunk nincs is. Ezt a módszert úgy kell elképzelni, hogy a szennyezett talajt mű­anyag fallal zárjuk körül, mely­nek el kell érnie a vízzáró agyagréteget. Ezután a vizet ki­szivattyúzzuk az így keletkezett „fazékból”. Ezáltal a veszélyes anyagokat kiiktatjuk a vízkör­forgásból, így az már nem szennyez tovább. Ez saját fej­lesztésünk, a világon csak egy francia cég rendelkezik hasonló megoldással. Ezzel a módszer­rel dolgoztunk tavaly ősszel Tiszavasváriban, az Alkaloida Gyógyszergyárban. — Ekkora szakmai tudással és ilyen fejlett technika birtoká­ban nem gondolt a békési telep­hely fejlettebb országrészbe va­ló áttelepítésével? — Nem. Mi innen az ország bármely pontjára elérünk. Egyáltalán nem érzem hát­ránynak, hogy Békés megyei vagyok. Állandóan új megol­dásokat keresek. Hiszem, hogy egy-egy probléma megoldása nem mindig pénzkérdés. Érde­kes, hogy a kilencvenes évek elején a környezetvédelem te­rületén mi tanultunk a nyugati­aktól. Ma már ők jönnek hoz­zánk, ha valamilyen problémá­juk adódik. Váradi Krisztina A hóval borított felszínen jól látszik az a fekete csík, amely a rétegtörést jelzi. Itt csuszamlott meg a föld Két héttel ezelőtt Hollóházán a kiadós esőzések következtében „megindult a föld”, vagyis a talaj egyik rétege megcsúszott, ve­szélyeztetve a ráépült házakat. A porcelángyártásáról híres, ki­csiny, zempléni-hegységbeli (Borsod-Abaúj-Zemplén megyei) településen végül sikerült megállítani a földcsuszamlást. Hogy miért írunk lapunkban erről? Mert a katasztrófától egy Békés megyei cég és annak fiatal vezetője — országosan egyedülálló technológia bevetésével — mentette meg a veszélyeztetett falut. Barkász Sándor cégvezetővel erről beszélgettünk. — Miért kellett az ország másik végéből szakembert hívni? A helybéliek nem tudták orvosolni a problémát? — Hollóházához közel esik a Miskolci Egyetem, ahol hidro- geológus szakembereket képez­nek. Am mindenki csak akkor volt hajlandó a munkát elvállal­ni, ha előbb a pénzkérdést tisz­tázta. Én, miután dr. Szabó Im­rével, a Miskolci Egyetem Hid­rogeológiai Tanszékének veze­tőjével konzultáltam, azonnal autóba ültem és a helyszínre mentem. Azt kérdeztem, tudok- e segíteni? Úgy vállaltam el a munkát, hogy semmiféle anyagi kérdésről nem beszéltünk. Úgy éreztem, a bajba jutott telepü­lésnek azonnal segítenem, segí­tenünk kell. Munkatársaimmal együtt nem a régi beidegződést, a „ráérünk arra még!” módsze­rét követjük. Rugalmas, kreatív csapattal lehet csak eredményt elémni. — Hogyan sikerült végül a földcsuszamlás problémáját megoldani? — A nagy esőzések hatására Hollóházán a domboldal felszín alatti vízjáratai tönkrementek, a kritikus vízsebesség hatására a járatok eltömődtek. Ebben az esetben a víz új utat keres ma­gának, feszíti, emeli a dombol­dal fedőrétegét és előbb-utóbb a leggyengébb ponton utat tör magának. Ezért volt rendkívül fontos, hogy gyors műszaki be­avatkozással meg tudjuk oldani a víz domboldalról való horda­lékmentes kivezetését. Március 12-én este vittük a területre az úgynevezett nyomáscsökkentő szivárgóbordát építő gépet, „amelyet a tengerszint feletti 400 méteres magasságban fekvő Hollóházáig szerpentines úton kellett feljuttatni. Ez meglehe­tősen nagy akadálynak bizo­nyult.. A meredek szakaszon a szivárgóépítő gépet le kellett venni a szállítójárműről és a né­hány száz métert önállóan tette meg, mert a speciális szállító- jármű teherrel nem tudta leküz­deni az emelkedőt. —A hollóházi lakók az Önök gépét tréfásan el is nevezték. — Megérkezésünkkor a helybeliek a gépet — alakjából és méretéből adódóan — dino­szaurusznak nevezték el. Azóta becézve dínónak hívják. Mivel a talajfeltárásra vállalkozó szakemberek még szombaton sem kezdték el a talajfeltáró fú­rásokat — melyek fényt derítet­tek volna arra, hogy a vízleve­zető szivárgók hol helyezhetők el —, a mi munkatársaink láttak hozzá ehhez a feladathoz is, mi­vel nem lehetett tovább várni. Az óvatos feltárás eredménye megadta a nyomáscsökkentő szivárgóbordák ideális beépíté­si helyét. így sikerült a 160 mil­liméter átmérőjű dréncsövekkel A „dinoszaurusz” megérkezik a helyszínre Az egyik ház, melyből a lakókat ki kellett költöztetni. Az udvaron a Békés Drén legénysége A „vízhólyag megcsapolása” révén a csövekből folyik a talajréteg alól kiszivattyúzott víz

Next

/
Oldalképek
Tartalom