Békés Megyei Hírlap, 1999. március (54. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-20-21 / 66. szám
6 Hétvégi magazin 1999. március 20-21., szombat-vasárnap Morelli Gusztáv emlékezetére, halála kilencvenedik évfordulóján A FAMETSZÉS LEGNAGYOBB HAZAI MESTERE A fametszés (xilográfia) ősi mesterségét a kínaiak a 10. századtól művelték, Európában az első dátummal ellátott metszet 1423-ból való. A kézműves fametszés a könyvnyomtatás bölcsője mellett ringott, és 1483-tól vált a könyvek díszítő elemévé. A fametszést a művészi és technikai fejlettség legmagasabb fokára Albrecht Dürer (1471—1528) emelte, kinek apja a Gyula melletti Ajtós községben született. Fametszeteit a technikai tökéletesség mellett a kifejezés mélysége, eszmei tartalma, a részletek teljes és gondos kidolgozása jellemezte. A Tevan Nyomda és Könyvkiadó Vállalat 1947 karácsonyán megjelent nevezetes Esopus-kötetét 32 fametszet díszítette. Képünkön a könyv szép tipográfiai címlapja Verselő Ezen a héten dr. Pap István, a megyei művelődési központ igazgatója mutatja be kedvenc versét. A vers nem „mindennapi be- tévő falat” a számomra, nincs álmosító vagy ébren tartó ügyeletes kötet az éjjeliszekrényemen. Ritkán olvasom, de hallgatni annál jobban szeretem a költeményeket. Az utóbbi években április első napjaiban mindig a naptáramat nézem, hogy le ne maradjak a békéscsabai versünnepről, amit számomra a Jókai Színház költészetnapi szavalóversenye jelent. A Fiatal Színház- művészetért Alapítványi Színiiskola növendékei számára meghirdetett rendezvényen tavaly Varga Zsuzsa mondta el Dsida Jenő Itt feledtek című versét. Azóta gyakran járnak a fejemben a költő megrázó sorai. A tehetséges színiiskolás a vers felszíne alatt feszülő indulatokat mester módjára tudta megjeleníteni, és tette szinte láthatóvá a költő jajkiáltását. Jaj, milyen szánandó lehetek így, sírásra görbült szájjal, magamra húzva az est köpenyegét, lelógó karokkal a rózsafa mellett. Dehát egyedül vagyok, felhő-kígyók kúsztak a csillagokra, senki se láthat. A csend-falon kísértet-újjak motoszkálnak, nehéz illatok kapaszkodnak vállaimra. Először csöndesen nyöszörgők, aztán hangosabban sírok, aztán az egyedüllét iszonyú félelmében felszökök és rekedten kiabálok: — Emberek, halló, emberek! Idegyertek, itt állok a kertben, ember vagyok, kétkezű, kétlábú, mint ti, pirosszívű, vonagló életű, azonfelül költő, aki szépeket akar írni s felétek tárja karjait. Gyertek ide, vegyetek körül,.lármázzatok, kérjetek verseket, tegyétek a lapokba, adjatok sok pénzt, jó meleg ételt, kínáljatok borral és szerelemmel, csókoljatok meg, szeressetek!! Hiszen tudom, hogy nem egyedül vagyok a földön, él még valaki. Jó emberek, ne hagyjatok elesni gyöngén, reszkető ínnal, átokkal piros, fiatal ajkamon — Emberek! Emberek! Kiáltásomra fülledt sötét a válasz, senki sem felel. Messziről ropogós muzsika olvadt foszlányai folynak csiklandozva fülembe s kétségbeesésemet végighengereli a táncdobogás hömpölygő, zavaros gurulása. Lakodalom van valahol az ezredik házban, a nagy ucca végén. Oda mentek, mindenki oda ment, az egész világ. Engem itt feledtek. A fametszés művészete hazánkban az 1840-es évek táján kezdett igazán életre kelni. Legnagyobb magyar mestere Morelli Gusztáv volt. Morelli pesti magyar családban született 1848-ban. Huszka Lajos és Ruszka Károly műhelyében tanulta a fametszést. Abban az időben ők és Pollák Zsigmond készítették a nyomtatásra legjobb, szép fametszetű kliséket. Morelli 1868-ban nyitott önálló műhelyt. Több illusztrált lapnak, különösen a már országosan elterjedt Vasárnapi Újságnak dolgozott, de Munkácsy Mihály képeinek fametszetű reprodukálásával tűnt ki. Nagy mesterségbeli tudása kizárólag reproduktív jellegű volt. Több híres festőművész vált nevezetessé Morelli szakavatott munkája által. Igazi hímévre tett szert és vezető szerepe volt a Honvéd Album és a Koronázási Album illusztrálásában. Petőfi műveinek első díszkiadásához félszáz fametszetet készített. Többéves külföldi (Párizs—London—Lipcse) tanulmányúton bővítette tudását. Hazatérve meghívják a Mintatanodába, majd 1883-ban az Iparművészeti Iskolába a fametsző osztály megszervezésére. Morelli műhelyében készültek a nevesebb lapok, értékpapírok, bélyegek Az Erkel család tagjai nem csak a zenében alkottak nagyot, de a haza iránti szeretetüket is példaként lehet állítani korunk ifjúsága elé. Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc idején még a család nőtagjai is férfiként, magyar emberhez illő tartással viselkedtek és álltak a felkelt nemzet szolgálatára. Erkel Ferenc (1810—1893) például nemzetőrnek jelentkezett Kossuth Lajosnál, aki lebeszélte erről az ötgyermekes családapát. Arra kérte, maradjon Pesten, és muzsikájával lelkesítsen. Ezt meg is tette. A Nemzeti Színházban gyűjtést rendeztek a szabadságharc megsegítésére, ahol Erkel volt az első, aki aranygyűrűjét és az óráját odaadta. A szabadságharc leverése után az összes Erkel-szerze- ményt betiltották. Mégis, mesteri rábeszéléssel megkérte József főherceget a Bánk bán című opera bemutatására, hogy az elcsüggedt embereket így lelkesítse. Bemutatása után a darab természetesen lekerült a műsorról. Erkel felesége, Adler Adél (1820— 1899) 1861-ben Gyulára jött, a Wenckheim és az Almásy grófkisés a maradandóbb művek illusztrációi, fametszésű kliséi. Kiemelkedett az Osztrák—Magyar Monarchiát bemutató többkötetes műhöz készített 1600 darab metszete. Ebben két illusztráció található az 1890 körüli Csabáról. A finom vonalú fametszeten Morelli egy városképet és a színház épületét örökítette meg. Jelentősebb munkái: az 1885. évi országos kiállítás nagy oklevele és Zichy Mihály 1891-ben az Aradi Vértanúk Albumához rajzolt két allegóriájának nagyméretű fametszete. Máig páratlan, négy és fél méteres nagyságban, művészi technikával véste fába Feszty Árpád A magyarok bejövetele című körképét. Az alkotást az eredeti dúcról leporellószerűen hajtott formában a Magyar Királyi Államnyomda 1895-ben nyomtatta ki. Az értékes mű egy példányát a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum könyvtára őrzi. A páratlanul termékeny fametsző művész pár hetes betegeskedés után 1909. március 21-én, 61 éves korában halt meg Budapesten. Morelli Gusztáv kezéből véglegesen kiesett a véső szerszám. Halálával a grafikus művészetnek egy szép és nemes ága, a nagy múltú fametszés vesztette el legnagyobb hazai művelőjét. asszonyok zenei nevelőjének. Wenckheim Krisztinával is sokat foglalkozott, akinek zongoratudását Liszt Ferenc is elismerte. Erkel Ferencné a gyulai nőegylet választmányi tagja volt, sokszor elszórakoztatta őket kitűnő zongorajátékával. Erkel Ferencnek kilenc testvére volt, közülük hárman tevőlegesen részt vettek a forradalmi eseményekben. Dr. Erkel Rudolf orvost (1819—1907) 1844. március 30- án avatták fel Pesten. A Nemzeti Színház orvosaként kezdte el praxisát. Itt meleg barátság alakult ki közte és Jókai Mór között. Erkel Rudolf feleségével, Unger Karolinával 1846 júliusában hazaköltözött Gyulára, és a mostani Kossuth Lajos utca 30. száMorelli több tanítványa működtetett fametsző műhelyt Budapesten az első világháború után. A Kömer—Läufer műintézet készített igényes könyvdíszeket, dúcokat Kozma Lajos grafikus rajza után Kner Imre gyomai nyomdája számára. Tevan Andor békéscsabai nyomdász az illusztrált könyvek kiadója volt. Az 1947-ben kiadott Esopus-kötetben egy 18. századi olasz Esopus-kiadás ismeretlen fametszőjémú házukban megnyitotta orvosi rendelőjét. A szabadságharc kitörésekor beválasztották a városi polgárőrségbe, ezt a feladatát 1849 tavaszáig látta el, majd a jelenlegi gyulai egyházi iskolában berendezett Damjanich Hadikórházban honvédorvos lett, ahol a sebesülteket ápolta. Jókai Mór — mivel bevonult — levélben megkérte, hogy fogadja be vendégszerető házába a feleségét, Laborfalvi Rózát, valamint Schodel Jánosné Klein Róza énekes színésznőt és gondoskodjon róluk. Természetesen Erkel Rudolf ezt vállalta, így a család és a két legnagyobb magyar színésznő itt várta be a szabadságharc végkifejletét. Erkel Rudolf 1868 végéig folytatta orvosi hivatánek 32 újrametszett képpel díszítette egyik legszebb könyvét. A metszetek Korda' György, valamint a Kaza és Társa műhelyében készültek. A fametszet nálunk a 19. század közepétől szolgálta a könyvnyomtatást egészen a cinkklisé meghonosodásáig. Több fametsző neve és munkássága maradt ránk. Igazi hímévre azonban csak a most 90 éve eltávozott Morelli Gusztáv fametsző tett szert. Gécs Béla sát, ezt követően a Békés megyei Takarékpénztári Egyesület igazgatója lett. Az állását közel negyven évig töltötte be. A másik testvért, Erkel Vitályos Lőrincet (1815—1868), mint gátbiztost 1848/49-ben kinevezték a katonák és a civilek elszállásolási biztosának. így a honvédek és az ide menekültek elszállásolását és nyilvántartásukat is ő végezte. A legkisebb testvér, Erkel Antal Mátyás (1824—1849) a békési lovas szabadcsapatba jelentkezett, és ott szolgált. Hírvivő hadnagy volt. Szolgálatának teljesítésekor, a Tisza át- úszásánál lövés érte, és lováról leesett, de sikerült átjutnia a folyón. Sebesülten tért haza, Rudolf bátyja mindent elkövetett a megmentésére, de sajnos, 1849. augusztus 19-én elhunyt. Két nappal később, a gyulai Szentháromság temetőben helyezték örök nyugalomra. A sírja jeltelen, csak a helyét tudjuk, rátemetkeztek. Személyével az Erkel család is megadta áldozatát a nemzet szabadságharcának. A gyulai Erkel Ferenc Társaság március 15-én Erkel Ferencné Adler Adél és Erkel Rudolf tiszteletére emléktáblát avatott az egykori, Kossuth utcai házuk falán. D. Nagy András ___________________________Emléktáblát avattak emlékükre Gyulán____________________________ A z Erkel család a szabadságharc idején MMIWIlWWWWMra . 'iiiiM— ifllilliill §■$ /Áy, Ü; MNMMMNNNNNNNMNMMMMMMNNMMNNNMMMMMRHNMMMMNNNNMflPHHHi „Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag” Az 1848—49-es forradalom és szabadságharcra emlékezve a múlt év végén útjára indítottunk egy fejtörő játékot olyan kérdésekkel és illusztrációkkal, amelyek átfogják történelmünk legfényesebb időszakát. Hétvégi magazinunkban hétről hétre ugyanezen a helyen találnak egy-egy kérdést, hozzá tartozó képpel és három lehetséges válasszal. Közülük egy helyes, a másik kettő téves. Ha részt akarnak venni a játékban, akkor egy levelezőlapon küldjék be a helyes megfejtést vagy annak betűjelét a szerkesztőség címére (5600 Békéscsaba, Pf. 111.) A levelezőlapra ne felejtsék el ráírni: Ezemyolc- száznegyvennyolc, te csillag. A megfejtést legkésőbb kedden adják postára. A helyes megfejtők között hetente három tollat sorsolunk ki, s valamennyi hibátlan megoldást a rejtvénysorozat végén beletesszük egy kalapba, s „ráadás” húzást tartunk értékes nyereményekkel. Tehát a játékba bármikor be lehet kapcsolódni és bármikor ki lehet belőle szállni, de minél több helyes megfejtést küldenek be, annál nagyobb esélyük lesz arra, hogy az 52. forduló utáni sorsoláson 1848—49-es témájú könyvek, verseskötetek nyertesei legyenek. Irodalomajánlat: Hüttner Vilmos: Békés (Magyarország megyéi, 1982.), Márkus István: Forradalom és szabadságharc 1848—49. (Képes Történelem sorozat), Scherer Ferenc: Gyula város története II. (1938.), Závodszky Géza és Hermann Róbert: Nemzet születik (Új Képes Történelem sorozat), Glatz Ferenc: A magyarok krónikája (1996.), Sisa Béla: Békés megye műemlékei II. (1981.), Liptai Ervin: Magyarország hadtörténete I. (1985.), Ezernyolcszáznegyvennyolc. Magyar szabadságharc 1848—49-ben.' Az 1848/49-iki magyar szabadságharcz története képekben (1898.) A vetélkedő anyagát a gyulai Erkel Ferenc Múzeum munkatársai — Kiss Anikó és dr. Németh Csaba — állították össze. 16. kérdés: Ki volt az első császári tábornok, aki csapataival Magyarországra támadt? a) Windischgrätz b) Jellasics c) Lüders Előző heti feladványunk megfejtése: c) Délvidék. Egy-egy tollat nyertek: Deák Andrea (Mezőkovácsháza), Góg Imre (Gyula), Schroff Károly (Békéscsaba). Jellasics horvát bán, akit megállítottak Pákozdnál
