Békés Megyei Hírlap, 1999. március (54. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-17 / 63. szám
1999. március 17., szerda VILÁGTÜKÖR Átadta megbízólevelét az államfői teendőket is ellátó Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnöknek Boros Miklós, hazánk új rendkívüli és meghatalmazott pozsonyi nagykövete, aki 1,996 óta a pozsonyi magyar nagykövetség első beosztottja volt, tavaly ősztől pedig ügyA- vivőként irányította a magyar képviselet munkáját. A START-2 orosz ratifikálásáról szóló törvénytervezetet az Állami Duma kedden Borisz Jelcin orosz elnök elé terjesztette jóváhagyásra, miután a törvényhozók által kidolgozott javaslatot a négy érintett parlamenti bizottság támogatta —jelentette be Vlagyimir Lukin, az orosz alsóház külügyi bizottságának vezetője. Ismét bombázták az Irak légterében naponta járőröző amerikai harci gépek az ország északi részén lévő légvédelmi ütegeket - közölte egy amerikai szóvivő a törökországi Incirlik légitámaszponton. Nem hagyhatja szó nélkül Oroszország a németországi szovjet háborús emlékhelyek meggyalázását, és elvárja a német hatóságoktól, hogy sokkal hatékonyabb intézkedésekkel vegyék elejét az ilyen cselekményeknek —-jelentette ki Vlagyimir Rahmanyin orosz külügyi szóvivő az utóbbi időszakban megszaporodott vandál cselekmények nyomán. Megemlékezést tartottak Rigában két-három ezer ember részvételével az egykori lett Waffen SS veteránjai abból az alkalomból, hogy 1944. március 16-án vívta első nagy jelentőségű csatáját az úgynevezett Lett Légió. A megmozdulás résztvevői legálisan tarthatták a megemlékezést, a lett parlament ugyanis ezt a napot tavaly emléknappá nyilvánította. Magyar zászló leng Brüsszelben Zeman, Buzek, Solana és Orbán: szövetségesek FOTÓ: feb/reuters Külsőségeiben is teljessé vált hazánk NATO-tagsága Brüsszelben kedd délelőtt ünnepélyesen felvonták a cseh, a lengyel és a magyar nemzeti lobogót, és ezzel külsőségeiben is végérvényessé vált a három ország NATO-tagsága. Az ünnepélyen — a házigazda Javier Solana NATO-főtitkár társaságában — részt vett a három új tagország miniszter- elnöke, Orbán Viktor, Jerzy Buzek és Milos Zeman is. Ä magyar zászló — Talpas László alezredes és Tóth Zsolt őrmester mozdulataival — a görög és az izlandi lobogó közé került. A zászlók felvonását a három. ország nemzeti himnuszának hangjai kísérték. A ceremóniát követően az Észak-atlanti Tanács ünnepi ülést tartott. Ezen Solana és a legrégebben hivatalban lévő NATO-nagykövet - a portugál Martins da Cruz —, valamint a három kormányfő mondott beszédet. „Csehország, Lengyelország és Magyarország példája ösztönzést és bátorítást jelent mindazon országoknak, amelyek hozzájuk hasonló értékeket vallanak, és törekvéseik is hasonlóak — jelentette ki a főtitkár. — A tizenkilenc szövetséges arra kötelezte el magát, hogy megvédelmezik egymás biztonságát és területi egységét. Ez a lehető legünnepélyesebb ígéret, amelyet nemzet tehet, és cserébe a három új tag számíthat szövetségeseinek szolidaritására.” „Hosszú folyamat zárult le a NATO-tagság elnyerésével: hazánk végérvényesen a biztonságos világ részévé vált” — jelentette ki beszédében Orbán Viktor. A kormányfő hangoztatta: hazánk sok száz éve vár arra, hogy saját maga dönthessen sorsáról. „A háborúhoz elegendő az ellenfél, de a békéhez szövetségesekre van szükség” — tette hozzá. A brüsszeli ceremóniát a monsi NATO-főhadiszálláson katonai felvonulás és zászló- felvonás egészítette ki. Itt magyar részről Végh Ferenc vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka vett részt. Párizsban tárgyalnak, de miről? „Utolsó” figyelmeztetés Kiújultak a harcok Koszovóban A párizsi béketárgyalások folytatódásával párhuzamosan kedden Koszovóban felújultak a szerb belbiztonsági erők és a szakadár albán fegyveresek összecsapásai. A jugoszláv hadsereg Közép- Szerbiából csapaterősítést küldött a tartomány északi területeire. Belgrádi sajtóbeszámolók szerint a helyszínen tartózkodó újságírók a tartományi székhelytől északnyugatra, Priluzje közelében fekvő Glavotina, Stre- oce és Bencuk települések mentén harcokba bocsátkozott belbiztonsági egységeket láttak. A körzetben automata fegyverekből, golyószórókból leadott lövések és robbanások döreje hallatszik, s a három településen több ház lángokban áll. A helyzet súlyosbodásának veszélyét mutatta, hogy - Walter Ebenberger EBESZ-szóFOTÓ: FEB/REUTERS vivő közlése szerint - a jugoszláv hadsereg kedden Közép- Szerbiából újabb páncélozott járműveket vezényelt a tartomány északi részére. Robin Cook brit külügyminiszter a hét folyamán Belg- rádba utazik, hogy utolsó figyelmeztetést intézzen Szlobo- dan Milosevics jugoszláv elnökhöz, ha a szerb küldöttség nem követi a koszovói albánok példáját, és nem lesz hajlandó aláírni a békemegállapodást. Brit illetékesek szerint a párizsi Koszovó-konferencián „a közvetítők még 48-72 órát adnak az egyezség megkötésére. Ha ezután a szerbek továbbra is akadályozzák a megállapodás létrejöttét, Robin Cook és francia kollégája, Hubert Védrine, a konferencia két társelnöke Belgrádba utazik, hogy teljesen világossá tegye Milosevics számára, minek néz elébe” - nyilatkozta egy brit illetékes. Az Olimpiai Parkban minden elkészül 2000-re — tájékoztatta Göncz Árpádot Sydneyben az építésvezető (A szerző felvételei) rította háttérbe a Harbour Bridge-et, ami elkészültekor a világ legnagyobb acélvázas hídja volt, és méreteit azóta sem sokan szárnyalták túl. A hídról a belváros felé sétálva régimódi, színes kőépületek között találjuk magunkat, a negyed neve: The Rocks (A sziklák). Ideérkeztek azok a hajók, sziklás part, mély víz, jelenleg is a „sokemeletes” óceánjárók kikötője. A sziklákon kunyhók és sátrak álltak akkoriban, utcákat, csatornákat építeni még nem tudtak, a matrózkocsmák és bordélyházak sűrűjében virágzott a bűnözés. A XX. század elején pestis tört ki, a kormány felgyújtana és leromboltatta „a patkányok fészkét”. Néhány erősebb kőház maradt csak meg mutatóba. 1970-től nagy gonddal és sok pénzből a régi hangulatot idéző, de már tiszta, korszerű város épült. De Sydney érdekességeiben elmerülve megfeledkeztünk Ausztráliáról! Pedig ez a földrész, ez a sziget több szempontból is a legkülönlegesebb, ha összehasonlítjuk „testvéreivel”, természeti, társadalmi adottságait nézve egyedülálló. Tőlünk, Európától a legtávolabb esik a földgolyó déli féltekén. A legkisebb és legalacsonyabb kontinens, a legnagyobb sziget, a legidősebb földrész, területének több, mint kétharmada ősi kontinensmag. Százmillió évvel ezelőtt szakadt le a többi kontinenstől, a törzsfejlődés fő vonalától, ezért megmaradtak az ősi formák, páratlan állat- és növényvilága. Több, mint egyhar- mada sivatag vagy félsivatag, a legszárazabb földrész. A gueenslandi partoktól majdnem Pápua Új-Guineáig tart a 2000 km hosszú Nagy Korallzátony, a világon a legnagyobb ilyen képződmény, egyes részei 300 kilométerre vannak a tengerparttól, vastagságuk eléri az 50—120 métert. A világon ezt a földrészt fedezték fel és telepítették be legutoljára. Valószínűleg a kínaiak bukkanták rá először a XV. század elején, majd hollandok hajóztak erre az 1600-as évek elején. Abel Tasman 1642-ben úgy hajózta körül, hogy egy pillanatra sem látta a partjait, ebből arra következtettek, ha létezik is déli kontinens, az jóval kisebb a már ismert földrészeknél. Új-Hollandia néven került föl a térképre. James Cook nevéhez fűződik újbóli felfedezése (1769), az angol kapitány elérte Uj-Zélandot és megállapította, hogy az nem a déli szárazföld része. Cook azt hitte, ő az első európai, aki áthaladt a Torres-szoroson és bizonyította, hogy Ausztrália és Új-Gui- nea két különálló terület. Ma már ismert, hogy az átjáróra 1606-ban Torres bukkant rá. Az első népcsoportok a jégkorszak idején, 40 000 évvel ezelőtt érkeztek ide Délkelet-Ázsia felől, 20 000 évvel ezelőtt a vadászó, gyűjtögető hordák szétszóródtak az egész földrészen, és a XVIII. század végén, az európai gyarmatosítás kezdetén az ausztralid emberfajtához tartozó bennszülöttek száma 300 000 körül mozoghatott. A pusztítás, irtás évszázadai után számuk ma megint megközelíti ezt az értéket. Az angolok Cook felfedező útja után nyilvánították Ausztráliát és Uj-Zélandot gyarmatukká. (Folytatjuk) Niedzielsky Katalin Bangkokban „csak” hat, Sydneyben már tíz órával járt előrébb az idő az itthonihoz képest; a karórát könnyű állítgatni, de a biológiait nem. Szakértők szerint annyi nap kellene szervezetünknek az átálláshoz, ahány óra az eltérés. De hát annyit nem töltöttünk sehol, és mielőtt sikerült volna váltani, indultunk hazafelé, elkezdődött a visszaszámlálás... Göncz Árpád köztársasági elnök és kísérete hivatalos ausztráliai látogatását — „jószolgálati küldetését, hogy megértést kovácsoljon” — Sydneyben kezdte. Ez a város Ausztrália bölcsője, kétszáz éves történelme szorosan összefügg nemcsak Új-Dél-Wales, amelynek székhelye, hanem az egész államszövetség fejlődésével. 1788-ban itt szállt partra az első fegyencflotta, itt létesítették európaiak az első települést. A metropolis nevét az akkori Anglia belügyminiszteréről, Lord Sydney-ről kapta, aki a rabok ideszállításáról döntött. A magyar államfő zsúfolt programja mellett igyekeztünk megismerni a földrész legnagyobb városának nevezetességeit és persze hangulatát. Repülőgépünk kora délelőtti, szikrázó napsütésben ereszkedett lefelé a szaggatott tengerpart fölött, és szemünk elé tárult a Port Jackson-öböl fényképekről, filmekből jól ismert látványossága, a Harbour Bridge (Kikötő- híd) és a dagadó vitorlájú csónakokra vagy kagylóhéjakra emlékeztető Operaház. Ákkor még nem tudhattam, hogy tizedik emeleti szállodai szobámból is a város e két büszkeségében gyönyörködhetek majd. Sydney nyugat—keleti kiterjedése 50, észak—déli 80 kilométer, fekvése festői: számtalan öböl formázza a partvonalat. Az Operaház egyedülálló építészeti alkotás, nemcsak a város, hanem egész Ausztrália nemzeti jelképe. Három oldalról az óceán öleli körbe, közvetlen környezetében nem építettek parkolóhelyeket, nehogy az autóáradat rontson az összképen. Az 1950-es évek elején támadt az ötlet, hogy megmutassák a világnak: elég erősek ahhoz, hogy az előadóművészetek, főleg a színház és az opera számára méltó otthont teremtsenek. Nemzetközi pályázatot írtak ki, a dán Utzon nyert, a bírálók így értékelték győztes tervét: „A symphony in conrete!” (Szimfónia betonból.) A megvalósítás nem volt felhőtlen, végül 1973-ban Prokofjev Háború és békéjével avatták fel a hatalmas kulturális központot, amelynek nem is legnagyobb része az opera; a kagylóhéjakban több színház- és kiállítóterem, összesen ezer helyiség található. A „Vitorlás” így szoDagadó vitorlák vagy csillogó kagylók? Mindenki maga döntheti el, mit fedez fel inkább a sydneyi Operaház épületében Ausztrália és Új-Zéland: a napfény, a szabadság és a mosoly hazája 2. Fegyenctelepből Sydney, a bölcső
