Békés Megyei Hírlap, 1999. március (54. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-13-15 / 61. szám
GASZTRONÓMIA Boltcégérek emlékére Ennek az egész oldalas összeállításnak a mottóját akár az egyik legnagyobb magyar ínyenc is jegyezhetné: „Mily kedves volt egykor a régi boltcégéreket láthatni a Rákóczi útján, az ismerős vendéglők, kávéházak mellett elkocsi- kázni, amelyekről biztosan tudta az ember, hogy ki és hol ül benne, képzeletben feltűntek a Metropole törzsasztalai, a Pannónia rendes ebédlői, a Balaton ismert feketekávézói, a Hungária bennszülöttei és több pesti emberek mind, akiknek szokásait, üldögélését, szórakozásait olyan pontosan ismertük, mint a kalendáriumot.” Krúdy Gyula: Pesti vizit (részlet) 1999: Az asztali örömök éve Lehet, hogy vannak, akik vitába szállnak, de ugye van benne valami: egy nemzet konyhája tükrözi társadalmi állapotát, történelmi értékeit, vele együtt az emberek lelki állapotát. A magyar konyha befogadta, összeszelídítette és egy kicsit a maga képére formálta a szilaj pásztorélet, a török és francia, az orosz és az erdélyi, a szomszéd népek ízeit és hagyományait. Talán nem hangzik melldöngetőnek, hogy Európa élvonalába tartozunk. Mégis, eddig inkább csak a nemzetközi gasztronómiai versenyeken — a sok aranyérem révén — érzékelhettük mindezt, a hétköznapokba, a turizmusba nem sikerült igazán „átvinni”. Nagyon derék, igazán büszkék lehetünk rá, hogy nálunk él a legtöbb Os- car-díjas chef, a tizenkét hazai gasztronómiai régióban nincsenek igazi jelei ezeknek a jól kiaknázható értékeknek. Fölösleges azonban csupán magunkban keresni a hibát. Az ABC-ék polcain sokáig csak a legmegszokottabb fűszereket, alapanyagokat lehetett megtalálni, még a törekvő vendéglősök sem tudtak túllépni a különben finom marha- pörköltön és paprikás csirkén. Néhány (és mindig méregdrágának számító) szállodán kívül aligha törődtek az igazán ínyenc konyha megteremtésével. A legnagyobb baj azonban talán az volt, hogy nem akadt egy olyan országos szervezet, mint most a Magyar Turizmus Rt., amely tudatosan vállalja, hogy nem csupán a klasszikus idegenforgalom-szervezésre adja a fejét, hanem megfogadja Gundel Imre intelmeit: az útrakelőket nemcsak a várak és templomok érdeklik, hanem a hasuk is... Ami természetesen nem ellentmondás, de jobb vállalni. Az Asztali örömök éve-program minden eddiginél jobban igyekszik felkínálni értékeinket, nem hagyva ki belőle a kisvendéglősöket, borászokat, panziósokat sem, egyáltalán senkit, akiknek valami köze lehet a gasztronómiához. Ha jól belegondolunk — kínálóként, vagy fogyasztóként— végtére is mindenki érdekelt, nem? Egyet remélünk, nehogy kampánynak szánják. Dr. Meggyes István, a részvénytársaság vezérigazgatója erre azt mondta az év elején: nem hogy egy-két évre terveznek, egyenesen azt szeretnék, ha a lendület jóval túlélné az ezredfordulót. Való igaz — mint a szerző, Szigeti Andor is írja —, ahány magyar táj, szeglet, annyiféle ízlésmegközelítés, lelemény és gasztronómiai furfang. És nem járunk messze az igazságtól, ha azt állítjuk: a mi kis 93 ezer négyzetkilométerünk a tájkonyhákat tekintve — nagyhatalom. Segíthet igazságunk eldöntésében, aki nem rest és megveszi A Tájjellegű ételek, 100+1 recept című könyvecskét. Mi az egyetlen megyei ételt, az orosházi pulykasalátát választottuk ki. íme a recept: 100+1 tájjellegű étel Hozzávalók 5 adagra: 60 dkg sült puyka színhús, 20 dkg burgonya, 15 dkg zeller, 15 dkg alma, 20 dkg ananászkarika (konzerv), 1 tojás, só, 20 dkg majonéz, kevés petrezselyemzöld, 5 cl tárkonyecet 3 dkg porcukor, 3 dkg mustár. Előkészítés: A sült pulykamellet kicsontozzuk, lebőröz- zük, 2/3 részét félretesszük, a burgonyát héjában és a zellert külön megfőzzük, a petrezselyemzöldet finomra vágjuk, az almát meghámozzuk, a tojást keményre főzzük és karikára vágjuk. Elkészítés: A tisztított burgonyát, zellert, almát metéltre vágjuk, hozzátesszük a metélt húst, tárkonyecettel, mustárral, sóval, majonézei és cukorral összekeverjük, hűtőbe rakjuk. Tálalásnál a salátát üvegtálra rakjuk, mellhús szeletekkel, tojáskarikákkal és petrezselyemzölddel díszítjük. (Már) a hölgyek is? A címbéli kérdőjelet — akár az „is” szócskát — bizonyára kétkedve fogadják a szebbik nem képviselői, gondolván: az élet különféle területein tapasztalható diszkrimináció elleni harcukban miért éppen a borhoz fűződő kapcsolatuk lenne kivétel? Való igaz, évszázadokig nem minden áron a hölgyeket emlegették elsőül, ha borpincékről, szőlőlugasokról, borversenyekről esett szó. Védelmükre legyen mondva, akkor sem, amikor a nemes (pláne a pancsolt) nedűt fogyasztók csepü- lése kerül(t) előtérbe. Bárhogy is van, nemrégiben — 1996 nyarán — negyven honi hölgy elhatározta, egy fokkal tovább csökkenti a két nem közti megkülönböztetéseket és megalakította az Első Magyar Borbarát Egyesületet. Úgy vélték ugyanis, önmagában is jó, ha a szőlőtermesztés és borkészítés nehéz, de csodálatos munkáját szervezetten is tisztelik. Túl ezen, azt is hiszik, hogy sokat tehetnek a kulturált, egészséges borfogyasztás ismereteinek megismertetéséért, a társasági élethez kötődő borkultúra terjesztéséért. A pesti Zirzen Janka utcában helyet talált egyesületbe havi 1200 forintos tagdíjért lehet belépni. Mint Garamvári Vera al- elnök elmondta, mára megduplázódott a tagságuk, mi több, a keszthelyi, országos gasztronómiai „évadnyitón” a helyiek szintén jelezték: belépnek! Gyöngyöspatán ugyancsak szervezik az új jelentkezőket. Ezt annál kevésbé tartja furcsának az egyesület, mert ismereteik szerint csaknem minden bortermelőnél az asszonyok is bekapcsolódnak a munkába, mi több, sokan közülük máris elismert borászok. Legközelebb a Zala megyei Misefán találkoznak, a március 19—21-ei bomapok keretében. Sültszimfóniák és bólé-kórusok Gundel Imre, a híres étteremtulajdonos úgy véli, ha nem is vallják be, sok embert, úticéljának megvalósításában — néha döntő mértékben — befolyásol a gasztronómiai élmények viszonylag olcsó „megszerzésének” szempontja. A gasztronómiáról című könyvében igen érzékletesen, finoman szólva is egyszerre bizarr és nyálcsorgató hasonlatokkal írja le, mi juthat eszünkbe zenehallgatás, meghitt képtári látogatások idején, vagy éppen olvasás közben az étkekről — és fordítva. Már-már erotikusán hatnak a fűzőiktől megszabadított szavak. A fogalmak, a jelzők összesimulva, képzeletet szítva. De ne is folytassuk — olvassuk Gundel mestert! ,,Merthogy nem csak szép tájak vannak, és romok és dómok és sírok és képtárak. Ezenkívül ízelítő prelúdiumok, rövid levesballadák, ártatlan halszonettek, szájban elomló kocsonyafúgák, bársonyos mártás-akvarellek, ropogós bőrök toccátáin lédús sültszimfóniák és pecsenye drámák, cukorszobrok, parfé-vázák, sajt-mozaikok és gyümölcs-csendéletek, koktél-humoreszkek és bólé-kórusok, kávé-rézkarcok is vannak. Bor-misék, pezsgő-áriák, aszúköltemények és konyak fantáziák. Szárnyaló íp-hegedűversenyek és illat-gobelinek. Es ezek is részei az igaz életnek.” Vendégváró felhívás! Az évi programokat összefogó Magyar Turizmus Rt. nem csak az ismert vendégfogadáshoz kötődő cégeket és szervezeteket, hanem a legkisebb bisztrót, panziót, éttermet, szállodát is szeretné „megmozgatni” az idén. Az akció lényege, hogy a versengésben részt vevőket csakis a vendégek minősítik, az étteremben lehelyezett plakátok, ismertetők és hirdetések alapján. A házigazda tudását, kedvességét válaszlevelezőlapon juttathatják el a vendégek a Magyar Turizmus Rt.-nek és ennek alapján megválasztják „Az év vendéglátóját”. Máris igényelhetik az egységes reklámcsomagokat, amely az étlaptól kezdve, poháralátétekben, díszítő zászlókban, menükártyában testesül megírta és összeállította: Fábián István 1. Csongrádi 2. Hajós-Bajai 3. Kunsági 4. Aszár-Neszmélyi 5. Badacsonyi 6. BalatonfüredCsopaki 7. Balatonmelléki 8. Etyek-Budai 9. Móri 10. PannonhalmaiSorokóaljai 11. Somlói 12. Soproni 13. Dél-balatoni 14. Mecsekaljai 15. Szekszárdi 16. Villány-Siklósi 17. Bükkaljai 18. Egri 19. Mátraaljai 20. Tokajhegyaljai 21. Zalai 22. Tolnai 1999. március 16., kedd Egy tucat élvezet Baja, Nagyszakácsi, Békéscsaba... Az év 12 hónapja 12 kiemelt gasztronómiai és borturisztikai eseményt „jelölt” meg, mint különösen népes érdeklődésre és szakmai szempontból támogatásra érdemeseket. Az első kettőn, a január 22- én Keszthelyen sorra került Vince-napi Pinceszemlén és a másnap, a budapesti Hilton szállóban az Év Bortermelőjének megválasztásán már túl is vagyunk. Nézzük hát a további tizet, akár majdan hétvégi programként is ajánlva a családoknak, kirándulóknak, országjámi szívesen felkerekedőknek. Május 22—24. IV. Pünkösdi Bortúra A jelentkező autós csapatok a három nap folyamán több, mint 100 hazai borpincét kereshetnek fel történelmi borvidékeinken, hangulatos esti programokkal fűszerezve. A napközi autós túrázást esti vetélkedők zárják. Pünkösd hétfőjén Budapesten, a Magyar Borok Házában megválasztják a Pünkösdi Királyt. Július 10.: Bajai Népünnepély A Duna menti kisváros főterén és a csatlakozó utcákban — hagyományosan július második szombatján — ezernél több főzőhelyen, szabadtűzön fő a méltán híres bajai halászlé. A 10 ezer személyes szabadtéri „étteremben” elfogyasztható halvacsorát nemzetközi folklór- műsorok és népzenei bemutatók kísérik, végül tűzijáték zárja a napot. Augusztus 3—8.: Királyi Szakácsok Versenye, Nagyszakácsi Hat évvel ezelőtt határozták el az alig hatszáz lelkes dunántúli Nagy- szakácsi vezetői, hogy felelevenítik a település egykori hagyományait, arra építve a programot, hogy a középkorban a királyi szakácsok ezen a területen kaptak birtokot. Azóta minden nyáron színes, történelmi eseményekkel kísért szakácsversenyt rendeznek. Mára már nemzetközi visszhangja is van az eseménynek s hozzátehetjük, ehhez például tavaly a Békés megyei ifjú szakácsok és felszolgálók is hozzájárultak, miután számos előkelő díjat nyertek. Nem kétséges, hogy az idén is ott lesznek — bizonyára népes szurkolótáborral. Borivók tízparancsolata A borivók felkiáltójeles tízparancsolata: 1. Bort sose igyál éhgyomorra! 2. Borivás előtt ne egyél édes ételeket! 3. Ügyelj a borfajták hőmérsékletére! 4. Bort mindig lassan, megfontoltan igyál! 5. Apró kortyokban élvezd a bor zamatát! 6. A nemes borokat csak tisztán igyad! 7. Tarts mértéket a borivásbán! 8. Jobban ízlik a bor, ha közben eszel is! 9. Szeresd, ne legyél erősebb a bornál! 10. Borivás közben mindig gondolj arra, mennyi verejtékes nehéz munka van egy pohárnyi magyar borban! Augusztus 7—22.: Balatonfüredi Borhetek A Balaton-felvidékieknél is a hagyományok felelevenítéséről van szó. A helyi történelmi — Balatonfüred—Csopak nevet viselő — borvidék termelői az általuk készített borokkal egyaránt kitűnnek zamatukkal, finom savösszetételükkel és diszkrét illatukkal. A gazdák a híres tóparti sétányon verik fel sátraikat és két héten keresztül kínálják a nedűt. Itt sem hiányzik a folklórműsor, a csárdanapok — és a hangversenyek. Szeptember 7—12.: Budapesti Nemzetközi Borfesztivál Ez jelenti a magyar borok évenkénti legrangosabb ünnepét, amelyen a borok, a gasztronómia és a művészetek találkoznak egymással. A tavalyi esemény több, mint kétszáz ezer látogatót vonzott. Amire a szakemberek a legbüszkébbek, hogy jelentősen hozzájárult a kulturált borfogyasztás szokásainak megismeréséhez, egyben elterjesztéséhez. Szintén számottevőnek mondható a külföldiek érdeklődése az elmúlt évek tapasztalatai alapján. Szeptember 24—27.: Európai Bordalfesztivál, Pécs Pécsett és a Villány-Siklósi Borút falvaiban rendezik meg. Különösen gazdag az a zenei kincsestár, amelyet a szőlő és a bor inspirált. Minden évben férfikórusok, együttesek és népművészek lépnek fel. Október 21—24.: Csabai Kolbászfesztivál Ezt az eseményt aligha kell bemutatnunk, hiszen tavaly és tavalyelőtt mindenki megismerhette a csütörtöktől vasárnap délig tartó fesztivál különböző és egyre bővülő programjait. A 100 csapat 10 mázsa friss kolbásszal méreti meg magát, megválasztják a csabai Bírót, lesz élelmiszeripari kiállítás, szakácsvetélkedő diákoknak, eredeti disznótor... November 1—30.: Gasztronómiai Parádé, Debrecen A rendezvénynek a cívis város szállodái adnak otthont. Az igazi sajátosságot a végig is kóstolható díszasztalok jelentik egy hónapon át, a tokaji borvidék nedűivel kiegészülve, ez utóbbi egyben borverseny is. December 27.: az Egri újbor ünnepe Szent János napján, az egri bazilikában egy hazánkban kevéssé ismert szokásnak, az Újbor megünneplésének egri meghonosítását szolgálja a rendezvény. Annál is inkább, mert hasonlóknak Európában nagy hagyonmányai vannak. Ehhez a középkori tradíciókat felevenítő vallási és világi eseményhez szeretne csatlakozni a város. A bor egyházi felszentelése is helyi és európai borlovagrendek, valamint fertálymesterek jelenlétében történik a Bazilikában. December 31.: A Gundel-borok ünnepélyes felnyitása Méghozzá, a hagyományoknak megfelelően, természetesen szilveszteri bál keretében és sok előkelőséggel. Az 1894-ben alapított étterem a konyhaművészet, a kifinomult vendéglátás szimbólumává vált az elmúlt száz esztendő során. Hagyományos magyar fogások mellett a nemzetközi konyhaművészet remekeit is felszolgálják. Az est csúcspontja, amikor felbontják az étterem saját borászatának produktumait...
