Békés Megyei Hírlap, 1999. március (54. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-13-15 / 61. szám
1999. március 14. Békési hét * Hetedik oldal' A nők dolgoznak akár az állatok. Rájuk hárul a ház körüli terület karbantartása, az ő dolguk a vízhordás és a halászat is. Vannak ugyan kimondottan férfi munkák. Ilyen például az állattenyésztés, a fejés, a takarmányozás. Kétségtelen azonban, hogy a nehéz fizikai munkát a nők végzik — mint a szarvasi Mészáros László, a megyei földművelésügyi hivatal újdonsült vezetője ruandai beszámolójából kiderült, Afrikában bizony nem könnyű nőnek lenni. Mészáros László okleveles vízépítő mérnök, halászati szakmérnök amerikai kollégájával tavaly októberben három hetet töltött a közép-afrikai országban. Küldetésük célja az volt, hogy a véres polgárháború után FAO-program keretében a természetes vízi halászat és haltenyésztés épségben maradt létesítményeit felülvizsgálja, és olyan átfogó felmérést végezzen, amely meghatározza az ország halászati programját. Ruanda tavakban, folyóvizekben,' vízállásos területekben, mocsarakban gazdag vidék, klímája kiegyenlített, az európai ember számára is jól elviselhető. Ám e térség tavaly októberben sem a békebeli állapotokról volt híres... — Jelenleg a háború az Ugandával, illetve a Kongóval határos területeken folyik. Volt olyan, hogy át kellett kelnünk egy ötven kilométeres zónán. Ide csak ENSZ-konvojjal lehetett volna bemenni. Ezt nem vállaltuk, inkább belföldi járattal átrepültük a veszélyes övezeteket — mesélte Mészáros László. — A háború miatt lezárt területek kivételével az ország nyugati, középső, illetve délkeleti részét bejártuk. A háborúból főként a csapatmozgásokat észleltük, valamint a polgári és katonai reptereken a megerősített katonai őrizetet. — Milyen az élet Ruandában? — A nagyvárosaiban az európai civilizáció ötvöződik a hagyományos, koloniális afrikai stílussal. Vidékre tévedve azonban mintha száz évvel mennénk vissza. Világítás, vezetékes víz csak a városokban van. Nincsenek falvak. A kormányzat most próbálkozik a települések mesterséges kialakításával. Umudugudu a neve ezeknek a jellegzetes építményeknek. Ezek típusterv szerinti háromszor nyolc méteres házak, részben vályogból, négyszög alaprajzzal, csapott bádögtetővel. Nyolcvan négyzetméteres kert tartozik hozzájuk. A házak sűrűn egymás mellé vannak építve, ezek gyakorlatilag gettók. Ide telepítik a háborús helyzet miatt szökött katonákat és azok családját. A nők és a gyermekek a forrásokból korsókkal a fejükön reggel öt órától napnyugtáig hordják az umudugudukba a vizet. A családokban átlagosan 6-8 gyermek található. Akiket nem űztek el a hagyományos lakóhelyükről, még mindig a jellegzetes, kör alakú, facölöpös, tapasztott, szalmatetős házikóban, vagy a papirusznádból font kunyhóban élnek. Viseletűkben már nem őrzik az afrikai hagyományt. Az öltözködésük európai jellegű. Nem ritka azonban, hogy meztelenül, vagy rongyokban járnak. A mezőgazdaságban az önellátásra törekednek, szinte nincs is pénzforgalom. A fő élelem a banán, a bab, a rizs, a négerköles. A szarvasmarha- és a sertésállomány minimális. Most indult a kecske-, a halas és a kacsás program. — Önök min éltek három hétig? — Főként a Viktória tóban fogott nílusi sügért ettük, rántva, sütve, minden formában. De a helyi ételeket is megkóstoltuk: az édesburgonyát, a tarkababot, a rizst, a zöldségeket. Ezeket külön-külön megfőzik, utána tálra összeborítják. — Úgy hírlik, a higiénés viszonyok jelentik az idegenek számára a legnagyobb megpróbáltatást. Magyarok mennyien élnek arrafelé? — Azt mondták, én voltam a harmadik magyar ebben az országban. A másik kettő a FAO ottani magyar származású igazgatója és a felesége. Ha már a megpróbáltatásokról kérdezett: a közlekedést is ide sorolhatjuk. Csak terepjáróval lehet boldogulni. A Párizs—Dakar rali útvonala átvezet Ruandán. Nos, az utak állapotát ehhez mérten kell elképzelni... Cs. R. Sulibuli Ez az ur sem érti: hogyan kerülhetett az ország az iskolabezárá sok pályájára, amikor a rendszerváltáskor mindenki azt mondta, hogy az oktatás stratégiai ágazat, mely fejlesztésének prioritása van. Továbbá: amikor elértük az optimális osztálylét- számat, akkor keveselljük?! Ki ne hallott volna már a békéscsabai „egyes” iskola „kivégzéséről”? Ennek okát sok minden magyarázhatja, de a „siralomházba” küldés — tény. Mégpedig csütörtök este óta, amikor a város közgyűlése arról döntött, hogy 2002-től nincs szükségük az iskolára. A városházi „ítélet” estéje nem múlt el hosszan tartó, hangos tüntetés, sírás, vád, védekezés, indulatos vita s — remélhetően — az érintettek magukba fordulása nélkül. A közgyűlés izzó légkörét néhány felvétellel idézzük fel. (k) Szilvásy Ferenc alpolgármester (jobbra) vallatta a szellem kiengedését a palackból (megbánta?!) . mely azonban a testület szol gája volt. (Tőle balra Pap János polgármester és Végh László alpolgármester)
