Békés Megyei Hírlap, 1999. március (54. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-02 / 51. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1999. március 2., kedd Az OTP a „köznép” részére létesített takarékpénztár 1999. március 1-jén fennállásának félévszázados évfordulóját ünnepli az Országos Takarékpénztár hálózata, melynek kap­csán megyénkben is megemlékezéseket tartanak. Martincsek László neve bizonyára sokak számára ismerősen cseng, hisz 44 évig a békéscsabai OTP élén irányította és koordinálta Békés megye lakossági pénzügyeit. Az országos takarékpénztár alapí­tójaként, később a szakmában eltöltött évtizedek alatt részese volt mindannak a változásnak, amelyen a magyar pénzintézeti szervezetek, köztük a takarékpénztári hálózat is keresztül ment. Az évforduló alkalmából a takarékpénztárak megyénket is érintő fejlődésének visszatekintésre kértük fel a napokban otthonában. — Honnan számítható a ma­gyarországi takarékpénztárak kialakulása? ■— Országunkban, a többi eu­rópai — elsősorban nyugati — államokhoz viszonyítva, jóval később kezdődött a folyamat. Mindez a Monarchia elnyomó gazdasági politikájával magya­rázható. Az első takarékpénztár létrejötte Fáy András nevéhez fűződik, aki 1839-ben írt tanul­mányában „a köznép részére lé­tesítendő takarékpénztár szük­ségességét” szorgalmazta. Vé­gül a XIX. század második felé­ben — különösképpen a ki­egyezés után — jöttek létre a pénzintézetek. Az ország gaz­dasági fejlődésével párhuzamo­san a bankok mind nagyobb szerepet töltöttek be. A XX. század elején hatáskörük egyre szélesedik, így a megyeszékhe­lyeken, nagyobb városokban egymás után alakultak az önálló pénzintézetek. Ám ekkor köz­beszólt a háború. — Az ország egész területén végigvonuló harcok következté­ben hazánk gazdasága, ipara, mezőgazdasága, kereskedelme is jelentős károkat szenvedett. Hogyan érintette mindez a pénzintézeteket? — A II. világháborút követően nagy felfordulás volt az ország­ban. A nagy pusztítás — a töb­bi ágazathoz hasonlóan — a pénzintézetekre is rányomta bé­lyegét. Ebből a káoszból kellett 1945 után kilábalni. A bank- rendszer teljesen szétzilálódott. Békés megyében 7 bank műkö­dött, köztük a Békés Megyei Kereskedelmi Bank, Angol- Magyar Bank, Leszámítoló Bank és a Békéscsabai Taka­rékpénztár Egyesület. Ezen felül a Magyar Nemzeti Bank, amely nem kifejezetten a lakos­ság pénzügyi problémáinak le­bonyolítására hivatott. A „nagy” bankokat 1946-ban álla­mosították. A következő évben a kisebb bankok kerültek sorra. Ez megyei vonatkozásban azt jelentette, hogy Békéscsabán a 7 bank helyett egy lett, amely Békés Megyei Takarékpénztár Rt. néven került összevonásra. A megmaradt dolgozói létszám a volt Békés Megyei Kereske­delmi Bank helyiségébe zsúfo­lódott össze. Sokan az államosí­tásra került szövetkezetekhez, vállalatokhoz mentek át, mert az újonnan létesült vállalatok szívesen fogadták a jól képzett, számvitelileg és pénzügyileg is kvalifikált munkaerőt. Ötven éve, 1949. március 1-jén meg­alakult az Országos Takarék- pénztár Nemzeti Vállalat. A kormányrendelettel kialakított új állami takarékpénztár a me­gyében mindössze 18—20 sze­méllyel rendelkezett. — Milyen feladatokat vállatok magukra a lakossági szolgáltatásban? — A takarékpénztár megala­kulásakor két fő funkciót látott el. Egyik a lakossági takarékbe­tét állomány kezelése, azok propagandája, a másik az ál­lamkölcsön (Békekölcsön) kibocsátásával kapcsolatos ad­minisztrációs munkák lebo­nyolítása. Érzé­kelhető volt egy liberálisabb szemlélet, hisz köztudottan a munkahelyeken szinte kötelező volt az állam­kölcsön kötvé­nyek jegyzése, amit aztán a vállalatok a fi­zetésekből von­tak le. Ennek a bonyolítását, adminisztrálá­sát a takarékpénztár végezte. Mindez 1956-ban szűnt meg. Eddig az időpontig takarék- pénztári hitelfolyósítás csak mi­nimális mértékű, elsősorban építési-, tatarozási- kölcsönök voltak. Egyéb személyi jellegű kölcsönfolyósítás 1957-től adó­dott, amikor nagyobb lehetőség volt a hitelnyújtásra. Ilyen a mezőgazdasági-, később az áru- vásárlási hitel, majd a hatvanas évektől pedig az ingatlan érté­kesítéssel kapcsolatos hitellehe­tőségek bővülése. Hogy a taka­rékpénztár — mint a lakosság bankja — megfeleljen az elkép­zelésnek, szélesebb hálózatra volt szükség. Az ’50-es évek közepétől 8 járási székhelyen kezdték meg fiókhálózat kiala­kítását, ami néhány év múlva a nagyobb községekkel bővült. A ’60-as évek elejére 19 hálózati egység működött Békés megyé­ben. A rohamos fejlődést elég nehéz megvalósítani, hisz a régi fiókok berendezéseit széthord­ták a különböző tömegszerve­zetek. A helyiségek, berendezé­sek visszaszer­zésére nem volt mód, új alapok­ról kellett indul­ni. Ekkor egy újabb lehetősé­get kapott a ta­karékpénztár a nagymérvű la­káshiány meg­szüntetésére, nevezetesen az OTP beruházás­ban épülő tár­sasházak lakás- felújításának le­bonyolítására. Legelőször — ha jól emlék­szem — 1962- ben Gyulán épült fel ilyen saját beruházású társasház. Ezt követte a megyeszékhelyen az úgynevett Mokri lakótelep, a Kazinczy utcában a Kulich Gyula lakótelep, a belvárosban felépülő többszintes társasház- lakások, valamint a Lencsési úti József Attila lakótelep felépíté­se. Ez azt jelentette, hogy ami­kor az építőipari kapacitást biz­tosítani tudtuk (főként az állami vállalatok) évente 800—900 la­kás épült. A lakások felépítésé­hez az infrastruktúra is kellett, amit a tanácsokkal való jó kap­csolat révén sikerült megvalósí­tani. Szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy az országban legtöbb ilyen jellegű társasház- lakás — Budapest kivételével — Békés megyében épült. A pénztár évente 850—900 lakást tudott átadni a jelentkezőknek, de így is probléma volt az igénylések teljes kielégítésével. Jól emlékszem, hogy az elsők 2 szobás, 55—58 négyzetméteres lakások voltak, és 100—110 ezer forintba kerültek. Ráadásul alacsony (2,5—3%) kamatozás mellett 20-—25 évig lehetett tör­leszteni. Voltak olyan lakás­konstrukcióink (árvizes, belvi­zes), melyekre kamatmentes kölcsönt nyújtott az OTP. Az egyéni családi ház építés is ko­moly méreteket öltött. Évente több száz lakás építésére nyúj­tottunk kölcsönt. Mindezekhez különböző szociális kedvezmé­nyek társultak (pl.: gyermek- születésre), melyeket megelőle­geztünk a lakosság számára. — Az elmondottakból követ­keztethető, hogy a takarékpénz­tár gazdálkodása jól alakult. Mit emelne ki? — A betétállomány ezen év­tizedek alatt rohamosan növeke­dett. 1970-es évek elején (egyéb betéti lehetőség mellett) beve­zették a lakossági folyószámlá­kat, melyek száma évről-évre nőtt. Ehhez kapcsolódott a mun­kabér- és nyugdíjátutalás, vala­mint a különböző automata kár­tyák megjelenése. A betétek egyik ágazata volt az ifjúsági ta­karékbetét, amely meghatáro­zott havonta fizetett összeg mel­lett 5—10 éves lejáratú időtar­tamra a fiataloknak további ked­vező kamatú kölcsönt nyújtott. A szerencsejáték üzletág ki­alakulásával foglalkoztunk az állami sportfogadással (TOTÓ), majd néhány évvel később a LOTTÓ -t is bevezették. A sze­rencsejátékok akkor kerültek előtérbe, amikor az állam elha­tározta a lakásépítési alap létre­hozását. Összefüggésben volt a rendszer, mert a fogadók által befizetett pénz egy része az alap javára hasznosult. A szerencse- játékok a ‘90-es évek közepén (a Szerencsejáték Rt. megalaku­lásával) elkerültek az OTP-tői. — A társadalmi átalakulás éveiben (1998-1990), és ezt kö­vetően is tapasztalhattuk, hogy egyre több OTP Bank létesült. Ez a töretlen fejlődést mutatja. Hogyan tovább? — Az OTP szerencsére meg­tartotta vezető szerepét, és bát­ran kijelenthetem ma is, az or­szág legnagyobb pénzintézmé­nye. A profilon belül nagy volu­menű változás nem volt, ezzel szemben 1990. december 31-én a takarékpénztár, 23 müliárd fo­rintos alaptőkével Rt.-vé alakult és elnevezése Országos Taka­rékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. lett. Az évek során ki­alakult egy úgynevezett OTP csoport 9 részleggel: Garancia Biztosító, Értékpapír Rt., Ingat­lan Bank, Lakástakarék Pénz­tár... Mint említem szoktuk: „a takarékpénztárnál semmi sem állandó csak a változás”, így az utóbbi években is nagy átalaku­lás következett. Az egyre növe­kedő feladatok ellátását a régi módszerekkel (kézi könyvelés) már nem lehet lebonyolítani, ezért elektronikus feldolgozás vált szükségessé. Ez utóbbi né­hány éve együtt járt a létszám csökkentésével. Áz OTP célki­tűzése, hogy az elektronikus fel­dolgozást tovább modernizál­ják. Ennek a fejlődésnek egyik jelensége, hogy a közelmúltban régiók kialakítására került sor. Békéscsaba a kecskeméti köz­ponttal rendelkező régióba tar­tozik, amely Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megyéket fogja össze. Úgy gondolom, ez a fél évszázad sikeresnek mondható, és minden bizonnyal a követke­ző időkben az is marad. Halasi Mária Martincsek László 44 év szol­gálati idő után számos szak­mai elismeréssel és kitünte­téssel nyugdíjba vonult FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Serleg a legsportosabb településnek Szerencseórában játszott, (k) Herendi étkészletet nyert a Békés Megyei Hírlap Vasár­nap Reggel Szerencseóra játékán a telekgerendási Medvegy Mihályné. A nyereményt — férje társaságában — a minap vette át dr. Árpási Zoltán főszerkesztőtől. Medvegy Mihályné elmond­ta: most játszott először a Vasárnap Reggellel, a nyeremény pedig jól pótolja a nászajándékként kapott, s két év után balesetet szenvedett étkészletüket fotó: lehoczky Péter A Magyar Szabadidősport Szö­vetség a szabadidősport világ- szervezetétől kapott irányítás alapján megrendezi a Kihívás Napját. Céljuk a lakosság fi­gyelmének felhívása a sportra, a közösségi játékokra és az egészséges életmódra. A versenyeket a nevezett te­lepüléseknek május 26-án, 0 és 21 óra között kell megrendezni­ük. A lényeg az, hogy a játékna­pon megtartott küzdelemben mely településen teljesítenek több tizenöt perces sportolást az ottani lélekszámhoz képest. A versenyre több kategóriá­ban lehet nevezni, sorsolással párosítják össze az egymással mérkőző csapatokat. A nevezé­seknek tartalmazniuk kell a te­lepülés nevét, az önkormányza­ti hivatal pontos címét, telefon­számát, bélyegzőjét, a hivatalos lélekszámot, a helyi rendező szervezetet s címét, a nevezési díj befizetéséről szóló csekk másolatát. Az egyes kategóriák győztesei elnyerik a „leg­sportosabb település” címmel járó serleget, s a párviadalok győztesei sorsolás útján díjazás­ban részesülnek majd. A versenyben résztvevők kö­zött hegyi kerékpárokat, hátizsá­kokat, kondicionáló gépeket, görkorcsolyát, bőr focilabdákat sorsolnak ki. Jelentkezni márci­us 10-éig lehet a Magyar Sza­badidősport Szövetség címén, az 1068 Budapest, Dózsa György út 84 b. szám alatt. B. P. A. GONDOLTA VOLNA, HOGY MÉG ÉV ELEJÉN KAP AJÁNDÉKOT? A képen GLX és SLX felszereltségű modellek láthatók. Bár a SKODA Felicia LX és Octavia LX Present ára már önmagában is ajándék, most illetve értékben további ajándékot vá­laszthat az akciós modellekhez, amíg a készlet tart. *AZ AJÁNDÉK ÁRENCED MENYRE IS ÁTVÁLTHATÓ! SKODA. VÁLTSON VELÜNK Skoda Felicia LX Present 1 799 000 Ft Skoda Octavia LX Present 2 849 000 Ft SKODA MÁRKAKERESKEDÉSEK: Full Autó 4030 Debrecen, Mikepércsi út 77. Tel./Fax: (52) 471-170 • Roag Autóház 4211 Ebes, 4. sz. főút Tel.: (52) 366-100 Fax: (52) 366-361 4029 Debrecen, Csapó u. 68. Tel/Fax: (52) 321-027 * Motosprint 5000 Szolnok, 4.sz főút 104. km Tel./Fax: (56) 375-294 • Ikesz Autócentrum 6724 Szeged, Kossuth L Sgt. 112. Tel: (62) 471-200 Tel./Fax: (62) 471-242 • Vass Autó 6600 Szentes, Csongrádi út 36. Tel: (63) 400-193 Tel/Fax: (63) 314-222

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom