Békés Megyei Hírlap, 1999. március (54. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-01 / 50. szám
Borverseny, (ö) Gyulán, az Erkel Ferenc Általános Művelődési Központban borversenyt rendeznek a hazai és a környékbeli szőlőtermelőknek. A versenyen részt venni szándékozók előnevezésüket március 5- éig jelezzék telefonon, írásban vagy személyesen a művelődési központban. A borokat szőlő-, gyümölcs-, desszertfajtánként minősítik a március 19-én, 16 órakor kezdődő versenyen. Jogsegélyszolgálat, (u) Békéscsabán, a Városi Nyugdíjas Egyesület szervezésében ingyenes jogi tanácsadást tart dr. Markovics Ferenc ügyvéd ma 16 órától, a Dózsa György út 35. szám alatti nyugdíjasházban. A ta- • nácsadást egyesületi tagságtól függetlenül minden nyugdíjas igénybe veheti. Alacitörténelem. (cs) Tótkomlóson, a helyi művelődési központ könyvtárában kedden nyílik a III. Magyar Mackókiállítás, ahol közel háromszáz szőrös kedvencet vonultatnak fel a szervezők a gyerekek legnagyobb örömére. A kiállított darabok mellett a dögönyö- zőben a látogatók játszhatnak is a mackókkal március másodikától 14-éig. Árokba borult, (c) Békésszentandrás belterületén borult árokba egy személy- gépkocsi szombaton. Egy személy szenvedett súlyos és egy könnyű sérülést. Elütötte, (c) Gyomaend- rőd belterületén tehergépkocsi ptött él gyalogost február Zt-én. A gyalogos széréncsé- re megúszta a „találkozást” könnyű sérüléssel. Ütköztek, (c) Békéscsaba belterületén segédmotoros és kerékpáros ütközött szombaton. A balesetben egy személy szenvedett 8 napon túl gyógyuló sérülést. Békési esetek, (c) Két könnyű sérüléses baleset is történt tegnap Békésen. Az elsőnél személygépkocsi ütött el gyalogost, a másiknál egy motorkerékpáros esett el. Rotát lopott, (c) Egy 200 ezer forint értékű ro- takapa eltulajdonításának alapos gyanúja miatt vette őrizetbe a Békéscsabai Rendőrkapitányság a helybéli Sz. A.-t szombaton. Határőrök (Folytatás az 1. oldalról) Természetesen továbbra is kiemelten kezeljük a kábítószer-, a fegyver-, a lőszer- és az embercsempészetet, valamint a lopott autók felderítését — hangsúlyozta Kiss Kálmán vezérőrnagy. Aurel Neagu ezredes „nagyon is pragmatikusnak” nevezte a két ország határrendészeti szerveinek együttműködését. Mint mondotta, a szervezett bűnözés ellen sehol a világon nem elegendő „egyoldalúan” fellépni, az legalább két országot érint, olykor pedig többet is, ezért szükség van az érintettek összefogására. Az illegális migráció például tőlünk távoli országokból indul, s együttjár a kábítószer-kereskedelemmel, az embercsempészettel, sőt olykor a testületeinken belüli korrupcióval is. Mi arra jöttünk rá közösen — emelte ki Neagu ezMEGYEI KÖRKÉP 1999. március 1., hétfő Elnök első kézből? (Folytatás az 1. oldalról) — Azaz Orbán Viktor könnyűszerrel beválthat egy Torgyán Józsefnek tett ígéretet? — Ha a politikai akarat megvan rá, könnyen. — Elképzelhető-e nálunk valamilyen szerencsésebb elnök- választási rendszer? — Az elnök nép. általi közvetlen választása — a monarchiákat nem számítva — az európai államok többségében gyakorlat. Ahol pedig közvetett az elnökválasztás, a parlament erre az aktusra általában kiegészül az önkormányzatok, a tartományok küldötteivel. A 656 tagú német Bundestag például éppen 656 további elektorral egészül ki ilyenkor, s lesz belőle Szövetségi Gyűlés. De például Görögországban, ahol kétkamarás a Parlament, a két ház választ együtt. Mégpedig úgy, hogy kétharmados többségre van szükség, s ha a harmadik „körben” sem sikerül elnököt választani, a Parlament kimondja önmaga feloszlatását. Ez bizony konszenzusteremtő kényszer... Mint látható, a hangsúly nem a közvetlen, illetve a közvetett választási módszeren van, hanem a konszenzuskényszeren. Nálunk ma egy kormánykoalíción belüli megállapodáson múlik az elnök személye. Ez koránt sincs összhangban az elnök alkotmányos szerepével. — Az MSZP négyéves kormányzati ciklusában sem változtattak e megoldáson. — Az MSZP már 1990-ben a közvetlen elnökválasztás mellett állt ki. Ez azóta is így van. Az Igazságügyi Minisztérium 1995 márciusában elkészült az alkotmánymódosítási koncepciójával. Ebben az elnökválasztás módosítását indítványoztuk: a nép válasszon közvetlenül, vagy az Országgyűlés egészüljön ki egy 150 fős elektort testülettel, s így valósuljon meg a közvetett választás. Harmadik megoldásként a görög „receptet” ajánlottuk: ha nem képes a Parlament a konszenzusos döntésre, oszlassa fel magát. Ezek az elképzelések a kétezerben esedékes választásra vonatkoztak volna. Sajnos, az alkotményelőkészítő bizottság a koncepciót nem fogadta el — öt párt egyetértése kellett volna hozzá. — Miért nem „verték keresztül” a parlamenten? — Az SZDSZ a közvetett elnökválasztás híve volt. — Torgyán József nem éppen konszenzust megtestesítő személyiség. — Az MSZP nem teheti meg, hogy ne éljen valmilyen megoldást jelentő, közjogi kezdeményezéssel. Olyan megoldást szeretnénk, mely a politikai erők konszenzusán alapulna. Torgyán József valóban nem az az érték, modell, személyiség, aki szimbolizálni tudná az egységet. K. A. J. Nincs egyetértés a jövőképről (Folytatás az 1. oldalról) Az első lépés: rádöbbenteni a döntéshozókat, hová vezethet ez a folyamat. A koncepció csak egy javaslaf. A helyi politikai, gazdasági elit együttműködése és egyeztetett lépései szükségesek ahhoz, hogy a helyzet változzon. KívülállóA dél-alföldi térség, mint területi egység komplex fejlesztéséről tárgyalt kilenc Bács-, Békés- és Csongrád megyei kormánypárti képviselő a hét végén Szarvason. A tanácskozást Nógrádi Zoltán, a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke kezdeményezte, a házigazda Domokos László, a megyei közgyűlés elnöke és Babák Mihály polgármester volt. A rendezvényre meghívták Pap Jánost, Békéscsaba polgármesterét is. Babák Mihály a tárgyalást követően arról tájékoztatta lapunkat, hogy felhívást intéznek a térség országgyűlési képviselőihez, pártállástól függetlenül csatlakozzanak a regionális lobbyhoz. Egyetértettek abban, hogy nem kell ragaszkodni a korábbi hierarchiához, hanem meg kell találni az egyes települések régióra kiható szerepkörét. Szóba került a ként az egyik legnagyobb gondnak tűnik, hogy nincs meg ez a konszenzus, együttműködés. Egymástól függetlenül olyan elképzelések kerülnek napvilágra — vállalkozói övezetek, ipari park — melyek, éppen az egyeztetés hiánya miatt, kioltják egymást. Megyén belül, és határon túli együttműködés kérdése is. Elhangzott, legyen Békéscsaba a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok térségi centruma. Az összefogásnak — s ez az európai regionális szemlélettel is összecseng — az egyes települések közti különbségek mérséklésére kell törekedni. A résztvevő képviselők nyilatkozatban rögzítették, hogy a törvényalkotásban érvényesítik a regionális szerepvállalást. Folyamatos konzultációt és információáramlást kémek a regionális fejlesztési tanácstól, és annak munka- szervezeteitől, és kérik a véleménynyilvánítási lehetőségük biztosítását. Vállalták, hogy politikai támogatást adnak a fejlesztési tanács által kezdeményezett és egyeztetett programok forrásainak megteremtéséhez, a térségi programalap kialakításához és megvalósításához. Cs. R. országosan is rendkívül éles versenyhelyzet alakult ki. Itt csak az nyerhet, akinek jók az elképzelései, és hajlandó engedményeket tenni. Ha Békés megyében 3-4 éven belül nem történik változás, ez a térség lesz az ország legelmaradottabb része. Kovács Attila Székház az iparosoknak A száz éve épült, majd fél évszázada államosított, s az idén felerészben visszakapott — másik felét az Iposz kapta meg, mely a herényi iparosok javára lemond tulajdonáról — székházukban szombaton délután tartották taggyűlésüket az 1887-ben alapított Mezőberényi Ipartestület tagjai. Valnerovitz Kálmán helyi titkár beszámolójában egyebek között kifejtette: a piacgazdaságra való áttérés nem mindig érinti kedvezően az iparosokat, a kisvállalkozók hiteleket csak kemény kamatokkal vehetnek igénybe, egyre bonyolultabb a pénzügyi elszámolás. Szűcs György, az Iposz elnöke a székházakban egykoron pezsgő élet visszahozását szorgalmazta, majd több kitüntetést nyújtott át. Ötvenéves iparosságának elismeréseként arany gyűrűvel tüntette ki Schaffer Józsefet, huszonöt éves iparosságának elismeréseként ezüst gyűrűt nyújtott át Sáli Jánosnak, ketten vehették át az , Aranykoszorús mester” , ketten az „Ezüstkoszorús mester” címet, ketten részesültek Iposz díjban. — sz — Pártállástól függetlenül a régióért Törekedni a települések közti különbségek mérséklésére 3S nem baksisvadászok! redes —, hogy csak akkor lehetünk eredményesek a nemzetközi bűnözés visszaszorításában, ha a korrupciónak is hadat üzenünk. A sajtótájékoztó végén Krisán Attila, a határőrség szóvivője még egyértelműbben fogalmazott: a magyar átkelőhelyeken szolgáló határőröknek nincs joguk baksisra, „ajándékokra” vagy ilyen-olyan adó beszedésére. Fizetnie egyetlen esetben kell az utasnak: akkor, ha a jogszabályok alapján szabálysértési bírsággal sújtják. A Békés Megyei Hírlap kérdésére Krisán Attila elmondta: tavaly a közúti határátkelőhelyeken több, mint 10 millió utas lépte át a magyar— román határszakaszt. Az országos parancsnokságra nagyon kevés panasz érkezett, de az a kevés is rendkívül irritáló. — Ha csak egyszer fordul elő, akkor is tűrhetetlen, hogy a határőr tartsa a markát, miközben ki- vagy beléptet valakit. Viszont ezt csak úgy tudjuk megakadályozni, ha vannak visszajelzéseink az utasoktól, illetve a román kollégáktól — hangsúlyozta Krisán Attila. Az orosházi határőr igazgató, Dávid Károly dandártábornok egy meglepő történettel illusztrálta e sorok írójának, hogy a szigorú ellenőrzés a testület és minden becsületesen dolgozó határőr érdekét is szolgálja. Történt, hogy egy külföldi autóbusz „mélységi” ellenőrzésekor az utasok elmondták: a határon való belépéskor fejpénzt kellett fizetniük. Visszafordították a járművet, és a „szembesítéskor” kiderült, hogy a csoport idegenvezetője saját zsebre dolgozott, amikor bekasszírozta úgymond a magyar határőröknek járó kenőpénzt. Ménesi György Bankrabló kerestetik Szombati lapunkban részletesen írtunk a békéscsabai, Bertóthy udvar 5. szám alatti Postabank- kiren- deltsé- gen vetett rablásról. Fantomképünk a cselekmény gyanúsítottjáról készült. Sze- mélyleírása:*kb. 175 centi magas, vékony, fehér bőrű, 20- 25 éves. Fekete kötött sapkát, fekete, ovális lencséjű , fém keretű és szárú napszemüveget, fekete, derékig érő, egyenes szabású kabátot, világos farmernadrágot viselt. Aki az esetről bármilyen adattal rendelkezik, hívja a 107-es telefonszámot. VÉLEMÉNYEK Hadd menjek apával! Nézem a visító, öt év körüli kislányt, akinek csöpp kezét a szülők két oldalról húzzák, mintha szét akarnák szakítani. A gyerek, hol az egyikre, hol a másikra néz könnyáztatta szemeivel. — Anya, ne! Hadd menjek Apával! — kéri olyan szívbemarkoló, könyörgő hangon, hogy ha nem szégyellném, sírva fakadnék. Ä jelenet hétköznap délelőtt Békéscsaba főutcáján zajlik. A szülők és a gyerek a legújabb divat szerint öltöztek. Az anya nyakában, karján vastag aranyláncot hord. Az apa jól szabott öltönyt és hozzáillő hosszú, márkás kabátot visel. Látszatra a pénz nem játszhat szerepet az életükben. Az utca embere közömbösen nézi az eseményt, senkinek nem jut eszébe közbeavatkozni. Miért is tennék? Amit lámák, családi „dráma”. Magánügy. Az apa erősebbnek bizonyul, karjába kapja a kicsi lányt, s gyors léptekkel nekiindul, hogy a közelben álló kocsihoz menekítse. A nő, mint egy anyatigris, úgy harcol magzatáért. Nem érdekli, ki figyeli őket. Mintha megszűnne számára a külvilág. — A rohadt életbe! — kiáltja a (volt?) párja után. — Tudod, hogy csak a jövő héten viheted magaddal. A bíróság kétheti láthatást engedélyezett, ezt már megtanulhattad! Az apa rövid ideig nem reagál. Csak akkor fordul hátra, amikor a szipogó gyereket kocsija hátsó ülésére tuszkolja... — Kiny..hatják. Te is! — válaszol alpári hangon. A kicsi közben az autó hátsó ablakára nyomja kisírt arcocskáját, s nézi szüleit, ahogyan emberhez méltatlanul harcolnak érte. A nőnek marad annyi ideje, hogy belemarkoljon a férfi dús, barna hajába, az meg válaszul pofonvágja az asszonyt. Aztán bevágja magát a kocsiba, és indít. Az asszony tehetetlen dühében belerúg a gépkocsi lámpájába. Aztán ott marad egyedül a járda szélén, és utolsó erejével azt kiabálja: — Te rohadt strici, ezt még megkeserülöd! Ä kislány feltérdel az ülésen, hogy a hátsó ablakon a mamájának integessen. Az asszony ezt már nem láthatja, mert a saját fájdalmával, tehetetlenségével van elfoglalva. Béla Vali Belvízlépcső Ez megadta magát, mondja a vízvezeték-szerelő, aki fél lábszárig érő latyakban áll lenn az aknában, és burkolatától igyekszik megszabadítani a „beázott” szivattyút, hajárja a levegő, talán kiszárad az elektromos rész, és újra szuperál a szerkenytyű, miért is ne szuperálna, túlél ez mindent és mindenkit, egy kárpátaljai ruszin férfi menekítette Battonyára az évtized elején, emlékszem, egy összegöngyölt katonai sátorral és egy ugyancsak katonai éjjellátó készülékkel együtt kínálta potom húszezerért, lévén majdnem üres a zsebem, elnevettem magam, Kalasnyikovot nem hozott, ugrattam, mire mutatóujját a szája elé kapta, igaza volt, dobbal nem lehet verebet fogni, ha komolyan érdekel, suttogta, lehet róla szó, de most érjem be egy közönséges pisztollyal, be van tárazva, piac után a Zsigával kimegyünk a határba, vagy ha tudok egy jó pincét, akkor ott is kipróbálhatjuk, hát ezt azért mégse, bolsóje szpaszívo, inkább beszéljünk a szivattyúról, se sátort nem kérek, se éjjellátót, mi az, hogy polovíno, ha a három együtt egy húszas, akkor az elektronaszoszért nem kérhet tízet, adok érte hármat, „ot” minimum, na jól van, meggyőzött, legyen négy, felezzük meg az „ötödiket”, mondta ki az utolsó árat, belecsaptunk egymás tenyerébe, így jutottam a szovjet csúcstechnika birtokába négyezer-ötszázért, idáig becsülettel szolgált, most viszont kibabrált vele a belvíz, de nincs egyedül, mindenkinek van egy tökkel- ütött gazdája vagy szomszédja, amikor elkezdett emelkedni a vízszint, le kellett volna szerelnem, másoknak meg ki kellett volna tisztítaniuk az átereszt, vagy át kellett volna vágniuk a duda nélküli bejárót, a szerelő háza előtt színültig megtelt a félméteres árok, ki is öntött, odabenn már csicsogott a hajópadló, a szerelő elment a hátulsó szomszédhoz, annak árkában csak tíz centis volt a víz, az elülső szomszédéban meg harminc centis, egyiktől jobbra folyt le a belvíz, a másiktól meg balra, 10— 50—30 motyogta maga elé, Battonyai vízlépcső, de csak addig, amíg keresztül nem ásom a bejárójukat. Ménesi György „AZ ADÓBEVALLÁST AKKOR KELL ELKÉSZÍTENI^ AMIKOR PRÓBÁRA AKARJUK TENNI A KIVONÁSBAN VALÓ JÁRTASSÁGUNKAT.” (Shelby Friedman) A civilizáció peremén — A nagyvárosok mobiltelefonos világának szomszédságában nomád életmód uralkodik. Bolívia fővárosát hátunk mögött hagyva közel 500 évet lépünk vissza az időben — mesélte dr. Gyarmati János régész, a Néprajzi Múzeum munkatársa, aki „A civilizáció peremén” címmel diavetítéssel egybekötött előadást tartott pénteken este a Gyulai Várszínház Kamaratermében. — Szemben a főváros legújabb autócsodáival, a hegyvidéken élő indiánok településein csak ökörfogatot lehet látni. Sokszor napokig várnak az asszonyok az út szélén egyegy teherautóra, hogy az egyetlen bevételi forrást jelentő, kézzel szőtt ágytakarókkal eljuthassanak a városokba — derült ki a régész saját kutatásairól tartott beszámolójából. A jelenlevők nemcsak a bolíviai indiánok mai életébe pillanthattak be, hanem az inkák kultúrájáról is átfogó képet kaptak. Az előadást az Americante együttes koncertje követte. A perui zenekar tagjai az andoki indiánok zenéjéből adtak ízelítőt, majd különböző közép- és dél-amerikai tánclépésekre tanították meg az érdeklődőket. B. G.
