Békés Megyei Hírlap, 1999. március (54. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-09 / 57. szám
1999. március 9., kedd GAZDASÁG Röviden Díjat alapítottak, (m) A gazdaság területén tartósan kiemelkedő és maradandó teljesítményt elért személyiségek számára kamarai díjat alapított a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. Az elismerést először a magyarországi kereskedelmi és iparkamarák megalakítása 150. évfordulójának megünneplésekor, 2000. március 18-án adják át. Ezt követően minden évben odaítéli az MKIK elnöksége az elismerést, amelyhez oklevél és érem jár. Az elnökség azért döntött a kitüntetés mellett, mert a számos állami kitüntetés mellett nincs a gazdasági élet szereplői által közvetve vagy közvetlenül választott szervezetnek országosan elismert kitüntetése. Ezt a hiányt pótolja most a kamara a díj létrehozásával. Étkeztetés. (1) A mezőkovácsházi önkormányzat legutóbbi ülésén 10 százalékkal emelte az élelmezési nyersanyagnormákat, amely együtt járt az intézményi térítési díjak emelésével. Eszerint februártól az óvodai étkezésért 134, az általános iskolai napköziért 161, a menzáért 99, a diákotthonos étkezésért 260, a középiskolai menzáért 120 forintot kell fizetni. Az idősek klubjában 203, az egyéb szociális étkeztetésben résztvevőknek 134 forintba kerül az ellátás. A házi segítség- nyújtás óradíja továbbra is 75 forint gondozási óránként. Eladják, (i) A körösla- dányi települési képviselők legutóbbi ülésükön úgy döntöttek, hogy kijelölik értékesítésre a téglagyári hat hektáros területet. A közművel ellátott ingatlan közvetlenül a dévaványai út mellett húzódik. Hetven forint, (i) Okány képviselő-testülete döntött a személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díjairól. Ez alapján a házi segítségnyújtás óradíja 70 forintra emelkedett. Magánpatika, (gh) A battonyai gyógyszertárat 1996 novembere óta a Farkas-Berki Bt. üzemelteti. A bt. először a számítógépeket és a berendezést vette meg a városi önkormányzattól, a közelmúltban pedig magát az épületet is megvásárolta. Belvízcsapdában a kondorosi tanyák Külterületen kilátástalan a helyzet. A megfeszített munka eredménye csupán centiméterekben mérhető, sőt, olyan területről is tudok, ahol a szivattyúzás ellenére emelkedik a belvíz — fogalmazott Paluska Zoltán, a belvízvédelmi munkák műszaki irányítója a legutóbbi képviselő-testületi ülésen. A Tárcsái úti tanyáknál a legnagyobb a baj. Mintegy húsz épület van közvetlen veszélyben. Levezetni nem tudják a vizet, mert a közelben nincs befogadó csatorna. Több helyütt valóságos tenger veszi körül az épületet. Itt a szivattyúzás csőrendszerét sem tudják kiépíteni. Paluska Zoltán arra is felhívta a figyelmet, esetenként 500-600 ezer forintot — az épület forgalmi értékének sokszorosát — is elköltötték tanya- mentésre. Kérdés, ér-e ennyit egy tanya? Abban mindenképpen az önkormányzattól várt döntést: folytassák-e a szivattyúzást, vagy úgy határoz a testület, hogy kedvezőbb helyen cseretanyát biztosít a lakóknak. Hozzátette, a védelmi munkákat mindaddig végzik, amíg erre az önkormányzatnak van pénze. A képviselő-testületi ülésen hozzászólásként elhangzott, a szivattyúzás rövid távú megoldás, csak ideig-órá- ig enyhít a tanyalakók gondján. Valószínű, hogy néhány nap, esetleg hét múlva, vagy jövőre ismét hasonló összeget, vagy még ennél is több pénzt kell költeni a műszakilag gyorsan romló tanyákra. Melis János, az ügyrendi bizottság elnöke arra figyelmeztetett, az önkormányzat „fejre állhat” anyagilag, hiszen az amúgy is szűk költségvetéséből másfél hét alatt húszmillió forintot költött védekezésre. S jó ha egy részét visszakapja vis maior címén. Saját erőből cseretanyát nem tud adni az önkormányzat, arra pedig kevés az esély, hogy erre pénzt kapjanak a megyei alapból. Ugyanakkor a probléma érzelmi oldalára is rávilágított. Sok ember évtizedek óta ott lakik, ragaszkodik a tanyájához. Van-e erkölcsi alapunk dönteni erről? — tette fel a kérdést. A képviselő-testület végül úgy határozott, hogy a szociális és a településfejlesztési bizottság kezdjen egyeztetést a legveszélyeztetettebb tanyák tulajdonosaival, jelezve, hogy belvíz sújtotta ingatlanjaik cseréjében segítséget nyújt az ön- kormányzat. Cs. R. Tengernyi víz a kondorosi határban. Az eltüntetése egyelőre kilátástalan feladatnak látszik Bérbe adott fürdő Mezőkovácsházán Mezőkovácsháza önkormányzata a városi strandfürdő és kemping folyamatos és biztonságos üzemelését elsődleges fontosságúnak ítéli meg az ideérkező bel- és külföldi vendégek, illetve az idegenforgalom további fejlesztése érdekében. Mint köztudott, a fürdő vizét tavaly gyógyvízzé minősítették, amely további befektetésekre nyújt lehetőséget. Az említett intézményt eddig a Dél-Békési Vízművek Kft. üzemeltette, akik idén egy hosszabb távú bérleti szerződésre nyújtottak be igényt. A testület többszöri egyeztetés és hosszas vita után úgy döntött, hogy a korlátozottan forgalomképes vagyoni körbe tartozó 17 283 négyzetméter területű strandfürdőt és a 9435 négyzetméter területű kempinget (volt úttörőtábort) az épületekkel, műtárgyakkal és a hideg-, melegvizes termálkutak- kal 30 éves tartós bérletbe adja a vízműnek. A bérbeadó feltételként szabta, hogy a létesítményben csak a szabadidő kulturált eltöltésével kapcsolatos, főként fürdési, üdülési és gyógyászati célú vállalkozói tevékenység végezhető, amely a fürdő üzemelési költségét csökkenti. A bérlő saját forrásaiból a létesítmény fejlődését segítő beruházásokat végezhet, melyek — a megállapodásban rögzítettek szerint — értékarányos közös tulajdont alapoznak meg. A továbbiakban nem zárták ki a környező települések (főként idegenforgalmi célú) tulajdonosi érdekeltségű kapcsolatépítését, illetve az önkormányzat fenntartja ajánlatait a külföldi befektetőknek. Az üzemeltető terve, hogy (a német vendégek kérésére) március végén a gyógymedencét ideiglenesen befedik, amit egy mobil öltöző elhelyezésével tesznek komfortosabbá. Halasi Mária Kedvezőbb a vállalkozások helyzete Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre forintban) Angol font 371,47 EURÓ 252,33 Francia frank 38,47 Német márka 129,01 Olasz líra (1.000) 130,32 Osztrák schilling 18,34 Svájci frank 158,54 USA-dollár 231,20 Kelet-európai devizák Cseh korona 6,73 Lengyel zloty 59,43 Szlovák korona 5,74 „VARÁZSLATOS ÉLMÉNY, AMIKOR AZ EMBER EGYES-EGYEDÜL VAN ÉJJEL EGY CSENDES, KIHALT BANKBAN.” (Willie Sutton) Valamivel kedvezőbbnek ítélik meg a magyar vállalatok üzleti helyzetüket 1998 decemberében, mint júniusban. Ez derült ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara konjunktúra-felméréséből, melynek során 1500 vállalatot kérdeztek meg üzleti helyzetükről, rendelési állományukról, kapacitáskihasználtságuk alakulásáról és a jövedelmezőségükről. A megkérdezettek 27,4 százaléka jónak, 59,9 százaléka kielégítőnek értékelte cége üzleti helyzetét és mindössze 12,7 százalékuk jelzett rosszabbodást júniushoz képest. Az üzleti helyzet megítélése azonban nem párosult pozitív várakozással, mert a vállalatok rövid távú kilátásaikat borúlátóbban ítélték meg. A vállalatok 22 százaléka jelezte, hogy javulni fog a jövőben helyzete, ez 4,2 százalékkal kevesebb, mint júniusban volt. A válaszadók 65,9 százaléka mondta, hogy nem változik helyzete és 12,1 százaléka romlást jósolt. A kamara felméréséből kitűnik, hogy a vállalatok megrendelései emelkedtek és jövedelmezőségük javult. Összességében a belföldi megrendelések aránya növekedett, a külföldi megbízások aránya viszont csökkent. Legnagyobb mértékben a szolgáltatói szektor megrendelései növekedtek az elmúlt év második felében. Az ágazatok közül a pénzügyi szektor számolt be egyértelműen helyzetének javulásáról minden tekintetben. Az ipar- vállalatok helyzete, jövőbeni kilátása jónak mondható. Ezzel szemben az idegenforgalmi szektor valamennyi kérdésre kedvezőtlen választ kapott. A válaszok tanulsága szerint az építőipari vállalatok helyzete kismértékű romlást mutat, csökkent a jó üzleti helyzetről beszámoló vállalatok száma. Az építőipari cégek jövedelmezősége valamelyest javult, a belföldi megrendelések növekedéséről beszámoló építőipari cégek csökkenését ellensúlyozza a külföldi megrendelések bővülése. A felmérést ismertető sajtótájékoztatón Bihall Tamás, az MKIK alelnöke, a Gazdaságpolitikai Munkabizottság vezetője hangsúlyozta, hogy a felmérés eredményeiből kiindulva a kamara véleménye szerint nincs szükség gazdaságpolitikai váltásra a reálszférában. Soós Adrianna, az MKIK főtitkárhelyettese elmondta, hogy a kamara alaposabban megvizsgálja, miért érzik kedvezőtlenebbnek az idegenforgalmi vállalatok helyzetüket az ágazatuk teljesítményénél. PÉNZVILÁG A Budapesti Értéktőzsde hétfői napja A Budapesti Értéktőzsde hivatalos részvényindexe kiemelkedő mértékben, 8,77 százalékkal erősödött hétfőn, a BUX záróértéke 5803,53 pont lett, ami 467,95 pontos emelkedés előző záróértékéhez viszonyítva. A részvénypiac forgalma az elmúlt napok átlagát meghaladó értékű, jónak mondható, 18,44 milliárd forint volt. Állampapírok 19,60 milliárd forintért keltek el. A határidős piacon 6,13 milliárd forint értékben születtek üzletek, ebből 6,07 milliárd forint értékben BUX-ügyletek. Minden vezető részvény komoly értéknövekedéssel zárta a napot. A Mól 8,23 százalékkal erősödött, záróára 5720 forint lett. Az OTP 11,49 százalékos drágulással fejezte be a kereskedést, záróértéke 9700 forint. A Richter ára 14,18 százalékkal emelkedett, 8450 forinton zárt. A TVK is 10 százalék fölötti, 11,36 százalékos erősödéssel fejezte be a napot, záróára 2450 forint. A Matáv 5,72 százalékkal erősödött, 1255 forinton zárt. A tőzsde három részvényszekciójában a 63 részvény közül csupán ötnek, a BIF-nek, a Pannon Váltónak, a Dédásznak, a Gardéniának és a Graboplastnak esett az ára. A legnagyobb áremelkedéssel, 14,18 százalékkal a Richter büszkélkedhet. A legnagyobb veszteséget, 19,00 százalékot pedig a 405 forinton záró BIF szenvedte el. A legkeresettebb részvény a Mól volt, 6,75 milliárd forint értékben kelt el. Az OTP 3,48, a Matáv 2,78 és a TVK 1,42 milliárd forint értékben cserélt gazdát hétfőn. A kárpótlási jegyek értéke viszont csökkent, záróárúk 375 forint lett, ami 3,35 százalékos gyengülés. Az azonnali piac részvényindexéhez hasonlóan, 8,21 százalékkal erősödött a határidős indexpiacon az idei decemberi lejárat, amelynek elszámolóára 6352,50 pont lett. Mibe fektetné a pénzét? Dr. Futaki Géza vállalkozó Dr. Futaki Géza békéscsabai vállalkozót, az M-Plast Bt. tulajdonosát kérdeztük arról, ő mibe fektetné a pénzét. — A pénz igen alantas fogalom, egyfajta szükséges rossz eszköz. Nagyra tartom azokat a szerzeteseket, akik a civilizációtól távol élve alábecsülik az effajta javakat és a hitüknek élnek. Természetesen jelenlegi világunkban nem vonatkoztathatjuk el magunkat a pénztől. Legfontosabb szempontnak azt tartom, hogy a befektetett tőke mennyi idő alatt térül meg. Három formát különböztetek meg, elsőként a veszélyes, ám gyorsan visszaforgatott típust említeném, melyet vagy a tőzsdén, vagy pedig szerencsejátékon nyerhetünk. Mindkettőtől azért idegenkedem, mert egyik sem rajtunk múlik, tőlünk függetlenek, általunk befolyásolhatatlan folyamatok. Következő kategória a vállalkozásokba fektetett pénz, melyek optimális megtérülési ideje átlagosan 5-7 év. Természetesen ez nem egyforma egy tökmagárus kisvállalkozás, illetve egy multinacionális vegyipari konszern esetében. A harmadik forma, ami talán a kissé módosabb átlagpolgár számára is elérhető, az ingatlanbefektetés. Ekkor alaptőkénk folyamatosan megtartható, és bérbeadásból tovább gyara- píthatjuk bevételi oldalunkat. Mai világunkban ezt tartom a legjobbnak, hiszen a közeledő európai uniós csatlakozás mindenképpen megtöbbszörözi majd a magyarországi ingatlanárakat. Vállalkozáshívőnek, termeléspártinak vallom magam, hiszen az érték létrehozása, valamiféle termék megalkotása életünk fontos része. Igazságosnak azt tartanám, ha születéstől fogva, alanyi jogon mindenkinek járnának az életben maradáshoz szükséges vegetációs feltételek (L: élelem, lakhatás), s csak a felmerülő extra igényeket kellene megfizetni. Azt a fajta erős társadalmat találom a legmegfelelőbbnek, amely mindenki számára egyenlő feltételeket nyújtana az induláshoz. B. Párkányi Adrienn Új utakon Medgyesbodzás Medgyesbodzáson és Gábor- telepen a közelmúltban tartott lakossági fórumon elhangzott, hogy új utak építésébe kezd az önkormányzat. Hány utcában és milyen forrásból tervezik a beruházást? — kérdeztük Varga Gábor polgár- mestert. — Annak idején a programomban is szerepelt, hogy „ki kell keverednünk a sárból”, mert a zömében idős emberek lakta településen a mentőnek is gond, hogy rossz időben bemenjen-e az utcákba a betegekért. Az új testület első lépése volt, hogy 3 utca szilárd burkolatának elkészítésére pályáztunk a központi útalaphoz, amely sikerrel zárult. A közel 35 millió forintos beruházás további részéhez ígéretünk van a megyei területfejlesztési tanácstól, illetve a többi saját erő. A falu 1857-ben született, és azóta csak a főút és egy mellékutca rendelkezik szilárd burkolattal. Úgy érzem, ha sikerül megtörni ezt a „hagyományt” máris történelmi tettet hajtunk végre — mondta a polgármester. Az érintett lakosság felvállalta a ráeső költségeket, sőt — mint mondta —, még a 70—80 éves emberek is örömmel fizetik be a havi részleteket, mert tudják: út nélkül nincs fejlődés. A kivitelezésre a versenytárgyalás még tart, de tavasszal mindenképpen megkezdik a munkát, sőt az idén már szeretnének az új utakon járni. H. M.
