Békés Megyei Hírlap, 1999. február (54. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-27-28 / 49. szám
10 HÉTVÉGI MAGAZIN 1999. február 27-28., szombat-vasárnap Verselő Ezen a héten lapunk terjesztésvezetője, Rajtár János kedvenc versét olvashatják. A világ fejlődésének kulcsa az embernek, mint a társadalom tagjának új gondolata. Sokan hajlamosak arra, hogy korábbi, negatív tapasztalatuk miatt egyre kevesebb ötlettel álljanak környezetük elé, pedig mindenkiben megvan a fejlődés iránti vágy és a fejlődésre való képesség. Nem biztos, hogy a Tűz csiholójának babérkoszorú volt a jutalma kis közösségében, de az utókor felismerte tettének jelentőségét. Sajnos, a mai elfásult világban is igaznak tűnik, hogy az újat, a másságot, a különlegeset a „tegnaphoz húzó, rongy pulyák” elnyomják. Ám ami pozitív és az emberiség számára fontos, nem maradhat lepel alatt. Ezért Ady Endre versével üzenem a mai kor Tűzcsiholóinak: nincs megállás! A TŰZ CSIHOLÓJA Csak akkor születtek nagy dolgok, Ha bátrak voltak, akik mertek S ha százszor tudtak bátrak lenni, Százszor bátrak és viharvertek. Az első emberi bátorság Aldassék: a Tűz csiholója, Aki az ismeretlen lángra Úgy nézett, mint jogos adóra. Mint egy Isten, hóban vacogva Fogadta szent munkája bérét: Még ma is minden bátor ember Csörgedezteti az ő vérét. Ez a világ nem testálódott Tegnaphoz húzó, rongy pulyáknak: Legkülömb ember, aki bátor S csak egy külömb van, aki: bátrabb. S aki mást akar, mint mi most van, Kényes bőrét gyáván nem óvja: Mint ős-ősére ütött Isten: A fölséges Tűz csiholója. (Békéscsaba, Munkácsy M. u. 4. szám) f i hirdetésfelvételi irodájának telefonszáma: (66) 446-552, telefaxszáma: (66) 441-311. A MARADANDÓ ÉRTÉKEK MINDIG SZELLEMI MŰHELYBEN SZÜLETNEK A Tevan Kiadó első évtizede Idén ünnepli tizedik születésnapját a Tevan Könyvkiadó. Az 1989-ben, a vidéken elsők között alakult kiadó elismert rangot vívott ki magának a könyvkiadásban. Hamar bizonyította: helyet érdemel a magyar kulturális életben, már az alakulás évében tíz könyvet mondhatott sajátjának. A közelmúltban Kántor Zsoltot, a kiadó jelenlegi igazgatóját kérdeztük a könyvműhely közelmúltjáról és terveikről, most pedig az alapítót, dr. Cs. Tóth Jánost — aki jelenleg a Móra Kiadó vezérigazgatója — kértük meg, idézze fel a kezdeteket, az elmúlt évtizedet. — A nyolcvanas évek közepén tarthatatlanná vált, hogy csak a 18 állami könyvkiadó működjön az országban, ráadásul valamennyi a fővárosban. Békés megyében már a hetvenes évek közepétől több szellemi műhely könyvet adott ki. Közülük is kimagaslott a megyei könyvtár, ahol Lipták Pál Kos- suth-díjas könyvtáros kortárs magyar költők válogatott költeményeit jelentette meg kis példányszámban, exkluzív kiállításban. Ugyancsak ő adta ki József Attila szerelmének, Flórának a naplóját, amely országosan is irodalmi csemegének számított. — Ezek a szellemi műhelyek adták a gondolatot az önálló kiadó megteremtéséhez? ' — A megye vezetése úgy érezte, e szellemi bázisok, a nyomdakultúra hagyománya és a szakmai hozzáértés jó alap egy önálló kiadó működtetéséhez. Akkoriban a megyei tanácsnál dolgoztam, és 1988-tól a könyvkiadót szerveztem: minisztériumokat jártam, írókkal- költőkkel tárgyaltam, könyvkiadókat kerestem fel. Végül a Helikon Kiadó vett bennünket szárnyai alá. Közben Lakatos István Kossuth-díjas írótól és dr. Gazda István történésztől kaptunk egy 60-70 könyveimet tartalmazó listát, amely az itteni kiadó programja lehetett. A javaslat egyezett a megye elképzeléseivel: értékközpontú legyen a kiadó. — Miért épp Tevan Andor nevét választották? — Az egykori csabai nyomdász és könyvkiadó teremtette hagyományok újraélesztését kívántuk ezzel jelezni. A jogutódok — Tevan Zsuzsa Budapesten és Tevan Gábor New Yorkban — örömmel fogadták az elképzelést, és jelképes összegért örök időkre hozzájárultak a névhasználathoz. — Önt nevezték ki igazgatónak. Kik fáradoztak a kiadó megalakításán, kik voltak a munkatársai? — Mindenekelőtt dr. Becsey József egyetemi tanár, akkori megyei tanácselnök-helyettes nevét említeném, az ő okos, taktikázó munkásságának köszönhető, hogy a megyeszékhelyen ma könyvkiadó működik. A tipográfusi munkára az azóta már sajnos elhunyt Petőcz Károlyt kértem fel, aki komoly szaktekintélynek számított. A gazdasági munkát Kovácsné Oláh Veronika végezte. Szerkesztőnek Niedzielsky Katalint szerettem volna megnyerni, de főállásban nem vállalta, ennek ellenére első könyvünket ő szerkesztette. — Emlékszik még a címére? — Hogyne, Szép Emő: Jázminok illata. Tízezer példányban került piacra, és rövid idő alatt elfogyott. Ezt a könyvet jelzésnek szántuk. Sikerült. A Jázminok illatát egyébként Tevan Andor adta ki először, 1917-ben. — Hogyan fogadták a kiadót a szakmában? — Bátran mondhatom, a nagy könyvműhelyek és nyomdák pozitívan, szeretettel fogadtak bennünket. — Mennyiben változott a tíz év alatt a kiadó munkája? — A rendszerváltás után a könyvszakma átalakult, piacosodon. Kiadónk ennek ellenére megállta helyét, a legkiválóbb alkotók — köztük Tornai József és a Londonban élő Kossuth-díjas Határ Győző — adtak kéziratokat. Lakatos István pedig a Hét évszázad költői című válogatás kiadásával bízott meg bennünket, s ezzel nagyot emelt a kiadó rangján. Később elindítottuk a Bárka című művészeti-irodalmi folyóiratot, mert rengeteg értékes, rövidebb terjedelmű kézirat gyűlt össze, s fórumot akartunk teremteni nekik. Később az Állami Vagyonügynökséghez került a kiadó, tőlük vásárolta vissza 1997-ben a megyei közgyűlés. Tavaly Kántor Zsoltot bízták meg az irányítással, azóta ő az igazgató. Cs. Tóth János: trA nagy könyvműhelyek és nyomdák pozitívan, szeretettel fogadták az induló Tevan Kiadót” — Hogyan látja — immár kívülállóként — a jövőt? — Köszönet illeti a megyei közgyűlést, amiért támogatja, segíti a kiadót, mert maradandó értékek mindig szellemi műhelyben születnek, azok pedig mecénásokat igényelnek. Békés megyében mindig volt és remélem lesz is olyan szellemi kapacitás, amely arra ösztönzi a Tevan Kiadót, hogy az irodalmi értékeket képviselje. B. Párkányi Adrienn A LÁNY HÚSZEZERBE KERÜL, DE A FIÚ SEM OLCSÓBB! Táncoló fekete lakkcipők Szüleim unszolására mentem életem első tánciskolájába. Akkoriban nem volt jellemző, hogy a lányok százhetven centi fölé merészkedjenek a növésben, így azok közé tartoztam, akik alaposan kilógtak a sorból. A fiúk — akkoriban is nagyon kevesen vállalkoztak arra, hogy „Rongyláb Jani” váljék belőlük — sem vetekedhettek a mai kosarasokkal. így azután minden táncóra vége maga volt az őszinte fellélegzés. Azóta elrepültek az évek, ám a tánciskola létjogosultságát ma sem vitatja senki. A nosztalgiázásnak, a melodikus dallamok iránti rajongásnak köszönhetően ismét sikk lett a tánctudás. Ez a táncpedagógusok meglátása is? — orosházi tapasztalatokra voltunk kíváncsiak. — Felnőttek részére hirdetünk tánctanfolyamot minden esztendőben és ami nagyon érdekes: ezek iránt egyre nagyobb az érdeklődés. Van olyan csoportunk, amelynek tagjai a kurzus végén sem széledtek szét, a társaság, a zene, a tánc kedvéért szerdánként találkoznak a művelődési központban. A hajdan volt tánciskolások — van köztük csongrádi, csorvási — ilyenkor is tanulnak valami újat — mesélte az orosházi táncpedagógus, Horváthné Kriczki Zita, aki a Gyopár Táncsportklub ovisait, táncstúdiósait, előkészítős táncosait és versenyzőit is oktatja. — Hobbiból vagy a versenysport miatt jönnek a fiatalok? — A mi időnkben valódi szórakozás volt a társastánc. Napjainkban inkább számít az eredmény, mint a társaság, vagy maga a tánc. A pénzről pedig ne is beszéljünk! Az egekig szöktek az árak. — Mibe kerül a szülőknek a versenytáncos csemete felöltöztetése ? — Az első versenyre — „D” osztályban — cipő (a tánccipő speciális, krómbőr talppal, merevítővel készül), harisnya és ruha is kell. Ezeket csináltatjuk. Egy egyszerű kollekció húszezer forint. A „C” osztályban táncoló lányoknak viszont spórolniuk kell, hiszen egy ruháért százezer forintot, sőt ennél többet is elkérnek. Persze a fiú öltöztetése sem olcsóbb. — Ez a műfaj is divatkövető? — De még mennyire! Napjainkban a standard ruhák estélyi jellegűek, a latin táncokhoz illő ruhák viszont nagyon merészek és egzotikusak. A kivágások, rojtok, lyukak miatt alig kell hozzájuk anyag. — Az idén mikor lesz az orosháziak szervezésében nagyszabású táncverseny? — A tavalyi, OPEN ’98 ranglistaversenyünket az idén nyáron is hasonló sikerrel és szervezettséggel szeretnénk megrendezni. Novemberben pedig klubközi versenyt tervezünk Orosházán. Csete Ilona „Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag” Rejtvényjátékunk következő, 13. kérdése: Mikor nyílt meg a pesti ország- gyűlés 1848-ban? a) Május b) Június c) Július A helyes választ, vagy annak betűjelét legkésőbb kedden adják postára a szerkesztőség címére (5600 Békéscsaba, Pf. 111.). A levelezőlapra ne felejtsék el ráírni: Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag. A helyes megfejtők között három tollat sorsolunk ki. Előző heti feladványunk megfejtése: b) Eötvös József. Egy-egy tollat nyertek: Dobsa Gyula (Gyopáros- fürdő), Leszkóné Oláh Enikő (Újkígyós), Rudner Ferenc (Körösladány). ZENE! - ZENE! - ZENE! 1. AIDS-segélykoncert, Hamburg 2. Total Dance Fesztivál, Budapest 3. Moszkvai Jazzfesztivál Kedves Fiatalok! Zenei játékunk folytatódik. A kérdésre adott helyes válasszal két darab CB MILTON-kazettát lehet nyerni, melyet a Record Express ajánlott fel. CB Milton egy színes háttérrel rendelkező előadó. A dél-afrikai Suriname-ban született, de kisgyermek korában Hollandiába költözött. CB Milton nagyszerű táncos és hihetetlen előadó, aki szuper háttércsapatával együtt bármilyen közönséget megnyer magának. Nemzetközi sztár, akinek nevéhez slágerek sokasága fűződik, és aki mindig a legjobbat akarja magának és a közönségnek. Azzal ellentétben, hogy az európai dance sztárok hajlamosak egy Dat kazettával és néhány táncossal fellépni, CB Milton szeret 10 fős élő zenekarával játszani. Látni őt élőben előadni slágereit egy felejthetetlen élmény. Kérdés: Milyen nagyszabású koncerten lépett fel az elmúlt év júliusában CB Milton? A helyes válasz számát írjátok fel a levelezőlapra! A megfejtéseket legkésőbb március 4-én adjátok postára! Címünk: Békés Megyei Hírlap, 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. A levelezőlapra írjátok rá: ZENE! ZENE! Nyertesek: Leszkó Szilveszter (Újkígyós), Patkás József (Sarkadkeresztúr). REC0RD EXPRESS J ííJbüí <3 Jis á uAil
