Békés Megyei Hírlap, 1999. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-06-07 / 31. szám

Formálódnak... • Ami a csapatokat illeti, ezek a hetek a megbeszélések, azaz inkább a mellébeszélések idősza­ka. Főleg a kisebbnél, ahol még nem jött össze teljesen a pénz. Pár liter benzinnel próbálnak né­hány gyors kört futni edzés címén, és ezzel próbálják elhitetni az amúgy szkeptikus szponzorok­kal, hogy az autó remek, és ha az idén nem is lesznek világbajnokok - mert ekkorát füllenteni mégsem illik -, de feltételűül benne lesznek az első háromban! Legyen ez az Arrows, a Prost, a Minardi vagy a Sauber. A színek mások, a mese ugyanaz. Érthető, sok pénzről van szó, és elméle­tileg az éllovasok is kieshetnek, mint például Schumacher Belgiumban, amikor nekiment Cotildhardtnak az óriási esőben. • Ami a nagy istállókat illeti, meglepetés Villenuve remek tempója az új, BAR által finanszíro­zott autóban. A BAR (British American Racing) egy óriási cigarettagyár által finanszírozott csapat, amely mögött százmillió dollárok állnak, s első vizsgájuk lesz Melbourne-ben. • A Farraii november óta megállás nélkül tesztel - nagyon szeretnék megnyerni az évszázad utolsó vébéjét. • Az McLaren pihenteti Häkkinent, és inkább Couldhart körözött mostanában Barcelonában. A skót fiú azt nyilatkozta, 1999 az ő éve lesz, de ezt többen, köztük Berger is, kétlik. • A Benetton radikálisan új autóval rukkolt ki. A gond, hogy az ilyen kocsik vagy rémesen gyor­sak, vagy megállnak a pályán, mert még gondok vannak az új alkatrészekkel. • A Jordan csapatba óriási pénzekkel szállt be egy amerikai vállalat, a többi valóban Hifitől, Frenzentől és az autótól függ. Eddie Jordan évek óta anyagi gondokkal küszködik. Ez a kifogás most megszűnt. Szegény Jackie Stewart ismét gondterhelt, nem megy az autó. Csak attól tartok, hogy Barrichello és Johnnie Herbert sem tartozik a világ legjobbjai közé. Kedvesek, rendesek, csak éppen egyikük sem egy Schumacher... • • I la már itt tartunk, említsük meg az „ncsköst”, Rabot, aki az idén a Williams pilótája lesz. Tár­sa az olasz Zanardi, aki évek óta az amerikai Indy széria legjobbja. Érdekes páros, mert mindket­ten kakasok! A csapatfőnök. Frank Williams, aki a napokban lett Sir Williams, nem túl optimista, mert a motor állítólag nem olyan erős, mint a Mercedes vagy a Ferrari. A Forma-l-es autós világbaj­nokságra is igaz: ami valakinek rossz, az egy másiknak bizto­san jó... A hasonlat megfejtésé­ért nem kell messzire menni. A nemzetközi olimpai botrány áll az egyik oldalon, s az óriáscé­gek nagyon „háklisak” arra, hogy kinek a nevét vállalják. Kerülik a botrányt, mint macs­ka a forró kását. Ki profitál eb­ből? Bernie Ecclestone, a Forma-1 császára... A hazánkban is jól ismert McDonald’s cég máris kapcso­latba lépett az apró termetű, de óriási hatalmú angol üzletem­berrel. Könnyen lehet, hogy mások is követik a példát. A március 7-én, az Ausztrál Nagy­díjjal induló, 17 versenyből álló idei „vándorcirkusz” a világ egyik legnépszerűbb sportmű­sora, többen csak a futball vébét és az olimpiát nézik. A dologban az a komikus, hogy 20—25 évvel ezelőtt az F— 1 pénzeinek jelentős része ille­gális forrásból származott. Vol­tak kis olasz csapatok — mára már eltűntek —, amelyeknek olyan szponzoraik voltak, akik nagy papírzacskóval érkeztek az első edzésre... Ez nem vicc, a két szememmel láttam! Ezek a jómodorú olaszok adót fizetni nem szerettek, viszont a Forma-1-et annál inkább. Mára persze egészen más lett a hely­zet, olyan támogatókkal talál­kozunk, mint a Mercedes vagy a Ford. Mindent egybevetve, a Forma—1 még sohasem volt ilyen színes és izgalmas, mi pedig le­gyünk hálásak Ecclestone-nak, hogy a részeges német szurkolók múlt augusztusi pályarohama miatt nem vette el a mi Nagydí­junkat. Ami pedig az én tippemet illeti: a logika Häkkinen, a szív Schumacher mellett szól... Nem is annyira a személyük az érde­kes: a Ferrari-csapat 1979 óta nem nyert világbajnokságot, s nélkülük felére csökkenne az ér­deklődés. A titkos favoritok? Villeneauve, Couldhardt. Nem lesz unalmas 1999, az biztos. Nicholas Franki (London) Százszázalékos teljesítménnyel továbbjutók Amikor Bakos Ritára került a sor nyi­táskor, az ellenfél lélekben már föl is adta. A csabaiak korához képest ter­metes, tizenötéves röplabdázója nem­csak kitűnően helyezte a labdát, ha­nem nagy erővel ütötte meg. Ez az, amit nem szerettek sem a szegedikek, sem a kalocsaiak. Persze ehhez kellett azért a nagyon jó csa­patmunka is, amiben nem szűkölködtek Kormos Mihály tanítványai. Ezért aztán az sem véletlen, hogy a Békéscsabai FDSE lá­nyainak meccsei igencsak rövidre sikerül­tek. Elég, ha annyit teszünk hozzá: a szege­di hasonló korúak a három játszma alatt összesen hat(!) pontot gyűjtöttek az orszá­gos gyermek bajnokság selejtezőinek har­madik fordulójában, melynek a békéscsa­bai főiskola adott otthont, de a kalocsaiak sem jutottak tizenkettő fölé az egész meccs folyamán. — Pedig már a tét is kicsi volt — mondta edzője, Kormos Mihály. — Hiszen már a ko­rábbi két fordulóban kiharcoltuk a tizenhat közé jutást, hiszen addig sem kaptunk ki egyszer sem. Sőt, a három forduló hat mér­kőzésen mindössze egy szettet vesztet­tünk, így aztán veretlenül, százszázalékos teljesítménnyel jutottunk tovább a márciu­si elődöntőbe. Oda, ahol már fogasabb fel­adat vár a lányokra, hiszen a Kaposvárral, a Kecskeméttel és ismét a szegediekkel kell felvenni a versenyt a négyes csoportban, ahonnan két együttes jut a fináléba. Jó len­ne, ha mi rendezhetnénk az elődöntőt, de kevés az esély rá. Talán éppen a nagy rivá­lis Kecskemét kapja meg a jogot, hiszen a többi három csapat majdnem egyforma tá­volságra van tőlük, s ez nagyelőny a hely­szín odaítélésénél. No meg a bács megyei­eknek élvezhezik a hazai pálya előnyét. — Miben nőtt a békéscsabai csapat ellen­fele fölé a mai napon? — Szinte a játék minden elemében: a nyi­tásban, a nyitásfogadásban, a sáncmunká­ban, ütőerőben, gyorsaságban... — Mióta van együtt ez a csapat? — Másfél éve, akkor szedtem össze a lá­nyokat, s azóta dolgozunk keményen. — Milyen feladatok várnak még rájuk a közeljövőben? — Az említett gyermekbajnokság elődön­tőjén kívül szinte ugyanerre a gárdára vár a jövő heti serdülő bajnoki selejtező, amely­nek; során néhány idősebb röplabdázóval egészül ki a csapat. Szeretnénk ott is ered­ményesen helyt állni. A békéscsabai forduló eredményei: Békéscsabai FDSE—Szeged 3:0 (3, 1, 2). Könnyedén nyert a csabai csapat az erősen tartalékos Csongrád megyeiekkel szem­ben. Kalocsa—Szeged 3:0 (12, 11, 10). A meglepetések sorába tartozik a kalocsaiak győzelme. Békéscsaba—Kalocsa 3:0 (8, 3, 1). Nem sok kellett ahhoz, hogy az utolsó szettben még pontot se szerezzenek a kalo­csaiak. A forduló végeredménye: 1 . Békéscsa­ba 4 ponttal, 2. Kalocsa 4, 3. Szeged 3. A három forduló alapján: 1. Békéscsaba 12, 2. Szeged 8, 3. Kalocsa 7. (jávor) FOTÓK: LEHOCZKY PÉTER A z tslaDo mas, a m wyanaz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom