Békés Megyei Hírlap, 1999. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-27-28 / 49. szám

1999. február 27-28., szombat-vasárnap Hétvégi magazin íi A SZARMATÁK AZ ALFÖLDÖN —■ EGY KIÁLLÍTÁS NEM CSAK TÖRTÉNÉSZEKNEK A JAZIGOK, ROXOLÁNOK ÉS ALÁNOK GYULÁN Páratlanul érdekes és értékes kiállítás látható Gyulán, a Dürer Teremben Jazigok, roxolánok, alánok címmel. A széles történelmi tabló az Alföld haj­dani urairól, a szarmaták itteni életéről összegyűjtött tárgyakat tárja elénk. Nem egyszerűen régészeti leleteket láthatunk, hanem rajtuk keresztül élet­módot, s megjelennek előttünk az egykor itt élt emberek is. A látványos és a nagyközönség tetszésére joggal számot tartó kiállítást — amelynek anyagát az ország számos gyűjteményéből válogatták, s bemutatják a legújabb, autó­pálya-feltárások során felszínre került lelőhelyek emlékeit is — Havassy Pé­ter, a gyulai Erkel Ferenc Múzeum igazgatója rendezte. Történelmünk során számtalanszor kellett tapasztalnunk a Kárpát-meden­cében, kelet és nyugat találkozásában élve, hogy nemcsak „csinálni” nehéz a történelmet, hanem ugyanolyan nehéz — ha nem nehezebb — a mások által övveret (bronz) megírt történelmet végigélni. A vitri­nekben látható tárgyak, valamint a ma­kettek, rekonstrukciók azt mutatják, hogyan tették ezt az Alföld szarmata népei a Római Birodalom szomszédsá­gában. Itteni jelenlétük igen izgalmas része a rómaiakkal kialakított kapcso­lat, amelynek hátteréről és részleteiről az alábiakban Zsidi Paula, az aquincu­mi múzeum igazgatója rajzol képet. Számos történeti forrás, régészeti adat tanúskodik arról, hogy a szarmata népek nemcsak ellenségek, hanem szomszédok, kereskedelmi partnerek és alkalmi szövetségesek is voltak Ró­ma számára. A birodalom életében ját­szott szerepük jelentősen változott a római kor négy évszázada alatt. Fon­tosságukat jelzi, hogy az aquincumi helytartó személyzetének sorában ál­landó szarmata tolmács is volt. A ró­mai—szarmata kapcsolatokról árulko­dó régészeti emlékek a római kor első századában elsősorban vásárolt rab­szolgák, hadifoglyok neveit említő fel­iratos kőemlékekből ismertek. Jelentős változást hoztak a kapcsolatok terén a második század utolsó harmadában a markomann—kvád—szarmata hábo­rúk. A háborús események és a császá­ri propaganda következtében elsősor­ban a kapcsolatok ellenséges jellege domborodott ki. Ekkor jelentek meg az aquincumi régészeti anyagban az úgy­nevezett „barbár” ábrázolások. A sza­kállas, nadrágos, pikkelypáncélos har­cosok — sokszor meggömyedt, térd­re hullott — alak­jai, oltárkövekre fa­ragva s a császári propaganda eszkö­zeként elsőrendűen bevált, ünnepeken osztogatott mézes­kalács figurákon, a provinciaszékhely mindennapjainak állandóan jelenlévő részévé váltak. A háborút köve­tően, részben an­nak következmé­nyeként, a barbaricummal való keres­kedelmi kapcsolatok is élénkebbé és rendszeresebbé váltak. Az Alföldön előkerült terra sigillata edények vizs­gálata nyomán bizonyossá vált, hogy a távolsági kereskedelem egyik fő útvo­nala az Aquincum—Porolissum útvo­nal volt. Aquincumnak jelentős szerep jutott a nyugati provinciákból szárma­zó áruk, elsősorban a terra sigillaták továbbításában. A határmenti provin­ciaszékhelyen lerakatokat létesítettek a barbaricumba történő exportálás céljá­ból. Az aquincumi polgárváros boltso­rának egyik helyiségében talált, több­nyire egy műhelyből származó Mázas római edény (cserép) sigillata depolelet talán éppen egy ilyen, továbbszállításra váró készlet le­hetett. A kiállításon látható római tár­gyak egy része is valószínűleg időzött, ha csak átmenetileg is, Aquincumban. A távolsági kereskedelem mellett élénk volt az úgynevezett „kishatárfor- galom” is. Aquincum is azon kijelölt helyek egyike volt a dunai limes men­tén, ahol a római—szarmata (barbár) közvetlen kereskedelmi érintkezés színterét kialakították. Az aquincumi katonaváros délnyugati régiójában fel­tárt nagyméretű középületet tartja egyelőre a kutatás az árucsere csarno­kának, ahol bizo­nyos megjelölt na­pokon, katonai fel­ügyelet mellett a vásárokat tartották. A Dunán létesített átkelőkön megkö­zelíthető vásártéren a római terra sigillatáért, esetleg bronzedényekért, főleg azonban vise­leti és használati tárgyakért cserébe elsősorban élő állat, nyersanyag és munkaerő áramlott a provinciába. Barbár-szarmata jellegű tárgyak a harmadik' századig terjedő időszakból az aquincumi tárgyi emlék­anyagban alig mutathatók ki. Újabb jelentős változást hoztak a kapcsolatok szempontjából a harmadik század második felének megrázkódta­tásai. A sorozatos barbár betörések egyik célpontja éppen Aquincum lehe- ‘ tett. Ezt követően a katonaság és a ci­vil lakosság veszteségeit újabb betele­pítésekkel igyekezett a császár pótolni. Az írásos források szerint a betelepíté­sek súlypontja ekkor Pannónia Inferior déli része, Sopianae (a mai Pécs) kör­nyéke lehetett. Bár erről nem szólnak a források, mégis a régészeti leletek alapján szinte bizonyos, hogy Aquin­cum és környéke is kaphatott ilyen „vendégeket”. Nagyjából ebben az időszakban, a harmadik század második felében és a negyedik század elején jelenik meg az egyik nagy aquincumi városi temető­ben néhány olyan jellegű temetkezés, amely vagy a rítust, vagy pedig a mel­lékletként szolgáló tárgyakat tekintve idegen a temetőben. A temető sírjainak mintegy öt százalékát kitevő sírok jól illeszkednek a temető szerkezetébe. Meglétük azonban azt mutatja, hogy a városi lakosság korábban egységes — legfeljebb a helyi lakosság hagyomá­nyaival kevert — római kultúrájába ekkor már kevésbé romanizált, idegen elemek is belevegyültek. A lakosság ezen összetevői a korábban idekerült szarmata származású személyekkel Emailos fibula (bronz) Diocletianus aureusa (arany) Ajánló Videofilm-sikerlista 1. A lény 2. 2. Bérbosszú Bt. 3. Éjfél a Jó és Rossz kertjében 4. A bűvös kard 5. Vad vágyak 6. Dark city 7. Vízözön 8. Future sport 9. Vágyaim netovábbja 10. Mr. Magoo +1. Mint-a-kép (Fanfár videotéka) Penge (Blade) A vámpírok vérben fürdenek és szeretik a technot. Wesley Snipes (aliasz Blade) meg nem, se a vám­pírokat se a technot. Anyukáját pont a megszületése előtt harapja meg egy ilyen szörnyeteg, így Blade rendelkezik a vámpírok fan­tasztikus erejével és gyorsaságával, de bírja a fényt, mint bármelyik ember. Egyetlen vágya, hogy meg­ölje anyja gyilkosát, de mivel csak azt tudja róla, hogy vámpír volt a tettes, minden vérszívót elpusztít, akire rátalál. Könyv A „Szerelmem, Krisztina” című köny­vében László Erika a ma már mindgyakrabban felbukkanó, ám még­sem hétköznapi témát dolgozza fel, hi­szen két nő közötti lelki szerelem törté­netét mutatja be nekünk. Még külö­nösebbé válik a testi szere­lemben soha be nem telje­sült kapcsolat, amikor kide­rül, a negyven körüli, világ­tól elzárkó­zott, csellót oktató zeneta- nárnő belesze­ret alig tizen­négy éves, ér­te rajongó tanítványába, Krisztinába. A kölcsönös érzelem csodája a zené­ben éri el csúcspontját, s a tehetséges Krisztina megtáltosult érzelmi töltettel muzsikál. Ám a tisztafejű szülőknek feltűnik, mennyivel több ez már, mint mester­tanítvány viszony, s eltiltják egymástól a főszereplőket. Titkos naplókon, soha el nem küldött leveleken keresztül pil­lanthatunk bele két lélek szenvedései­be, s természetesen a megoldás nem mindenki számára a „boldog vég”. A történet a társadalmi megítélés erkölcs­telenségében is magával ragadó, bár az írónő tőmondatos taktikája itt-ott meg­nehezíti az olvasás gördülékenységét. B. P. A. László Erika Szerelmem, Krisztina Katiiéit tfif tmwmri mntimái Ha Ön a TCP TM rádió jövő szombaton 16—18 óra között hallható kíván­ságműsorában szeretne egy zeneszámot küldeni szeretteinek, akkor csak az alábbiakat kell tennie: earn« KIVI 1. Vágja ki a szelvényt és töltse ki azt jól olvashatóan. 2. A kérhető 30 zeneszám közül válasszon ki egyet és húzza alá. 3. Küldje el egy borítékban a TCP CM Rádió címére (5700 Gyula, Jókai u. 20.). A borítékra írja rá: „SZOMBATI KÍVÁNSÁGMŰSOR”. 4. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a kívánságokat beéikezésük sorrendjében teljesítjük. Ezzel a lappal a jövő szombati ,-------­S SSSS“'0' «SkEKES MEGYEI HIRU A kért zeneszámot küldi: Kinek? Hová? Üzenet: A Ifiül RÁDIÓ és a a«ÉKÉSMECYEmlKLAP közös kívánságműsorában kérhető' zeneszámok: 1. Balázs Pali: Carolina 2. Kend: Manöken szél 3. KO és a szentek: Mint a jég 4. Will Smith: Miami 5. US3: Cantaloop 6. Neneh Cherry: Buffalo Stance 7. Kispál és a borz: Ha az életben 8. Stardust: Music sounds better 9. Cassius: Cassius 10. Cher: Strong fnough 11. Illés: Az utcán 12. M-People: Moving on up 13. Aerosmith: lanie's got a gun 14. Billy Idol: Shock to the system 15. Chris Rea: Road to hell 16. Bonanza Banzai: Induljon a banzáj 17. George Michael: Outside 18. five: Until the time 19. Nika: Papa ne félts! 20. Blues Fools: fools in the blues 21. Bryan Adams: When you're gone 22. Boyz II man: 111 get there 23. Orsi: Minden csepp méz 24. V'Moto-Rock: fekszem az ágyon 25. Babylon Zoo: Spaceman 26. Barry White: You're the first 27. U2: Desire 28. fros Ramazotti + 3oe Cocker: that's all that I need to know 29. frank Sinatra: Strangers in the night 30. Dire Straits: Romeo and Juliet Dinamikusan fejlődő, szegedi központú, a vendéglátás területén működő szolgáltató cég gyakorlott, kiemelkedő képességű ÜZLETKÖTŐT keres Békés megye területére. Feladat: a lehetséges üzletfelek felkutatása, üzletkötés. Elvárások: kitűnő kommunikációs készség, ügyfélorientált gondolkodás, alapfokú számítógépes ismeretek, jogosítvány, max. 35 éves életkor, saját gépkocsi. A sikeres pályázónak cégünk versenyképes fizetést, valamint véglegesítés esetén szolgálati gépkocsit és mobiltelefont biztosít. A pályázatokat szakmai önéletrajzzal, fényképpel, referencia-munkahelyekkel a következő címre kérjük: 6701 Szeged, Pf. 2080. Pályázati határidő: 1999. március IO-élg. Piperekészlet (ezüst) szemben — lásd tolmács — már nem törekedtek a teljes beolvadásra, asszimilációra. Ennek a folyamatnak további állo­mását jelzik a negyedik század folya­mán mind az aquincumi tábor falai kö­zött lakó, mind pedig a tábort körülve­vő romos épületekben meghúzódó la­kosság életmódja és használati tárgyai, melyek egyre több közös vonást mutat­nak a Duna bal parti népeinek anyagi kultúrájával. E mögött a lassú átalaku­lás mögött a birodalom védelmi straté­giájának megváltozása állt. A limes mentén szolgálatot teljesítő, előretolt haderőről a súlypont az Alpok előteré­ben állomásozó nagy lovasseregre he­lyeződött át. A határőrvidéken az ál­landósult harcokban megfogyatkozó katonaságot jórészt barbár elemekkel voltak kénytelenek kiegészíteni. A szövetségesek — foederatik — betele­pítésétől kezdődően pedig összefüggő lelőhelyeken találkozhatunk a koráb­ban a birodalom határán kívülrekedt népesség hagyatékával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom