Békés Megyei Hírlap, 1999. február (54. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-20-21 / 43. szám
1999. február 21. Közéből f Harmadik oldal Dr. Kelemen József, a közigazgatási hivatal koordinációs és szervezési osztályának vezetőjétől érdeklődtünk: szabályozza-e jogszabály vagy gyakorlat a határátkelők elnevezését? — Tudomásom szerint jogszabály erről nem rendelkezik, a gyakorlat általában a földrajzi közelséget veszi alapul, vagyis így Kötegyánt illetné a névhasználat. A méhkeréki elnevezést a Belügyminisztérium hagyta jóvá, hivatalunk nem szólhatott és nem is szólhat bele az önkormányzatok vitájába. Az biztos, hogy a név viselése „ingyenreklám” az adott településnek - válaszolta az osztályvezető. Kötegyán akkoriban hivatalos nyilatkozatban - Bujdosó Lajos polgármester aláírásával - lemondott a nyitandó határátkelőhely névviseléséről, arra hivatkozva, hogy a község az ehhez szükséges pénzügyi forrást biztosítani nem tudja. A település lakói azóta is sérelmezik, hogy testületi ülés nélkül(!) döntött a polgármester e fontos kérdésben.- Bujdosó Lajos döntése véleményem szerint jogszerű volt - mondja Katona György, aki az adott időszakban Kötegyán jegyzői feladatait látta el - , hiszen a polgármester jogosult képviselni a testületet, lévén, hogy nem volt idő a képviselők összehívására. A lakosság részéről utólag sok kritikát kaptunk, amit én azzal magyarázok, hogy az itt élők nem tudják, mekkora anyagi terhet rótt volna a településre a névviseléssel járó kötelezettség. Az ügy utólagos megbolygatásá- val nem érdemes elmérgesíteni a sikeresen alakuló román-magyar kapcsolatot, hiszen államközi szerződést módosítani meglehetősen bonyolult. Az a szóbeszéd sem igaz, hogy a méhkeréki önkormányzat fizetett a kötegyáninak azért, hogy az lemondjon az érintett területről. A vám- és pénzügyőrség sajátította ki a földeket, díjat fizetve a téesztagoknak.- Annak idején kompromisszum nélküli döntés született - vélekedik Tóth Imre, Sarkad polgármestere. - Mivel városunk az a település, melyet országunk területén utoljára érint a Nagyszalontára vezető út, emellett a térképen is könnyebben megtalálható Sarkad - nagyságrendjéből adódóan joggal pályáztunk mi is a név viselésére. Hatalmas aktakupac bizonyítja, mennyit küzdöttünk a határátkelő létesítéséért. Ám hangsúlyozom: mi készek lettünk volna arra, hogy esetleg mindhárom település neve legyen feltüntetve. Nemzetiségi kérdéseket nem lehet összekeverni nemzetközi közlekedési előírásokkal. plfillÉ ...™g||p D r. Rúzsa György, Méhkerék polgár- mestere a következőképpen reagál a történtekre:- Méhkerék adott be egyedül kérelmet törzskönyvi bejegyzésre — amit meg is kapott — a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságán. Az egész folyamat 1990- ben indult, valamennyi aktán, hivatalos iraton kezdetektől fogva Méhkerék-Nagy- szalonta néven szerepelt a határátkelő. Az a tény, hogy településünk lakosságának 98 százaléka román nemzetiségű, bizonyára nagymértékben segített abban, hogy Méhkerék nevét viseli az átkelő, jelentősen megkönnyítette a párbeszédet. — Felvetették, hogy a többi településvezető közös döntés érdekében megtartott ülésén Ön nem vett részt, ehelyett a ,, román oldallal" - eszem-iszom ,,bevetésével” - igyekezett a kérdést megoldani. — Az ülésről azért maradtam távol, mert az ügy már előrehaladott stádiumban volt, kompromisszumot pedig nem kívántam kötni. A másik felvetésre válaszolva: diplomácia fehér asztal nélkül — elképzelhetetlen. Ez mindenhol így működik. Illően megvendégeltük látogatóinkat, de nem akkor, amikor a többiek üléseztek. Lezártnak tekintem az ügyet. Méhkerék nem sajátítja ki az átkelőt, a térségből bárki igénybe veheti. Annak kellene örülni, hogy egyáltalán sikerült a határátkelőhelyet vidékünkön megnyitni, mert a jelenlegi pénzhiányban egyre kevesebb az esély újak létesítésére. Elismerem, hogy mások is sokat tettek az ügy érdekében, de ez nem kisebbíti a mi küzdelmünket. Lapzártakor érkezett ai belügyminisztériumi válasz: az átkelőhely nevének megváltozatása „nem indokolt", államközi szerződés módosítására nincsen lehetőség. Egyébként is, a bejegyzett név számtalan ügyiraton való esetleges átírása nagy költséggel járna. Váradi Krisztina Nagyné Felföldi Ilona polgármester vajon lép-e erre valamit? Színes tévé a dévaványai Pappéknak Lapunk Szerencseróra nevű játéka ezúttal a dévaványai Papp családot tette gazdagabbá. Papp Istvánná játszott velünk, melynek eredményeként hétfőn férjével együtt átvehetett egy Sony típusú televíziót a lapunkat kiadó Népújság Kft. terjesztési vezetőjétől, Rajtár Jánostól (a kép jobb oldalán). Papp Istvánékhoz éppen jókor érkezett Fortuna, hiszen tévé készülékük cseréje előtt álltak. Mint megtudtuk, nekiveselkedtek a Mercedes megnyerésének is... A Magyar Hírlap február 8-ai számában a Siva Építőipari és Általános Szolgáltató Kft. csődegyeztető tárgyalásra hívta hitelezőit. A kft. neve a korábbiakban fel-felbukkant a sajtó hasábjain, a jelenlegi tulajdonosok tavaly novemberben vették meg. Idén februárban a társaság csődöt jelentett, melynek okairól levélben tájékoztatta a hitelezőket. Hetvennél több cég kárára hatvanmilliós tartozást halmozott fel a kft., ezen belül az adó- és társadalombiztosítási járulék tizenegy millióra rúg. A legnagyobb összegű adósság 6 millió 900 ezer, a legkisebb 193 forint. Az első esetben békéscsabai, a másodikban szegedi szervezet várja a számlák kiegyenlítését. A társaság a hitelezőknek küldött levelében több okkal magyarázza az öncsődöt. Elsőként azzal, hogy a Siva Kft-től a vásárláskor kapott tájékoztató szerint a társaság tartozása mintegy 16 millióval volt kevesebb, mint a várható árbevétel. Ez az összeg azonban elúszni látszik, mert az új tulajdonosok éppen 16 millió forintnyi, könyvelésben nem szereplő tartozást tártak fel. A levél tanúsága szerint a megtalált számlák esedékessége az adásvételi szerződés létrejöttét megelőző időpontra esett. A tartozások összege — az aktákból előkerülő számlák alapján — szinte naponta növekedett, míg a társaság által leszámlázott követelések behajthatósága kétségessé vált. A szerződéseknek a megrendelőkkel történő egyeztetése során felmerült, hogy az okiratok és az ügyletek valóság- tartalma eltér egymástól. A kft. — az új vezetés fizetési ütemterve alapján — idén januárban kezdte volna meg törleszteni az első nagyobb összegű tartozásokat. Ám a tulajdonosok által várt árbevétel elmaradása miatt ez nem következett be, ezért a társaság öncsődöt jelentett — áll a levélben. A csődegyeztető tárgyalás február 15-én megtörtén. Úgy tudjuk, a hitelezők többsége kilencven nap haladékot adott a Siva Kft-nek adósságai kifizetéséhez. A gyulairól békéscs- bai székhelyre váltott kft. tulajdonosától, Hollósi Gyulától is érdeklődtünk az esetről felől, de ő nem kívánt az ügyről nyilatkozni. B. M.
