Békés Megyei Hírlap, 1999. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-20-21 / 43. szám

1999. február 21. Közéből f Harmadik oldal Dr. Kelemen József, a közigazgatási hivatal koordinációs és szervezési osz­tályának vezetőjétől érdeklődtünk: sza­bályozza-e jogszabály vagy gyakorlat a határátkelők elnevezését? — Tudomásom szerint jogszabály erről nem rendelkezik, a gyakorlat általában a földrajzi közelséget veszi alapul, vagyis így Kötegyánt illetné a névhasználat. A méhkeréki elnevezést a Belügyminisztéri­um hagyta jóvá, hivatalunk nem szólha­tott és nem is szólhat bele az önkormány­zatok vitájába. Az biztos, hogy a név vise­lése „ingyenreklám” az adott településnek - válaszolta az osztályvezető. Kötegyán akkoriban hivatalos nyilatko­zatban - Bujdosó Lajos polgármester alá­írásával - lemondott a nyitandó határátkelő­hely névviseléséről, arra hivatkozva, hogy a község az ehhez szükséges pénzügyi forrást biztosítani nem tudja. A település lakói azóta is sérelmezik, hogy testületi ülés nélkül(!) döntött a polgármester e fontos kérdésben.- Bujdosó Lajos döntése vé­leményem szerint jogszerű volt - mond­ja Katona György, aki az adott időszak­ban Kötegyán jegyzői feladatait látta el - , hiszen a polgármester jogosult képvisel­ni a testületet, lévén, hogy nem volt idő a képviselők összehívására. A lakosság ré­széről utólag sok kritikát kaptunk, amit én azzal magyarázok, hogy az itt élők nem tudják, mekkora anyagi terhet rótt volna a településre a névviseléssel járó kötele­zettség. Az ügy utólagos megbolygatásá- val nem érdemes elmérgesíteni a sikere­sen alakuló román-magyar kapcsolatot, hiszen államközi szerződést módosítani meglehetősen bonyolult. Az a szóbeszéd sem igaz, hogy a méhkeréki önkormány­zat fizetett a kötegyáninak azért, hogy az lemondjon az érintett területről. A vám- és pénzügyőrség sajátította ki a földeket, dí­jat fizetve a téesztagoknak.- Annak idején kompromisszum nélküli döntés született - vélekedik Tóth Imre, Sar­kad polgármestere. - Mivel városunk az a település, melyet országunk területén utol­jára érint a Nagyszalontára vezető út, emel­lett a térképen is könnyebben megtalálható Sarkad - nagyságrendjéből adódóan joggal pályáztunk mi is a név viselésére. Hatalmas aktakupac bizonyít­ja, mennyit küzdöttünk a határátkelő lé­tesítéséért. Ám hangsúlyozom: mi készek lettünk volna arra, hogy esetleg mindhá­rom település neve legyen feltüntetve. Nemzetiségi kérdéseket nem lehet össze­keverni nemzetközi közlekedési előírá­sokkal. plfillÉ ...™g||p D r. Rúzsa György, Méhkerék polgár- mestere a következőképpen reagál a tör­téntekre:- Méhkerék adott be egyedül kérelmet törzskönyvi bejegyzésre — amit meg is ka­pott — a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságán. Az egész folyamat 1990- ben indult, valamennyi aktán, hivatalos iraton kezdetektől fogva Méhkerék-Nagy- szalonta néven szerepelt a határátkelő. Az a tény, hogy településünk lakosságának 98 százaléka román nemzetiségű, bizonyára nagymértékben segített abban, hogy Méh­kerék nevét viseli az átkelő, jelentősen meg­könnyítette a párbeszédet. — Felvetették, hogy a többi településveze­tő közös döntés érdekében megtartott ülé­sén Ön nem vett részt, ehelyett a ,, román oldallal" - eszem-iszom ,,bevetésé­vel” - igyekezett a kérdést megoldani. — Az ülésről azért maradtam távol, mert az ügy már előrehaladott stádiumban volt, kompromisszumot pedig nem kívántam kötni. A másik felvetésre válaszolva: diplo­mácia fehér asztal nélkül — elképzelhetet­len. Ez mindenhol így működik. Illően megvendégeltük látogatóinkat, de nem ak­kor, amikor a többiek üléseztek. Lezárt­nak tekintem az ügyet. Méhkerék nem sa­játítja ki az átkelőt, a térségből bárki igénybe veheti. Annak kellene örülni, hogy egyáltalán sikerült a határátkelőhe­lyet vidékünkön megnyitni, mert a jelenle­gi pénzhiányban egyre kevesebb az esély újak létesítésére. Elismerem, hogy mások is sokat tettek az ügy érdekében, de ez nem kisebbíti a mi küzdelmünket. Lapzártakor érkezett ai belügyminisztériumi válasz: az átkelőhely nevének megváltoza­tása „nem indokolt", államközi szerződés módosítására nincsen lehetőség. Egyébként is, a bejegyzett név számtalan ügyiraton való esetleges átírása nagy költséggel járna. Váradi Krisztina Nagyné Felföldi Ilona polgármester vajon lép-e erre valamit? Színes tévé a dévaványai Pappéknak Lapunk Szerencseróra nevű játéka ezúttal a dévaványai Papp csalá­dot tette gazdagabbá. Papp Istvánná játszott velünk, melynek ered­ményeként hétfőn férjé­vel együtt átvehetett egy Sony típusú televíziót a lapunkat kiadó Népújság Kft. terjesztési vezetőjé­től, Rajtár Jánostól (a kép jobb oldalán). Papp Istvánékhoz éppen jókor érkezett Fortuna, hiszen tévé készülékük cseréje előtt álltak. Mint megtud­tuk, nekiveselkedtek a Mercedes megnyerésé­nek is... A Magyar Hírlap febru­ár 8-ai szá­mában a Siva Építőipari és Általános Szolgáltató Kft. csőd­egyeztető tárgyalásra hívta hi­telezőit. A kft. neve a korábbi­akban fel-felbukkant a sajtó hasábjain, a jelenlegi tulajdo­nosok tavaly novemberben vették meg. Idén februárban a társaság csődöt jelentett, mely­nek okairól levélben tájékoz­tatta a hitelezőket. Hetvennél több cég kárára hatvanmilliós tartozást halmozott fel a kft., ezen belül az adó- és társada­lombiztosítási járulék tizenegy millióra rúg. A legnagyobb összegű adósság 6 millió 900 ezer, a legkisebb 193 forint. Az első esetben békéscsabai, a másodikban szegedi szervezet várja a számlák kiegyenlítését. A társaság a hitelezőknek küldött levelében több okkal magyarázza az öncsődöt. Első­ként azzal, hogy a Siva Kft-től a vásárláskor kapott tájékozta­tó szerint a társaság tartozása mintegy 16 millióval volt keve­sebb, mint a várható árbevétel. Ez az összeg azonban elúszni látszik, mert az új tulajdono­sok éppen 16 millió forintnyi, könyvelésben nem szereplő tartozást tártak fel. A levél ta­núsága szerint a megtalált számlák ese­dékessége az adásvételi szerződés lét­rejöttét meg­előző időpont­ra esett. A tartozások összege — az aktákból előkerülő szám­lák alapján — szinte naponta növekedett, míg a társaság ál­tal leszámlázott követelések behajthatósága kétségessé vált. A szerződéseknek a meg­rendelőkkel történő egyezteté­se során felmerült, hogy az ok­iratok és az ügyletek valóság- tartalma eltér egymástól. A kft. — az új vezetés fizetési ütem­terve alapján — idén januárban kezdte volna meg törleszteni az első nagyobb összegű tarto­zásokat. Ám a tulajdonosok ál­tal várt árbevétel elmaradása miatt ez nem következett be, ezért a társaság öncsődöt je­lentett — áll a levélben. A csődegyeztető tárgyalás február 15-én megtörtén. Úgy tudjuk, a hitelezők többsége kilencven nap haladékot adott a Siva Kft-nek adósságai kifize­téséhez. A gyulairól békéscs- bai székhelyre váltott kft. tulaj­donosától, Hollósi Gyulától is érdeklődtünk az esetről felől, de ő nem kívánt az ügyről nyi­latkozni. B. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom