Békés Megyei Hírlap, 1999. február (54. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-20-21 / 43. szám
1999. február 20-21., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN 9 Funar szerint Magyarországon ellenszenvvel viseltetnek iránta „A ROMÁN POLITIKÁBAN NINCS SZÜKSÉG TOLERANCIÁRA” Hivatalában bírtuk szóra a kolozsvári polgármestert. Gheorghe Funar eleinte nehezen állt kötélnek. Aztán hidegtálra és sörre invitált bennünket. A félórás vendégség után irodájában válaszolt lapunk kérdéseire. — Mi az, ami kihozza sodrából, amit nem tud elviselni? — Politikusként nem vagyok elnéző, és nem hiszek abban, hogy jelenleg a román politikában szükség lenne toleranciára. Románia problémáira sokkal inkább az erős kezű vezetés jelenthet megoldást, mintsem az elnéző magatartás. — Önről Magyarországon azt mondják, ki nem állhatja a magyarokat. — Magyarországon hamisan mutatják be azt, amivel polgármesterként és politikusként foglalkozom. így aztán önöknél országos szinten hatalmas ellenszenvvel viseltetnek velem szemben. Romániában az alkotmánynak és egyéb törvényeknek köszönhetően sajnos gyakorlattá vált, hogy a magyar kisebbség tagjai előnyöket élveznek a többi 17 kisebbséggel meg a többségi A PÉCSI POLGÁRMESTER NEM VÁRJA Számíthat-e Gheorghe Funar pécsi meghívásra? — érdeklődtünk a város első számú vezetőjétől. A polgármesteri hivataltól az alábbi üzenetet kaptuk: „Toller úrnak nagyon sok barátja van. Kolozsvári barátait nem felejti, de Gheorghe Funar nem tartozik közéjük.” románokkal szemben. Ez igazságtalan, és ha majd lehetőségem lesz, mindent elkövetek azért, hogy Romániában ne létezzenek előnyöket élvező állampolgárok. Számtalan esetet hozhatnék fel, amelyből kitűnne, hogy a romániai magyar etnikum előnyöket élvez. Közülük a tanügyi helyzetet emelem ki. A világon sehol sem történhetne meg, hogy külön iskolák létezzenek faji ismérvek alapján. — Milyen kapcsolatokat ápol az itt élő magyarokkal? Csak politikusként van dolga velük? — Akik Romániában élnek, mind románok. Itt csak akkor léteznek magyarok, ha turistaként jönnek Magyar- országról, akik egyébként élvezik a román hatóságok figyelmességét. Téves, ha egy nemzeti kisebbség tagjait nem nevezik románoknak. Nem tartom természetesnek, hogy például a cigány nemzetiségű román állampolgárokat azzal sértegessék, hogy cigányoknak nevezik őket. Nem tartom szépnek azt sem, hogy a magyar etnikumhoz tartozó román állampolgárokat azzal sértegetjük, hogy magyarok. Magyarok a magyarországiak. Volt alkalmam beszélgetni magyar etnikumú amerikai állampolgárokkal, akkor azt mondtam nekik: Önök Amerikában magyarok. Ok azt válaszolták: „Tévedés. Mi nem magyarok vagyunk, hanem amerikaiak.” — Mi jut az eszébe arról, hogy Magyarország? — Egy ország, amely történelme során számtalanszor bizonyította, hogy Európa robbanóanyaga. Ezeréves történelme során, azóta, hogy a magyarok letelepedtek a Balaton körül, sok esetben került sor konfliktusra köztük és a szomszéd népek között. Magyar- ország történetírása sem tükrözi a valóságot, különös tekintettel a román területekre. Hamis az a világszerte terjesztett nézet, amely szerint Erdély magyar föld. —Járt már valaha Magyarországon? — Nem, még nem voltam, de remélem, hogy az idén lesz alkalmam Magyar- országra látogatni. Kolozsvár testvérvárosa Pécs. Abban bízom, hogy a város polgármesterétől érkezik majd meghívás. Jelenleg azonban még úgy tetszik, a polgármester elfelejtette határon kívüli barátait. — Ön többször kijelentette, hogy Romániát veszély fenyegeti Magyar- ország felől. Konkrétan mire gondol? — Veszélyezteti. A kifejezés helyes, mert Magyarország mindig is nehézségeket próbált kelteni Románia nemzetközi megítélésekor. Beleértve Románia felvételét az Európa Tanácsba, a NATO-ba vagy az Európai Unió„Akik Romániában élnek, mind románok. Itt csak akkor léteznek magyarok, ha turistaként jönnek Magyarországról, akik egyébként élvezik a román hatóságok figyelmességét ” ba. Magyarország egyetlenként ellenezte Románia felvételét az Európa Tanácsba. — Van bizonyítéka? — Egyetlen európai ország sem tiltakozott Románia csatlakozása ellen az Európa Tanácshoz, csupán Magyarország. Milyen barát tehát Magyarország? Köztudomású az is, hogy a magyar köztársasági elnöktől kezdve Orbán Viktor miniszterelnökön át kormánytagokig, románellenes politikát folytatnak. Göncz Árpád Erdély — múlt, jelen, jövő című kötete például nagyon is tükrözi az Háttér Gheorghe Funar (49) kolozsvári polgármester, a Nagy Románia Párt főtitkára. A román forradalom után különböző szélsőségesnek, magyarellenesnek tartott pártok — például a Vatra Romeasca és a Román Nemzeti Egységpárt — tagja, vezetője. A kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem mezőgazdasági szakának oktatója, lektora. 1994 — A romániai magyarság tiltakozása ellenére a kolozsvári Mátyás- szobor talapzatán a Mathias Rex feliratot kicserélteti a román nyelvű Mátéi Corvinul szövegre. 1997 — Levélben követeli Románia külügyminiszterétől a kolozsvári magyar főkonzulátus azonnali bezárását, és azt, hogy a konzulátus magyar nyelvű személyzetét — a főkonzullal az élen — nyilvánítsák nem kívánatos személynek. 1997 — Ismeretlenek lelopják a kolozsvári főkonzulátus épületére kitűzött magyar zászlót. Funar kifejti: emberei hőstettet vittek végbe, ezért díszpolgári cím jár nekik. 1998 — A Petőfi Sándor látogatásáról ismert Biasini-ház homlokzatára táblát helyeztet. Szövegében a költő így szerepel: „Alexandra Petrovici szerb költő, akinek nevét magyarosították.” További szövegrészek: „A románok szentséges eszményeinek szorgalmazása robbantotta ki a magyar nemesek által vezetett ama véres megtorlást, amelyben 40 ezer románt gyilkoltak le, 230 falut perzseltek és dúltak fel.” Ajánló CD-sikerlista 1. Ganxta Zolee és a Kartel: Helldoraldo 2. Jazz+Az: Kalózokat 3. Dream Dance 11. 4. High on hits 5. Zorán: Hozzám tartozol 6. Sterbinszky: Hits 7. U2: Best of 1980—1990 8. Guano Apes: Proud like a god 9. Tommyboy: Vol. 2. 10. Délhúsa Gion: Szerenád (Musicland Hanglemezbolt) Könyv Székelyföld útikönyve /-//. Bár az utóbbi években szép számmal jelentek meg Erdélyről kiadványok, különösen fotóalbumok, azt mégse mondhatjuk, hogy el lennénk kényeztetve oda kalauzoló útikönyvekkel. Mostantól mindez már a múlté, mert a brassói születésű Vofkori László egy különleges értékű, két kötetes munkával ajándékozott meg bennünket. A Székelyföld útikönyve — ország régi és új vezetésének románellenes politikáját. — Ön ellen, ha jól tudom, többször is merényletet kíséreltek meg. Kik törtek az életére? — Meglepő módon a merénylet elkövetői mindig magyar etnikumú románok voltak. Remélem, többször nem folyamodnak hasonló merényletekhez. — Ön szerint létezik különbség nemzetek, jelen esetben románok és magyarok között? Kérem, magyarázza meg, milyennek látja a nemzetek közötti kapcsolatot! — A románok részéről a kapcsolat- tartás mindig is jó volt. A magyar etnikumú románok részéről viszont nem mindig érkezett hasonló válasz. Szomorú tény, hogy egyes magyar etnikumú román állampolgárok 80 év után sem hajlandók elfogadni az 1918-as Gyulafehérvári Egyesülést. Az egyszerű állampolgárok körében nem léteznek problémák, csupán az RMDSZ szélsőséges vezetői akarják a magyar etnikumú román állampolgárokat a románok ellen uszítani. — A Nagy Románia Párt elnöke nemrég ezt nyilatkozta: ha ő nyeri meg a választásokat, önt nevezik ki kormányfőnek. Milyen döntéseket hozna a magyar kisebbséget illetően? — A román állampolgárok körében nem fogok megkülönböztetéseket tenni. Ha esélyem lesz rá, támogatni fogom a magyar etnikumú román állampolgárokat, és segíteni fogom, hogy a románokkal megegyező jogaik legyenek. Természetesen változtatásokra is szükség lesz, például két román megye (Hargita és Kovászna) egyesítésére, új nevük Avram láncú lesz. Simon Hunor amint a címben is szerepel —, csak Székelyföldre kalauzol el bennünket. Maros, Kovászna és Brassó megye, s azok magyarlakta településeit hiába is keresnénk a kötetekben. A fülszöveg szerint a szerző Orbán Balázs (legendás könyve a Székelyföld leírása) útját járta végig 130 évvel később. Hihetetlen munkát végzett, a két kötet több, mint útikönyv. Leltár egy számunkra igen fontos országrészről, Vofkori László remekműve egyszerre történelmi, turisztikai, építészeti, földrajzi és magyarság-kalauz, amelyből nem csak a Székelyföld múltja, hanem jelene és a térség történelmének formálói is ránk köszönnek. Sok jó könyv jelenik meg, amelyekre azt kellene momdani, odakívánkoznak könyvespolcunkra. A Székelyföld útikönyve I-II. ezek közé tartozik. Akit Rex tett híressé Esztendővel ezelőtt még senki sem gondolta, hogy a mindössze 29 éves Gedeon Burkhard Európa-szerte a nézők, mindenekelőtt a női nézők bálványává válik, és olyan nézettségi csúcsokat produkál, hogy még hűséges társa, Rex is megnyalja utána a szája szélét. A kutyafelügyelő új gazdája — a nálunk is hatalmas közönségsikerrel vetített tévéfilmsorozat fődetektívje — most kezdett új sztorifolyamot házi csatornáján, a SAT*l-en. S máris egymillióval több rajongót ültet esténként a tévék elé, mint elődje, az ugyancsak szerfölött rokonszenves Tobias Moretti. Bár Burkhard jól tudja: rajonganak érte a nők, nem száll tőle a fellegekbe. Jó ideje ugyanis boldog kettesben él a nála két évvel idősebb amerikai barátnőjével, Emmával Bécsben. Mielőtt fölajánlották neki a Rex felügyelő „emberfőszerepét”, Los Angelesben lakott, a filmvilág fővárosában, Hollywoodban dolgozott — több-kevesebb szerencsével. Egyáltalán nem sajnálja az ott eltöltött időt, bár csak néhány másodperces reklámszerepekhez jutott. „Sportos, könnyed, laza, vonzó, dinamikus és intelligens, akit az ösztönei, megérzései vezérelnek” — válaszolták egy közvéGedeon Burkhard lemény-kutatás kapcsán a nézők. A kérdőívekből az is kiderült, hogy az új sztár jobban tud bánni négylábú társával, mint elődje. Kevesebb kommandós akció és kevesebb parancsszó hangzik el az új folytatásokban, de több a gesztus és a cinkos összenézés. Két olyan partner áll szemben egymással, akik szavak nélkül is megértik egymást. A sorozat népszerűsége máris vetekedik a másik nagy sikerrel, a Derrickkel: a Rexet eddig 55 országban sugározták, ami még nagy amerikai tévésorozatok esetében is ritkaság. Burkhard erre a tényre különösen büszke. A SAT*l-en és az osztrák tévében március 18-án képernyőre kerülő „Mérges gáz” című epizódban egyébként elbúcsúzik a nézőktől Reginald von Ravenhorst, azaz a jelenlegi Rex, a hétéves német juhászkutya. Utóda a 18 hónapos német juhász, a néző nem fogja észrevenni a cserét. Burkhardt eddig 30 folytatást forgatott le és szerződése 2000-ig szól, így még legalább 15 részben ő játssza a főszerepet. Drogcsempész a pomókirálynő A legbizarrabb jelenetektől sem riadt vissza, így aztán milliókat keresett a nyolcvannál is több keménypomó-vi- deójával Carol Lynn. A 33 éves német nőnek ez persze csak a művészneve. A „szakmában” pomókirálynőnek kikiáltott hölgy útlevelében ez áll: Sabine Mehmedagic. Lánykori neve: Berger. Pénze bőven lenne rá, hogy élhesse a szolid feleségek, családanyák életét, ám többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült visszatérnie hároméves kisfiához és a főzőkanálhoz. A legfrissebb fejlemény miatt még kevésbé fog. A pomókirálynőt ugyanis kábítószer-csempészésen érték. Azután, hogy egy rozoga, 18 éves Ford- Granada autóval átlépte a csak elméletben létező holland—német határt, Mönchengladbach előtt „lemeszelték” a német határőrök és vámnyomozók. A kocsi csomagterében, elrejtve, 190 gramm amfetamint találtak. A szexmilliomosnő ezúttal aligha ússza meg hatósági figyelmeztetéssel, mint először. Előzetes letartóztatásba helyezték, nagy valószínűséggel börtönbüntetés vár rá. A pénzhajsza miatt hiúsult meg már többször is elhatározott szándéka, hogy visszatér a tisztes polgári életbe. Közrejátszott a késlekedésben a bos- nyák muzulmán Samir Mehmedagics. A férjet éppen három évvel ezelőtt letartóztatták, miután 4,5 kiló kokaint találtak nála. Kiszabadulása után nem sokkal 200 kilométerrel hajtott az autópályán — vezetői engedély nélkül, miután már 1993-ban elvették a jogosítványát. Es ez még nem minden: néhány nappal ezelőtt újra jogerősen elítélték a férfit kitartottság, kényszerítés és zsarolás miatt. Büntetésének kitöltése után visszatoloncolják Boszniába. Carol Lynn az ítélet hallatán összeomlott. Aztán elment kábítószerért a szomszédos Hollandiába. FEB
